A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Az orrmandula megnagyobbodása hypertrophia vagy hyperplasia?

2015.12.03. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orrmandula hyperplasia adenoid orrmandula megnagyoddás hypertrophia

Pozsgai Zsolt barátom vetette fel facebookon az alsó orrkagyló és a polipózis viszonyáról szóló bejegyzés kapcsán, hogy egyáltalán nincs korrektül eldöntve, vagy fogalmazzunk úgy, hogy univerzálisan elfogadva, hogy az orrkagyló, vagy az orrmandula megnagyobbodása valójában hypertrophia, vagy pedig hyperplasia. Legalábbis az elnevezés teljesen változó. Magyarországon például elsősorban a hypertrophia kifejezés terjedt el mind az orrmandula, mind az alsó kagyló vonatkozásában, de német nyelvterületen inkább a hyperplasia dominál, bár Zsolt szerint ott is előfordul a hypertrophia.

Mi is valójában a kérdés? A legegyszerűbb magyarázat ez a wikipedia kép:

hyperplasia_vs_hypertrophy_svg.png

Tehát hogy elsősorban a sejtek duzzanata, vagy a sejtek felszaporodása okozza egy adott szerv vagy szövet megnagyobbodását. A kérdést teljesen jogosnak érzem, mert bennem sem él egy tökéletesen letisztult válasz, pedig már nem egyszer jutott eszembe nekem is, csak lusta voltam utánanézni. Úgyhogy kicsit hasból azt válaszoltam Zsoltnak, hogy pl. az orrmandula megnagyobbodása szerintem egyfajta is-is, több sejt is lesz ott, illetve meg is duzzadnak a sejtek. Nos, miután így kinyilatkoztam, gondoltam úgy helyes, ha ezzel a svunggal viszont utána is nézek, hogy pontosabban mi a helyzet, mert lehet, hogy tök rosszul gondolom. Legelőször is csináltam egy "internetes versenyt" a kérdésről. Beírtam többfajta keresőbe, hogy "adenoid hypertrophy" és "adenoid hyperplasia", és kíváncsi voltam, hogy a kollektív bölcsesség, ami jelen esetben a találatok számában nyilvánul meg, irányba tud-e helyezni.

Először csak simán gugliztam:
Google:
hypertrophia: 186000
hyperplasia: 102000
Tehát egy sima google keresés szerint kicsit több weboldal használja a hypertrophia kifejezést, mint a hyperplasiát. Ez persze pont semmennyire sem releváns, mert az, hogy mondjuk a Nők Lapja Cafe-n minek hívják, szakmailag nem érdekes, viszont a találatok közt ott van. Ráadásul ez a találati szám egy dinamikusan változó valami. De első körnek mégis jó, mert ha nem 186.000 vs. 102.000, hanem 186.000 vs. 500 lett volna az arány, akkor azért már egy ilyen keresés is szinte eldöntheti a kérdést.

Eggyel szakmaibb szintre mentem fel, mikor ugyanezt megnéztem a google tudósban is:
Google tudós:
hypertrophia: 18900
hyperplasia: 14600
A google tudós (google scholar) a google egy olyan alkeresője, ami a tudományos oldalakat sokkal jobban súlyozza a keresés során, és úgy-ahogy kiszűri a nem tudományos találatokat. Én akkor szoktam főleg használni, ha peer-reviewed free fulltext cikkeket keresek, mert a keresések során a google tudós elsősorban ilyeneket szokott kiadni az első találati helyeken. Jelen keresés során kb. ugyanazt az eredményt kaptam, mint a sima guglizás során, szóval ez sem döntötte el a kérdést.

Na akkor továbbmentem az ultimate szakmai keresésre, a pubmed-re:
Pubmed:
hypertrophia: 1203
hyperplasia: 320
A pubmed keresés már egy sokkal komolyabb szakmai megfontolást érdemlő eredmény. A fenti számok durva fordításban azt jelentik, hogy 4:1 arányban a publikációkban hypertrophiaként emlegetik az orrmandula megnagyobbodást szemben a hyperplasiával, tehát ha kicsit tovább csavarjuk a dolgot, 5, nemzetközi szinten is publikáló kollégából 4 szerint ez hypertrophia, 1 szerint pedig hyperplasia. Jó, jó, lehet vitatkozni, hogy ez mennyire hiteles gondolatmenet ebben a formában, de már mégis egy szignifikáns eltérés.

Tehát a fentiek alapján akár mondhatjuk azt is, hogy a tudományos köztudatban elsősorban hypertrophiaként él a megnagyobbodás, nem hyperplasiaként. De ez nekem azért kevés volt, úgyhogy elkezdtem célirányosan keresni azokat a cikkeket és könyvrészleteket, amik ezzel a kérdéssel direktben foglalkoznak. Legnagyobb meglepetésemre alig találtam valami konkrétumot, pedig a végén már szövettani cikkeket, hisztológiai könyveket nézegettem. Mindenesetre végül csak találtam 2 olyan -szerencsére free fulltext- cikket (1, 2), amik kezdték megvilágítani az ügyet. Persze a feltett kérdés szempontjából egyik cikk sem makulátlan. Az elsőben ugyanis összemossák az adenoidot a tonsillával, vagyis T+A műtéti specimeneket dolgoztak fel. Ők mindenesetre messze dominánsan lymphoid hyperplasiával és follicularis lymphoid hyperplasiával találkoztak. A második cikk pedig felnőtt adenoidokat vizsgált, szerencsére a kontroll csoport adenotomián átesett gyerekek adenoidjai voltak, így itt valójában a kontroll csoportból lett meg az info, ami szintén lymhoid hyperplasia.

Tehát, a konkrét szövettani eredményeket közlő cikkek pont nem hypertrophiaként, hanem hyperplasiaként írták le a megnagyobbodott, eltávolított adenoidokat. Azaz hiába sokkal több cikk hivatkozik hypertrophiaként az adenoidra, az inkább hyperplasia. Na, akkor tettem még egy fát a tűzre, elővettem a Szende- és a Lapis-féle patológia könyvet is, csak hogy adjunk a klasszikusokra is. Az előbbi semmit sem írt, míg a jó öreg Lapis könyv mindenféle egyéb érdemi magyarázat nélkül konzekvensen hyperplasiáról beszélt, így még egy strigula a hyperplasia mellett.

Szóval visszavonulok, vélhetően főleg hyperplasia a megnagyobbodás oka. És amit Vasvári Gergely barátom tökéletesen megfogalmazott Zsolt facebookos bejegyzése kapcsán: "A sejtek mérete csak nem növekszik meg annyival, hogy mondjuk egy orrmandula kitöltse az orrgaratot... Tehát én hyperplasiára tippelek.". A józan gondolkodás, Hölgyeim és Uraim! 

(képforrás: wikipedia)

Fej-nyaki, bőr eredetű, invazív laphámrák T beosztása

2015.11.27. | drHorváthTamás | komment

Címkék: bőr onkológia staging tnm

Nagyon durván nő a fej-nyakon a rosszindulatú bőrrák előfordulása. Nem csak a basaliomáé, amiből lassan minden napra legalább egy műtét jut nekünk a kórházban, hanem sajnos az invazív laphámráké is, ami régen azért kifejezetten ritkaság számba ment. Ez utóbbiban a negatív rekordot pár napja sikerült megugrani, mikor a kórházban a visszajött szövettani eredmények között 2 nap alatt 3 invazív bőr-laphámrák is volt. 10 évvel ezelőtt 3 ilyen szövettani eredmény kb. fél-egy év alatt született. Mindenesetre ez elég indok arra, hogy szó essen itt is ennek a betegségnek a T stádiumbeosztásáról. Külön magyar fej-nyaki bőrrák TNM beosztást egyébként nem találtam, csak egy általános bőrrák beosztást a 2008-as Egészségügyi Közlönyben (ITT), ezért ide a 2010-es AJCC T stádiumbeosztását másoltam be:

Tx A primer tumor nem ítélhető meg
T0 Nincs primer tumor
Tis Carcinoma in situ
T1 A tumor legnagyobb átmérője 2 cm-nél kisebb, és kevesebb, mint 2 rizikófaktor van jelen (lásd később)
T2 A tumor legnagyobb átmérője 2 cm-nél nagyobb, vagy bármilyen tumorméret 2 vagy több rizikófaktorral
T3 A tumor infitrálja a maxillát, az orbitát, vagy a temporalis csontot
T4 A tumor infiltrálja a csontvázat vagy az agyidegek mentén a koponyaalapra terjed

 

Őszintén szólva a T4-gyel kicsit gondban vagyok. Az eredeti leírás szerint erről van szó: "T4: Tumor with invasion of skeleton (axial or appendicular) or perineural invasion of skull base", miközben a koponyacsontok (beleértve a maxillát és a temporalis csontot is) az axialis csontvázrendszer részét képezik. Szerintem itt a T3-ban szereplő csontokon túl egyéb csontozatra gondolnak.

Rizikófaktorok: Mélység/invázió több, mint 2 mm vastagságban; legalább Clark IV-es stage (azaz az infiltráció a bőr reticularis dermis rétegét is érinti, az V-ös már a subcutan zsírt jelenti); perineuralis terjedés; elhelyezkedés: fül, ajak; differenciáltság: alacsonyan differenciált, vagy differenciálatlan.

Az N és M stádium megegyezik az általános fej-nyaki carcinoma N és M stádiumbeosztásával, amiről a nagy nyálmirigyek kapcsán már írtam ITT. További T stádiumok, amikről már írtam: gége, orrgarat., illetve az előbb linkelt nagy nyálmirigyek.

 

Miért nem "poliposodik el" az alsó orrkagyló?

2015.11.24. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr orrpolip orrkagyló középső orrkagyló alsó orrkagyló VCAM

Tegye fel a kezét, aki már gondolkodott azon, hogy a középső orrkagylóval ellentétben az alsó kagyló lényegében miért nem degenerálódik el sohasem poliposan! Én most feltettem a kezem, mert nem emlékszem rá, hogy valójában ezen érdemben rágódtam volna valaha, miközben tökéletesen jogos a felvetés. Az orrkagylókról úgy általában együtt szokás beszélni, nem pedig külön. Jó, persze, az anatómiai magyarázat során külön említjük őket, de max. a hypertrophia az, ami miatt az alsó kagylót külön kiemeljük, és a concha bullosa miatt pedig a középsőt, meg hogy annak a mellső hónalja alatt lehet bejutni a rostákba, de nagyjából ennyi. Miközben tényleg van ez a polipos aspektusa is a kagylóknak.

Most Georgia-ból Kountakis professzoréknak jutott eszébe ezen filozofálni, és írtak belőle egy Laryngoscope cikket (igen, igen, a Kountakis-Draf-féle "Frontal sinus" könyv kapcsán lehet ő ismerős). Végül is arra jutottak, hogy több, a gyulladással kapcsolatos fehérje expressziója is különbözik a középső és az alsó kagylóban, kiemelten pedig a VCAM-1. Ez többek között a fehérvérsejtek endothelhez való adhézióját segíti elő, és az eredményeik szerint jóval több expresszálódik belőlük a középső kagylóban, mint az alsóban. Tehát bizonyos tekintetben a középső orrkagyló jobban be tud gyulladni, mint az alsó, és ennek lehet egy degenerációs végfázisa a polipos átalakulás. Persze ehhez még pár dolgot jobban kellene tudni, de valami már van a kezünkben. Mondjuk most lehetne akár fanyalogni is, hogy VCAM-1, ennyit sikerült kimutatni? Nagy dolog! De szerintem óriási az ötlet, itt és most a problémafelvetés a lényeg. Szeretem az olyan embereket, akik ilyen dolgokon is hajlandók gondolkozni.

Felhívás a fülzúgás kezelésére vonatkozó kutatásban való részévételre

2015.11.19. | drHorváthTamás | komment

Címkék: kutatás fül study fülzúgás tinnitus

Bajor Bence dr, aki mind a rendelőben, mind a Bajcsy Kórházban kollégám, megkért, hogy az alábbi felhívást tegyem közzé itt a blogon:

"2014 márciusa óta zajlik Európában 67 helyszínen egy új fülzúgás terápia kipróbálása (3. fázisú klinikai vizsgálat, kettős vak), melyre ezúton buzdítjuk a kollégákat és betegeket. Olyan betegek jelentkezését (vagy küldését) várjuk, akiknek folyamatos fülzúgásuk (tinnitus) van, mely középfülgyulladás, vagy valamilyen belsőfül trauma hatására kezdődött el, 6 hónapon belül. Traumának számít a légnyomás változás (pl. repülő út), dörej ártalom, zajártalom, vagy fizikai trauma. Sajnos csak ezen okokra visszavezethető fülzúgással élő beteget választhatunk be a vizsgálatba. Akiknek minden egyéb ok nélkül ("magától") kezdett el zúgni a füle, nem tud részt venni a vizsgálatban.

A kezelés a dobhártya mögé, a dobüregbe adott injekciót jelent, 3 egymást követő napon. Az injekció esketamin hidroklorid-ot tartalmaz, mely a belső fül NMDA receptorain fejti ki hatását. Mivel a tinnitusnak (fülzúgás) nincs evidenciákon alapuló biztos terápiája, úgy gondoljuk, érdemes figyelmet fordítani ezen új gyógyszeres lehetőségre. Eddigi tapasztalataink alapján jól tolerálható a dobüregbe adott injekció. Ezt követően még 3 kontroll vizitre kell megjelenni.

A study (AM-101-CL-12-02) több nyelvű tájékoztató honlapja: http://www.tinnitus-study.info

Személyre szabott információ, illetve jelentkezés céljából hívható dr. Bajor Bence (Bajcsy Kórház): 0620-4052053 (munkaidőben)."

A dobüregi folyadék viszkozitásának preoperatív markere idült savós középfül-gyulladás esetén

2015.11.17. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül gyermek fül orr gégészet középfül középfülgyulladás savós neutrofil/limfocita arány

Nem akartam lelőni a poént a címben, de persze ez is a neutrophil-lymphocyta ratio :). Múlt héten írtam arról, hogy az NLR-t mennyi területen nézik mostanában, erre mikor rákattintottam a "A novel predictive marker for the viscosity of otitis media with effusion" című cikkre tegnap, nem gondoltam volna, hogy ott is erről írnak majd.

Az a lényeg, hogy hát az általánosan idült savós középfül-gyulladásnak hívott betegség/állapot sokszor nem is savós, hanem mucosus, és felmerült, hogy amikor savós, akkor az nem is annyira fülkürtműködési zavar, hanem egy bakteriális fertőzés, míg a mucosus viszont fülkürt probléma. A cikk szerzői megnézték, hogy ezt alá lehet-e támasztani azzal, hogy a gyulladásra jellemző emelkedett NLR értéket találják a hígabb folyadékban, és alacsonyabb NLR értéket a sűrübb folyadékban, és igazuk lett. 1,38 NLR érték alatt nagyobb eséllyel mucosus, efelett nagyobb eséllyel savós dobüregi folyadék lehetett leszívni paracentesis során. Tehát esetleg már egy vérképből (vagyis az abból derivált NLR-ból) meg lehet mondani előre, hogy mire számíthatunk felszúrás esetén, illetve milyen eséllyel kellhet grommet tubus. Úgy legyen!

Még egy kis bónusz NLR, ugyanebben az International Journal of Pediatric Otolaryngology számban a gyerekkori Bell paresisben is nézték az NLR-t. Ez már kőkemény. Tényleg úgy tűnik, hogy most bármit el lehet adni, amiben az NLR-t nézik.

 

Érdekes melléküreg esetek CT-n

2015.11.13. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr orbita szövődmények fess műtét arcüreg melléküregek melléküreggyulladás akut iköböl CT subperiostealis abscessus sphenoidotomia

Mostanában sok érdekes melléküreg esetem volt, akikről van CT felvételem elmentve, gondoltam megosztom őket.

Orbitális subperiostealis abscessus:

Pár hete találkoztunk egy orbitális subperiostealis abscessussal, aki nagyon szépen hozta a betegség tüneteit: egy preseptalis cellulitis átmeneti javulását követően elkezdett a bal bulbusa protrudálni, kettőslátása lett, főleg felfelé nézéskor, és a CT-n a bal orbita felső-belső falán pedig igazolódott az orbitatályog:

 subperiosteal_orbital_abscess_ct_scan.jpg

Végül csak külső-belső megnyitás együtt hozott eredményt, kívülről nagyon a csontra tartva, a periosteum alatt haladva sikerült megnyitni, majd elvettem a lamina papyracea nagy részét, és bedraináltam, kívülről is, meg a a rosták felől is az tályogüreget. Lejjebb a kép a gennyről az orbitában. A kép egyébként csalóka, mert nem az volt, hogy rámetszettem, és már ott is volt a genny, hanem nagyon mélyen előre kellet mennem, mert a tályog punctium maximuma a bulbus mögött volt (izgultam is ám, nehogy valahogy túlszaladjak, aztán meg ott lesz a n. opticusa...). A tályog tartalma itt már nagyon előrepréselődött:

subperiosteal_orbital_abscess.jpg

 

Direkt sphenoidotomia utáni állapot:

Kb. 2 éve operáltam egy sphenochoanalis polipos beteget, akinél direkt sphenoidotomiát csináltam, mert szerencsére volt hely, és a többi mellékürege rendben volt. Most más panaszok miatt készült megint egy CT, és nagyon jól látszik, hogy kivülről, vagyis nem transethmoidalisan lett megnyitva az iköble.

sphenoidotomia.jpg

 

Kétoldali lzolált masszív arcüreg-gyulladás:

Egy már többször operált beteg keresett meg, akinél érdekes módon szinte teljesen szimmetrikusan kizárólag az arcüregei vannak kitöltve, az összes többi mellékürege teljesen légtartó. Mint látszik, a jobb arcüreg felső részén van egy pikoliternyi levegő, de ennyi az egész, egyébként tök fedett mindkét oldal. Hasonló, mint a múltkori egyik oldali lezárt arcüreg + másik oldali lezárt iköböl beteg. Érdekes, hogy pont így alakult, nyilván köze van a korábbi műtétekhez.

2_sdie_sinusitis.JPG

A neutrophil-lymphocyta arány (NLR), mint a súlyosság fokmérője a fül- orr- gégészeti betegségekben

2015.11.11. | drHorváthTamás | komment

Címkék: onkológia fertőzéses betegségek neutrofil/limfocita arány

Kb. 2 éve figyeltem fel a friss cikkeket olvasgatva arra, hogy új csillag kezd felragyogni a prognosztika egén, amit most minden betegségen gőzerővel tesztelnek a világban. Ez pedig a neutrophil-lymphocyta arány (Neutrophil-Lymphocyte Ratio - NLR) a vérben mérhető neutrophil sejtek abszolút száma osztva a lymphocytaszámmal. Úgy néz ki, hogy minél nagyobb ez az arányszám, annál súlyosabb egy fertőzés, és annál rosszabb egy daganatos betegség prognózisa, legalábbis ez most már elég sok kórképnél kezd igazolódni. Ez a prognosztikai mérőszám azért kezd elterjedni, mert egy egyszerű dolog, egy sima vérképből minden betegnél könnyedén ki lehet számolni. Egyébként az alapja az -ha jól értettem-, hogy fertőzések esetén a potenciálisan súlyosabb fertőzések robusztusabb neutrophil sejt felszaporodással járnak, ami nagyobb szöveti pusztulással jár, míg a daganatos betegségek esetén az emelkedett neutrophil szám procarcinogén, pl. a neutrophilek fokozott angiogenetikus hatása miatt, ezzel szemben a lymphocyták pedig tumornövekedés gátló hatásúak, tehát a hiányuk/csökkent számuk ezért jelentene rossz prognózist.

Most legutoljára tegnap olvastam az NLR-ről a gyermekkori szénanátha kapcsán (cikk), de már számtalan fül- orr- gégészeti kórképben vizsgálták. Most nagyjából kigyűjtöttem ezeket a fül- orr- gégészeti, fej-nyaki vonatkozásokat, alább található a lista, a zárójeles számok a cikkekre mutató linkek. Vannak köztük free full text cikkek is, ha valakit mélyebben érdekel egy-egy téma.

Fej-nyaki onkológia:
- Nasopharyngealis carcinoma (1, 2)
- Hypopharynx carcinoma (1)
- Általános fej-nyaki laphámrák (1, 2)
- Recidív és/vagy metastaticus fej-nyaki laphámrák (1)
- Papilláris pajzsmirigy carcinoma (1, 2)

Nem onkológia:
- Akut halláscsökkenés (1, 2, 3)
- Bell paresis (1, 2)
- Vestibularis neuronitis (1)
- Orrpolipózis (1)
- Mély nyaki fertőzés (1)
- OSAS (1)

Tuti tipp, ha valaki most kutatni akar valamit a gégészetben, de nincs ötlete, az nézze meg valami más, a fenti listán nem szereplő betegségben az NLR-t, aztán le is közölheti, engem meg vegyen be társszerzőnek a tippadás miatt  :)

Szükséges-e rutinszerűen szövettani vizsgálat kétoldali orrpolipózis esetén?

2015.11.05. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr szövettan orrpolip

Persze, jogszabály szerint igen, el kell küldeni az anyagot szövettanra. Ugyanakkor most kanadai kollégák megnézték az idevágó szakirodalom elemzésével, hogy mekkora az esély arra, hogy az orrpolipózison túl valami más, fajsúlyosabb betegség is kiderüljön a műtéti anyag szövettani vizsgálata során. 3772 beteget lehetett bevonni ebbe az adatfeldolgozásba, közülük 8-nál találtak váratlan benignus, és 3-nál malignus folyamatot a patológusok, ez a betegek 0,48 és 0,08%-át jelenti. Ez nem sok. Emellett megnézték a költségeket is, és hát így 14557 dollárra jött ki egy nem várt betegség kimutatása, azon túl (vagyis belül) 87204 dollárba került a malignus betegségek diagnosztikája. Ez meg nagyon sok, ezért ez egy elég költséges szűrővizsgálati módszernek tűnik.

Kérdés, hogy ha ezt nem csinálnánk, akkor helyette mit lehetne tenni? Rendszeresebb fül- orr- gégészeti kontroll? Képalkotó kontroll? Ezek sem olcsó dolgok, sőt. Talán az lehetne a megoldás, hogy sok minden más betegséghez hasonlóan itt is rizikócsoportokat hozni létre, illetve karakterizálva a malignus rhinológiai betegeket, olyan egyéb tüneteket, jeleket, eltéréseket kellene keresni ezen betegeknél, amiket aztán a műtétre kerülő összes beteg esetén szűrni lehetne, hogy kizárjuk a malignitást.

A Bryne-féle grading rendszer az invazív fej-nyaki laphámrákra

2015.11.03. | drHorváthTamás | komment

Címkék: onkológia invázió staging

Már jó ideje izgat a fej-nyaki laphámrákoknál az invázió kérdése, pláne, hogy nemrég volt egy olyan betegünk, akinek alapvetően T2-es glotticus gégetumora lett volna, ha a CT nem írja le, hogy a comissura anterioron át a tumor infiltrálja a pajzsporcot is. De mivel így alakult, sajnos rögtön ugrottunk egy nagyot a stádiumot illetően. Mindenesetre többször nekifutottam, hogy megértsem, hogyan is alakul ez az invázió ügy, kezdve az EGFR-től (epidermal growth factor receptor) a MMP-án (matrix metalloproteinase) az E-cadherin-ig és az epithelialis-mesenchymalis átalakulásig, lehetőség szerint úgy, hogy ezt érdemben a klinikumban is tudjam hasznosítani. Talán úgy korrekt nyilatkoznom ebbéli tevékenységem kapcsán, hogy a mindennapokban, sebészi oldalról inkább csak a stagingben jön számításba ez a dolog, de legalább szélesedett a látóköröm.

Az irodalomturkálás kapcsán érdekességként most rábukkantam egy fej-nyaki carcinoma grading rendszerre (Invasive Tumor Front Grading System), amit Bryne és kollégái hoztak létre szemben a szimplán morfológiai alapú beosztással, és ez szerintük finomabban meg tudja becsülni a hosszú távú eredményeket, túlélést. Ez egy 4 pillérre alapuló szisztéma, ahol a következő paraméterek számítanak:
- Az invázió mintázata (I-től IV-ig, a tumornak a szövetek maga előtt tolásától az egyértelmű invázióig)
- Az elszarusodás mértéke
- Sejtmag polymorphizmus
- Host reakció, a lobsejtes beszűrődés mértéke alapján

Bemásoltam ide az eredeti táblázatot:

bryne_cancer_grading_system_invasive_front.jpg

 

Hogyan javíthatunk gyógyszer nélkül a refluxon?

2015.10.31. | drHorváthTamás | komment

Címkék: életmód reflux

Az emúlt időszakban a rendeléseim néha belgyógyászati szakrendelésnek tűntek, mert annyi refluxos beteget láttam. Persze ezen betegek csak egy részénél tűnik biztosnak a reflux diagnózis, a töbieknél ki kell zárni, de akkor is rengeteg ilyen problémával találkozom mostanában. Mivel a gégészeti reflux (LPR - laryngopharyngeal reflux) diagnosztikájában abszolút elfogadott opció a "puding próbája az evés", tehát hogy a klinikai diagnózis elégséges a kezelés megkezdéséhez, fel szoktam írni savcsökkentő gyógyszert, és megbeszéljük, hogy milyen egyéb, életmódbeli-táplálkozási lehetőségek vannak, amik segíthetnek e refluxos panaszok csökkentésén. Ez utóbbi egy elég hosszú lista, amit aztán az ambuláns lapra nem szoktam teljes részletességel leírni, csak elmondom. De mivel tényleg elég sok minden, ezért gondoltam összeszedem ide a blogra, aztán meg meg majd azt fogom mondani a betegeknek, hogy ha elfelejtené, akkor majd itt megtalálhatja.

Szóval ezekkel segíthet valaki a refluxos panaszain:

Életmódbeli változtatási lehetőségek:

- Dohányzást abbahagyni
- Csökkenteni a testsúlyt súlyfelesleg esetén
- Több fizikai aktivitás, sportolás normális testsúly esetén is
- Megemelt felsőtesttel való alvás
- Gyomor környékén szorító ruházat kerülése
- Ha túl stresszes, próbáljon relaxálni

Táplálkozásban rejlő lehetőségek:

Általánosságok:
- Korai vacsora, legalább 3 órával lefekvés előtt
- Minél lassabban, alaposan rágva kell enni
- Többször keveset kell enni, mintsem ritkán sokat

Többet fogyasztani:
- Rostos étel (gabona)
- Zöldség-gyümölcs
- Szénsavmentes víz

Kevesebbet fogyasztani:
- Alkohol
- Kávé
- Szénsavas üdítő
- Túl édes ételek
- Fűszeres ételeket
- Savas zöldségek-gyümölcsök (alma, narancs, paradicsom, fokhagyma, stb.)

süti beállítások módosítása