Az Allergy Notes blogon Ves Dimov dr összeszedte, hogy miket tweeteltek az American College of Allergy, Asthma & Immunology aktuális kongresszusának résztvevői a köhögésről a rendezvény alatt. Sok érdekes dolgot írtak, ezekből idézek én is ide párat. Ezek persze részben privát vélemények, megérzések, nem csak hivatalos állásfoglalások, ezért a helyi értékükön kell kezelni őket, de pont ezért jópofa. Illetve ha olyan ember mond/ír valamiről privát szakmai véleményt, aki már letett valamit az asztalra, arra érdemes odafigyelni.
Az ACCP (American College of Chest Physicians) ajánlása szerint az akut köhögés felnőtteknél 3 hétig tart, 3 és 8 hét között szubakut köhögésről beszélhetünk, és a 8 hétnél tovább tartó köhögést hívjuk krónikus köhögésnek. Gyerekeknél ez az időintervallum kevésbé egyértelmű, ott a 4 hétnél tovább tartó köhögés is már inkább a krónikus kategóriába tartozik, de erről vitáztak is twitteren.
Elhangzott 2 olyan adat is, amit kissé nehezen hittem el. Egyrészt, hogy az USA-ban a köhögés a leggyakoribb ok, ami miatt járóbeteg ellátás keretében vizsgálatra kerül sor, másrészt pedig állítólag a krónikus köhögés a népesség 11-20%-át érinti. Én azt hittem, hogy azért vannak gyakoribb panaszok, amivel orvoshoz fordulnak (nátha?, torokfájás? láz? - csak hogy a saját szakmámnál maradjak), illetve az, hogy minden 5-10. ember krónikusan köhög, egy kicsit sok nekem, de mindegy.
Azt írták, hogy az akut köhögés messze nagy része virális eredetű fertőzés, míg a szubakut köhögés jellemzően posztinfekciós köhögés szindróma. Ez utóbbiba vehető a meglepően gyakori szamárköhögés, amivel nemrég szembesültem én is egyébként. A stanfordi dr Goldsobel becslése szerint a krónikus köhögés 3 leggyakoribb oka az UACS (upper airway cough syndrome - 40%), az asthma (25%), és a reflux (25%). Az UACS egy új elnevezése a garati váladékcsorgásnak, ami köhögést okoz, vagy kissé tágaban értelmezve minden olyan felső légúti eltérésnek (allergia, sinusitis, de akár a krónikus tonsillitis), ami köhögéshez vezet. Még szintén dr Goldsobel mondta, hogy szerinte az esetek kb. 25%-ában ez a 3 leggyakoribb ok valahogy kombináltan van jelen, tehát nem egy, hanem több probléma is van egyszerre. Illetve az is tőle származik, hogy az ACE gátlók egyre kisebb szerepet játszanak a köhögésben, mert ha fel is lép, azt hamar felismerik a háziorvosok.
Az is felmerült, hogy a reflux okozta köhögést a legnehezebb diagnosztizálni, és sokszor kezelni is, elsősorban azért, mert a reflux lehet savas, de lehet gyengén savas, vagy nem savas is, így ez utóbbi esetekben a hagyományos kezelés (PPI, H2 blokkolók) nem okvetlen jár sikerrel, de a savas refluxnál is lassabban szűnik az extraoesophagealis panasz (azaz itt a köhögés), mint a belgyógyászati panaszok. Dr Goldsobel egyébként napi 2x ad savcsökkentőt, PPI és H2 blokkoló kombinációt használ.
Létezik idiopátiás köhögés is, ami kb. 3-5%-át adja a krónikus köhögésnek. Ez leginkább posztinfekciós köhögés lehet, csak homályba vész a kiindulás, és nem szűnik meg a panasz magától. Ilyenkor szóba jön lidocainpermet rendszeres használata, esetleg azzal lehet kiszedni a beteget az önmagát erősítő köhögési körből.
Hát ilyeneket írtak a kollégák a kongresszus alatt a twitter falukra, ezekről vitáztak. Egyébként nálunk mikor lesz olyan, hogy egy kongresszus alatt a résztvevők nyilvánosan, az interneten, kötetlen stílusban eszmét cserélnek az elhangzottakról? Soha. Zárójel bezárva.
