A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Miért nő a fej-nyaki daganatos betegek száma Magyarországon?

2009.04.21. | drHorváthTamás | komment

Címkék: alkohol dohányzás nyirokcsomó onkológia nyak általános fül orr gégészet

 

Magyarországon az utóbbi években tendenciózusan növekszik a fej- nyak területén elhelyezkedő rosszindulatú daganatok előfordulása. Ráadásul a megbetegedettek életkora egyre csökken: manapság már nem ritka, hogy egy negyvenes éveiben járó betegnél fej- nyaki rákot állapítanak meg. Ez még mindig nem elég: a daganatos betegek közt a nők aránya folyamatosan nő...
 
Azért a fenti, enyhén szólva negativisztikus bevezető után mindenképpen szót érdemel az, hogy bizonyos faktorok nagyon is elősegíthetik a fej- nyak területi daganatok kialakulását. Tehát annak, aki világéletében odafigyelt az egészségére, annak szerencsére 2009-re sem lett nagyobb az esélye, hogy fej-nyaki tumor alakuljon ki nála.

Minek köszönhető, hogy mára Európában vezető helyen vagyunk a fej-nyaki daganatok népességarányos előfordulásában?
A bőrből kiinduló daganatok egyértelműen a fokozott káros napsugárzás miatt szaporodnak. Korábban az ózonréteg nagyobb biztonságot adott a szabad ég alatt dolgozóknak.
A szájüregi-, garat-, és algaratrákok fő táptalaja az alkoholfogyasztás, azon belül is a tömény italok. Ez, összehasonlítva a napsugárzás okozta bőrrákokkal már sokkal inkább hazai jelenség. Ráadásul a töményitalok egy igen nagy része gyümölcsöt sohasem látott, mesterséges vegyület. Ez talán még inkább kedvez a daganat kialakulásának, bár ez csak az én véleményem, nem tudok róla, hogy készült-e olyan tanulmány, ami a "valódi-" és az "álpálinkák" daganatok kialakulásában kifejtett hatását hasonlította volna össze. Természetesen a gyümölcsből készült töményitalok rendszeres fogyasztása sem egy életbiztosítás...
A harmadik, szintén hazánkban elterjedt faktor a dohányzás. Ez elsősorban a gégerák kialakulását segíti elő, de beigazolódott már szerepe az ajak-, és a szájüregi rák kialakulásában is.

Amíg a népesség körében a dohányzás, valamint az alkoholfogyasztás nem csökken, sajnos nem várható, hogy javulás álljon be a fej-nyaki daganatok statisztikáiban. Az a populáció, aki a fenti faktorokkal rendelkezik, pedig nagyon sokszor későn fordul orvoshoz. Sokszor a nyaki nyirokcsomó áttét az első jel, amit észlelünk a betegnél. Pedig a nyirokcsomó áttét megléte, gyakorlatilag minden fej-nyaki daganat esetén a túlélés esélyét megfelezi....
Ezért fontosak a fej-nyaki szűrővizsgálatok, főleg a rizikócsoportok körében. Szintén ezért szükséges a nem múló rekedtség, nyelészavar, nyaki duzzanat, torokban lévő gombócérzés alapos kivizsgálása minden esetben!
 

 

Miért veszélyes az orr furunkulus?

2009.04.19. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr antibiotikum szövődmények fertőzéses betegségek

 

Az orr furunkulus az orrbemenetben található szőrtüszők mechanikus ingerlése, vagy az orr bőrének megsértése, azaz az orr piszkálása kapcsán jön létre. Egy Staphylococcus nevű baktérium felelős a kialakulásáért, mely kezdetben csak enyhe helyi duzzanatot, nyomásérzékenyésget okoz, később azonban az orr- és környezetének egésze megduzzadhat, vörös lesz, akár láz is kialakulhat. Kezelése antibiotikummal történik, valamint az orra a gyulladásos folyamat beolvadása érdekében párakötést kell felhelyezni.

De miért veszélyes ez a betegség?
Az orr vérellátása olyan, hogy több, kisebb véna is onnan nem az arcon vezeti el a vért a nyaki gyűjtővénákba, hanem a koponyán belülre, az ottani gyűjtővénákba kerül a vér. Ez egy gyorsan terjedő, agresszív gyulladás esetén potenciálisan életveszélyes lehet. Hiszen a befertőződött vénák az aggyal érintkeznek, fertőzött állapotban pedig könnyen trombózis alakulhat ki bennük, ami a helyi keringés leállásához, a fertőzés továbbterjedéséhez vezet. A szövődmény jelei lehetnek a szemzugi fájdalom, a szemhéjduzzanat, kettőslátás, szeptikus lázmenet.
Emiatt az orr furunkulus nyomkodása TILOS! Ha valaki „ki akarja nyomni” belőle a gennyet, azzal pont a koponyán belüli vénák felé tudja préselni a fertőzést!

 

Miért ritka manapság a radikális fülműtét?

2009.04.18. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül fülműtét dobhártya cholesteatoma középfül középfülgyulladás krónikus tympanoplastica

 

A radikális fülműtét évtizedekkel ezelőtt a krónikus középfülgyulladás általánosan elterjedt műtéti megoldása volt. A krónikus középfülgyulladás a dobhártya mögötti térség, a középfül gyógyszerrel nem gyógyítható idült gyulladása. Lyukas dobhártya, visszatérő fülfolyás, és halláscsökkenés jellemzi, fájdalom viszont nem kíséri. Oka leggyakrabban gennyes középfülgyulladásból visszamaradt dobhártya perforatio, illetve az úgynevezett cholesteatoma, azaz a környezetét a daganatokhoz hasonlóan lassan, de biztosan elpusztító, belsejében folyamatos szarutermeléssel növekedő hámzsák.

Manapság a krónikus középfülgyulladás korszerű sebészi megoldása a tympanoplastica műtét. Ennek lényege, hogy a dobhártyán lévő lyukat befoltozzuk, ezáltal zárt dobüreget hozunk létre, hogy a vissza-visszatérő felülfertőződést megakadályozzuk. A műtét célja ezen kívül lehetőség szerint a hallásjavítás is, az elpusztult hallócsont(ok) pótlásával.
Azonban korábban, mikor még a rekonstrukciós sebészet nem volt ilyen kifinomult, nem igazán lehetett helyreállítani az élettani viszonyokat, ezért sokszor radikális fülműtétet történt. Radikális fülműtétnél nem az volt a cél, hogy a dobhártya folytonossága helyreálljon, vagy a hallást javítsuk, hanem hogy a krónikus gyulladást kezelhetővé tegyük: a dobhártyát és a hallócsontokat teljes egészében el kellett távolítani, a középfül üregét szélesen a hallójárat felé ki kellett tágítani, hogy egy rendszeresen kezelhető, tisztítható üreget kapjunk, megelőzve ezzel a középfülgyulladás szövődményeit. Ilyenkor természetesen nagyfokú vezetéses halláscsökkenés maradt vissza, a fület soha többet nem érhette víz (különben újra befertőződött), és rendszeres kontroll, tisztítás volt szükséges.
Amióta a dobhártyapótlás mondhatni rutinszerű műtétté vált, kialakult a hatékony technika, azóta a radikális fülműtétek száma rendkívül lecsökkent. Manapság már csak válogatott esetekben, például szövődményes krónikus középfülgyulladásnál, rendkívül kiterjedt cholesteatomás folyamatnál, daganatoknál végezzük. Ez jelzi, hogy a krónikus középfülgyulladásban szenvedők nagy része szerencsére már lehetőséget kap a teljes gyógyulásra.

 

Hallásvizsgálat: mi az a lég- és csontvezetés?

2009.04.17. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül belsőfül halláscsökkenés audiológia dobhártya középfül

 

Egy átlagos hallásvizsgálat során az úgynevezett hallásküszöböt mérjük meg. Tehát azt a leghalkabb hangot keressük különböző frekvenciákon, amit a beteg még képes meghallani. Mindkét fül esetében két-két görbét segítségével ábrázoljuk a hallásküszöböt, a mért eredmények alapján. Minél közelebb futnak a görbék a felül található 0dB-hez (decibel), annál jobban hallunk.

De miért van két görbe egy fülnél?


A belsőfülbe két úton érkezik be a hang. Itt történik a mechanikus hangrezgés elektromos jellé történő átalakítása. Ahhoz, hogy pontosan felmérjük a beteg hallását, mindkettő út ismerete szükséges.
Ezt a két utat jelenti a két görbe:
- a „hagyományos”, hallójárat-dobhártya-hallócsontok-belsőfül útvonal. Ezt hívják légvezetésnek, ez az egyik görbe. A hallásvizsgálati leleteken a légvezetést jobb fül esetében piros körökkel, míg bal oldalon kék X-ekkel szokás jelölni.
- a külső- és középfület megkerülő út. Ilyenkor a koponyacsontok rezgésein keresztül terjed a hang a belsőfülbe. Ez a csontvezetés, és jobb oldalon piros, bal oldalon kék nyíllal jelölik.

Amennyiben valakinek jó a hallása, akkor a két görbe egymást fedve, a 0dB környékén fut. De ha valakinek a hangátvezető rendszerében (hallójárat, dobhártya, hallócsontok, középfül ürege) valamilyen hiba van, akkor a légvezetéses görbe romlik, ugyanakkor a csontvezetés jó. Ezt hívják vezetéses halláscsökkenésnek, a két görbe értéke közti különbséget pedig csont-lég köznek. A két görbe közül mindig a csontvezetés a jobb, hiszen a hangátvezetési rendszert megkerülő úton továbbra is jól hall a beteg! A vezetéses halláscsökkenés sok, a külső- és középfület érintő betegségben fordulhat elő.
Például:
- Fülzsírdugó
- Komoly hallójáratgyulladás
- Komoly nátha esetén fellépő fülkürthurut
- akut vagy krónikus középfül-gyulladás
- dobhártyaszakadás, vagy letapadt dobhártya
- elpusztult hallócsontok
- hallócsontok csontos kirögzülése a falhoz, vagy a hallócsont-láncolat szakadása
A vezetéses halláscsökkenés a betegségtől függően akár magától is meggyógyulhat (lásd nátha!), vagy gyógyszerrel (pl. esetleg idült savós középfülgyulladás), vagy műtéttel (krónikus középfülgyulladás, dobhártyaszakadás, hallócsont-problémák, stb.), de szinte mindig lehet rajta segíteni.

Ha nem a hangátvezető rendszerrel van baj, hanem a hangátalakító mechanizmussal (belsőfül), a hallóideggel, vagy az agy hallásért felelős területeivel, akkor mindkét görbe egymást fedve, valamilyen 0-tól eltérő dB-bel szinteken fut. Azért futnak a görbék együtt, mert bármely úton is érkezik a hang a belsőfülbe, a beteg hallása nem lesz jó, lévén a hiba a két út találkozási pontjánál, a belsőfülben, vagy annál beljebb (hallóideg, agy) keresendő. Ezt hívják percepciós, azaz szenzorineurális (idegi) halláscsökkenésnek, többek között ide tartozik az is, amire azt szokás mondani: „a korral jár”… Az idegi halláscsökkenés egyes ritka állapotoktól eltekintve műtéttel nem kezelhető. Gyógyszerrel is inkább csak a friss halláskárosodáson tudunk jó eséllyel javítani, de legalább a további romlást tudjuk fékezni. Amennyiben szükséges, a betegeket hallókészülékkel tudjuk ellátni.

Természetesen létezik a fenti kétfajta (vezetéses és percepciós) halláscsökkenés kombinációja is. Ezen esetekben a két görbe nem egymást fedve, de általában párhuzamosan fut, és egyik görbe sem éri el a 0 dB-t. Kombinált halláscsökkenés esetén a légvezetés mindig rosszabb a csontvezetésnél (lásd feljebb)!

 

Új egészségpénztári szerződések

2009.04.17. | drHorváthTamás | komment

Címkék: ent house hírek

Vissza az ENT House honlapra: Klikk ide!

Rendelőnk szerződést kötött a Budai egészségpénztárral, és a K&H Medicina egészségpénztárral.

Dr. Patkó Tamás rendelése

2009.04.15. | drHorváthTamás | komment

Címkék: ent house hírek otoneurológia

 

Hamarosan otoneurológiai profillal is bővül rendelőnk. Megkezdi működését dr. Patkó Tamás PhD. fül- orr- gégész, otoneurológus. Szerda délután 16:00 és 20:00 között fog rendelni, előzetes bejelentkezés alapján. Innentől kezdve rendelőnkben a szédülés részletes kivizsgálására is lehetőség nyílik. Dr. Patkó Tamás érkezésével rendelőnk általános fül- orr- gégészeti profilja teljessé vált.

 

Mindig meg kell műteni a ferde orrsövényt?

2009.04.14. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr orrdugulás orrsövény orrsövény műtét arcüreg

Röviden: nem.

Részletesebben:
Az orrsövény elferdülése - a sokkal ritkább, balesetből kialakult ferdeséget leszámítva - egyfajta fejlődési rendellenesség. Ilyenkor az orrot belülről két, elvileg szimmetrikus orrfélre osztó orrsövényt alkotó porcos és csontos elemek (főleg a porc) az egyedfejlődés során rendellenesen nőnek. Az orrsövény az egyik orrfél irányába bedomborodva szűkítheti az adott oldalt, képezhet S alakot, kiálló tüskéket, de mindkét orrfelet szinte teljesen lezáró girbegurbaság is kialakulhat benne.

Az orrsövényferdülés az emberiség igen nagy részét érinti. Ha minden ember orrát endoszkóppal (száloptikás eszközzel) megvizsgálnánk, a legtöbb embernél találnánk kisebb-nagyobb deformitást. Most akkor az emberiség több, mint felét meg kellene operálni?

Önmagában az a tény, hogy valakinek ferde az orrsövénye, még nem jelent azonnal műtétet. Panaszmentes beteget felesleges megoperálni, hiszen nem tudunk mit javítani az illetőnél ezzel a műtéttel. Azonban számos olyan tünet van, ami az orrsövényferdüléshez kapcsolódhat, és esetleg egy laikus nem biztos, hogy összeköti a két dolgot egymással. Lehetnek persze egyértelmű tünetei, pl. orrdugulás, rossz szaglás, orrtáji teltségérzés. De ugyanakkor a visszatérő vagy krónikus arcüreg-gyulladás, a fülkürthurut, az állandó szájlégzés miatt kialakuló krónikus torok- és mandulagyulladás, a fejfájás is mind-mind lehet az orrsövényferdülés következménye. Tehát azon túl, hogy életminőség-javító hatású lehet egy orrsövényműtét, még jópár olyan kórállapotot szűntethet meg, ami a puszta komfortérzésnél több. Mindig egyéni mérlegelés kérdése, hogy abban a helyzetben milyen javulás várható egy műtéttől az egyes panaszokat illetően.

 

Reflux. Divatbetegség, népbetegség, vagy mégsem?

2009.04.13. | drHorváthTamás | komment

Címkék: köhögés reflux nyelőcső gége garat arcüreg általános fül orr gégészet

 

A betegségről röviden:
A reflux az erősen savas gyomortartalom visszaáramlása a nyelőcsőbe. Ezt a visszaáramlást a nyelőcső alsó szakaszán egy gyűrűszerű záróizomnak kellene meggátolni, de reflux esetén ez nem működik jól. Jellemzően mellkasi égő érzéssel jár, de lehet gombócérzés is a torokban, gyakori csuklás, böfögés, szájszag, vagy akár savas íz a szájban. Illetve létezik az úgynevezett "néma", kifejezett panaszokkal nem járó reflux is. Ilyenkor a refluxhoz szorosan nem kötődő panaszok (pl. torokkaparás, rekedtség, lsd. lejjebb) kivizsgálása mentén jutunk el a megfelelő diagnózishoz. Bizonyos állapotok kedveznek a reflux kialakulásának: elhízás, rekeszsérv, vagy túl sok gyomorsav. Ezen kívül bizonyos élelmiszerek és élvezeti szerek is elősegíthetik létrejöttét: kávé, cigaretta, csokoládé, stb.

A reflux következtében begyulladhat a nyelőcső, vagy akár fül- orr- gégészeti panaszok is kialakulhatnak. Leggyakrabban torokkaparással, gombócérzéssel járó idült torokgyulladást, vagy rekedtséggel, köhögéssel járó gégegyulladást okoz. Az utóbbi időben még idült arcüreg-gyulladásban is felvetődött a szerepe.

A reflux kivizsgálása sokszor a panaszok jellegéből adódóan gégészeten kezdődik. De a korrekt diagnózis felállításához belgyógyászati, gastroenterologiai kivizsgálásra is szükség van.

Kezelése elsődlegesen konzervatív. A kiváltó fő ok függvényében életmódváltoztatás, vagy gyógyszerszedés javasolt. A reflux ellenes gyógyszerek több ponton hathatnak: pl. lehetnek savlekötők, vagy savtermelés-gátlók is. Ha súlyos rekeszsérv áll a panaszok mögött, műtéti megoldás is szóba jön.
 
 

Mitől olyan gyakori manapság a reflux?
Egyértelmű, hogy a reflux betegség egyre nagyobb számban kerül felismerésre. A szám növekedésében vélhetően komoly szerepe van az egyre "civilizáltabb" életformának, az egészségtelen életmódnak, a növekvő stressznek, elhízásnak. Ugyanakkor a technika fejlődésével a vizsgálóeljárások is finomodnak, ugyanazon betegenyagból korábban biztosan kevesebb alkalommal került reflux diagnózis a betegek papírjaira. Így az is előfordulhat, hogy egyébként panaszmentes emberből reflux beteget csinálunk! De ilyenkor azt sem szabad elfelejteni, hogy aki panaszmentes, de mérhető eltérést találunk, valószínű, hogy előbb-utóbb nála is kialakulnak a típusos (vagy atípusos) tünetek. Hiszen a nyelőcső és a garat nyálkahártyáját nem egy olyan savas közegre tervezték, milyen amilyen a gyomornedv.
Azonban nem szabad mindent a reflux számlájára írni! Ha valakinek állandó, vagy visszatérő reflux-jellegű panaszai vannak, ne elégedjen meg azzal, hogy nagy valószínűséggel refluxa van! A kivizsgálás, más betegségek kizárása, és a reflux kezelése szakembert igényel!

 

Mandula körüli tályog (peritonsillaris abscessus)

2009.04.10. | drHorváthTamás | komment

Címkék: nyirokcsomó antibiotikum garat fertőzéses betegségek mandula körüli tályog betegségekről részletesebben torokmandula

A mandula körüli tályog általában heveny mandulagyulladás szövődményeként alakulhat ki. Mandulagyulladás esetén, ha a kezelés hatására - átmeneti javulás után - a panaszok nem múlnak el teljesen, és a torokfájdalom egyoldalivá válik, fokozódik, majd ismételten láz, elesettség alakul ki, a nyelés nehezített, a beszéd gombócos lesz, és esetleg az azonos oldali nyirokcsomók megduzzadnak, valószínüleg mandula körüli tályog alakult ki. Ritkábban az átlagos mandulagyulladás szakasz akár ki is maradhat, és eleve egyoldali, gyorsan fokozódó torokfájdalom képében jelentkezik a betegség.

A mandula körüli tályog kialakulása a garat felépítéséből, valamint a kórokozó baktérium gennyképző készségéből adódik. A torokmandula ugyanis olyan "ágyban" fekszik, ahol úgynevezett kötőszövetes rések mentén a mandula körül lehetőség van genny meggyűlésére. A gyulladás hatására, tályogképződés esetén, ezekben a résekben gennyel teli tömlő alakul ki. Sajnos ezek a kötőszövetes rések lefelé a mellkas felső részével közlekednek. Ezért ha nem kezdjük el időben kezelni a tályogot, akkor a potenciálisan mellkasba csorgó genny akár életveszélyes állapothoz is vezethet. Emiatt a mandula körüli tályogot minden esetben kórházi körülmények között kell kezelni!

A tályog kezelése többrétű: egyrészt mindenképpen utat kell nyitni a gennynek a torok felé, megelőzendő a mellkasi életveszélyes szövődmények kialakulását. A beavatkozást helyi érzéstelenítésben végezzük. A tágítást naponta kell elvégezni, amíg a gennyürülés meg nem szűnik. Emellett a kórokozónak megfelelő, nagy dózisú antibiotikus kezelés is szükséges, eleinte akár vénásan adva. Természetesen a tüneti kezelés is elengedhetetlen: láz-, és fájdalomcsillapításra is szükség van.
Egy mandula körüli tályog teljesen tönkreteszi az adott oldali mandulát, ráadásul a kialakuló hegek miatt az átlagnál nagyobb esély van újabb és újabb tályog kialakulására. Ezért mandula körüli tályog esetén (után) a mandulaműtét mindig elvégzendő! Arról megoszlanak a vélemények, hogy azonnal, a tályogmegnyitással egyidőben történhet-e ez (ún. "á chaud", azaz "azon melegében" tonsillectomia), vagy a tályog gyógyulását követően szükséges-e megtenni.

Rendkívül ritkán, de mandulaműtötteknél is kialakulhat hasonló kórkép, ezt hegtályognak hívjuk. Ilyenkor a mandulaműtét után kialalkult heges résekben gyűlik meg a genny. Kezelése megegyezik a mandula körüli tályogéval: megnyitás és antibiotikum.

40 év felett (főleg erős dohányosoknál és/vagy rendszeres alkoholt fogyasztóknál), egyoldali torokfájdalom sajnos egyre többször rosszindulatú daganatot takar. Emiatt felnőttekben minden makacs, egyoldali torokfájdalom esetén a daganat lehetőségét ki kell zárni!

Mononucleosis vagy mandulagyulladás?

2009.04.09. | drHorváthTamás | komment

Címkék: nyirokcsomó antibiotikum mononucleosis garat fertőzéses betegségek betegségekről részletesebben torokmandula

A mononucleosis az orvosokat is néha félrevezeti. Típusos esetben is ugyanis nagyon hasonlít a tüszős mandulagyulladásra, viszont gyakran nem teljesen a típusos tüneteket mutatja, ilyen esetben pedig ezért lehet nehéz a diagnózis felállítása. Általában fiatalok betegednek meg az Epstein-Barr nevű vírus okozta mononucleosisban, mely rendkívül jól terjed nyállal, ezért is kapta az angol becenevét: kissing disease. Makacs, gyógyszerre nehezen reagáló, sokszor hetekig elhúzódó lázas állapot jellemző, hatalmasra megduzzadt nyaki nyirokcsomókkal, mandulagyulladással. A test többi részén (lágyék, hónalj) is megduzzadhatnak nyirokcsomók, ezen kívül a máj és a lép is érintett lehet. Sőt, akár sárgaság is kialakulhat kifejezett májgyulladás esetén.

A diagnózis felállítása a klinikai kép mellett vérből történő laborvizsgálatok segítségével történik. Ugyanis a vérképben is lehetnek jellemző eltérések, a vírus ellenes antitestet is ki lehet mutatni, illetve a májenzim eltérés is a mononucleosis gyanúját erősíti meg.

Sajnos a kezelése -mint általában a vírusfertőzéseknek- nem megoldott, a betegség lefolyását érdemben meggyorsítani nem lehet. Két-három hétig is elhúzódhatnak a panaszok. A tüneteket mérsékelni lehet (láz- és fájdalomcsillapítás), a garatot javasolt fertőtleníteni. Antibiotikum adása csak bakteriális felülfertőződés, vagy szövődmény esetén indokolt. Fontos az elkülönítés, mivel a beteg hosszú ideig fertőzőképes!

süti beállítások módosítása