A garati váladékcsorgás az a jelenség, mikor a beteg azt érzi, hogy valami folyamatosan vagy visszatérően csorog hátra az orrgaratból lefelé a torkába. Ezt az érzést az orrban, orrgaratban termelődő, kóros mennyiségű váladék okozza. Fontos kiemelni, hogy kóros mennyiségű a váladék. Hiszen az egészséges orrnyálkahártya által termelt, normális mennyiségű orrváladék is hátrafelé távozik az orrból, még ha ez nem is egy kifejezetten gusztusos dolog. Csak szerencsére nem vesszük észre.

A fokozott mértékű váladéktermelődés hátterében legtöbbször gyulladásos állapot áll,ami a nyáktermelő mirigyek túlműködéséhez vezet. A gyulladásnak több oka lehet, például egy akut fertőzés (pl. nátha), allergiás reakció (pl. szénanátha), vagy krónikus irritáció is (pl. reflux).

Leggyakrabban a következő okok vezethetnek garati váladékcsorgáshoz:

- akut orrnyálkahártya- vagy felső légúti fertőzés (pl. nátha, arcüreg gyulladás)
- krónikus orrmelléküreg gyulladás
- allergiás nátha
- nem allergiás krónikus orrnyálkahártya gyulladás (NAR: Non Allergic Rhinitis)
- orrpolipózis
- orrcsepp függőség
- reflux
- orrsövény ferdülés

Mivel sokféle betegség okoz garati váladékcsorgást, ezért sokszor nem elég csak simán az orrba nézni, sőt, orrendoszkópia szinte mindig szükséges. De szükség lehet allergiavizsgálatra, vagy akár reflux irányba is elindulni. Egyébként a beteg alapos kikérdezése is már valószínűsítheti a kiváltó okot.
 

Érdekes kérdést járnak körül tajvani kollégák a friss American Journal of Otolaryngology-ban. A majdnem 600 beteg bevonásával végzett kutatásukban a második primer daganatot vették górcső alá. Azaz olyan betegeket vizsgáltak, akiknek egy előző fej-nyaki laphámrákot követően egy másik daganat is kialakult a szervezetükben, olyan, ami nem az első daganat áttéte. A kérdés az volt, hogy van-e valamilyen, az első daganattal összefüggésbe hozható minta a második daganat megjelenését, elhelyezkedését illetően.

Úgy tűnik, van.

Ugyanis a gégerák miatt korábban kezelt betegekben nagyobb eséllyel alakult ki később valamilyen alsóbb légúti daganat, míg az algarati rák miatt kezelt betegeknél pedig valamilyen tápcsatorna tumor. Így jön ki a "légúti tengely" és a "tápcsatorna tengely", mivel a gége a légutak, míg az algarat a tápcsatorna része.

Nekem elsőre a cikk alapján kapásból az alkohol és a dohányzás jutott az eszembe. Hiszen ismert tény, hogy a dohányfüst a légutakban (gége, tüdő) hajlamosít rosszindulatú daganatra, míg az alkohol a tápcsatornában (algarat, nyelőcső, gyomor). Csak így együtt eddig nem nagyon vizsgálták. Nyilván azért a környezeti hatásokra ráépül még a genetikai háttér is, hiszen valaki 60 évig napi 2 csomag cigit elszív, és kutya baja, legalábbis nem lesz daganata, míg másnál egy szál cigaretta sem kell a tüdőrákhoz. A fontossága abban rejlik a cikknek, hogy ez alapján valamennyire lehet jósolni, adott esetben még célirányosabban szűrni a gége- és algarati daganatot túlélt betegeket.

Egyébként adalékanyagként: az algarati rák után nagyobb eséllyel alakult ki második primer tumor, és hamarabb is, mint egy gégerák után.
 

Megkezdődött, vagyis egy ideje már tart az allergiaszezon. Twitteren ma olvastam egy jó, négy tippből álló tanács-csomagot a szénanáthásoknak, amit érdemes megfogadni. Ez a felsorolás részben azoknak is szól, akik sejtik, hogy allergiások, de nincsenek kivizsgálva, és/vagy allergológus nem állított be nekik kezelést.

A négy hiba, amit ne kövessenek el az allergiás náthások, vagy allergiára gyanús tüneteket produkálók:

1. hiba: Valakinek allergiás panaszai vannak, és nem történt kivizsgálás, beállított kezelés.

Ez azért nem jó így, mivel egyrészt nemcsak a szénanátha járhat allergia-szerű panaszokkal, hanem egész más betegségek is, például idült melléküreg gyulladás. Ráadásul ha valaki nem tudja, hogy mire allergiás, akkor nem feltétlen tudja időben, szezon előtt elkezdeni a kezelést, ezért a panaszai a szezonban súlyosabbak lesznek (lásd később).

2. hiba: Túl gyakran nyúlunk gyógyszerhez, pedig sokszor egyszerűbb az allergént eltávolítani, vagy elkerülni.

Azt hiszem ezt felesleges magyarázni.
Azért van pár tipp, hogy a pollentől hogyan szabaduljunk meg:
- otthon mindig váltsunk ruhát, az utcait tegyük el
- gyakran mossunk kezet, arcot
- tartsuk inkább zárva az ablakokat

3. hiba: Túl későn kezdünk gyógyszert szedni.

Ha valaki az előző javaslatok betartása mellett is panaszos, akkor érdemes gyógyszert szednie, vagy allergia ellenes orrsprayt, szemcseppet használnia. De ezek sokkal hatékonyabbak, ha a szezon előtt 1-2 héttel már elkezdjük használni őket, mintha csak a panaszok fellépte után élünk velük.

4. hiba: Olyan élelmiszereket fogyasztunk, amik keresztallergiát adnak a pollenekre.

Bizonyos élelmiszerek ugyanazt az allergiás reakciót váltják ki, mint a pollenek, ezért ezeket a szénanáthásoknak javasolt kerülni, főleg ha megtapasztalják a keresztallergiát. Egy korábbi bejegyzésemben, az orális allergia szindrómáról szólóban írtam a keresztallergiát adó zöldségekről és gyümölcsökről.


A fentieket tessék megfogadni! Az allergiás nátha nem halálos betegség, de komolyan meg tudja keseríteni a betegek életét, nagyon lerontja az életminőséget!

Az elmúlt 1-2 hétben nagy port kavart a detroiti Henry Ford Health System munkatársai által közölt cikk, mely felvetette a passzív dohányzás oki szerepét az idült melléküreg gyulladás kialakulásában. A Medical News Today meg is szólaltatta a kutatás projekt menedzserét is ez ügyben.

Ez a kutatás több, mint 600 beteg bevonásával készült, és igazolja a passzív dohányzás melléküregekre kifejtett káros hatását. Más szakterületen korábban már vizsgálták az ilyen jellegű füstbelégzés okozta megbetegedéseket, az USA-ban például évi 3000 tüdőrák okozta halálesetért tartják felelősnek a passzív dohányzást. A kutatás során érdekességként az is kiderült, hogy bár a nemdohányzók nagy többsége a közterületen találkozik leginkább dohányfüsttel, mégis a munka közben, valamint a szociális élet során elszenvedett füstdózis az, ami hajlamosíthat a megbetegedésre. Tehát a nemdohányzó kollégákkal egy odúba zárt, dohányzó kolléga nagyobb bajt okoz, mint az éttermekben vagy a bárokban dohányzók.

Minden ilyen eredménynek, sikeres kutatásnak örülni kell, hiszen az idült melléküreg gyulladás pontos molekuláris háttere még nem ismert, csak hipotézisek szintjén létezik.

(képforrás: stopsmokingsteps.com)

Egyfajta jubileum volt a héten, ugyanis az elmúlt szűk egy év alatt több, mint 500 fül- orr- gégészeti témájú cikk absztraktját, vagy jó esetben magát a cikket, illetve oldalakat sikerült elmentenem a rendelő égisze alatt működtetett del.icio.us közösségi könyvjelzőre.

A kutatási trendeknek, "hot topic"-oknak, valamint az érdeklődési körömnek megfelelően, a cimkéket tekintve első helyen állnak a füllel, fülbetegségekkel kapcsolatos oldalak és cikkek, második helyen a fej-nyaki daganatos betegségek állnak, harmadik helyen az orr- és melléküreg betegségek, míg negyedik helyen a gyermek fül- orr- gégészettel kapcsolatos cikkek. Egyébként jelenleg összesen több, mint 900 cimke alapján lehet keresni az oldalak között.

Aki pedig szintén használja a twittert és mellé a del.icio.us könyvjelzőt, annak javaslom a packrati.us nevű szolgáltatást! Ennek segítségével azon twitteres bejegyzések, melyeknek van link melléklete, automatikusan mentésre kerülnek a del.icio.us-re, korrekt módon címmel, linkkel, sőt, ami extrán jó, hogy a megjegyzés rovatba elhelyezi a tweet szövegét is. Egyedül a cimkék maradnak le, de mégis sokkal könnyebb ezzel a módszerrel utólag csak cimkézni, mint ha külön elmentené az ember oda is a linket.

Az akusztikus neurinoma a VIII-as, hallásért és egyensúlyozásért felelős agyidegen kialakuló jóindulatú daganat. Nem magának az idegsejtnek a tumora, hanem az idegköteget borító, úgynevezett myelinhüvelyt alkotó sejtekből alakul ki. Számos tünetet okozhat, melyek elsősorban az egyre nagyobb teret elfoglaló daganat környezetének nyomás alá kerülése miatt alakulnak ki.

Ezek lehetnek:
- Percepciós halláscsökkenés (leggyakoribb tünet)
- Fülzúgás
- Fülfájás
- Fejfájás
- Egyensúlyzavarok
- Érzészavar az arcon
- Ízérzészavar

Mivel az akusztikus neurinoma gyakorlatilag csak egy oldalon alakul ki, ezért egyoldali percepciós halláscsökkenés és/vagy fülzúgás esetén mindig vizsgálódni kell akusztikus neurinoma irányába is (koponya MRI, BERA)!

Amennyiben kritikus méretet ér el a daganat, akkor a koponyaűri nyomásfokozódás általános jelei, látászavar, hányinger-hányás, aluszékonyság, tudatzavar is felléphet. Azonban ezek önmagukban nem jelentkeznek, a fentiek mindig megelőzik a komolyabb panaszokat. Sőt, általában előbb felismerésre (és kezelésre) kerül a betegség, ezért szerencsére ritkán jut el ebbe a stádiumba.
 

A nyálmirigyek leggyakoribb jóindulatú daganata az úgynevezett pleomorph adenoma, azaz a vegyes daganat. Azért vegyes, mert változó arányban hám és kötőszöveti eredetű sejtek alkotják, bár alapvetően hám eredetűnek tartjuk az elváltozást.

Jóindulatú, tehát tokja van, a környezetét nem szűri be, jól elhatárolódik tőle. A jóindulatúság miatt áttétet sem ad, bár megfigyelték, hogy ún. szatellita "ágakat" képezhet, azaz nyúlványszerűen belenyúlhat a nyálmirigy állományába. Ennek előfordulási arányát egy nemrég publikált közleményben a fültőmirigy pleomorph adenomái között 3-4%-ra teszik. Nőkben gyakrabban alakul ki vegyes daganat, és elsősorban a fültőmirigy érintett. Legritkábban a nyelv alatti nyálmirigyben fordul elő.

Folyamatos növekedése folytán előbb-utóbb kozmetikai problémát okoz. Ami ennél nagyobb gond, hogy ugyan ritkán, de előfordulhat, hogy a jóindulatú pleomorph adenoma rosszindulatúvá válik. Márpedig a rosszindulatú daganat kezelés nélkül biztosan halálhoz vezet. Ezt megelőzendő a pleomorph adenomákat is el kell távolítani, műtéti úton. Ilyenkor (és más nyálmirigy daganatok esetében is) nem csak magát a tumort vesszük ki, hanem minimum az egész mirigylebenyt. Ez érthető például a szatellita ágak miatt is.

Sajnos a vegyes daganat sejtjei rendkívül ellenállók. Elvileg akár pár bennmaradt sejt is elég lehet ahhoz, hogy kiújuljon a betegség. Ezzel együtt ez annyira nem gyakori állapot, jól gyógyítható.

(képforrás: International Agency for Research on Cancer)

3 hónapja már írtam arról, hogy az akut percepciós halláscsökkenés (SSNHL - Sudden Sensorineural Hearing Loss) kezelésével gondban vagyunk, mivel még azt sem tudjuk biztosan megmondani, hogy mitől alakul ki valakinek hirtelen idegi típusú halláscsökkenése. Szerencsére most jött ki a Laryngoscope új száma, amelynek egyik cikkében evidenciaszinten próbálták meg kideríteni az elmúlt fél évszázadban (!) a témában publikált tanulmányok alapján, hogy mégis mit tudunk az akut halláscsökkenés lehetséges okairól.

Nos, okosabbak is lettünk, meg nem is. Legalább most már vannak konkrétabb számok, azonban az kiderült, hogy az irodalom alapján az esetek több, mint 70%-ában még mindig csak azt tudjuk mondani, hogy idiopátiás, tehát ismeretlen eredetű a halláscsökkenés. Érdekes módon a leggyakoribb ismert ok a fertőzés, melyet az esetek 13%-ban találták bizonyítottnak. A másik mindenképpen kiemelendő, hogy bizonyítottan csak 3% az éreredetű vagy egyéb keringési probléma okozta percepciós halláscsökkenés. Ehhez képest per pillanat a sztenderd kezelés az értágítás - keringésjavítás, mert nem tudunk mást csinálni, viszont ne feledjük a szteroidot is. Ez minden gyulladásos megbetegedés esetén hatékony, így ha tényleg 13% fertőzéses eredetű, és a kivizsgálás során nem találunk más, kézzelfogható eltérést, mely a fertőzéses eredet ellen szól, akkor nem hagyható el.
 

A Daily Mail újság online kiadványában nagyszerű, scanning elektronmikroszkóppal készült pollenfotókat mutattak be tegnap. A fotókat a svájci Martin Oeggerli készítette az otthoni (!) elektronmikroszkópjával. Amilyen komoly problémákat okoznak bizonyos növények pollenjei az allergiás betegeknek, annál szebben néznek ki ezeken a fotókon.

Az alábbi fotón szerintem a legszebb, a nefelejcs pollenje látható:



További fotókért kattintson a Daily Mail oldalára!
(forrás: Fauquier ENT blog)

Az orr szaglásért felelős része -a szaglóhám- az orrüreg felső részén helyezkedik el:

(képforrás: library.thinkquest.org/)

Szaglászavart (csökkent szaglás - hyposmia, szagláshiány - anosmia) okozhat minden olyan megbetegedés, amelynek következtében a szaglóhámhoz nem jut el elég mennyiségű, ingert kiváltó molekula, illetve olyan betegségek, melyek magának a szaglóhámnak, a szaglóidegnek, vagy az agy ezzel kapcsolatos területeinek működését gátolja.

Átmeneti szaglászavart gyakorlatilag csak az orrban létrejött légáramlási vagy nyálkahártya probléma okoz, ilyen lehet egy sima nátha is, vagy a szezonális allergia. Tartós szaglászavarhoz azonban ennél jóval több fajta és jellegű betegség vezethet.

A tartós szaglászavar okai lehetnek:

- Veleszületett szaglászavar/hiány

- Krónikus orrbetegségek
- orrsövény ferdülés
- orrpolip
- krónikus orrnyálkahártya- és melléküreg gyulladás
- perenniális (nem szezonális) allergiás nátha

- Orrspray mellékhatás

- Kábítószer használat (pl. kokain)

- Toxikus ártalom (pl.kadmium)

- Trauma
(szaglóhám vagy -ideg környéki sérülések)

- Neurológiai és pszichitriai betegségek
- Parkison kór
- Alzheimer betegség
- Skizofrénia

- Agytumorok

- Központi idegrendszeri fertőzések

- Gégeeltávolítás
(mivel a beteg nem tud az orrán keresztül levegőt venni)


A szaglászavar kivizsgálása elsősorban fül- orr- gégészeti feladat, de adott esetben - a fentiek alapján- más szakterület, pl. neurológia közreműködése is szükséges lehet.