A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Az overlay tympanoplastica indikációi

2022.02.12. | drHorváthTamás |

Címkék: fül fülműtét dobhártya tympanoplastica overlay műtéttechnika underlay

Ha dobhártyapótlásról van szó perforáció esetén, a világon majdnem mindenhol az underlay módszert használják (Az underlay dobhártyapótlás, tympanoplastica eredete), azaz a dobhártyát kiemelve, annak belfelszínére fektetik, fektetjük a zárásra használt lebenyt. Pedig sokkal egyszerűbb lenne simán kívülről rárakni a dobhártyára a lebenyt. Csak hát a dobhártyát kívülről elszarusodó laphám fedi, amire hiába rakunk egy még éppen élő kötőszövet darabot, az nem fog megtapadni, mivel egy élettelen rétegre, keratinra kerül. Ezzel szemben a dobhártya belfelszínét borító nyálkahártyába beépül, ezt néhai mesterünk, Z. Szabó Professzor Úr is igazolta (How Can an Underlaid Fascia Graft Form the Middle Layer of a Reconstructed Tympanic Membrane?). Egyébként nem lehetetlen az overlay tympanoplastica, ha teljesen eltávolítjuk a zárásra lebeny tervezett helye alatti területen az elszarusodó laphámot a dobhártya maradványról, csak az mondjuk úgy, hogy nagyon nem egyszerű.

Ráadásul az overlay tympanoplasticának több további buktatója, potenciális szövődmény lehetősége van. Egyrészt az első negyedek és a hallójárat első fal szögletében kitöltöttséget, azaz bluntingot okozhat, ami hosszú távon rontja a hallást a vékony rezgőfelület csökkenésével, és a dobhártya tömegének jelentős növekedésével. Másrészt a lebeny elemelkedhet a kalapácsmarkolattól, lateralizálódhat, ami szintén hallásvesztést okoz. Végül, de nem utolsósorban, ha elég jól, de nem maradéktalanul távolítjuk el az elszarusodó laphámot, akkor az bekerülhet a lebeny által bezárt felület alá, így mi magunk hozunk létre ott egy cholesteatomát. Ami szerencsés esetben "csak egy intramembranózus cholesteatoma dobhártya rétegei között, rosszabb esetben dobüregi lesz. 

Ezzel együtt mégiscsak van helye a palettán az overlay technikának. Most összegyűjtöttem, hogy neves fülsebészek milyen indikációval javasolják ezt a megoldási lehetőséget. Kezdjük egy nagy klasszikussal, a Fisch-féle Tympanoplasty, Mastoidectomy, and Stapes Surgery 1994-es kiadásával. Ő ezt írja ott: "This technique is used when there is no remnant of the tympanic membrane. A new bony sulcus is drilled to support the fascia at the lateral opening of the tympanic cavity. The graft rests over the sulcus and underneath the malleus handle. The edges of the graft are covered by meatal skin." Tehát a legfontosabb, amit kiemel, hogy ha nincs egyáltalán dobhátrya maradék, a dobgyűrű is elpusztult, akkor ez egy opció, egy új csontos dobgyűrű kifúrása mellett. Egyébként a könyvében kitér arra is, hogy a szerzett hallójárati atresia során is lehet ezt alkalmazni. Mert ha van dobüregi patológia (btw az okozza a fülfolyást, ami végül atresiában, a hallójárat lezáródásában végződik), akkor annak a szanálása során a dobhártyán is keletkezik lyuk, amit tök egyszerűen felülről is le lehet fedni. Hiszen az atresiát okozó hegtömeg eltávolítása után már csak a dobhártya rostos rétege marad vissza, nem lesz ott elszarusodó laphám.

fisch_book.jpg 

A következő, amit megnéztem, az a 2003-as kiadása a  Glasscock- Shambaugh: Surgery of the ear könyvnek. Hát ebben elég szűkszavúak az indikáció kapcsán, összvissz ennyi van benne: "The overlay technique is ideally suited for large central perforations in which minimal de-epithelialization is required." Szóval nagy perforációk esetén ideális, amikor kevés hámot kell a felszínről eltávolítani.

shambaugh_book.jpg 

Végül, de nem utolsó sorban (sőt :) ) megnéztem, hogy a Sanna-féle 2012-es Middle ear and mastoid microsurgery mit mond ez ügyben. Ebben a könyvben többször is előkerül ez a kérdés:, de mindig a dobgyűrű hiánya a fő mondanivaló: "Theoretically, this technique can be used in any kind of situation, even when the tympanic annulus is absent... The underlay technique is performed if any anterior residue of the tympanic membrane, at least the annulus, is present after removing such pathological tissue. If not, the overlay technique is indicated... This technique is used only in a limited numbers of cases where there is no anterior residue of the tympanic membrane or it has been removed due to its pathological state."

sanna_book.jpg

 

Én két dolgot tennék hozzá, amik közül az egyik pl. most Piacenzában is előkerült (ezért kicsit fura, hogy a Sanna könyvben miért nem írják). Az egyik, hogy ideális lehet többedik reoperációknál, ahol csak a perforáció a probléma, tehát nem kellene sokadszor kinyitni egy olyan dobüreget, ahol azt sem tudjuk ki-kivel van. Ott jó lehet az overlay technika, pláne, hogy a reoperált fülek esetében általában vastagabb a dobhártya a "szűz" fülekhez képest, ezért könnyebb leszedni a külső hámrétegét. A másik szituáció, amikor nem okvetlen rossz, ha granulál a dobhártya felszíne a perforáció körül. Így ott nincs elszarusodó laphám, és a granulációt -általában- nem annyira nehéz leszedni.

Szóval összességében egy elég szűk indikációjú beavatkozás az overlay, de mégiscsak lehet helye 1-1 szelektált esetben. Ha lehet, törekedjünk az underlay-re, de előfordulhat, hogy az nem megy. Ekkor jó, ha van még muníció a tarsolyban.

Podcast 17. rész: Véletlenszerűen felfedezett "mastoiditis" CT-n és MRI-n - Komolyan kell-e venni?

2022.01.26. | drHorváthTamás |

Címkék: podcast mri ct fül szövődmények középfül mastoiditis

Gyakran előfordul, hogy valakiről készül egy koponya CT vagy MRI nem fülészeti okból, és aztán kiderül, hogy a csecsnyúlványban, a processus mastoideusban fedettség van, aminek kapcsán a mastoiditis radiológiai diagnózis születik. A mastoiditis egy súlyos középfülgyulladás szövődmény, erős fül- és fül mögötti fájdalommal, rossz hallással, lázzal, elesett állapottal. Lehet olyan, hogy ezt a beteg nem vette észre, és így derül ki a betegsége? Most látott napvilágot egy ezzel a kérdéssel foglalkozó meta-analízis, ahol a témában született vizsgálatok adatait összegezték, közel 250.000 ember adatai alapján (The Prevalence of Incidental Mastoid Opacification and the Need for Intervention: A Meta-Analysis). Az eredmények megdöbbentők, hiszen a statisztika szerint kb. 100-ból 8 CT-n vagy MRI-n merül fel ez a fontos eldöntendő kérdés.

Most akkor tényleg mastoiditisről beszélhetünk ezekben az esetekben? Mi az oka ennek a jelenségeknek? Mennyire kell komolyan venni? Erről beszélgetünk a legfrissebb adásunkban, ami itt hallgatható meg:

spotify_2.jpg

 

Korábbi podcast adásaink ITT érhetők el.

Cikkünk az egészségügyi blogolásról, podcastokról, videókról, és a közösségi médiáról az Orvosi Hetilapban

2022.01.24. | drHorváthTamás |

Címkék: cikk internet ent house hírek

Örömhír, hogy most jelent meg az Orvosi Hetilapban, open access formában az Internetalapú egészségkommunikációs lehetőségek (blogok, podcastok, videócsatornák) és a közösségi média című összefoglaló cikkünk. Tulajdonképpen egy régi adósságunkat törlesztettük ezzel a közleménnyel, több szempontból is.

Egyrészt az egészségügyben már sokan használnak különböző online kommunikációs platformokat, csatornákat, de ezek eddig nem voltak egymás mellé helyezve, egy koordinátarendszerbe rakva. Másrészt szerettünk volna ezzel gyakorlati segítséget (előnyök-hátrányok, lehetőségek, költségek, stb. vonatkozásban) adni azoknak, akik esetleg kacérkodnak azzal, hogy valami ilyesmibe kezdjenek bele. Harmadrészt mindehhez az adott csatornák, platformok egészségüggyel kapcsolatos tudományos/történeti hátterét is be szerettünk volna mutatni. Végül, de nem utolsó sorban, mindehhez egy olyan szerzőgárdát sikerült összehozni, akik nagyon régóta foglalkoznak ezzel a témával, és komoly gyakorlati tapasztalatai is vannak ezen a téren.

Ha már a szerzők, kikről is van szó? Varga Zsuzsát mindenki ismeri, aki figyeli az ENT House online ténykedésket (blog, podcast, kutatások, stb.). Csupor Dezső gyógynövény szakértő tanszékvezető egyetemi docenst tavaly nyáron már bemutattam itt egy podcast beszélgetés kapcsán (Podcast 14. rész: Gyógynövények a fül- orr- gégészetben). Győrffy Zsuzsa docensnő a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetéből, a Digitális Egészségügyi Megoldások az Orvoslásban munkacsoport vezetője pedig szintén szóba került már itt a blogon (Több fórum a digitális egészségüggyel való ismerkedéshez). Vele már régóta kooperálunk, például ő a főszerkesztője a tavaly megjelent Digitális Egészség című e-könyvnek, ami egy gyakorlat-orientált tankönyv szintén a digitális útra kelt kollégáknak, és ebben a könyvben Varga Zsuzsa és én is írtunk egy-egy fejezetet.

Jó olvasást hozzá!

Fül- orr- gégészeti híradó #5

2022.01.10. | drHorváthTamás |

Címkék: híradó onkológia gége meniere betegség nyálmirigyek gépi tanulás gégerák mellékpajzsmirigy stapedotomia

ent_tv.jpg

Indítsuk az évet egy híradóval, ami elég onkológia túlsúlyos lett, így nem éppen vidám az évkezdés. De most főleg ilyen érdekes kutatások jöttek ki, ez van. Azért van benne revíziós stapedotomia, egy érdekes összehasonlító kutatás a Meniere betegség műtéti kezeléséről, meg akut epiglottitis kilnikai prezentációja a mikrobiológia függvényében, és akut mastoiditist utánzó nem infektív kórképek. Sőt, előkerül a mesterséges intelligencia is a pajzsmirigyműtét utáni hypocalcaemia előrebecslésére, és német ajánlás a hypoglossus ideg stimulációja kapcsán, OSAS-os betegeknek.

De mint írtam, sok az onkológia, ami közül az egyik legfontosabb a vége felé egy consensus statement a fej-nyakrák túlélőknek dedikálva. Ezen kívül nem hám eredetű gége malignomák, T1-2-es supraglotticus tumorok, HPV és szájüregi rák, és nyálmirigy malignomák esetén végzendő elektív nyaki disszekció meta-analízis is van alább.

Végül, egy újdonság: beraktam egy nagyon jó podcast adást is, és ezentúl szerintem hanganyagok is rendszeresen fognak itt szerepelni. Nyilván, egységnyi idő alatt ezekből több nagyságrenddel kevesebb jelenik meg, mint cikkekből, viszont arányaiban talán kicsit több az érdekes.

 

Non-Squamous Cell Malignancies of the Larynx

Hypoglossal nerve stimulation for obstructive sleep apnea: updated position paper of the German Society of Oto-Rhino-Laryngology, Head and Neck Surgery

Presentation and outcomes of patients with clinically T1-2, N0 supraglottic squamous cell carcinoma: The role of definitive radiotherapy compared to primary partial laryngectomy

A comparison of endolymphatic duct blockage, endolymphatic sac drainage and endolymphatic sac decompression surgery in reversing endolymphatic hydrops in Meniere’s disease

Machine learning can identify patients at risk of hyperparathyroidism without known calcium and intact parathyroid hormone

Surgical treatments of superior semicircular canal dehiscence: A single-centre experience in 63 cases

The Prognostic Value of Human Papilloma Virus Infection in Oral Cavity Squamous Cell Carcinoma: A Meta-Analysis

Contemporary management of paragangliomas of the head and neck

Clinical and Microbiological Factors Associated With Abscess Formation in Adult Acute Epiglottitis

Revision Stapes Surgery: Hearing Symptoms and Associations With Intraoperative Findings and Outcomes

Head and neck cancer survivorship consensus statement from the American Head and Neck Society

Elective neck dissection in salivary gland malignancies: Systematic review and meta-analysis

A Review of Noninfectious Diseases Masquerading as Acute Mastoiditis

 

Podcast:

Diagnosis and management of Eustachian tube disorders with dr. Dennis Poe

 

Jó olvasgatást/hallgatást!

A 2021-es év

2021.12.22. | drHorváthTamás |

Címkék: ent house hírek

Régebben tök hülyeségnek tartottam az ilyen év végi összefoglalókat, nem értettem, mi szükség van rá. Aztán pár éve beleöregedtem ebbe a műfajba is, és rájöttem, hogy egy -szokás szerint- húzós év végén, mennyire jó érzés végigmenni újra a legfontosabb történéseken. Ezzel nyer értelmet a mindennapi roboton túl az extrán beletett energia. Az, hogy nem hagytam magam belefásulni a gályázásba. Ez rak bőrt a képemre, mikor másfél éven belül harmadszor kell új időpontot adnom stapedotomiára a rohadt COVID miatt. És ez ad erőt a jövőhöz, hogy jövőre is legalább ilyen érdekes szakmai kalandokba keveredjek, mint idén. Hogy továbbra is legyen időm olvasni a tudományos irodalmat. Hogy megpróbáljam még tovább feszegetni a sebészi határaimat. Hogy legyen kedvem harmadszor is átírni a cikkemet, miután az első 2 lapból visszadobták. Ugye milyen közhelyes, nyálas, bullshit duma ez? Az. De mégis igaz.

És most nyugodtan vessetek meg, de nekem a 2021 egyébként nagyon jó év volt, bár kevés olyan év volt, amikor ilyen sokat dolgoztam, és persze időnként majdnem elvesztem az agyvérzés-gyomorfekély-feladom háromszögben. De rögtön az év elején megjelent az endoszkópos fülsebészeti cikkünk a European Archives-ban. Aztán olyan tök jó kezdeményezésekbe botlottam, mint az elmúlt 21 év 21 legfontosabb gégészeti (laryngológiai) cikke, vagy hogy felfedeztem egy eszméletlen hasznos fül- orr- gégészeti weboldalt, az OTONOTES-t, amit mindig is meg akartam volna csinálni, ha lett volna rá energiám, és főleg, ha eszembe jut, mint ötlet :). Idén több nagyon jó összefoglalóról is írhattam, például a jóindulatú parotis tumorok műtéteiről, vagy a középfülgyulladás szövődményeinek korszerű kezeléséről,  és a Twitter, majd a hírlevél alkonya után, idén elindult a Fül- orr- gégészeti híradó itt a blogon. 

Viszont sajnos idén nem csak a kiirthatatlan COVID volt a negatív hír, hanem elhunyt a mesterünk Z. Szabó László Professzor Úr is. Engem ő indított el a fülsebészeti pályán, és most ennek a kiterjesztése végett, az oldalsó koponyalapi sebészetet tanulandó, életem eddigi messze legjobb szakmai kalandjában volt részem novemberben Piacenzában (A nagy Gruppo Otologico kaland). Van ez a jelenség, hogy minden rossz után gyorsan jön valami jó, és ez a koponyalap sebészeti tanulmányút erre tipikus példa volt. Aztán úgy alakult, hogy a blog 12. évében megírtam az 1000. blogbejegyzésemet is. Arról nem is beszélve, hogy idén indult el a mfoe.hu, aminek létrehozására, koordinálására a Magyar Fül- Orr- Gégeorvosok Egyesülete kért fel. Az pedig kifejezetten jól esett, hogy Hirschberg Professzor Úr az őszi konferencián a Talk show-n rám is gondolt, mint résztvevőre. És, nem mellesleg, ha már alapvetően fülsebészettel foglalkozom, megoperáltam egy csomó cholesteatomát, egyéb krónikus füleket, csináltunk lateralis temporalis csontrezekciót, és subtotalis petrosectomiát is.

Szóval COVID ide-vagy-oda, a fentiek alapján nem mondhatom azt, hogy hú, de rossz évem volt. Sőt, nem tudom, hogy volt-e jobb évem valaha. Jó lenne, ha ugyanezt írhatnám jövőre is!

 

ldc.gif

Podcast 16. rész: Orr- és orrmelléküregi (sinonasalis) melanoma sebészi kezelése - az ép sebészi szél jelentősége

2021.12.15. | drHorváthTamás |

Címkék: orr onkológia melanoma melléküregek sinonasalis melanoma

Melanoma nem csak a bőrön alakulhat ki, hanem az orrban és az orrmelléküregekben is. Szerencsére nem gyakori ez az elég rossz prognózisú betegség, amelynél nagyon nem mindegy, hogy sikerül-e ép széllel, teljesen eltávolítani a daganatot. Ami nehéz, mert rossz helyen van, közel a szem, a koponyaalap, az agy, stb., és kérdés, hogy megoldható-e endoszkóppal, orron át, vagy csak kozmetikaileg ronda nyomot hagyó, külső feltárással. Egy most megjelent, sok esetet feldolgozó kutatás az ép szél mentén történő eltávolítás jelentőségét járja körül (Surgical Margin Status and Survival Following Resection of Sinonasal Mucosal Melanoma)

Mit kell tudni erről a betegségről? Mennyire fontos az ép szél az eltávolításnál? Mi van akkor, ha nem sikerül az épben kivenni? Erről beszélgetünk a legfrissebb adásunkban, ami itt hallgatható meg:

spotify_2.jpg

 

Korábbi podcast adásaink ITT érhetők el.

1000. blogbejegyzés

2021.12.01. | drHorváthTamás |

Címkék: ent house hírek

m.jpg

Hát eljött ez a pillanat is, ezzel a poszttal az 1000. blogbejegyzésemet írtam meg. Először ennek kapcsán egy csomót akartam írni, mert annyira meghatódtam :), de végül is csak egy visszatérően nekem szegezett kérdést válaszolok meg benne.

Már jó sokszor megkérdezték tőlem, hogy hogy a francba tudok ennyit írni egy ilyen kis területről, mint a fül- orr- gégészet? Én meg ilyenkor először is elküldöm az illetőt az anyjába, hogy itt sértegeti a fül- orr- gégészeket azzal, hogy kis terület. A fül- orr- gégészet olyan nagy terület, hogy a közel 20 éves pályám során most jutottam el odáig, hogy talán a fülészetet, fülsebészetet fogom tudni majd annyira átlátni, ahogy azt magamtól elvárom (meg mondjuk a parotist), a többire esélyem sincsen. A gégéhez mélységében sohasem értettem, a nagyobb onkológia pedig nem nekem való sem lelkileg, sem a bechterewes izületeimnek. Az orr- és melléküreg kérdéskört végül fájó szívvel, de kb. 2-3 éve teljesen elengedtem. Csináltam én már egyedül endoszkópos medialis maxillectomiákat, Draf III-at, osteoplasticus műtétet, szóval kezdtem belejönni, nem volt egyszerű ezt mind eldobni, de a fülben való minőségi fejlődéshez még ez is túl széles paletta. Tehát a fül- orr- gégészet nem kis szakma, bocs! Professzionális sebészi szinten már nincs "jó fül- orr- gégész". Az ügyeletet el kell tudni látni, de ezen túl jó fülsebész, rhinológus, onkológus, endokrin sebész, allergológus, otoneurológus külön van csak, mindenhez is értő ember már nincs. A reneszánsz kora lejárt.

A "hogy tudsz ennyit írni" kérdésre pedig a valódi válasz az, hogy valójában mindenkinek tudnia kellene több száz, vagy akár ezer gondolatot mondania a szakmájáról, hivatásáról. Legalábbis, ha érdekli :)))). Vegyük az ácsokat. Érdekes lehet, hogy milyen hosszú szögeket használnak a tető ácsolásához, és miért. Ezek milyen fémből vannak? 500 éve hogyan ácsoltak? Egyáltalán, mióta létezik ez a mesterség? Hol gyártják a legtöbb szöget? Miről ismerszik meg a jó minőségű szög? Van-e alternatívája a szögeknek? Használnak-e mágneses cuccokat a szögek tárolásához? Melyik a praktikus kalapács az ácsoláshoz? Hol érdemes kalapácsot venni? Mik a tippek-trükkök, hogy ne csapjunk a kezünkre? Merre tart az ács szakma? Van-e robotizálás? Mi a helyzet a tériszonnyal? Biztos vannak legendás ács balesetek is. Most 2 perc alatt adtam 15 blogbejegyzés tippet egy ácsolási bloghoz, de ha gondolkodnék, még 20 témát biztos fel tudnék vetni, pedig nem vagyok ács. Viszont fül- orr- gégész meg vagyok, tehát még szép, hogy tudtam írni 1000 bejegyzést!

Mindenesetre most akkor jól megveregetem a vállam, és folyt. köv.!

A nagy Gruppo Otologico kaland

2021.11.26. | drHorváthTamás |

Címkék: tanfolyam fül cholesteatoma tympanoplastica stapedotomia koponya alapi sebészet gruppo otologico skull base

20211110_080528_2.jpg

 

Úgy hozta az élet, hogy most 3 hétre ki tudtam jönni a világ egyik leghíresebb fülsebészeti - oldalsó koponyalapi sebészeti centrumába tanulni, a Gruppo Otologico-ba, Piacenzába, Olaszországba. Már régóta meg szerettem volna ezt lépni, de csak most jött össze. Végül itt vagyok (vagyis voltam, ma indulok haza), bár az augusztus végi leszervezésnél még nem gondoltam volna, hogy egy ilyen szép ívű COVID 4. hullámban sikerül majd itt lennem. Szerencsére itt nincs akkora COVID helyzet, mondjuk a népesség is sokkal jobban átoltott, és dacára a jobb járványügyi szituációnak, maszkot is mindenhol hordanak.

De vissza a fülhöz, és főleg a koponyaalaphoz. A Gruppo Otologico megálmodója az a bizonyos Mario Sanna professzor, aki az egyik legnagyobb név az oldalsó koponyaalapi sebészetben a világon, és aki anno nagy benyomást tett rám az EAONO 2012-es kongresszuson és kurzuson (Pars petrosa cholesteatoma Sanna-féle beosztása). Itt is már sokat emlegettem. Sanna prof a House intézetben, Los Angelesben kezdte el tanulni az oldalsó koponyaalapi sebészetet House és Hitselberger professzoroktól, majd utána éveken át ingázott Párma és Zürich között, minden hétvégén, hogy Ugo Fisch professzornál csiszolja tovább a tudását. A kemény munka meghozta az eredményeket, most már közel 4.000 akusztikus neurinomát távolítottak el az intézményében az 1983-as alapítás óta, de összesen 7.000 koponyaalapi műtétnél járnak, és 40.000 (!) középfülműtétnél. Szóval mondhatjuk, hogy skull base dologban vezető, véleményvezér helynek számítanak, közben meg kirázzák a "sima" középfülsebészetet is a kisujjukból. Fülsebészeti, valamint koponyalapi sebészeti témában számos szakkönyveket írt ő, illetve írtak a kollégái:

ms_books.jpg

Komoly nagyüzem van itt. A legzsúfoltabb napon 2 akusztikus neurinoma eltávolítás, egy petrosectomia, egy cochlearis implantáció mellé 2 tympanoplastica, 2 stapedotomia, és egy nyitott technika revízió is belefért. De volt infratemporal fossa műtét, számos labyrinthectomia, és ha éppen nincs skull base, akkor egy nap simán lezavarnak 4-5 tympanoplasticát, mellé ugyanannyi stapedotomiával, amolyan olaszos tempóban. Stapedotomiában egyébként nem láttam 35-40 percnél hosszabbat, pedig megnéztem vagy 15-öt.

De nyilván a koponyalap az, ami az igazán lenyűgöző. Jó látni hogy amelyik csontnak a középfülsebészetben főleg csak az egyik oldalát piszkáljuk, annak a másik oldalával is milyen magas szinten lehet foglalkozni. És mindezt egy olyan csapatban, ahol 5-6 ember szinte teljesen cserekompatibilis egymással, nagyon értenek hozzá, tök barátságosak, egy igazi csapat. Tényleg gruppo. Minden tanfolyam, konferencia nagyon komoly húzóerőt fejt ki rám, de szerintem eddig egyik sem volt ekkora hatással, mint ez az itt töltött idő. Remélem lesz még rá lehetőségem, hogy visszatérjek ide!

gruppo_otologico_certificate.jpg

 

Podcast 15. rész: Fülzúgás, belsőfül károsodás krónikus középfülgyulladásban

2021.11.21. | drHorváthTamás |

Címkék: podcast fül belsőfül fülzúgás középfül középfülgyulladás krónikus

Krónikus középfülgyulladásban a betegek leggyakrabban halláscsökkenésről panaszkodnak, és visszatérő vagy állandó fülfolyásról. Azonban meglepően gyakran fülzúgás is előfordul, akár halláscsökkenés nélkül. Az egyik legrangosabb fül- orr- gégészeti szaklapban, a Laryngoscope-ban nemrég megjelent egy kutatás (Extended high frequency hearing loss in tinnitus-positive chronic suppurative otitis media patient), melyben azt igazolták, hogy a fülzúgást is panaszoló, krónikus középfülgyulladásban szenvedő betegeknél nagyon gyakran azokon a magas frekvenciákon lehet kimutatni belsőfül károsodást, amiket a beteg nem vesz észre, és rutinszerűen nem is szoktuk vizsgálni. Tehát valószínű, hogy a fülzúgás hátterében egy rejtett belsőfül károsodás állhat.

Mi a folyamat pontosabb mechanizmusa? Miért fontos ez klinikailag? Erről beszélgetünk 7 egész percben, egy villámadás keretében :).

Ez a legfrissebb adásunk itt hallgatható meg:

spotify_2.jpg

 

Korábbi podcast adásaink ITT érhetők el.

Kapudrog fül- orr- gégészeti podcast adások

2021.11.09. | drHorváthTamás |

Címkék: podcast ajánlás pajzsmirigy wegener lágyszájpad hallójáratgyulladás otosclerosis bell paresis Pajzsmirigygöb OSAS granulomatosis

A podcast hallgatásra rá lehet szokni. Mint podcast díler, célom is, hogy minél több kollégámat rászoktassam erre a tevékenységre. Már vannak sikereim, de még kemény munka vár, hogy a reggeli/délutáni dugóban történő rádiógomb csavargatás helyett inkább fül- orr- gégészeti adásokat hallgasson minél több kolléga, de igaz ez minden olyan időszakra, amikor hallgatni tud az ember, de nézni, olvasni nem.

Pedig ez tényleg jó dolog. Például a szakvizsgára készülök esetében elég hasznos, hogy a már tavaly nyáron is emlegetett Headmirror's ENT in a nutshell szinte bármelyik adása konkrétan 1-1 vizsgatételt lefed, amiket ráadásul a Mayo Klinika neves szakemberei tárgyalnak át, tehát nem valami zug fül- orr- gégész hókuszpókuszozik. De az kétségtelen, hogy már sok különböző fül- orr- gégészeti csatornán nagyon sok adás érhető el, nagy a zaj. Emiatt el lehet veszni benne, és a kezdő podcast hallgató megijed, hogy ez túl sok, inkább hagyjuk a francba. De nemrég hallgattam egy nagyon-nagyon jó adást a pajzsmirigy göbökről, ami után jött az ötlet, hogy sokkal jobban tudom teríteni az árut, hogy ha először behozom a legegyszerűbb és leghatékonyabb élvezeteket, aztán hátha még többen bekapják a horgot, és jobban rákattannak az anyagra.

Ennek érdekében most összeszedtem pár olyan konkrét adást, ami rám nagy hatással volt. Úgyis mondhatnám, hogy mérföldkő műsorok ezek. Igyekeztem sok embert, kollégát érintő, gyakori betegségekkel foglalkozó adásokat belinkelni, nem valami szűk szegmens témáról szólókat. És akkor hajrá!

Pajzsmirigy göbök 

Jóindulatú parotis tumorok

Granulomatosis polyangitis-szel (GPA = Wegener granulomatosis)

Akut, krónikus, és malignus hallójárat gyulladás

Bell paresis

Lágyszájpad műtétek OSAS kezelésére

Otosclerosis

Temporalis csont carcinomák

Ha ezek nem ültetnek fel valakit a fül- orr- gégészeti podcast vonatra, akkor semmi. Viszont ha igen, és az illető a fentieken túl hallgatna adásokat, de nincs kedve sok helyről összeszedni, kiválogatni a jókat, akkor a saját spotify playlistemben talál még 40-50-et (ENT). Nyilván ezek tükrözik az érdeklődésemet, tehát főleg füles témák, de azért nem csak azok. Jó hallgatást!

süti beállítások módosítása