A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

ENT House blog best of 2014

2014.12.31. | drHorváthTamás | komment

Szokás szerint az évzáró bejegyzés egy szubjektív válogatás az idei év terméséből, többé-kevésbé időrendben, az általam leghasznosabbnak vélt bejegyzésekből. Jó böngészést, ha valami kimaradt annak idején, és mindenkinek boldog új évet kívánok, jövőre ugyanitt!

Ventillációs tubus gyermekeknél - a legfrissebb klinikai ajánlás

Az egységes légutak teória lehetséges magyarázatai

Candida albicans a garatban & Candida a nyelven: "glossitis mediana rhomboidea"

Milyen gyakori az ismeretlen eredetű nátha (nem allergiás rhinitis - NAR)?

Alsó orrkagyló lateralizálás orrdugulás ellen & Középső orrkagyló medializálás FESS műtét végén

Az aluldozírozott antibiotikumok elősegítik a biofilmek képződését, így rezisztencianövelő hatásúak lehetnek

Antibiotikum rezisztencia 2013-ban Magyarországon

Tympanosclerosis

A nyálelfolyási zavar okai

Myringitis bullosa - hólyagos dobhártya-gyulladás

Maszkolt otitis, okkult mastoiditis

2014.12.26. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül szövődmények középfül középfülgyulladás akut mastoiditis mastoidüreg

Egy kollégám kérdezgetett egy eset kapcsán a maszkolt otitisről. Ez egy elég nehéz kérdés, mert szerintem van a történetben némi fogalmi kavarodás, másrészt pedig a dolog megoldása az antibiotikumtól a paracentesisen, grommet tubuson át a mastoidectomiáig bármi lehet, függően az adott iskolától, korábbi eredményektől, vérmérséklettől, stb.

Az első tisztázandó kérdés, hogy a maszkolt otitis alapvetően gennyes gyulladásra értendő, nem pedig sima savós otitisre. A szó szerint értendő maszkolt otitis mondjuk az, hogy behozzák a gyerkőcöt, fáj a füle, lázas, láthatóan beteg, és látjuk, hogy van egy jó kis gennyes középfül-gyulladása. Kap antibiotikumot, esetleg felszúrjuk a fülét, orrcsepp, stb., aztán mikor jönnek vissza kontrollra, anyuka mondja, hogy a gyerek sokkal jobban van, bár néha még panaszolja a fülfájást, esetleg dugulást, vagy akár tök panaszmentes is lehet, viszont mi a fülét még mindig nem látjuk jónak, továbbra is genny van a középfülben. Tehát a kezeléssel nem gyógyítottuk meg, csak panaszmentessé tettük, azaz csak elmaszkoltuk a gyulladást. Mellesleg pl. ezért is szükséges a középfül-gyulladást kontrollálni.

A történet akkor kezd izgalmassá válni, ha hiába kezeljük tovább a fület (felszúrás megint, tenyésztés, antibiotikum megint), csak nem akar meggyógyulni, és mondjuk egy hónap múlva is még mindig purulens folyamatot látunk a fülben. Na ez az, amikor már vélhetően mastoiditisről beszélünk, okkult mastoiditisről, és szerintem ez az a helyzet, amit a legtöbben maszkolt otitisnek hívnak. Ilyen esetben a klasszikus megoldás a műtét, a mastoidectomia. Ugyanakkor a világ egyre inkább konzervatív irányba megy érthető okok miatt, ezért már manifeszt mastoiditis esetén sem mindig javasolnak műtétet. Ennek megfelelően pl. a Rosenfeld-Bluestone könyv sem javasol azonnal mastoidectomiát okkult mastoiditis esetén sem, hanem inkább először grommet tubust. Az én egyéni dilemmám itt is megvan, én inkább műtét párti vagyok, pláne, ha a gyerkőcnek többször is volt már az adott gyulladás kapcsán paracentálva a füle, még inkább pláne, ha folyamatosan folyik is a füle, mert akkor szerintem megfelelő drainage van, nem azon múlik. Hanem inkább egy szűk/lezárt adituson, vagy valami hasonlón bukik el a konzervatív kezelés, azt meg csak feltárás során lehet megoldani.

És csak hogy ne legyen túl egyszerű az ügy fogalmi oldala, muszáj belevenni azt is, hogy okkult mastoiditis alatt értjük az olyan csecsnyúlvány-gyulladásokat is, mikor a középfülstátusz jó, ép, folytonos, szintben álló dobhártya, légtartó dobüreg, de a betegnek fáj a füle, a füle mögött, sőt, nyomásérzékeny, esetleg vörös, fluktuál. Ez szerintem irtó ritka, szemben a feljebb boncolgatott kérdéssel, a maszkolt otitissel. Persze a mai világban, a hiperszuper antibiotkumok mellett a maszkolt oititis is sokkal ritkább, mint mondjuk 30 éve, de azért előfordul. A negatív fültükri kép mellett meglévő mastoiditis gyakorlatilag teljes stoppot feltéelez a mesotympanon és a mastoidüreg között, ráadásul úgy, hogy a gyulladás a mastoidüregből indult ki eleve. Ilyen esetben én inkább valami spéci gyulladásra, Wegenerre, histiocytosisra, TBC-re, stb. gondolnék, de nem sima fertőzésre.

A mandulaműtét utáni vérzéshez

2014.12.21. | drHorváthTamás | komment

Címkék: mandulaműtét garat torokmandula utóvérzés

Most jött ki egy nagyobb volumenű német kutatás, aminek során a Türingiában 2012-ben elvégzett több, mint 2000 mandulaműtétet vizsgálták meg, és kiderült, hogy minden 10. beteg utóvérzett. Megnyugtatott ez a cikk, mert én is olyan 5-10% közöttire tippelem a saját utóvérzési rátámat. Én a tompa preparálás + éles preparálás + kauter háromszögben mozogva operálom a mandulát, és egyébként többé-kevésbé meg vagyok vele elégedve. Lehet, hogy egyszer meggyőz valami más technika, de egyelőre ez nem történt meg. Az irodalomban meg minden módszere lehet találni mindenféle eredményt, csak elfogultan kell keresni :).

Van most egy másik közlemény is az utóvérzésről. Ennek az a lényege, hogy azok közül, akik vérzés miatt igényeltek ellátást, csak azoknál kellett aktívan beavatkozni, akiknél a felvétel pillanatában a fül- orr- gégészeti vizsgálat során volt érdemi eltérés a garatban, koagulum, vagy szivárgás. Akiknél negatív volt a vizsgálati lelet, azoknál nem kellett később sem csinálni semmit, nem ismétlődött a vérzés. Na, én viszont már többször találkoztam olyan beteggel, hogy nem láttam semmi eltérést mikor vizsgáltam, aztán később meg egyszer csak mégis nekiállt vérezni. Nem mondom, hogy gyakori, de volt már, ha nagyon tippelni kell, mondjuk évi 1-2-őt mondanék. Úgyhogy szerintem ha nem is lehet mit beavatkozni akutan egy vérzés miatt jött beteg negatív statusa esetén, azért az osztályra érdemes felvenni.

A legrondább fül- orr- gégészeti tankönyv borító

2014.12.19. | drHorváthTamás | komment

Címkék: könyvajánló általános fül orr gégészet

Ezt a címet nálam most nyerte el az alábbi könyv:

1384306_10202057680163747_5957007390938881420_n.jpg

Most akciós a bookline-nál, de a borítót látva azt hiszem kihagyom az 56.000 ft-os ajánlatot...

MDLinx Best of Otolaryngology 2014

2014.12.18. | drHorváthTamás | komment

Címkék: általános fül orr gégészet

Év vége van, kezdődnek a szokásos évértékelések. Az MDLinx már közzé is tette az ő rendszerükben 2014-ben legtöbbször megnyitott, legnépszerűbb fül- orr- gégészeti cikkek listáját. Ez az:

1. Vitamins A, C, and E and selenium in the treatment of idiopathic sudden sensorineural hearing loss
European Archives of Oto-Rhino-Laryngology   02/12/2014

2. Efficacy of honey in reduction of post tonsillectomy pain, randomized clinical trial
International Journal of Pediatric Otorhinolaryngology    10/24/2014

3. Standalone balloon dilation versus sinus surgery for chronic rhinosinusitis: A prospective, multicenter, randomized, controlled trial with 1-year follow-up
The American Journal of Rhinology & Allergy   08/01/2014

4. Stroke after adenotonsillectomy in patients with undiagnosed moyamoya syndrome
JAMA Otolaryngology—Head & Neck Surgery   10/09/2014

5. An update on management of pediatric epistaxis
International Journal of Pediatric Otorhinolaryngology    08/04/2014

6. The role of antibiotic therapy and nasal packing in septoplasty
European Archives of Oto-Rhino-Laryngology   04/08/2014

7. Long-term follow up of sudden sensorineural hearing loss patients treated with intratympanic steroids: audiological and quality of life evaluation
The Journal of Laryngology & Otology   09/09/2014

8. Hemostatic effect of hot saline irrigation during functional endoscopic sinus surgery: a randomized controlled trial
International Forum of Allergy & Rhinology   08/20/2014

9. Centripetal endoscopic sinus surgery in chronic rhinosinusitis: A 6-year experience
The American Journal of Rhinology & Allergy   08/08/2014

10. Long-term outcomes of endoscopic maxillary mega-antrostomy for refractory chronic maxillary sinusitis
International Forum of Allergy & Rhinology   10/15/2014

Tényleg gondolatébresztő, érdekes cikkek, szerintem a 10-ből 8-at én is beraktam a hírlevélbe a megjelenéskor anno. Érdekes, hogy 6 rhinológiai cikk van a 10-es listán, ugyanakkor 2 cikk is ugyanazzal a fülészeti betegséggel kapcsolatos (ISSNHL), valamint nincs benne onkológia. Főleg ez utóbbin csodálkozom, de hát nyilván ilyen az MDLinx olvasótáborának összetétele.

Myringitis bullosa - hólyagos dobhártya-gyulladás

2014.12.13. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül dobhártya középfül középfülgyulladás akut dobhártyagyulladás

Lefényképeztem egy myringitis bullosát (hólyagos dobhártya-gyulladást):

bullous_myringitis.jpg


Régen, közel 100 évvel ezelőtt egyértelműen az influenzavírust tették felelőssé a bullosus myringitisért, ez már szinte evidencia volt. Ugyanis a nagy influenzajárványok idején sokkal többször találkoztak az akkori kollégák ezzel a betegséggel, mint máskor. De ezt már 1937-ben megcáfolta Karelitz, és azóta sem sikerült szoros összefüggést kimutatni. Aztán volt egy időszak, mikor eléggé a Mycoplasmákra akarták kenni ezt a betegséget, de azóta számos kutatás azt mutatta, hogy nem a Mycoplasma okozza (cikk, cikk, cikk). Az influenzán túl, próbáltak más vírusokat is keresni, de egyelőre nem igazolódott spéci vírusfertőzés a háttérben. Nagyjából most az a felállás, hogy ugyanazon kórokozók állhatnak a háttérben, mint egy sima középfülgyulladásnál, csak éppen egy extra manifesztációt látunk ezekben az esetekben.

Önmagában az is egy kérdés, hogy ez egy külön klinikai entitás-e, vagy pedig az akut középfülgyulladás szövődménye, részjelensége. A kórokozóhoz hasonlóan ez sem egyértelmű, de inkább az utóbbi tűnik valószínűnek, mivel az esetek nagy részében a dobüreg nem légtartó. Ugyanakkor sokszor meg nem látni egyéb eltérést a hólyago(ko)n kívül, és a dobüreg légtartó. Például a fent lefényképezett fülnél is az első negyedek szép, szintben álló dobhártyaként jelentek meg, és levegő volt a dobüregben. Ha valakinek a fénykép alapján úgy tűnik, hogy ez nem igaz, akkor az a fénykép minősége miatt van így. Légtartó volt, na.

A hólyagképződés a subepithelialis rétegben történik meg, de nem kizárt, hogy submucosusan. Még szerencse, hogy csak két oldala van a dobhártyának, és nincs sokkal több hám alatti rétege :). Én a magam részéről akkor szoktam csak paracentálni a hólyagot, ha nagy fájdalmat panaszol a beteg. Ha nem vészes, akkor hagyom.

Amúgy megtaláltam egy finn kolléga PhD disszertációját erről a témáról, ráadásul az ő munkacsoportjukhoz köthető több fent is idézett cikk is.

STOP-BANG kérdőív az alvási apnoe szűrésére

2014.12.12. | drHorváthTamás | komment

Címkék: alvás alvási apnoe OSAS

Az ORL FOR ALL facebook csoportban olvastam pár napja a STOP-BANG egyszerű kérdőívről, amivel legalábbis tájékozódni lehet, hogy felmerül-e egy betegnél az obstruktív alvási apnoe betegség lehetősége. Minden alvásdiagnosztikai kérdőívvel azért óvatosan kell bánni, mert egyik sem mindent eldöntő értékű, de azért plusz információt mégis adnak. A STOP-BANG azért szimpatikus, mert nem nehéz megjegyezni ezt a mozaikszót :). Ami egyébként a következőt takarja:

S(noring) - horkolás: Beszámolnak-e a hozzátartozók hangos, legalább a normál beszéd hangerejét meghaladó horkolásról?

T(ired) - fáradtság: Van-e napközben kifejezett fáradtság, aluszékonyság?

O(bserved) - megfigyelés: Megfigyeltek-e a alvás közben légzéskimaradást?

P(ressure (blood)) - magas vérnyomás: Kezelik-e magas vérnyomás miatt?

B(MI) - testtömeg index: Nagyobb-e a testtömeg indexe, mint 35kg/m2?

A(ge) - életkor: Idősebb-e 50 évnél?

N(eck circumference) - nyak körfogat: Nagyobb-e a nyak körfogata 40cm-nél?

G(ender) - nem: Férfi?

Ha 3 vagy annál több kérdésre igen a válasz, az elvileg nagy rizikót jelent az obstruktív alvási apnoe betegségre. Mondjuk az 50 év feletti férfiak esetében gyakori a magas vérnyomás, ami kapásból 3 pont teljesítését jelenti, ezért mégsem gondolom OSAS szenzitívre, és ugyanez merül fel bennem a BNG kérdés trióról is. Lehet, hogy jobb lenne úgy a kérdőív, hogy a STOP-ból legalább egy igen, a BANG-ből meg mondjuk 2 (3) igen jelent nagy rizikót az OSAS-ra?

Mindenesetre az eredeti angol verzió letölthető az amerikai alvástársaság honlapjáról ITT.

Csók = betegség

2014.12.10. | drHorváthTamás | komment

Címkék: csók mononucleosis fertőzéses betegségek

Nyilvánvaló, hogy egy orvosnak a csókról nem valami romantikus emlék jut az eszébe, amiről könnybe lábadó szemmel, hüppögve beszél, hanem az egyik legfertőzőbb betegség:

 

Az orrlégzés rendezése javít az alvás minőségén

2014.12.06. | drHorváthTamás | komment

Címkék: alvás orr alvászavar orrdugulás orrsövény műtét obstruktív alvási apnoe orrkagyló OSAS

Az már evidencia számba megy, hogy az obstruktív alvási apnoe-ban (OSAS) szenvedő betegek esetében hasznos rendezni a gátolt orrlégzést, mert akkor jobban tudják használni a betegek a CPAP készüléket, javulnak a mérhető OSAS paramétereik. Most pittsburghi kollégák ennél általánosabb értelmezésben vizsgálták azt, hogy az orrlégzés javítása hogyan hat ki az alvásra. Ugyanis egyrészt a rossz alvás nem minden esetben egyenlő az OSAS-sal, illetve a horkolással, másrészt pedig az OSAS betegek esetében nem mindegy, hogy csak a paraméterek javulnak, vagy a beteg meg is éli, hogy jobban alszik.

A kutatás során orrsövényműtétet, illetve funkcionális orrplasztika-orrsövényműtétet végeztek az orrdugulós betegeken, és láss csodát, 87%-a a betegeknek arról számolt be, hogy a műtétet követően javult az alvás minősége. Mivel a cikk szerint a népesség 15-35%-a nem alszik megfelelően, arról meg már én is írtam, hogy a népesség 10-40%-ának van valamilyen krónikus orrpanasza, a két csoportot csak össze kell kötni. Akiknél átfedés van, és a rossz orrlégzés mellett az alvásélmény sem jó, egy újabb motivációs tényezőként meg lehet említeni, hogy a jobb orrlégzés mellett esélyes, hogy jobban fognak aludni is, ha javítunk az orrlégzésen. Ami persze nem okvetlen műtétet jelent, lehet nazálszteroid is, a problémától függően. Illetve ha műtét, az lehet csak egy ártalmatlan alsó orrkagyló megkisebbítés.

Az orrsövényferdülés nem radiológiai diagnózis

2014.12.03. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr orrsövény orrsövény műtét CT

A cím persze szenzációhajhász, mert nyilván egy az orrüreget ábrázoló képalkotó vizsgálat során látható ferdeség az orrsövényen, amit a radiológusnak le is kell írni. De nem a képalkotó hivatott eldönteni, hogy egy betegnek műtétet igénylő orrsövényferdülése van, vagy sem. Egyszerűen a beteg panaszai és az orrsövény szemmel látható ferdesége kell, hogy eldöntse a kérdést. Ezt végre le is írták egy International Forum of Allergy and Rhinology cikkben.

A tanulmány szerint a CT elsősorban csak a hátsó csontos részen látja a panaszokkal és a fizikális vizsgálattal korreláló mértékűnek az orrsövényferdülést, de sem a porcos részen, sem a potenciális basalis léc környékén, sem a valvulánál nem volt érdemi összefüggés a CT kép és a fizikális vizsgálat között. Ez is megerősíthet minket abban, hogy felesleges önmagában az orrsövényferdülés kivizsgálására CT-t kérni.

A csavar ott van a történetben, hogy orrdugulást nem csak orrsövényferdülés okozhat. Lehet olyan szituáció, hogy ferde az orrsövény, de valahogy mégsem vagyunk 100%-ban meggyőződve, hogy csak az okozza a dugulást. Vagy esetleg olyan más panasz is van (pl. teltségérzés, kifejezett garati váladékcsorgás) ami alapján felmerül, hogy krónikus melléküreggyulladás is állhat a panaszok hátterében a septumdeviatio mellett, és az orrendoszkópia nem mindig tudja eldönteni a kérdést. Na ilyen esetben mégis szükség lehet CT-re, de ennek nem szabad rutinszerűen megtörténnie.

süti beállítások módosítása