Bár az alkohol okozta szédülés szilveszterkor lett volna igazán aktuális, de jobb későn, mint soha. Megint a Fauquier ENT blogon írták meg a tutit, Michael Chang kollégánk megmagyarázza, hogy miért szédülünk, ha nagyobb mennyiségben iszunk alkoholt. Vagyis a szédülésnek azt a részét, ami a belsőfülben alakul ki, mert ez egy többfázisú- és lokalizációjú jelenség, mivel az alkohol nem csak a belsőfülben, hanem a központi idegrendszerben több ponton is elősegíti az egyensúlyvesztést.

Mindenesetre az általam elvártakkal ellentétben az alkohol a belsőfülben nem az idegsejtek működését befolyásolja, vagy legalábbis nem igazán emiatt jön létre szédülés. Úgy néz ki, hogy az alkohol a vérből a jobb vérellátás miatt először a cupulába diffundál, de nem az endolymphába. Ezáltal fajsúly-különbség alakul ki a cupula és az endolympha között, ami miatt a cupula "könnyebbé" válik, mint a környező endolympha, és emiatt szinte lebeg az endolymphában. Ez azt eredményezi, hogy mindenféle különösebb mozgás nélkül is szédülést tapasztalhatunk, illetve mozgásnál ez még erősebben jön elő.

Ha az alkoholizáló illető még az ivási fázisban van, és a véralkohol szintje eléri a 400mg/dl körüli értéket, már nystagmus is megfigyelhető oldalt fekvő helyzetben ((PAN I - positional alcohol nystagmus I), ilyenkor ugyanis a gravitáció is befolyásolja a szőrsejtek működését. Ha pedig az illető abbahagyja az ivást, akkor az alkohol előbb eliminálódik a cupulából, mind az endolymphából, ezáltal megfordul a nystagmus, ez a PAN II fázis.

Mondjuk gondolom nem ez lesz a célja, de a legközelebbi ivászatnál ki fogom figyelni. Ha tudom. Máson.