Keresés a blogban

A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Archívum

Mit szabad enni-inni, és mit nem mandulaműtét után?

2009.05.18. | drHorváthTamás | 6 komment

Címkék: tanácsok mandulaműtét garat torokmandula

 

Legendák keringenek arról, hogy milyen ételeket és italokat szabad/kell/tilos enni mandulaműtét után. A műtétet követő időszakban két fő szempontot kell szem előtt tartani, ami az étkezést is befolyásolja:
- a műtét után kb. 2 hét kell, hogy ismét ép nyálkahártya borítsa a mandulák helyét
- az idő előtti lepedékleválás akár életveszélyes vérzést okozhat

Italok:
Első és talán legfontosabb szabály: nagyon sokat kell inni! Egy felnőtt embernek naponta 3-4 liter folyadékot meg kell innia, nagy melegben még ennél is jóval többet. Ez azért fontos, hogy a seben lévő lepedék mindig nedves maradjon. Ha kiszárad, akkor idő előtt leválhat, ezáltal vérzést okozhat. Legjobb a semleges italok fogyasztása: szénsavmentes ásványvíz vagy tea. Kerülni kell a forró italokat, mert a hő helyi értágulatot okozhat, ezért megnöveli a vérzés veszélyét. Szintén kerülni kell a savas italokat (pl. citromlé), mert csípheti a sebet. A hideg italok viszont csökkenthetik a fájdalmat, ezért jók.

Ételek:
Bár nem konkrét ételre vonatkozik az első szabály, de nagyon fontos: sokat kell rágni! A rágás fokozza a nyáltermelést, ami szintén a lepedék idő előtti leválása ellen hat. Kerülni kell a száraz, karcoló ételeket, mivel azok megsérthetik a sebágyat! Tehát a pirítós, száraz keksz tilos! Inkább törekedni kell a pépesebb, puhább ételek fogyasztására. A jégkrém, fagyi, a hűtő hatása miatt jó. Viszont szintén tartózkodni kell a piros levű gyümölcsöktől, zöldségektől, nehogy egy esetleges vérzés elkerülje a figyelmünket a szájban lévő piros folyadék miatt. Ami tehát biztosan jó a gyógyulási szakban: tejbegríz, joghurtok, főzelékek, krumplipüré. Sajnos a műtétet követő két hét nem a gasztronómiáról szól...

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Gyulladásgátlás, láz- és fájdalomcsillapítás a fül- orr- gégészetben

2009.05.17. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül gyógyszerek garat gyulladásgátlás láz és fájdalomcsillapítás

 

A fül- orr- gégészeti betegségek gerincét a gyulladásos megbetegedések alkotják, melyek oka legtöbbször fertőzés. Általában jellegzetes látható jelekkel, és nagyon kevés kivételtől eltekintve panaszokkal is járnak. Fájdalom szinte mindig jelen van, de fertőzéseknél a láz is gyakori. Ezeket a panaszokat gyógyszerekkel jól lehet mérsékelni. A gyógyszeres gyulladáscsökkentés pillérei az úgynevezett nem-szteroid gyulladáscsökkentők, amik különböző hatással bírnak:
- gyulladáscsökkentés
- fájdalomcsillapítás
- lázcsillapítás

Manapság rengeteg különféle olyan gyógyszer kapható, ami nem-szteroid gyulladáscsökkentőt, vagy valamilyen ilyen gyógyszerkombinációt tartalmaz. Az, hogy mikor melyiket javasoljuk, a beteg konkrét panaszain és a vizsgálati leleten múlik. Komolyabb látható eltérés mellett előtérbe kerül a gyulladásgátlás, enyhébb esetben elég lehet a fájdalom- és lázcsillapítás. Emellett a gyógyszerek lehetséges mellékhatásait is figyelembe kell venni. Szintén fontos, hogy a feljebb említett 3 hatás eltérően kombinálódik az egyes gyógyszerekben.

Erős gyulladáscsökkentőnek számít a diclofenac (Cataflam, Flector), illetve az ibuprofen (Advil, Algoflex, Nurofen). A noraminphenazon (Algopyrin, Demalgon) kevésbé erős gyulladáscsökkentő, de kiváló fájdalom. és lázcsillapító. Még kevésbé erős hatású a paracetamol (Coldrex, Neocitran, Rubophen), a szalicilátok (Aspirin, Kalmopyrin), és a nifluminsav (Donalgin), de összességében ezek mellékhatásprofilja is jobb. A sor természetesen nem teljes, de talán ezek a leggyakoribb gyógyszerek.

Kiemelendő az aspirin szerepe: Kiderült, hogy a véralvadásgátló hatása erősebb a gyulladásgátló hatásánál, ezért elsődlegesen ma már inkább a kardiológiában, belgyógyászatban használjuk. A fokozott vérzésveszély miatt például műtét előtt fontos tudni, hogy a beteg szedett-e a közelmúltban aspirint!
 

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

A krónikus köhögés hátterében a gége érzőidegének bántalma is állhat

2009.05.13. | drHorváthTamás | komment

Címkék: allergia gyógyszerek asztma köhögés gége

 

Alkalmasint lehet találkozni olyan betegekkel, akik hosszú ideje, akár évek óta szenvednek állandósult, száraz köhögéstől. Már mindenfajta vizsgálaton átestek, azonban sehol sem találtak semmilyen eltérést. Sem asthma, sem allergia, sem fertőzés nem igazolódott. Refluxot, vagy visszatérő aspirációt sem lehetett kimutatni. Hiába cserélték le esetleg a betegek korábbi gyógyszereit, az sem segített, tehát a gyógyszer-mellékhatás is kizárva. Minden szóba jövő vizsgálatot elvégeztek: a mellkas röntgen, CT, MRI, endoszkópia, laborvizsgálat, légzésfunkciós tesztek, allergiavizsgálat, nyelésröntgen, mégsem derült ki az ok. Természetesen ennek megfelelően a különböző kezelések sem voltak sikeresek: asthma- vagy allergiaellenes szerek, savlekötők, köptetők, köhögéscsillapítók sem hatottak.
 

 

 
 
Amennyiben ezeknél a betegeknél a köhögést felső légúti hurut előzte meg, újabb kutatások szerint jó eséllyel a gége érzőidegének vírus okozta károsodása áll fenn, és ez okozza a terápiarezisztens száraz köhögést. Legalábbis a negativ vizsgálati eredmények, és a pozitiv elektromyographiás lelet felveti az erős gyanút. Így érthető, hogy miért nem hatnak a szokásos szerek: egy fals érzet keletkezik a gégében, és ez okozza a köhögési ingert. Ez az állapot egyébként a herpeszfertőzés utáni bőrégéshez, vagy a cukorbetegség okozta idegkárosodáshoz hasonló kórkép.
 


Ennek a típusú köhögésnek a kezelése során az idegkárosodást próbáljuk visszafordítani. Így olyan gyógyszerek szedése javasolt, melyet nem a fül- orr- gégészek, hanem elsősorban az ideggyógyászok és a pszichiáterek szoktak felírni: pl. amitriptylin (Teperin), gabapentin (Gordius). Mivel az idegsérülés kezelése közel sem olyan sikeres, mint amennyire pl. általában a fertőzéseké, a fenti gyógyszerek sem mindig segítenek. Így is érdemes hosszabb távon próbálkozni velük, mert az eddigi tapasztalatok alapján 3-6 hónapnyi gyógyszerszedés után legtöbbször javulás érhető el velük.
 
 
Irodalom:

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

A kisgyermekkori középfülgyulladásról

2009.05.10. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül antibiotikum orrcsepp orrmandula fertőzéses betegségek gyermek fül orr gégészet betegségekről részletesebben középfül fülkürt ventillációs tubus orrgarat középfülgyulladás akut

 

Az akut középfülgyulladás az egyik leggyakoribb gyermekbetegség, általában ősztől tavaszig, 3 hónapos és 3 éves kor között fordul elő leggyakrabban. 3 éves korára egyébként a gyermekek több, mint fele legalább egyszer átesik középfülgyulladáson. Azok a gyermekek, akiknél 6 hónapos életkor alatt is már fellépett középfülgyulladás, hajlamosabbak lesznek az úgynevezett visszatérő, recidív középfülgyulladásra. Visszatérő középfülgyulladás alatt a félévente legalább 3, vagy évente legalább 4 alkalommal létrejött középfülgyulladást értjük, és jelentősége a később taglalt kezelésnél van. Az életkoron kívül vannak más faktorok is, amik hajlamosítanak a visszatérő akut középfülgyulladásra: ilyen az alacsony születési súly, az alultápláltság, vagy immunhiányos állapotok.

Az akut középfülgyulladás fertőzéses megbetegedés. Típusos esetben az orrgarati nyirokszövetek vírusos gyulladása megtámadja az orrgaratot a középfüllel (dobüreggel) összekötő, úgynevezett Eustach-féle fülkürtöt is. A fülkürt 3 fő funkciója így sérül:
- a gyermek nem tudja nyelésnél, rágásnál automatikusan a középfülben uralkodó nyomást az orrgarat felől kiegyenlíteni
- csökken a fülkürt középfület védő szerepe a potenciálisan fertőzőtt orrgarati váladékkal szemben
- a dobüregben termelődött váladék nem tud a fülkürtön át a garatba távozni, pang a középfülben
A fenti triász előfordulhat fülkürti fertőzés nélkül is: ilyenkor a megduzzadt orrmandula fizikailag nyomja össze a fülkürtöt, ezért sérül a működése. Ez utóbbiról, és a fülkürtről többet ITT találhat.

A fentiek eredménye kisgyermekeknél egy gyorsan kialakuló savós középfülgyulladás. A dobűri savó kiváló táptalaj az orrgaratban egészséges gyermekekben is kis számban megtalálható, kórokozó baktérium számára. Így következő lépcsőben, a rosszul működő fülkürtön át létrejön a bakteriális felülfertőződés, ezáltal a gennyes középfülgyulladás. Szerencsére az esetek 5-20%-ában nem történik bakteriális felülfertőződés. Baktériumok közül a streptococcus pneumoniae, valamint a haemophilus influenzae a leggyakoribb kórokozó, de ritkábban moraxella catarrhalis, esetleg staphylococcus aureus, vagy streptococcus pyogenes is előfordulhat. Pont a leggyakrabban előforduló streptococcus pneumoniae okozza a legkomolyabb középfülgyulladást, és itt a leggyakoribb a szövődmények kialakulásának lehetősége is. Szerencsére a leggyakoribb szövődmény, a mastoiditis (csecsnyúlvány gyulladás) sem túl sokszor fordul elő. Egy japán tanulmány (Takata, 2001) antibiotikumos kezelés nélküli esetekben is csak 1:1000-hez előfordulási arányt talált. Ennek ellenére a szövődmények még ma is akár életveszélyes állapotot okozhatnak. A mastoiditisen kívül lehet arcideg-bénulás, belsőfül-gyulladás, agytályog, agyhártya-gyulladás. A szövődményeket műtéti úton lehet csak kezelni.

Az akut középfülgyulladás diagnózisának felállítása a kórtörténettel, valamint fül- orr- gégészeti vizsgálattal történik. A fület lehetőség szerint mindig mikroszkóppal is meg kell vizsgálni! Esetleg kiegészítésként lehet hallásvizsgálat, dobüregi nyomásmérés, laborvizsgálat is.

A betegség kezelése elsődlegesen tüneti kezelést, és általános gyulladásgátlást jelent. Legjobb a fájdalomra paracetamol (Rubophen, Coldrex, Panadol, stb.), a gyulladásgátlásra ibuprofen (Nurofen). Bár gyakran kerül felírásra, de a lohasztó orrcseppek és az antihisztaminok (allergiaellenes szerek) magát a középfülgyulladás gyógyulását nem gyorsítják, viszont jók a kísérő kifejezett orrpanaszokra (Flynn, 2004.).
Az antibiotikum adására a következő az ajánlás (Dhoorge, 2007.):
- Antibiotikum adása javasolt 2 éves kor alatt, ha biztos a diagnózis, míg 2 éves kor felett csak súlyosabb esetben. Ha bizonytalan a diagnózis, akkor csak 6 hónapos kor alatt szükséges mindenképpen antibiotikum, viszont mindenképpen szoros megfigyelés, kontroll is kell!
- Szintén javasolt antibiotikum adása visszatérő akut középfülgyulladás esetén, valamint immunhiányos állapotban
Amennyiben antibiotikum adása mellett döntünk, az elsődlegesen választandó szer a penicillinszármazék amoxicillin klavulánsavval (Augmentin, Aktil, Forcid, stb.). Allergia vagy hatástalanság esetén lehet a cefalosporin ceftriaxon (Lendacin, Rocephin), vagy azithromycin (Sumamed), esetleg clarithromycin (Klacid, Fromilid). Az antibiotikumok általában 48-72 órán belül hatnak. Ha tehát 2-3 nap elteltével sincs érdemi javulás, az a kórokozónak az adott antibiotikummal szembeni ellenállását jelzi, ilyenkor váltani kell!

A gyógyszeres kezelés mellett néha szükség van nem gyógyszeres beavatkozásra is. Korábban a középfülgyulladás kezeléséhez szinte automatikusan hozzátartozott a fülfelszúrás (paracentesis). Manapság, a korszerű gyógyszerek birtokában számos tanulmány szól arról, hogy a gyógyszerrel helyesen kezelt, átlagos középfülgyulladás gyógyulását nem gyorsítja meg a paracentesis.
Ezzel együtt, bizonyos esetekben javasolt a fül felszúrása:
- heves fülfájdalom és magas láz
- antibiotikumra nem javuló állapot
- más okból történő antibiotikum adása alatt fellépő középfülgyulladás
- újszülöttek
- immunhiányos állapotok
Ritkán, de szükség lehet úgynevezett ventillációs tubus (Grommet tubus) behelyezésére is. Ez akut középfülgyulladás esetén szinte kizárólag csak a visszatérő formában választandó megoldás, viszont a visszaesések számát jól csökkenti.

Nagyon fontos a betegek követése is. Sokszor a kezelés hatására a panaszok múlnak, de a középfül kóros állapota nem szűnik meg. Savó is visszamaradhat a dobüregben, ami hosszú távon káros. Ezért olyan esetben is szükséges kontroll 2 héttel a gyulladás múltával, ha a gyermek tünetmentes!
 
 
Forrás:
Graham, Scaddick, Bull: Pediatric ENT, Springer, 2007.

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Mikor kell kivenni a mandulákat?

2009.05.07. | drHorváthTamás | 2 komment

Címkék: mandulaműtét garat mandula körüli tályog torokmandula

A '70-es években a mandulák eltávolítása még szinte futószalagon történt, legalábbis bizonyos helyeken. Ez a szemlélet mára sokat változott. Ugyanakkor manapság, még 2009-ben is alkalmasint téma a mandulaműtét szakmai berkekben. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a mandula idült gyulladásos megbetegedéseit jelenleg valójában még nem tudjuk konzervativ, gyógyszeres úton sikeresen kezelni. Ugyanakkar csak kevés olyan kórkép van, amikor mindenképpen szükséges a mandulák eltávolítása. Ez utóbbiak az úgynevezett abszolút indikációk. Ide tartozik a mandula körüli tályog, a reumás láz, vagy a mandulagyulladás okozta szepszis, azaz életveszélyes fertőzéses állapot. Ugyanígy el kell távolítani a mandulá(ka)t, ha a fej-nyak területén áttétet adó, ismeretelen eredtű daganat után kutatunk.

Ehhez képest nagyon sok úgynevezett relatív indikáció van, azaz mikor nem életmentő célzattal, de érdemes kivenni a mandulákat. Ilyen például az évente legalább 2-3-szor visszatérő, vagy már-már állandósult mandulagyulladás, a gócpanaszt (bőrgyógyászati, reumatológiai, szemészeti, stb.) okozó idült mandulagyulladás, vagy TBC-s, gombás gyulladás a mandulában. Panaszmentes állapotban, bizonyos mandulán, vagy környékén látható jelek is utalhatnak a mandula krónikus gyulladására, amit csak műtéti úton lehet megszűntetni. Ilyen jel a mellső garatívek pírja, a heges, megnagyobbodott mandulák, a mandula alapjához való fixáltság, illetve kiemelten a híg genny a mandula állományában. Önmagában 1-1 ilyen eltérés természetesen nem lehet javallata a mandulaműtétnek, de ha ezek közül sok, esetleg mindegyik együtt jelen van, akkor erősen el kell gondolkozni rajta. Szintén érdemes kivenni a mandulákat, ha légzési vagy táplálkozási nehezítettséget okoz. Kisgyermekeknél garatmandula műtétet ma szinte már csak apnoe, légzéskimaradás miatt végzünk!

Bennhagyjuk, vagy kivegyük a felső légutak és a tápcsatorna egyik kórokozó-szűrőjét? Ez mindig gondos mérlegelés tárgyát kell, hogy képezze!

A fentiek alapja a Ribári professzor szerkesztette hivatalos fül- orr- gégészet tankönyv 1999-es kiadása, frissítve.

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Balloon sinuplasty. Új félig-műtéti megoldás homloküreg gyulladásban

2009.05.05. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr homloküreg fess műtét balloon sinuplasty

A kaliforniai Acclarent cég új technikát dolgozott ki a homloküregi szájadék elzáródása okozta homloküreg gyulladás megoldására. A mintát a ballonos értágítás adta, mely manapság egy abszolút elérhető megoldás a beszűkült erek lumenének visszaállítására. A technika azon elvet tartja szem előtt, ami manapság a FESS műtétnél is előtérbe került: minél kisebb nyálkahártyasérülés a homloküregi szájadékban, nehogy maga a műtét okozta heges lezáródás vezessen újabb és újabb műtétekhez.
 

A technika így néz ki:
 
 
 
 
 

A ballontechnika még kevésbé invazív, mint a FESS műtét, és egyelőre jó rövid távú eredményekről számolnak be az amerikai intézményekben. A hosszú távú eredmények még váratnak magukra, bár a megoldás bizonyos esetekben ígéretesnek tűnik.

 
Természetesen felvetődnek aggályok, kérdések a ballonos technikával kapcsolatban is:
- maga az elsődleges gyulladás okozta hegesedést mennyire képes kitágítani,
- a papírvékonyságú környező csontstruktúrák nem törnek-e el a nyomás hatására,
- hosszú távon mekkora lesz a restenosis (visszaszűkülés) aránya

 
Ezzel együtt nagyon jó hír, hogy további lépések történtek a minimálinvazivitás felé!

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Miért kell CT felvétel FESS műtét előtt?

2009.05.01. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr ct diagnosztika fess műtét arcüreg melléküregek rostasejt melléküreggyulladás idült

 

Az orrmelléküregek anatómiai helyzetük miatt nem tekinthetők át, ezért ha melléküreg műtétre kerül sor (pl. FESS műtét=endoszkópos melléküreg műtét), akkor a műtétet előre meg kell tervezni. Ugyanis az orrmelléküregek határosak jópár "kényes" térséggel, amit jobb, ha nem bántunk: ilyen például a szemgödör, a látóideg, az agyhártya, nagy erek, vagy maga az agy. Sajnos (vagy sem...) minden ember különböző. Emiatt nincs két két egyforma orrüreg és melléküreg rendszer. Hogy pontosan tudjuk, mit kell eltávolítanunk, és mit nem szabad sértenünk, a műtét előtt alapos CT elemzés szükséges, és ez alapján lehet csak korrekt műtéti tervet felállítani.

Pytel professzor Pécsről egy mozaikszót (PREHOCOCS) javasolt azokra a képletekre, amiket a műtét előtt ellenőrizni kell:
P: Processus uncinatus (a rostasejtek "bejárata" előtti csontlemezke)
R: Rhinobasis (agykoponya alja, azaz egyúttal az orrüreg teteje)
E: (arteria) Ethmoidalis anterior (az elülső rostasejtek artériája)
H: Haller sejt (Az arcüreg és a szemgödör határán esetlegesen meglévő kis üreg)
O: Ónodi sejt (A hátsó rostasejtek és az iköböl határán lévő üreg)
C: (arteria) Carotis interna (A koponya fő verőere)
O: (nervus) Opticus (a látóideg)
Cs: Csonthiány (az orr- és melléküregekben esetleg meglévő csontfal-hiány)

A fent felsorolt képletek ismerete, és a műtét előtti CT felvételen történő felismerése rendkívül fontos a műtét szövődmények elkerülésére. Emiatt CT felvétel nélkül melléküreg műtétet nem szabad végezni!

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Szükséges-e arcüreg röntgen akut arcüreg-gyulladás esetén?

2009.04.30. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr ct diagnosztika röntgen arcüreg

Szövődmény mentes esetben nem.


Az arcüreg-gyulladás diagnózist röntgen felvétel nélkül is fel lehet állítani. Elég a beteg kikérdezése, az orrtükri kép, szükség esetén orr-endoszkópia. Manapság az elsődleges képalkotó diagnosztikus eszköz a melléküreg CT, azonban ez is csak a szövődményes esetekben elengedhetetlen!

A képalkotó eljárásokról az evidenciákon alapuló, 2005-ös, Allergy újságban közzétett, Academy of Allergology and Clinical Immunology (EAACI) által létrehozott, és a European Rhinologic Society által elfogadott ajánlás így nyilatkozik: 
 

"Plain sinus x-rays:
Plain sinus x-rays are insensitive and of limited usefulness for the diagnosis of rhinosinusitis due to the number of false positive and negative results.

Transillumination:
Transillumination was advocated in the 1970 as an inexpensive and efficacious screening modality for sinus pathology. The insensitivity and unspecificity makes it unreliable for the diagnosis of rhinosinusitis.

CT scanning:
CT scanning is the imaging modality of choice confirming the extent of pathology and the anatomy. However, it should not be regarded as the primary step in the diagnosis of the condition but rather corroborates history and endoscopic examination after failure of medical therapy."
 

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Miért és/vagy kiben alakul ki orrpolip?

2009.04.27. | drHorváthTamás | komment

Címkék: genetika orr asztma orrpolip

 

A teljesen korrekt válasz a címben feltett kérdésre: nem tudjuk...

Vannak bizonyos megbetegedések, állapotok, amik hajlamosítanak rá, de a pontos ok még feltárásra vár. Az orrpolip kialakulásáról egyelőre a következőket tudjuk:
- az allergiás mechanizmushoz hasonló sejttípusokat találtak a polipokban szövettani vizsgálatok során, de mégsincs direkt kapcsolat az allergia (szénanátha) és az orrpolip között.
- az asthma viszont hajlamosító tényező, asthmásoknál gyakoribb az orrpolip, és fordítva.
- ugyanígy van kapcsolat az aspirin érzékenység és az orrpolip között
- egyes betegségek, melyek érintik (rontják) az orr- és melléküregi nyálkahártya csillószőreinek működését, szintén hajlamosítanak orrpolipra. Ilyen pl. a cysticus fibrosis, vagy a Kartagener szindróma.

Mivel nem tudjuk, hogy mi okozza az orrpolipot, ezért a gyógyítása sem megoldott. Azt már mindeképpen mi orvosok, és a betegek is kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy az orrpolip az orvostudomány mai állásánál az allergiás náthához hasonlóan nem gyógyítható, csak jobban, vagy kevésbé jól karban tartható. Rendszeres szteroidos orrspray használat elengedhetetlen a kiújulás elkerülésére, de bizonyos időközönként műtéti úton kell eltávolítani a polipokat, vagy pedig kúraszerűen szedett szteroid tablettákkal lehet visszaszorítani őket. Ez utóbbi módszer, bár egyes esetekben alkalmas a műtét elkerülésére, az esetleges mellékhatások miatt csak szigorú felügyelet mellett kivitelezhető!

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

FESS (endoszkópos melléküreg sebészeti) tanfolyam Szombathelyen

2009.04.25. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr fess műtét fül orr gégészeti hírek

 

Dr. Kisely Mihály osztályvezető főorvos és osztálya szervezésében kiváló FESS, azaz funkcionális orrmelléküreg sebészeti tanfolyam került megrendezésre május 23-25. között a szombathelyi Markusovszky Kórházban. Neves előadói gárda gondoskodott az aktuális melléküreg sebészeti trendek, a FESS határterületei, valamint a műtéti szövődmények elkerülési lehetőségeinek ismertetéséről. Emellett cadaver gyakorlat keretei között a manualitás fejlesztése sem maradt el.
A szervező osztály dolgozói mellett az előadók között üdvözölhettük Pytel József professzort Pécsről, Hirschberg Andor docenst a budapesti Szent János kórházból, valamint Fabinyi Balázs főorvost Kremsből, Ausztriából. A tanfolyam "sztárvendége" Stammberger professzor volt Grazból, Ausztriából, aki a FESS technikát korábbi főnöke, Messerklinger professzor nyomdokain kidolgozta.
Külön kiemelt téma volt az úgynevezett dacryo-cysto-rhinostomia (DCR) műtét, mely az idült könnytömlő gyulladás műtéti megoldása. Összevetésre kerültek a különböző technikák, azok eredményessége, esetleges hátulütői. Stammberger professzor pedig a jövőt is előrevetítő, koponyalap-sebészeti műtéteket mutatott be videófelvételeken, melyeket a grazi egyetem idegsebészeti intézetének vezetőjével hajtott végre.

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

süti beállítások módosítása