Koronavírus (COVID19)

 

Figyelem! A koronavírus (COVID19) járvány idején sokkal nehezebb és járványügyi szempontból kockázatosabb fül- orr- gégészetre eljutni. Emiatt bizonyos fül- orr- gégészeti panaszok kapcsán a betegeknek sokszor maguknak kell eldönteni, hogy mennyire sürgős a problémája, és jó pár dolgot otthon kell megoldaniuk. Ebben próbálunk segítséget nyújtani azzal, hogy kollégáink szakterületüknek megfelelően rendszeresen írnak ilyen jellegű bejegyzéseket, amiket összegyűjtve ide kattintva talál meg:

 

koronavírus

a blogról

 

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogban aktuális és érdekes szakmai témákról esik szó, elsősorban orvoskollégáknak, részben pedig betegfelvilágosítási céllal. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben.
Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, diagnózis vagy terápiás terv felállítására nem alkalmas, csak kiegészítő jellegű. Részletes jogi nyilatkozat ITT.

EgeszsegKommando


A blog írói:
horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

http://drhorvathtamas.com/

Szakterülete: fül- orr- gégészet
e-mail: horvatht [at] gmail.com
A blog írója az ENT House Budapest munkatársa



dr. Varga Zsuzsa


Szakterülete: fül- orr- gégészet
e-mail: dr.zsuzsa.varga [at] gmail.com
A blog írója az ENT House Budapest munkatársa

 

Facebook oldalunk:


delicious 40x40-2

 

Statisztikák



Free Page Rank Tool



 

 

Címkék

Címkefelhő

Cikkünk a Fül- orr- gégegyógyászatban az endoszkópos dobhártyapótlásról

2020.04.04. | drHorváthTamás |

Címkék: fül fülműtét dobhártya tympanoplastica dobhártya perforáció endoszkópos fülműtét endoszkópos tympanoplastica

Járvány ide vagy oda, bizonyos lassabb átfutású dolgok most érnek be. Pár napja jelent meg a Fül- orr- gégegyógyászatban az endoszkópos dobhártyapótlásról szóló cikkünk, ami egyrészt az első hazai cikk az endoszkópos myringoplasztikáról, másrészt az eddigi legnagyobb magyar elemszámú közlés az endoszkópos fülsebészet témakörében.

Elég faramuci a helyzet, hogy az 1-2 számmal ezelőtti Fül- orr- gégegyógyászat 3. ablak rovatában jelent meg egy írásom az open access közlést támogatandó, ugyanakkor egyébként most pl. nemhogy a cikk egészére, de még az absztraktjára sem tudok linkelni, mert az újság még absztrakt szinten is el van zárva a külvilágtól. Remélem ez később változni fog. Én elég régóta a teljesen nyilvános közlés híve vagyok, a témáról is írtam már itt is 3 éve (Áltudományok, predátor újságok), és a hallócsontos cikünk is open access nemzetközi újságban jelent meg tavaly (Cikkünk a hallócsontláncolati problémákról mesotympanalis krónikus középfülgyulladásban). Mindenesetre addig is, amíg nincs változás, bemásolom ide legalább az absztraktot:

 

Dobhártya perforáció zárása endoszkópos technikával: az első 25 esetünk elemzése a perforáció jellemzői függvényében
dr. Horváth Tamás Ph.D., dr. Liktor Bálint ifj., dr. Horváth Barnabás Ph.D., dr Liktor Bálint

Bevezetés: A dobhártyapótlás sikerességét befolyásolja a perforáció mérete és elhelyezkedése. A tradicionális, mikroszkópos eljárással szemben, az endoszkópos technika esetében még hiányosak az ismereteink a perforáció tulajdonságainak hatásáról a műtéti eredményességre.
Betegek és módszer: Az első 25, centrális dobhártya perforáció zárása céljából endoszkópos myringoplasztikán átesett betegünk adatait retrospektíven elemeztük.
Eredmények: 11 beteg esetében 1, 10 betegnél 2, míg 2-2 betegnél 3, illetve mind a 4 dobhártyanegyedet érintette a perforáció. Leggyakrabban a hátsó-alsó negyedre lokalizálódott a perforáció (64%), 52%-ban a hátsó-felsőre, 48%-ban az első-alsóra, és 16%-ban az első-felsőre. A 25-ből 22 beteg esetében (88%) tudtunk zárt, légtartó dobüreget kialakítani, és a preoperatív 20 dB lég-csont közt 9,6 dB-re mérsékeltük. Az egy negyedet érintő perforációk esetében 100%-ban, a 2 negyedieknél 90%-ban, a 3, illetve mind a 4 negyedet érintőknél 50%-ban zártuk a dobüreget. 100%-ban tudtuk zárni a dobüreget, ha csak a hátsó negyedekre terjedt a perforáció. Az első-felső negyed érintettsége a legkritikusabb. Annál a 4 betegnél, akiknél a perforáció érintette az első-felső negyedet is, csak 2 esetben tudtunk zárt dobüreget létrehozni.
Konklúzió: Az endoszkópos dobhártyapótlás hatékony eljárás a centrális perforáció zárására. A mikroszkópos technikához hasonlóan, minél kisebb a perforáció, annál nagyobb eséllyel zárható a dobüreg. Hasonlóképpen jobb eséllyel zárhatók a hátsó negyedi perforációk, mint az első negyediek.

Torokfájás gyermekkorban - további tudnivalók koronavírus idején

2020.03.31. | drHorváthTamás |

Címkék: torokgyulladás garat gyermek fül orr gégészet koronavírus COVID19

Dr. Tinku Dóra gyermek fül- orr- gégész kolléganőnk nem állt meg a gyermekkori füldugulásnál, hanem a gyerkőcök torokfájása kapcsán is tud szolgálni egy csomó jó tanáccsal, mielőtt helyből orvoshoz próbálnánk rohanni itt a vérzivataros koronavírus időben:

A torokfájás gyermekeknél leggyakrabban felső-légúti fertőzés kapcsán jelentkező tünet. Gyakori, hogy a fájdalom nyeléskor fokozódik, a fülek irányába sugárzik ki. Kicsi gyermeknél, aki még nem tudja elmondani a panaszát, emiatt gyakran étvágytalanság az első jel, amit a szülő észlel, erős fájdalom esetén előfordul, hogy a gyermek a nyálát sem nyeli le.
A torok (garat) nyálkahártyája vörös, erezett, a torok-mandulák megduzzadhatnak, felszínükön lepedék is előfordulhat. A száj nyálkahártyájának elváltozásai is társulhatnak.
A torokfájást gyakran levertség, izom-vagy ízületi fájdalom előzi meg, hozzá más légúti tünet (például orrfolyás, köhögés), a nyaki, leggyakrabban az áll alatti nyirokcsomók duzzanata is társulhat. Előfordul, hogy láz is jelentkezik, mely általában pár napon belül megszűnik.

Az esetek többségében vírusfertőzés okozza a panaszokat, ilyenkor is előfordulhat láz, de tartósan (3-4 napon túl jelentkező) magas láz nem jellemző.

Bakteriális fertőzésre utalhat a 3 nap után is tartó magas láz (39 C felett), fájdalomcsillapítás mellett is 3-4 napon túl visszatérő heves fájdalom, erősen duzzadt, gennycsapokkal vagy összefüggő sárgás lepedékkel fedett mandulák, édeskés lehellet, hirtelen állapotromlás.

Teendők:
Elsődleges fontosságú a fájdalom csillapítása és megfelelő mennyiségű folyadék bevitelének biztosítása. A patikákban recept nélkül kapható, nem szteroid típusú gyulladáscsökkentők csoportjába tartozó fájdalomcsillapítók (metamizol, paracetamol, ibuprofen hatóanyaggal) bármelyike alkalmazható, 6-8 óránként ismételve. Amennyiben a láz vagy a heves fájdalom hamarabb visszatérne, 3-4 óránként adható eltérő hatóanyag-csoportba tartozó készítmények (pl. ibuprofen , paracetamol). Célszerű a gyermeket 20-30 perccel a gyógyszer bevételét követően etetni, hogy a fájdalom ne zavarja az evésben, és gyakran itatni.
Javasolt az ágynyugalom, a láz csillapítását szükség esetén fizikai lázcsillapítással kiegészíteni (priznic, hűtőfürdő).
A kórokozó az esetek többségében vírus, ezért antibiotikum szedése általában nem indokolt. Bakteriális fertőzés esetén a tünetek kezdetét követően 3-4 nap elteltével jelentkeznek a garatban látható eltérések, melyek a diagnózis felállítását segítik. Amennyiben a gyermek általános állapota megengedi, hatékony fájdalom- és lázcsillapítás, megfelelő mennyiségű folyadék bevitele mellett otthoni ápolása és a tüneti szerek használata elegendő ebben az időszakban, 3-4 napon túl mutatkozó panaszok esetén elegendő a gyermekorvosi konzultáció.

Amennyiben megfelelő tüneti terápia mellett a gyermek állapota hirtelen romlik indokolt a korábbi vizsgálat. Szövődményes, kórházi ellátást igénylő fertőzésre utalhatnak az alábbi tünetek:
- egyoldali, nyeléskor a fül irányába sugárzó fájdalom
- megfelelő fájdalomcsillapítás mellett is fennálló nyelési nehezítettség vagy képtelenség
- egy oldali, hirtelen kialakult nyaki duzzanat mellett a fej fordìtásának nehezítettsége, a nyak kényszertartása
- megfelelő fájdalomcsillapítás mellett sem elegendő folyadékbevitel, kiszáradás jelei

Füldugulás gyermekkorban - további tudnivalók koronavírus idején

2020.03.26. | drHorváthTamás |

Címkék: fül fülzsír füldugulás gyermek fül orr gégészet fülkürt középfülgyulladás savós koronavírus COVID19

Tovább próbálunk segíteni a betegeknek a járvány okozta rendkívüli helyzetben azzal, hogy információt, tanácsokat adunk. Most dr. Tinku Dóra gyermek fül- orr- gégész kolléganőnk a gyermekkori füldugulás kapcsán írt le sok tudnivalót, tippet, praktikát, ami segíthet eldönteni, hogy okvetlen orvoshoz kell-e forduljunk, vagy házilag is meg tudjuk oldani a problémt, esetleg csak simán várjunk.

A fül dugultság érzését gyakran a külső hallójáratban felhalmozódott fülzsír okozza. Sokszor hajmosást követően jelentkezik, nátha, fájdalom, egyéb légúti tünetek nem kísérik.

Gyakori, hogy pár nap alatt spontán is javul a tünet, ha a felázott fülzsír dugó megszárad, illetve a fül élettani öntisztuló mechanizmusa következtében kisodródik a hallójárat bemenetébe, ahonnan már könnyű és biztonságos eltávolítani otthon is.

Megelőzésként szobahőn tárolt paraffinolajat vagy babaolajat hajmosás előtt érdemes cseppenteni gyermeke hallójáratába, ha jellemzően száraz típusú fülzsírt termel a füle vagy hajlamos fülzsír-dugó kialakulására.

Javasolt a fültisztító pálcák használatának kerülése ilyenkor és megelőzésképpen is, mert a hallójáratban mélyebbre tolt, összetömörült fülzsír fájdalmat is okozhat, a hallójárat hámján keletkező kis sérülés pedig igen fájdalmas külső hallójárat gyulladáshoz vezethet. A túl mélyre vezetett páca pedig a dobhártya és hallócsontok sérülését, következményes halláskárosodást okozhat.

A tartósan felhalmozódott fülzsír eltávolítása szakorvosi feladat, melyet az orvos szem ellenőrzés mellett végez el, de nem sürgető, amennyiben fájdalom, láz, fülfolyás nem fordul elő.

Fülkürt-hurut a másik leggyakoribb oka a gyermekkorban kialakuló füldugulás érzésnek. Egy vagy két oldalon egyszerre is jelentkezhet, gyakran nyeléskor, ásításkor pattanó hang kíséri. Előfordulhat enyhe, jellemzően orrfújáskor, nyomásváltozásra időszakosan jelentkező szúró fájdalom is.

A tünetet a fülkürt működésének átmeneti zavara okozza. Ez egy olyan járat, amely a középfület köti össze a garat felső, orrhoz közeli területével. Egészséges állapotban ez a kis járat minden nyeléskor kinyílik és szellőzteti a középfület. Azok a megbetegedések, amik ezt a működést akadályozzák, gátolják a középfülben uralkodó légnyomás kiegyenlítődését a légköri nyomással, dugulás-érzést okozva. Az orrgarat gyulladásos betegségeihez ezért gyakran társul ez a tünet. Ide tartoznak azok a vírusos vagy ritkábban bakteriális felső légúti fertőzés következtében kialakuló kórképek, mint a nátha, orrmelléküreg gyulladás, az orrmandula gyulladás. A légúti allergének által kiváltott szénanátha szintén oka lehet a fülkürt működés-zavarának.

Amennyiben gyermekénél felső légúti fertőzés tüneteit észleli, főként, ha orrfolyást vagy dugulást is tapasztal, érdemes nyálkahártya-lohasztó orrcsepp vagy orrspray használata napi 3-5 alkalommal a fülkürt átjárhatóságának biztosítása érdekében. Ezek a szerek 5-7 napig használhatók a hozzászokás veszélye nélkül. Elhúzódó betegség esetén más hatóanyagú cseppre való váltás szükséges, illetve orvosi konzultáció. Fájdalom esetén recept nélkül kapható gyulladáscsökkentő- fájdalomcsillapító szerek (ibuprofen, methamizol, paracetamol) alkalmazhatók.

Fertőző gyulladásra utaló tünetek hiányában, elhúzódó a panasz esetén, ha orrdugulást, orr- és szemviszketést, tüsszögést tapasztal gyermekénél, különösen, ha atópiás bőrbetegség vagy asthma is ismert nála vagy a közvetlen hozzátartozók körében, allergiás nátha okozhatja a panaszt. Ilyen esetben ne alkalmazzon nyálkahártya-lohasztó orrcseppet a hozzászokás veszélye miatt. Érdemes sóoldatos orrspray vagy orrmosó használata, ami eltávolíthatja az allergént az orrnyálkahártya területéről, segíti a sűrű váladék kiürítését, ezzel enyhítve a tüneteket.

Ismert légúti allergia esetén a kezelőorvos által korábban elrendelt allergia-ellenes szer és helyi steroid tartalmú orrcsepp alkalmazása javasolt (ezek vényköteles gyógyszerek, melyet a gyermekorvos is jogosult felírni).

A dugulás-érzést okozhat a középfülben felhalmozódott váladék is. Ilyen esetben gyermeke hallása is rosszabb lehet. A fülkürt működésének tartós gátoltsága (3 hónap) esetén alakul ki a krónikus savós középfül-gyulladás, melyre jellemzőek a fenti tünetek, fájdalom nem kíséri. Az ősztől tavaszig tartó időszakban gyakran esnek át felső légúti fertőzésen a gyerekek, sokszor nem telik el elegendő idő két betegség között, hogy a fülkürt működése tartósan normalizálódjon. Ezekben az esetekben, ha egyéb panasz nincs, elegendő a heveny fertőzés kezelése, későbbiekben ellenőrző vizsgálat, az állapot általában spontán rendeződik a tartós jó idő beköszöntével. Előfordul, hogy tartósan megnagyobbodott vagy krónikusan gyulladt orrmandula tartja fent ezt az állapotot. Ezekben az esetekben szakorvosi vizsgálat dönt az eltávolítás szükségességéről. Az orrmandula eltávolítása nem életmentő beavatkozás, ezért halasztható a felesleges kockázat elkerülése érdekében.

A belsőfül megbetegedéseihez is társulhat füldugulás érzés, ez azonban gyermekkorban nagyon ritkán fordul elő. Amennyiben hirtelen kialakuló halláscsökkenés és forgó jellegű szédülés kíséri, hányingerrel, hányással, nagyfokú elesettséggel, esetleg fejfájással, indokolt a mielőbbi orvosi ellátás.

Allergológia a koronavírus járvány idején

2020.03.24. | drHorváthTamás |

Címkék: allergia koronavírus COVID19

Dr. Csajbók Réka allergológus - fül- orr- gégész kolléganőnk külön összeszedte a legfontosabb allergológiai tudnivalókat a járvány idejére:

Az allergológiai kivizsgálás, ami abszolút halasztható ebben a vészterhes időben. Segítek, hogy addig is mit tud tenni, akinek tünetei vannak. Most ugyan az eső és a hó elnyomja a polleneket, de a jó idővel vissza fognak térni, a tünetek is...
Ha vizes orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás, szemviszketés, könnyezés, garat vagy szájpadlás viszketés, köhögés vagy esetleg fulladás is jelentkezik, ha tavaly is volt ebben az időszakban hasonló, ha a családban a vérrokonok között is vannak allergiások, hát nagy valószínűséggel allergiás szénanátha (lenne) diagnózis.

A gyógyszertárban kapható recept nélkül is többféle antihisztamin, ezek közül a desloratadine és a levocetirzin elsősorban a korszerűbb hatóanyag, ezeket ajánlanám, tabletta a felnőtteknek napi 1x1 vagy gyerekeknek cseppek, szirupok is vannak (adagolás a tájékoztatóban). Orrsprayt elsősorban az azelasztint ajánlom, főleg orrfolyásra jó. A többi allergiára javasolt kombinált orrcseppben van vasokonstriktor hatóanyag is, ami hosszabb távon hozzászokást és nyálkahártya megvastagodást okozhat. 2-3 hétig még nem okoznak bajt. (na jó, lehet még 4 is, de több már tényleg ne!!!) Szemcseppet szintén lehet többfélét kapni recept nélkül.

Az arcmosás, hajmosás, kinti ruha levétele otthon a vírusok elleni harcban is jó hatású. Zárt ablaknál aludjunk, autóban is felhúzott ablak, légkondi és kicserélt pollenszűrő javasolt, ha majd ismét meleg lesz.

Az immunterápiáról már írtam korábban. Aki parlagfű vagy fekete üröm ellen már előző években elkezdte, nyugodtan várhat az idei kezdéssel május-júniusig, még július elején sem késünk el a hivatalos ajánlás szerint. Addig talán rendeződnek a rendelések is :). Fűkeverék ellenes kezelést már el kellett kezdeni, ha esetleg szükség lenne a következő adagra, írjanak nyugodtan, megoldjuk valahogy. Ugyanez igaz a házipor atkák elleni kezelésre is.

Akinek korábban szteroidos orrsprayt írtunk, vagy már bevált antihisztamin tablettája van, a háziorvosuktól tudnak telefonon is kérni „felhőbe fellőtt receptet”, érdemes egyből 3 havi adagot kérni.

És ami a legfontosabb: maradjanak otthon, mossanak kezet, fertőtlenítsenek és szellőztessenek!!!

Fül- orr- gégészet a koronavírus idején 2: mikor forduljunk mindenképpen orvoshoz?

2020.03.22. | drHorváthTamás |

Címkék: tanácsok általános fül orr gégészet koronavírus COVID19

Pár nappal ezelőtt leírtam (Fül- orr- gégészet a koronavírus idején), hogy miképpen tudunk pár fül- orr- gégészeti problémát otthon megoldalni, mivel a járvány miatt nagyon meg kell gondolni, hogy elmenjünk-e orvoshoz. Ugyanakkor sok olyan fül- orr- gégészeti betegség van, amik nem érnek rá. A következőkben dr. Vasvári Gergely kollégámmal összeszedtük a legfontosabb ilyen betegségeket, panaszokat, állapotokat. A lista persze nem lehet teljes, mert ahhoz egy fél tankönyvet le kellene írni, laikusok számára is érthető nyelven a legritkább szövődményekkel, daganatokkal, stb. Ez nem megy, de legalább a legfontosabb dolgok legyenek itt összeszedve:

Nem szabad halogatni a vizsgálatot, ha rosszindulatú daganat gyanúja merül fel.
Erős dohányosoknál és rendszeres alkoholfogyasztóknál a lassan kialakuló, de napok-hetek alatt fokozatosan erősődő egyoldali torokfájdalom, pláne, ha ugyanazon az oldalon fájdalmatlan nyirokcsomó duzzanattal is jár, mindenképpen felveti a rák lehetőségét, és azt vizsgálattal ki kell zárni. Egyébként a lassan, de folyamatosan növekvő, fájdalmatlan nyaki csomókat még torokpanaszok nélkül is ki kell vizsgálni (Körülírt nyaki duzzanat kivizsgálása felnőttben - clinical practice guideline). Ugyanúgy a dohányosoknál, alkoholfogyasztóknál a hetek alatt fokozatosan erősődő rekedtség vagy nyelészavar is gyanús.

Szintén fontos kérdés a fül- orr- gégészeti fertőzések lehetséges szövődményei.
A hirtelen, 1-2 nap alatt kialakuló nagyon erős egyoldali torokfájás gombócos beszéddel, rossz közérzettel, esetleg lázzal, nyelészavarral mandula körüli tályogra utal, amit jó esélyel meg kell nyitni (Mandula körüli tályog (peritonsillaris abscessus)).
Ugyanígy, felső légúti fertőzés kapcsán (torokfájás, láz) kialakult egyoldali, gyorsan növekvő nyaki duzzanat, erős nyaki fájdalommal, pláne a nyak mozgászavarával és bőrpírral nyaki tályog vagy phlegmone lehetőségét veti fel, ami akár külső nyaki feltárást is igényelhet, de nagy dózisú antibiotikumot mindenképpen (Cikkünk a súlyos nyaki fertőzésekről az European Archives of Oto- Rhino- Laryngology-ban).
Arcüreggyulladásnál a látható arcduzzanat, szemhéjduzzanat bőrpírral utal a fertőzés súlyosságára, tovaterjedésére. Agyhártyagyulladásra, mint szövődményre gyanús, ha a náthás-arcüreges panaszokhoz egyre magasabb láz és erős fejfájás társul, pláne, ha tudatzavar is. Agyhártyagyulladást középfülgyulladás is okozhat, itt az imént felsorolt panaszokat (magas láz, fejfájás, tudatzavar) középfülgyulladás, napok alatt fokozódó erős fülfájás, dugulás, hőemelkedés-láz, esetleg fülfolyás előzte meg.
Akut középfülgyulladás során, ha az erős fülfájás, füldugulás, esetleg láz, vagy fülfolyás fokozódik, és mellé elkezd fájni a fül mögötti csont is, az csecsnyúlvány gyulladásra (mastoiditis) utal, és lehet, hogy csak sürgős fülműtéttel lehet megoldani (Mastoiditis vagy sem?).

Van 1-2 traumatológiai ügy is, ami szót érdemel.
Ha fejet is érintő balesetet követően az orrból folyamatosan vízszerű folyadék csöpög-csorog, ami fokozódik előrehajoláskor vagy erőlködéskor, az koponyaalapi törést és agyvíz szivárgást is jelenthet, ami megnöveli az agyhártyagyulladás esélyét. Ez egyáltalán nem gyakori, de előfordulhat, sőt, néha a fülből is folyhat agyvíz, ha a koponya oldala törik. Ezeket ha nem is akut, de kvázi sürgető műtéttel kell megoldani, zárni a lyukat.
Szintén a fejet, orrot érintő ütés, esés kapcsán, ha külsérelmi nyom nincs is, de erős orrdugulás marad vissza, az az orrsövény heamatomájára, vérömlenyére utal, amit 1-2 napon belül le kell szívni, különben szervül a vér, és úgy marad.

Végül a belsőfülről. Ugyan a hirtelen, “varázsütésre” kialakuló egyoldali idegi halláscsökkenés, erős fülzúgás nem halálos, de a belsőfül ártalmainak kezelése annál hatékonyabb, minél korábban kezdjük el. A hallás kérdése persze nehéz, mert 100 halláscsökkenést, füldugulást panaszoló emberből kb. 1 lesz csak belsőfül eredetű, majdnem mindenki másnak csak fülzsírdugó van, de pár napon belül a illik a hirtelen halláscsökkenéssel is orvoshoz fordulni.

Fül- orr- gégészet a koronavírus idején

2020.03.19. | drHorváthTamás |

Címkék: tanácsok általános fül orr gégészet koronavírus COVID19

Háborús időket élünk az egészségügyben a koronavírus kapcsán, és most jóval nehezebb fül- orr- gégészetre eljutni, mint előtte. Radikálisan csökkentenünk kellett az orvos-beteg találkozást, mert csak így tudjuk a fertőzés terjedését lassítani.

Most a krónikus, régóta fennálló fül- orr- gégészeti problémák kivizsgálására lényegében nincs  lehetőség. Akár zavaróan horkol valaki, akár nagyon dugul az orra, akármennyire is már nagyon idegesíti a rossz hallás, ne most kezdjen nekiindulni ennek. Ha hónapokat, éveket ráért, akkor most egy kicsit még érjen rá. Örökké nem lesz koronavírus, ha meg lesz, akkor sajnos az orrdugulás lesz a legkisebb bajunk.

Szeretjük lekontrollálni a betegségeket, műtéteket, mert szeretjük látni, hogy milyen munkát végzünk, de sokszor a beteg igényli, "hogy azért nézzünk rá". Most viszont csak akkor fogunk tudni ránézni, ha orvosilag mindenképpen indokolt. Zárójelben jegyzem meg, hogy a járvány kapcsán fog felértékelődni az elektronikus orvos-beteg kapcsolattartás, ami sajnos továbbra sincs beépítve a munkákba. Ez általában csak a szabadidőnk terhére mehet, pedig jó dolog tud lenni. Ebben már több, mint 10 éves tapasztalatom van, és nagyon pártolom.

A boldog békeidőben nem ritkán úgy jöttek a betegek valamilyen fájdalommal járó fül- orr- gégészeti betegség kapcsán, hogy lényegében meg sem próbáltak fájdalomcsillapítót, gyulladáscsökkentőt bevenni. Most már számtalan ilyen gyógyszer kapható vény nélkül, és hacsak nem például rögtön nyelésképtelenséget okoz a torokfájás, vagy a komoly fülfájás mellé magas láz is társul, akkor mindenképpen érdemes akár több napon keresztül próbálkozni fájdalomcsillapítóval, gyulladáscsökkentővel.

Van olyan betegem, aki annyira rutinos antibiotikum szedő, hogy magától tudja, hogy az arcüregére/torokpanaszaira mikor kell antibiotikumot szedni, és aztán be is jön neki. De azért ez nagyon ritka. Az antibiotikum szedésnek egyéni következményei is lehetnek (hasmenés), közegészségügyi vonatkozásai is vannak (rezisztencia kialakulása), és nem mindegy, hogy milyen fertőzésre milyen antibiotikumot szedünk. Ráadásul nem kell minden felső légúti (orr- és torok) panaszra helyből antibiotikumot adni, sőt. Úgyhogy hiába is van tartalékban otthon a gyógyszeres szekrényben antibiotikum, magától ne nagyon kezdjen szedni senki.

Ha dugul valakinek a füle, és nincs egyéb más, komoly tünete, megpróbálkozhat paraffinolajat, vagy babaolajat csöppenteni a fülébe, akár napokon át, és magának óvatosan pl. a zuhanyrózsával kimosni a fülét. Viszont ha kifejezetten fáj a fül, a hallójárat, akkor semmiképpen se nyúlkáljunk bele, semmivel, és víz se menjen bele. Egyébként a Heim Pál Kórház honlapján van egy nagyon jó, rövid összefoglaló a gyerekkori fülfájásról (ITT).

Ha valakinek elkezd dugulni az orra, akkor nyugodtan használjon recept nélküli lohasztó orrcseppet, de 7-10 napnál ne tovább. Tartós használat esetén függőség alakul ki, 11 éve ez volt az egyik első bejegyzésem itt a blogon (Orrcsepp függőség). Ha a recept nélküli orrcseppek ellenére sem akar napokon belül kidugulni az orr (és nincs egyéb, súlyosabb panasz), akkor át kell térni szteroid tartalmú orrspray-kre, amiket egyébként a háziorvos is ugyanolyan támogatással tud felírni.

Ha allergiára van gyanú (tüsszögés, vizes orrfolyás, orrdugulás, esetleg köhögés, szemviszketés), nyugodtan próbáljunk ki allergiaellenes gyógyszereket, ezeket szintén már sokszor vény nélkül lehet venni a patikában. Jót tudnak tenni a vizes orrpsray-k, orrmosók is.

Ha valakinek refluxos panaszai vannak (GERD/GORB: gyomorégés, mellkasi marás, szorítás), és ehhez járulnak krónikus torok- és/vagy gégepanaszok, akkor elég esélyes, hogy azt a reflux okozza. Ha nincsenek meg a klasszikus GERD panaszok, akkor még szintén lehet fül- orr- gégészeti (LPR) reflux egy régóta fennálló gombócérzés, krákogás, torokkaparás hátterében (Reflux fül- orr- gégészeti vonatkozásai). A refluxos panaszokon gyógyszer nélkül is lehet segíteni, legalábbis meg kell próbálni (Hogyan javíthatunk gyógyszer nélkül a refluxon?).

Mindig jobban szeretjük a szimmetrikus dolgokat, és ez hatványozottan igaz például a nyaki nyirokcsomókra. A gyorsan kialakult, kétoldali, kb. szimmetrikus nyaki nyirokcsomó duzzanat, pláne egy fiatal emberben szinte biztos, hogy jóindulatú betegség jele, tehát legalábbis nem kell vele azonnal orvoshoz rohanni. Persze megint más, ha valakinek már a fej mozdítását is nehezíti a duzzanat, és/vagy nagyon fáj a nyaka/torka, magas láza is van hozzá. stb.

Talán a fentiek segítenek fül- orr- gégészetileg boldogulni ebben a nehéz időszakban, de egyébként azon túl is.

A congenitalis cholesteatomák Potsic-féle beosztási rendszere

2020.03.13. | drHorváthTamás |

Címkék: fül cholesteatoma középfül stádiumbeosztás cholesteatoma congenitalis potsic rendszer

A legutóbbi, congenitalis cholesteatoma ajánlásról szóló bejegyzésben (Congenitalis cholesteatoma - IPOG ajánlás) felmerült a Potsic-féle beosztás, amiről még nem írtam -mint sok minden másról sem-, de ezt most bepótolom. Manapság a congenitalis cholesteatomák korszerű beosztásának a 2002-es Potsic beosztás számít (A Staging System for Congenital Cholesteatoma), ami 4 stádiumot különböztet meg:

I. stádium:
A cholesteatoma csak egy dobhártyanegyed mögött helyezkedik el.
II. stádium:
A cholesteatoma több negyed mögött helyezkedik el, de nem érinti a hallócsontláncolatot, és a mastoidüregbe sem terjed.
III. stádium:
A láncolat érintett, de a cholesteatoma nem terjed a mastoidüregbe.
IV. stádium:
A cholesteatoma beterjed a mastoidüregbe.

Potsic és munkatársai azt a célt tűzték ki, hogy a beosztási rendszer 1. legyen egyszerű, könnyen használható;  2. az eseteket egyértelműen lehessen kategorizálni; 3. alkalmazható legyen predikcióra; 4. ne legyen az elemszámokat illetően jelentős aszimmetria. Én azt gondolom, hogy talán a 3. pont a legnagyobb érték, de ehhez szükséges  a 2. és a 4. pont teljesülése is. Egyébként működik a predikció, mivel az egyes stádiumokhoz, növekvő sorrendben egyre nagyobb residualis betegség arányt tudtak kapcsolni a stádiumbeosztás kialakítása során. Például az I. stádiumú betegség esetén ők 13%-ban észleltek residualis betegséget, míg IV. stádium esetén 67%-ban. Egyébként látható komoly különbség a szerzett cholesteatomával szemben, hogy a congenitalis csak ritkán terjed a mastoidüregbe, mert teljesen más a pathomechanizmusa. Nem hámzsák alapú, ami a pars flaccidából vagy a hátsó pars tensa negyedekből indul ki. Ezért van az, hogy önmagában a mastoid érintettség már a legrosszabb stádiumot jelenti.

Congenitalis cholesteatoma - IPOG ajánlás

2020.03.08. | drHorváthTamás |

Címkék: ajánlás fül cholesteatoma középfül cholesteatoma congenitalis

Van egy "International Pediatric Otolaryngology Group" (IPOG) nevű szerveződés, amit én személy eddig nem ismertem, de most kiadott egy ajánlást a congenitalis cholesteatoma kapcsán (International Pediatric Otolaryngology Group (IPOG) Consensus Recommendations: Congenital Cholesteatoma). Egyébként ugyan az IPOG-ot nem ismerem, de egyrészt minden ajánlást érdemes elolvasni, másrészt ennek az írásnak 2 szerzőjét (Dennis Poe, Daniel Choo) is hallottam tavaly Bostonban előadni, és nagyon jók voltak, ami megerősíti, hogy érdemes ezzel az írással foglalkozni.

A congenitalis cholesteatoma ritka, jóval ritkább variáns, mint a hámzsák alapú cholesteatoma (Lehetséges elméletek a cholesteatoma kialakulására). Ez lényegében egy minor fejlődési rendellenesség, ami szinte kivétel nélkül már kisgyermekkorban felismerésre kerül. A klasszikus megjelenés egy fehéres "póktojás" a dobhártya jellemzően első negyedei mögött, de ha előrehaladt a folyamat, akkor az egész középfül üregrendszerét is kitöltheti. Én legutoljára ősszel egy ilyen utóbbi, Potsic IV-es stádiumú cholesteatomát operáltam (a Potsic rendszerről majd később), ami mint egy öntvény, az egész hypo- és mesotympanont, az atticust, és már az egész mastoidot is kitöltötte, elvitte az incust és a stapes superstructurát is. Szóval kis kiterjedés és masszív, destruáló folyamat között sok variáció lehet, amit az első-felső negyed alatti kiindulás miatt nagyon nehéz is lehet végleg szanálni. Ezért is hasznos, ha okos emberek közös, konszenzusos véleményt nyilvánítanak az ügyben.

És akkor a panel résztvevői az alábbi dolgokban jutottak megegyezésre:

Műtét előtti teendők:
- Mikroszkópos és/vagy endoszkópos fülvizsgálat, melynek során fontos rögzíteni, hogy mely dobhártya negyedek mögött helyezkedik el a cholesteatoma.
- Középfül CT elengedhetetlen, esetleg MRI-vel is kiegészítve.
- Részletes audiológiai vizsgálat, ami BERA-t is jelenthet, ha a tisztahang audiometria nem egyértelmű/kivitelezhető

Műtét alatti teendők:
- Mikroszkóp és endoszkóp használata együttesen javasolt, valamint idegmonitor.
- Ha elvitte a folyamat a csontos hátsó hallójáratfalat, akkor annak rekonstrukciója javasolt (porccal), de mastoid obliteráció felesleges.
- Nem okvetlen kell az első műtét során rekonstruálni az esetlegesen érintett láncolatot.
- Meg lehet erősíteni a dobhártyát, főleg, ha több negyed alatt is kellett manipulálni, de nem mindenképpen.

Műtét utáni teendők:
- Második szakasz nem minden esetben szükséges, de például a mátrix megsértése során mindenképpen, vagy ha más okból macerás volt az első szakasz.
- 18 hónapnál hamarabb kért MRI (esetleg CT) kontroll fals negatív eredménnyel járhat, ezért ne kapkodjuk el a kontroll képalkotó vizsgálatot.
- Az egyszerűb eseteket nem kell hosszú évekig utánkövetni, de a kiterjedtebb cholesteatomákat legalább 5 évig illik.

A magasan fekvő bulbus venae jugularis

2020.02.29. | drHorváthTamás |

Címkék: anatómia fül fülműtét középfül vena jugularis bulbus venae jugularis koponya alapi sebészet

Beleszaladtam az egyik fül- orr- gégészeti facebook csoportban egy bulbus venae jugularis klasszifikációba, és aztán kezdetét vette a szokásos történet: elkezdtem olvasni a cikket, amiben aztán persze egy csomó jó hivatkozás volt. Azokat is elkezdtem olvasgatni, és egyszer csak már kb. 10 ezzel kapcsolatos tab volt nyitva a böngészőmben, ami végül ebbe a bejegyzésbe torkollott.

Ez is nagyon érdekes ügy, pláne, ha jó helyről tájékozódik az ember, illetve megfelelő klinikai relevanciát lehet mögé rendelni. Ez utóbbi a bulbus venae jugularis esetében lehet fülsebészeti vonatkozás, például magasan fekvő bulbus (high-riding jugular bulb - HRJB), ami a dobüregbe türemkedik, esetleg destruálva a környező struktúrákat, vagy ha dehiszcens, akkor meg könnyű megsérteni műtét közben. Kiemelten fontos a bulbus elhelyezkedésének individuális ismerete a lateralis koponyaalapi sebészetben. De a pulzuszinkron fülzúgás kapcsán is felmerülhet egy tágult, vagy magasan fekvő bulbus.

Rajzoltam is egy magasan fevő bulbust, ha már egyszer az okozhat problémát:

jugular_bulb.jpg

(Jobb fül: kék: magasan fekvő bulbus venae jugularis; lila: sinus sigmoideus; sárga: nervus facialis; piros: arteria carotis interna; narancs: félkörös ívjáratok)

Érdekes módon 2 éves kor előtt lényegében nem beszélhetünk bulbus venae jugularisról, mivel a sinus sigmoideus egy lágy kanyarral megy át a vena jugularis internába, semmiféle érdemi kiboltosulás, "bulbus"-jelleg nem észlelhető ott még akkor (Development of the Jugular Bulb: A Radiologic Study). A stabil és dominánsan álló testhelyzet hozza el azt az időszakot, amikor egyfajta tágulat alakul ki a foramen jugulare-nál, 2-3 éves korban. Utána folyamatosan nő a bulbus, és csak késő serdülőkorban áll meg a növekedése. Ugyanakkor a későbbi életkorban is változhat (nőhet) a bulbus mérete, ha tőle distalisan elfolyási zavar alakul ki. Általában egyébként a jobb bulbus jelzetten nagyobb szokott lenni, mint a bal, ami vélhetően az intracranialis és koponyaalapi vénás elvezetés aszimmetriájából alakul ki.

Ugyan sokszor csak simán magasan fekvőnek szoktuk titulálni a szokottnál magasabb elhelyezkedésű bulbust, de erre már vannak különböző klasszifikációk. Például a Park-féle (The Relationship Between Jugular Bulb Position and Jugular Bulb Related Inner Ear Dehiscence: A Retrospective Analysis), amiben kétfajta HRJB-t különböztetünk meg: az alacsonyabb magasan fekvő bulbus :) az, ami a kerekablak alsó síkját haladja meg, és a még magasabban fekvő bulbus, ami a belső hallójárat síkja fölé terjed. A legutóbbi rendszer pedig a 2018-as Manjila és Seeman féle felosztás (Jugular Bulb and Skull Base Pathologies: Proposal for a Novel Classification System for Jugular Bulb Positions and Microsurgical Implications). Eszerint 5 típust különböztetünk meg:
1. Lényegében nincs bulbus
2/a. A bulbus felső pereme a hátsó ívjárat alatt van, és nem dehiszcens
2/b. U.a., mint feljebb, de dehiszcens a bulbus
3/a. A bulbus felső pereme a hátsó ívjárat alsó pereme felett, de a belső hallójárat alatt van, és nem dehiszcens
3/b. U.a., mint feljebb, de dehiszcens a bulbus
4/a. A bulbus felső pereme a belső hallójárat felett van, és nem dehiszcens
4/b. U.a., mint feljebb, de dehiszcens a bulbus
5. Multiplex dehiszcencia a bulbuson.

Eszerint a beosztás szerint én egy 2 a/b típusú HRJB-t rajzoltam.

Mikor javasolt műtét hangszalag leukoplakia esetén? - Best Practice

2020.02.19. | drHorváthTamás |

Címkék: ajánlás onkológia best practice gége hangszalag leukoplakia

Fontos, és kényes témával, a hangszalag leukoplakiák kezelési stratégiájával foglalkozó cikkel jött ki a TRIO Best Practice sorozat (Triological Best Practice: When Is Surgical Intervention Indicated for Vocal Fold Leukoplakia?). Azért érdekes kérdés, mert önmagában a leukoplakia nem rosszindulatú betegség, de 6-7%-ban előbb-utóbb az lesz, ezért precancerosisnak, a rák előfutárának tekintendő. Tehát úgy kellene kialakítani a diagnosztikus és terápiás stratégiát, hogy feleslegesen ne kerüljenek a betegek a műtőasztalra, viszont nehogy emiatt ne kerüljön felismerésre rosszindulatú daganat. Az alábbi dolgok várnak ennek kapcsán tisztázásra:
- Nincs konszenzus, hogy pontosan mikor, milyen jelek esetén kell műtőasztalra tenni a beteget.
- Ha műtőasztalra kerül a beteg, akkor az in toto eltávolítást jelentsen, vagy csak biopsziát?
- Mi legyen az utánkövetési stratégia?

Az útmutatáshoz a szerzők 5 friss, nagy elemszámú, leukoplakiával foglalkozó kutatást dolgoztak fel. Ezekben a vizsgálatokban jellemzően a leukoplakia megjelenése, külleme (lapos vagy kiemelkedő, sima vagy érdes felszínű), az erezettsége megléte illetve jellege, mértéke, valamint a beteg kora alapján próbáltak kategóriákat felállítani, amihez aztán egy malignitási rizikófaktort próbáltak hozzárendelni. Ezek alapján összességében arra jutottak az ajánlás írói, hogy ha a felszínből kiemelkedő, érdes, egyenetlen felszínű, hipervaszkularizált környezetű leukoplakiát látunk, pláne, ha idősebb emberben, külön pláne, ha hangszalag mozgászavar is felmerül, akkor mindenképpen műtőasztalra kell tenni a beteget, mert nagy, legalábbis jóval nagyobb az esély a rosszindulatú daganatra, mint azoknál, akik fiatalok, és akiknél lapos, a felszínből nem kiemelkedő, nem erezett környezetű leukoplakia látható.

Ugyanakkor az ajánlás arra már nem tér ki, hogy ha már műtétre kerül a sor, akkor az csak mintavétel legyen, vagy in toto eltávolítás, és arra sem, hogy ha viszont nem műtjük meg, akkor milyen gyakran kontrolláljuk a beteget. Szóval nem minden feltett kérdésre kapunk választ, de legalább némi mankót kapunk a hónunk alá ezzel. Ugyanakkor az in toto eltávolítás versus biopszia kérdés talán annyiból egyszerűbb, hogy ha malignitás igazolódik, akkor én mindkét esetben revíziós beavatkozást végeznék, ha viszont nem, akkor úgyis csak obszerválnám. Persze egyrészt ez csak egy Zs evidencia szintű kinyilatkoztatás, másrészt természetesen itt is lehet finomítani a dolgot. Ha például az in toto eltávlítás után semmi kóros nem látszik a gégében, akkor mire egészítsük ki az előző beavatkozást. De ez már egy másik történet...

Egyébként pedig a TRIO Best practice sorozat eddigi részei:
A tracheostomia optimális időzítése a tartósan intubált betegeknél - Best Practice
Mikor ajánlott vagy szabad gyermekkorban orrsövényműtétet végezni? - Best practice
Kell-e szteroid vestibularis neuronitisben? - Best practice

Meddig legyen szívódrain a nyaki sebben? - Best practice
Használhatjuk-e a másik fület az adott oldali fülkürt működésének megítélésére? - Best Practice
Második szakasz cholesteatoma műtét után - Best Practice
Műtéti megoldás visszatérő arcüreg gyulladás esetén - Best Practice
Rutinszerű nyelőcső tükrözés ismert fej-nyaki carcinoma staging során - Best Practice
Antibiotikum profilaxis tiszta nyaki onkológiai műtétekhez - Best Practice