Szinte minden kisgyermek életében legalább egyszer előfordul középfülgyulladás. Azonban nehéz előre megmondani, hogy mennyire lesz súlyos, mennyire fog elhúzódni. Pedig jó lenne alaposabban felkészíteni a szülőket, hiszen a kiszámíthatóság jelentősen megkönnyíti a betegség átvészelését.

Már volt olyan tanulmány, amely például úgy találta, hogy amelyik gyermeknél nem társul láz vagy hányás a középfülgyulladáshoz, nagy eséllyel hamarabb felépül, mint a lázas, hányos kisgyermek. Sőt, úgy találták, hogy az antibiotikumok inkább csak ez utóbbi esetekben segítették elő a gyógyulást, a hányással és lázzal nem járó esetekben antibiotikummal sem lábaltak ki hamarabb a betegségből a kis páciensek.

Tegnap találtam egy olyan, a Pediatrics-ben 2007-ben megjelent cikket, amiben még alaposabb vizsgálódás történt ez ügyben. Hat randomizált vizsgálatból próbálták kikövetkeztetni, hogy mitől függ, hogy vajon elhúzódó és súlyos lesz-e a középfülgyulladás, vagy sem. Ráadásul csak olyan eseteket vontak be, akik nem kaptak antibiotikumot, hogy a középfülgyulladás (antibiotikum szempontjából) természetes lefolyását vizsgálják. A hat tanulmány összesen 824, 1 hónap és 12 év közötti életkorú gyermek kórtörténetetét elemezte. Az lett az eredmény, hogy a két évesnél fiatalabb gyermekeknél, valamint kétoldali középfülgyulladás esetén valószínűbb, hogy legalább 3-7 napig fog tartani a betegség, és jelentősebb fülfájás, valamint láz is társulni fog hozzá. Az ő esetükben erre körülbelül 55% az esély, míg az egyoldali középfülgyulladásban szenvedő, és/vagy 2 évnél idősebb gyermekek esetében erre csak 25% az esély.

Ezek már jó számok, tetszenek. Tehát ha két évnél idősebb, tipikus, azaz egyoldali középfülgyulladásban szenvedő gyermekről van szó, akkor a fentiek alapján azt lehet mondani, hogy antibiotikum nélkül 75% az esély arra, hogy nem fog 3-7 napig elhúzódni a betegség, nem fog járni lázzal és jelentős fájdalommal.

Kedves szülők! Ezt jó tudni, nem?