Most jelent meg a hivatalos USA állásfoglalás a gyermekkori allergiás nátha kapcsán. Úgy állították össze a szerkesztők, hogy a felnőttekre is érvényes, viszont a 2 évnél fiatalabb gyerkőcökre nem, mert abban az életkorban, vagyis annál fiatalabbaknál nincs elég kutatás a témában, és feltehetően bizonyos mechanizmusok még nem úgy működnek, mint az idősebb gyermekekben vagy a felnőttekben.
Azt írják, hogy a gyermekkori allergiás nátha diagnózis akkor mondható ki, ha legalább egy panasz fennáll az alábbiak közül: orrdugulás, orrfolyás, tüsszögés, orrviszketés, és erős a gyanú, hogy allergiás eredetű a betegség. Ez utóbbi egy elég nesze semmi fogd meg jól szöveg, egyébként arra gondolnak, hogy szezonalitást mutató, vagy epizodikus, esetleg allergén expozícióhoz (pl. kutyaszőr) kötött a panaszok megjelenése. Ehhez hozzájönnek, de nem kötelezően a fizikális vizsgálati jelek: duzzadt, sápadt orrnyálkahártya, vizes orrváladék, vörös kötőhártya. Az ajánlás szerint nem szükséges, sőt, nem javasolt melléküreg képalkotó elvégzése, ha a fentiek szerint az allergiás rhinitis diagnózisa klinikailag nagyon valószínüsített. Viszont allergiavizsgálat (bőrteszt vagy vérvétel) szükséges annál a kis betegnél, aki nem reagál az empirikus kezelésre, vagy ha a diagnózis bizonytalan, vagy ha specifikus immunterápiára lenne igény, és azonosítani szeretnénk az allergéneket. A vizsgáló orvosnak rögzíteni kell az egyéb járulékos, allergiás náthával rokon, azzal összeköthető panaszokat, betegségeket, pl. asztma, atopiás dermatitis, conjuctivitis, alvászavar, rhinosinusitis, illetve középfül-gyulladás.
Ami a kezelést illeti, a szteroidos orrspray az elsőként választandó szer (ez strong recommendation), de elsősorban tüsszögéssel vagy orrviszketéssel járó szénanátha esetén inkább második generációs antihisztamin adása javallt. Ha monoterápiában nem sikerül panaszmentességet elérni, akkor kombinált kezelés jön szóba, elsősorban az előző szerekből. Viszont kifejezetten ellenzik, és nem javasolt a kezelést leukotrién antagonistákkal kezdeni, ugyanakkor alternatíva lehet -de szintén nem elsőként ajánlva- az intranazális antihisztamin. Amennyiben klinikailag azonosítható, vagy teszttel azonosított az allergén, annak kerülését is javasolni kell a betegeknek a terápia részeként. Immunterápia javasolt azoknak a gyerekeknek, akiknek a hagyományos kezelés nem elégséges a panaszmentesség elérésére. Ha gyógyszeres kezeléssel (kombinációban, immunterápiával, stb.) nem sikerül uralni a betegséget, műtéti beavatkozásként alsó orrkagyló megkisebbítéstől várhatóan javulnak a panaszok. Érdekes módon a betegnek felajánlható az akupunktúra, ha a beteg interested in nonpharmacologic therapy, viszont gyógynövényektől nem várható javulás. Hát nem tudom. Az akupunktúrával továbbra is az a bajom, hogy egyszerűen nem fér bele a hagyományos élettani-kórélettani felfogásba, és ez zavar. Eleve a nyugati orvoslás is sokszor hitkérdés, hiszen csomó mindent még nem tudunk, legfeljebb sejtünk, de az akupunktúra meg aztán abszolút hitkérdés.
Visszatérve az ajánlásra, a legfontosabb üzenete, hogy az allergiás nátha elsősorban klinikai diagnózis, nem kell görcsösen ragaszkodni az allergiavizsgálathoz. Illetve a korábban bizonytalan szinten javasolt nazálszteroidok egyértelműen első helyre léptek elő a kezelésben.
