A Bellocq szerinti tamponálásról elég részletesen írtam a múltkor. A már-már túlzó részletességnek az volt a célja, hogy a betegek lássák, hogy sokszor olyan beavatkozást is el kell végeznünk a gyógyulás érdekében, amit egy porcikánk sem kíván. Normális ember nem szeretheti a Bellocq tampont. Minden egyes ilyen tamponálás során elgondolkozom, hogy vajon tényleg olyan jó választás volt-e a fül- orr- gégészet... Viszont orrvérzésben meg nem illik meghalni, és erre adott esetben kizárólag a Bellocq szerint történő tamponálás a garancia.
Joggal lehetne feltenni azt a kérdést, hogy ha ennyire rossz és fájdalmas dolog ez, akkor miért nem csináljuk altatásban? Igazából csináljuk altatásban is, akinél lehet. Pontosan azért, hogy feleslegesen ne kínozzuk a betegeket. De van két olyan faktor, ami miatt az altatás sokszor nem jön szóba.
Egyrészt az időfaktor: A hátsó orrvérzéssel hospitalizált betegek sokszor sok más, súlyos betegségben is szenvednek (szívbetegség, tüdőbetegség, máj- és veseproblémák, stb.), ami miatt muszáj altatás előtt legalább alapszinten sürgősséggel kivizsgálni, laborokat, EKG-t csináltatni. Hiszen az altatóorvosnak tudnia kell, hogy milyen rizikót vállal azzal, ha elaltatja a beteget. Márpedig egy komoly orrvérzéssel nem szabad várakozni még addig sem, amíg a laborok elkészülnek, műtői csapatot összetrombitálni, és még sorolhatnám.
A másik faktor maga a vérzés, ami az altatás egyik első fázisában elöntheti az alsóbb légutakat is, nagy bajt okozva ezzel. Mikor az altatóorvos elaltatja a betegeket, egy tubust helyez le a gégén keresztül a légcsőbe, hogy azon keresztül tudja biztonsággal lélegeztetni a pácienst. De a tubust nem mindig sikerül elsőre behelyezni a gégébe, ezért olyankor a tátongó gégeűrbe egy komolyabb orrvérzés esetén nagy mennyiségű vér juthat, ami aztán lefolyik a tüdőbe, csökkenti a lélegzőfelületet, valamint táptalaj lehet órokozóknak is egy jó kis aspirációs tüdőgyulladás kialakítására. A maszkolás pedig ilyenkor szóba sem jön, a beteg teltgyomrúként kezelendő. Tehát az orrvérzés egy komoly rizikófaktor aneszteziológiai szempontból is.