A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

"Körülírt" sinusitis vs. pansinusitis

2013.03.14. | drHorváthTamás | komment

Címkék: arcüreg melléküregek melléküreggyulladás idült Címkék

Pont jókor kaptam el a Haller sejt okozta idült arcüreggyulladást, ugyanis egy idevágó cikk jelent meg nemrég egy vadonatúj (2011-ben indult) újságban, az International Forum of Allergy & Rhinology-ban. Az a konklúzió, hogy bizonyos anatómiai eltérések hajlamosítanak idült melléküreg-gyulladásra, azonban ez jellemzően csak a  "körülírt" sinusitisekre igaz. Ezzel szemben pansinusitis, azaz mindkét oldalon minden üregrendszer érintettsége esetén diffúz nyálkahártya betegségről van szó, legalábbis a mai tudásunk szerint. Ilyen esetekben nem igazán lehetett felfedezni összefüggést valami helyi anatómiai eltérés és a gyulladás kialakulása között.

Körülírt sinusitis alatt elsősorban izolált arcüreggyulladást, és esetleg az osteomeatalis egység vagy akár az egész elülső rostatérség érintettségét érthetjük. Illetve nem szabad elfelejteni az izolált sphenoidotist vagy az izolált homloküreg gyulladást sem, az is abszolút helyi drainage problémára vezethető vissza. Ha körülírt sinusitist találunk, az jó hír a betegeknek, mivel az ő esetükben egy egyszeri FESS műtéttel egy életre megoldódnak a panaszok és a betegség is, míg pansinusitis esetén a műtét inkább csak tehermentesítés, és valószínűleg nem ad végleges gyógyulást.

A Haller sejt tényleg hajlamosíthat egyoldali arcüreggyulladásra

2013.03.08. | drHorváthTamás | komment

Címkék: anatómia arcüreg melléküreggyulladás idült Haller sejt

3 éve már írtam, hogy az arcüreg felső-belső falának szegletében, az arcüreg természetes szájadéka előtt néha találunk 1-1 járulékos rostasejtet -ún. Haller sejtet-, ami akár visszatérő vagy krónikus arcüreggyulladásra hajlamosíthat, mivel sokszor leszűkíti az arcüregi szájadékot. Erről később már nem csak rajzot, de CT-t is tudtam mutatni, viszont most végre a két dolgot össze tudom kötni. Van egy betegem, akinek az egyoldali sinusitisét szerintem elég egyértelműen egy bal oldali Haller sejt okozza, vagy legalábbis nagyban hozzájárult a kialakulásához. A CT-n látszik, hogy a lehető legrosszabb helyen van, átjárási akadályt képez, az arcüreg nyálkahártyája pedig jelentős mértékben megvastagodott.

Haller sejt.JPG

Szerencsére egy mezei infundibulotomia és arcüregi szájadék tágítás ezt a problémát gyakorlatilag biztosan megoldja.

Lateralis rhinotomia és a kapcsolódó metszések

2013.03.04. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr feltárás melléküregek külső feltárású műtét

A lateralis rhinotomia egy külső, az arc és az orr találkozásánál ejtett metszésből végzett feltárás az orrüreg és a melléküregrendszert érintő betegségek elérésére. 1853-ban Michaux írta le először, de valójában az 1900-as évek elején Moure volt az, aki révén elterjedt, így tulajdonképpen a klasszikus lateralis rhinotomia = Moure metszés.
A Moure metszés:

moure kicsi.jpg

Manapság, az endoszkópos érában, illetve a közel ilyen jó látványt, viszont kozmetikailag nagyságrendileg jobb  eredményeket adó midfacial degloving technika birtokában a klasszikus Moure metszés szinte csak történelmi jelentőséggel bír, gyakorlatilag nincs indikációja. Próbáltam azért ennek korrektebbül utánanézni, például a 2001-es Bailey-féle Atlas of Head and Neck Surgery könyvben, ahol azt írják, hogy az orrüreg első harmadát vagy a környéki maxillarészeket érintő betegségekre jó (pl. invertált papilloma), illetve orrsövény perforáció zárásánál lehet hasznos, de nem tudom. Valahogy ezek nekem nem tűnnek reális indikációnak, inkább csak elméleti lehetőségnek.

Viszont amiért még manapság is érdekes lehet a lateralis rhinotomia, az a Moure-féle metszések kiegészítése, mivel azokkal már az arccsont egy részét vagy akár az egészet is ki lehet venni, ha szükséges. Ilyen metszés az orr középvonaláig, majd onnan derékszögben lefelé vitt, a felső ajkat is érintő Weber-Ferguson metszés, amiből parciális maxillectomia már elvégezhető:

weber ferguson kicsi_1.jpg

Vagy ha felfelé nagyobb feltárás szükséges -például teljes maxillaeltávolításhoz-, akkor a Weber-Fergusont kiegészítő Lynch-féle metszéssel a felső szemöldökívben folytatódik a feltárás.
Ez a Weber-Ferguson-Lynch metszés:

weber ferguson lynch kicsi_1.jpg

De a Weber-Fergusonhoz lehet a szemhéj alatt vitt subciliaris kiegészítő metszést is társítani.

weber ferguson subciliar kicsi_1.jpg

Valamint lehet egyszerre supra- és suborbitalisan is vinni a metszést, ebből már az egész orbitatartalom eltávolítható:

weber ferguson supra- subciliar kicsi.jpg

Tulajdonképpen minél nagyobb egy metszés, annál nagyobb esély van rá, hogy megmarad az endoszkópos érában, mivel mondjuk egy kiterjedt maxillatumort egyelőre sebészileg nem tudunk (kizárólag?) endoszkóppal megoldani. Egyébként érdekes módon a legnagyobb, Weber-Ferguson-Lynch + subciliaris metszéssel nem is egy malignus daganat, hanem egy gyilkos mucormycosis kapcsán találkoztam először és utoljára, ami még a HIETE-n történt. 

Fül- orr- gégészeti rövidhírek twitteren - 20.

2013.02.28. | drHorváthTamás | komment

Címkék: stressz gombás fertőzés sarcoidosis invertált papilloma hangszalagcsomó herpes sjögren makrolidok ph mérés protonpumpa gátló adenoid cysticus carcinoma


Az elmúlt hetekben twitteren közzétett/ olvasott szakmai hírekből, publikációkból a legfontosabbak és legérdekesebbek, egy csokorban:


Ugyanazon beteg melléküregeiben lehet két különböző gombás fertőzés is, invazív és nem invazív (fungus ball) is egyszerre.
Cikk ITT.

Szájgarati pH mérés segítségével egész jól lehet következtetni a protonpumpa gátló kezelés hatékonyságára reflux esetén.
Cikk ITT.

Orrmelléküregi invertált papilloma még a temporalis csontot is infiltrálhatja a fülkürtön át.
Cikk ITT.

Még mindig nem egyértelmű -legalábbis nem evidencia szintű-, hogy a kis nyálmirigyek biopsiája effektív módzser-e a Sjögren betegség diagnosztikájára.
Cikk ITT.

Alacsony dózisban adott makrolid antibiotikum hatékony a kisgyermekkori krónikus savós otitis kezelésében.
Cikk ITT.
A szubklinikai dózisban adott makrolidokat már krónikus sinusitisben is ajánlják, lásd a korábbi bejegyzésem.

Krónikus melléküreggyulladásos betegeknél nagyobb eséllyel alakulhat ki stroke, mint a melléküregek szempontjából egészség populációban.
Cikk ITT.

Nagyobb eséllyel alakulnak ki hangszalagcsomók stresszben élő, vagy impulzív, hiperaktív nőkben, mint a nyugodtabbaknál, nem stresszelőknél.
Cikk ITT.

Álmatlanságról, alvásképtelenségről panaszkodó betegek esetében érdemes kezelni az orrdugulást (ha van), mivel nagyban javíthatja az alváshoz kapcsolt panaszokat.
Cikk ITT.

A sarcoidosisban szenvedő betegek 30%-ánál alakul ki valamilyen orrpanasz, méghozzá jellemzően dugulás, amit a duzzadt nyálkahártya és a pörkösödés okoz.
Cikk ITT

Fej-nyaki adenoid cysticus carcinoma esetén prognosztikus faktor az életkor, a tumor helye, a grade és a stage, valamint érdekes módon a cukorbetegség is.
Cikk ITT.

A gégében és a garatban is kialakulhat herpes zoster, sőt ez akár generalizált agyideg-működészavarhoz is vezethet.
Cikk ITT.

A photodynamiás kezelés (PDT) az arcüregi biofilmek ellen is hatékony, méghozzá nagyon jó az effektus. Kár, hogy egy vagyonba kerül..
Cikk ITT.

Antrochoanalis polip képen

2013.02.24. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr melléküregek orrpolip antrochoanalis polip

Az elmúlt napokban két olyan FESS műtétet is végeztem, aminek kapcsán látványosan lehet demonstrálni, hogy az egyes orr- és melléküregi betegségek már makroszkóposan is mennyire különböző kinézetűek tudnak lenni. Az első egy antrochoanalis polip volt, ami akkora kiterjedéssel bírt, hogy csak a garat felől, hátulról tudtam kivenni:

IMAG0741-1.jpg

Látszik, hogy elég lágy, már-már kocsonyás az állaga, de azért nem volt különösebben szakadékony. Mivel egyértelműen nem csak az osteometalis egység -az arcüreg szájadékának környéke- volt érintett, hanem az egész arcüreg, és az arcüregi szájadék eleve kifejezetten tág volt, ezért ez az antrochoanalis polip teljesen jól belefér a Proetz-féle keletkezési teóriába. A szolid polip mintegy rostokkal volt kihorgonyozva az arcüregbe.

Az antrochoanalis polip alapvető dolgokban különbözik a klasszikus kétoldali orrpolipózistól. Van egy 2004-es Rhinology cikk, ami alapján elég jól belőhető, hogy itt másról van szó. Szövettani vizsgálatok bebizonyították, hogy jóval kevesebb a gyulladásos sejt és az eosinophilok az antrochoanalis polipban, viszont az arcüregi rész cisztikus jellegű, amiben a mezei arcüregi cisztákhoz hasonló összetételű belső folyadékot találtak. Tehát lehet, hogy az antrochoanalis polip kialakulásához annyi kell csak, hogy legyen egy nagy arcüregi ciszta, és hozzá egy nagy szájadék, amin keresztül a ciszta kipréselődik. Ezután egy ördögi körbe keveredik a kinyúló csáp, mivel vénás elvezetése zavart szenved a szájadékba préselődés miatt, tehát elkezd egyre jobban duzzadni, nőni. Mondjuk mindenképpen szerencsésebb betegség a hagyományos orrpolipózisnál az antrochoanalis polip, mivel műtéti úton jó eséllyel végleg megszűntethető a probléma, szemben a krónikus sinusitissel, ami inkább csak karban tartható, de nem gyógyítható meg végleg műtéttel sem.

Az időskori halláscsökkenés kialakulásának mechanizmusa

2013.02.22. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül halláscsökkenés időskori halláscsökkenés

Bár már volt szó itt a blogon az időskori halláscsökkenés (age-related hearing loss - AHL) okairól, de az csak egy szűkebb szegmenssel, a hallóideggel foglalkozott. Viszont a friss Hearing Research-ben van egy ennél tágabb összefoglaló cikk az AHL kialakulásának feltételezett mechanizmusáról, és a leglényegesebb képet, a velejét belinkeltem:

age related hearing loss.jpg

Az AHL kapcsán is top téma a reaktív oxigéngyökök szerepe, illetve ehhez kapcsolódóan egyre több mindenért a mitokondriumokat okolják. A halláscsökkenések esetében -így az időskorinál is- elég markánsan mutatkozik a genetika, a "hozott anyag", de azért persze a környezeti tényezők, a társbetegségek is befolyásolják, és van egy speciális környezeti tényező is, a zajártalom, vagyis úgy általában a zaj szerepe.

Az orrsövényműtét csökkenti az orrnyálkahártya duzzanatot is (vagy nem)

2013.02.15. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr orrdugulás orrsövény orrsövény műtét

Mondhatni evidencia, hogy az orrsövényferdülés alapvetően kétféleképpen okozhat orrdugulást. Egyrészt egyszerű anatómiai okok miatt: amerre ferde, arra szűkebb lesz a hely, ezért kevesebb levegő tud átáramlani azon a területen. Másrészt viszont erre rárakódik egy funkcionális szűkület is, azaz a rossz légáramlási viszonyokra reagál a szervezet, és az orrnyálkahártya elkezd megduzzadni, főleg az alsó orrkagylón. Szerencsére az orrsövényműtét mindkét problémára megoldást jelent, hiszen megszűnik mind az anatómiai, mind a funkcionális légúti akadály, ahogy jobb lesz a légáramlás az orrban, csökken a nyálkahártya duzzanatának mértéke is. Ezt tapasztalni szoktuk, de mindig jól jön, ha a tapasztalat meg van támogatva tudományos adatokkal is. Most ez is megtörtént, az aktuális European Archives of Otorhinolaryngology-ban jelent meg egy cikk erről a kérdésről. Quality of life skálán és CT felvételekkel igazolták, hogy a ferde orrsövényű betegek alsó kagyló hypertrophiája, duzzanata is csökkent az orrsövényműtét után, nem csak az orrsövényük lett egyenesebb.

Ugyanakkor az élet nem mindig ennyire egyszerű. Mi van, ha a betegnek két, hasonló panaszokat okozó betegsége van egyszerre, de az egyik annyira egyértelműen jelen van, hogy nem is gondolunk a másikra? Konkrétan lehet olyan helyzet, hogy a betegnek nagyon ferde az orrsövénye, de emellett háziporatka allergiája, esetleg nem allergiás krónikus náthája van, csak ezt még nem tudjuk. A beteg átesik a műtéten, aztán ugyanúgy tovább dugul az orra, vagy ha szerencséje van, akkor egy kicsit valamivel jobb lesz, de nem sokkal. Már írtam arról korábban is, hogy ilyenkor is van van értelme az orrsövényműtétnek, ugyanakkor ez a helyzet a beteggel előzetesen folytatott kommunikáció szempontjából egyáltalán nem mindegy. Én azt ígérem a betegnek, hogy ha aláveti magát egy műtétnek, akkor fog kapni levegőt, aztán meg kiderül, hogy mégsem. Finoman szólva kellemetlen helyzet, nekünk is fel kell rá készülni, és persze a beteget is érdemes erről a lehetőségről tájékoztatni. Főleg, ha az orrsövény ferdesége nem is olyan durva, mégis dugul az orr.

Brodsky- és Friedman grading rendszer a torokmandulákhoz

2013.02.09. | drHorváthTamás | komment

Címkék: staging torokmandula stádiumbeosztás

A múltkor idézett, a biofilmeket a mandulamegnagyobbodással összeboronáló cikkben a szerzők a Brodsky-féle grading rendszert alkalmazták a mandula megnagyobbodásának számszerűsítésére (eredeti cikk ITT). Mint minden más grading/staging rendszer esetében a kialakításnál itt is a minél hatékony előrejelezhetőség elérése volt a cél, emellett viszont a különböző diagnosztikus és terápiás módszerek összemérhetőségére is jó. Persze már volt modifikációs kísérlet Brodsky-skálára  is, de kiderült, hogy az sem lett jobb, sem rosszabb, mint az eredeti (cikk).

A Brodsky- rendszer:
Grade 0: A mandulák a mandulaárok szintjét nem haladják meg.
Grade 1: A mandulák legfeljebb az adott oldali garatfél 25%-át foglalják el, de túlnövik a mandulaárkot.
Grade 2: A mandulák az adott oldali garatfél 25-50%-át foglalják el.
Grade 3: A mandulák az adott oldali garatfél 50-75%-át foglalják el.
Grade 4: A mandulák az adott oldali garatfél legalább 75%-át elfoglalják.

A mandulák esetében létezik a Friedman-féle beosztás is, amely elsősorban az alvási apnoe -azaz mostanság már sleep related breathing disorders- kapcsán terjedt el.
A Friedman-féle beosztás:
Stage 0: Mandulaműtét utáni állapot
Stage 1: A mandulák az első garatív mögött helyezkednek el.
Stage 2: A mandulák némileg túlnövik a garatíveket
Stage 3: A mandulák kb. 75%-át kitöltik az adott oldali térségnek az uvuláig
Stage 4: A mandulák összeérnek a középvonalban ("kissing tonsils")

El lehet dönteni, kinek melyik szimpatikus, mit akar mérni, és kivel akarja azt öszehasonlítani. És itt vannak további nem tumoros, más fül-orr gégészeti stádiumbeosztások staging-fetisisztáknak:
- fül: 1, 2, 3
- orr- és melléküregek: 1, 2

Biofilmek a megnagyobbodott mandulákban

2013.02.04. | drHorváthTamás | komment

Címkék: mandulagyulladás torokmandula biofilm streptococcus staphylococcus

Meggyőződésem, hogy a krónikus mandulagyulladás egyik legfőbb oka a mandulában kialakuló biofilmek, csak ezt még nem tudjuk rendesen bizonyítani. Hiszen a biofilmek pont passzolnak a mandula kérdéskörbe: krónikus fertőzés, amit nem lehet gyógyszerrel kiirtani, vannak ott szűk járatok is (lacunák), ahol pont könnyen meg tudnak telepedni a bacik és háborítatlanul tudnak biofilmet kialakítani, és van élettelen anyag is (detritus), amit könnyen be tudnak vonni. Ugyan már van némi irodalma ennek a kérdésnek a mandulagyulladás kapcsán (pubmed), de szerintem később még nagyobb durranás várható.

Mindenesetre most egy fontos újabb bizonyíték került elő, amit az International Journal of Pediatric Otolaryngology cikkében olvastam. Úgy néz ki, hogy van összefüggés a visszatérő mandulagyulladás, a mandulák megnagyobbodása, és a biofilmképződés között. Legalábbis a nagyobb, hypertrophiás mandulákban nagyobb eséllyel alakult ki biofilm, mint a kevésbé nagyokban. Érdekes -bár a kis elemszám miatt nem biztos, hogy valós megfigyelés-, hogy a kisebb mandulákban kizárólag erős biofilm képző baktériumokat találtak. Tehát eszerint akár az is kimondható, hogy a hypertrophiás mandulákban a kevésbé agresszív biofilmképzők is meg tudnak telepedni. Érdekes a mikrobiológia is: jellemzően Staphylococcus volt a biofilmek domináns kórokozója, de elvétve találtak Streptococcus pyogenest, Haemophilust, és Pseudomonast is. Közben mi meg állandóan az AST-vel jövünk, ha krónikus mandulagyulladásról van szó, aminek a Staphylococcusokhoz semmi köze, kizárólag a Streptococcusok esetén működik.

Persze a fentiek alapján még nem lehet a pontos, egyértelmű oki következtetéseket levonni. Lehet, hogy az egész tök véletlen, nincs is ok-okozati összefüggés a mandula-megnagyobbodás, a biofilmek, és a krónikus vagy visszatérő gyulladás között. Akár fordítva is lehet: az eleve valamilyen más okból krónikusan gyulladttá vált mandulában könnyebben alakul ki a biofilm, és könnyebben nagyobbodik meg... Ki tudja? Na mindegy, kíváncsi vagyok, mi lesz itt az elkövetkező években. Ha lenne valami olcsó, egyszerű, de hatékony biofilm detektor, ami a mandula állományában is működne, sok mindenben okosabbá tenne minket. Addig is a biofilm egy vallás, és én megvallom ebben a vonatkozásban is.

Okostelefon alkalmazás fülzúgás ellen

2013.02.02. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül maszkolás fülzúgás tinnitus okostelefon alkalmazás

Meskó Berci barátom már tavaly szeptemberben arról írt, hogy nemsokára eljön az az idő, amikor okostelefon alkalmazásokat is fel lehet majd írni receptre. A mi szakmánkban van pont egy erre ideális terület: a fülzúgással élő emberek számára kézenfekvő lehetne egy maszkoló applikáció. Láss csodát, az iTunes-ból már le is lehet tölteni ilyesmit. Ha valaki fülzúgásban szenved, apple termékei vannak, és szeretne egy dollár értékben tenni egy próbát a fülzúgása mérséklése/megszűntetése érdekében, az ITT tudja letölteni ezt az alkalmazást. Mindenesetre óvatosak legyenek az elvárások, a letöltés előtt érdemes elolvasni a customer review-kat, amik nem túl pozitívak, és akkor még szépen fogalmaztam. Csak két értékelés van, és mindkettő eléggé lehúzta, 5 pontból csak egyet kapott az app. Pont emiatt érdekes kérdés, hogy miként működhet a hatékonyság mérése ilyen esetben. Mikor lehet kimondani azt, hogy egy alkalmazás hatékony valamilyen betegséggel, kóros állapottal szemben?

süti beállítások módosítása