A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

A fültőmirigy rosszindulatú daganatai Adam Yauch esete kapcsán

2009.07.21. | drHorváthTamás | komment

Címkék: nyirokcsomó onkológia nyálmirigyek betegségekről részletesebben fültőmirigy parotis

 

Tegnap több internetes portálon is megjelent a hír, hogy Adam Yauch-nál (alias MCA), a Beastie Boys hip-hop együttes tagjánál bal oldali fültőmirigy rákot állapítottak meg. Bár már környékbeli nyirokcsomó áttétet is találtak, az esélyei valószínűleg nem rosszak. Úgy néz ki, időben került felismerésre a betegsége, kezelőorvosa műtétet és sugárkezelést tervez gyógyulása érdekében. Az ő esete kapcsán érdemes szót ejteni a nyálmirigyek, azon belül is a fültőmirigy rosszindulatú daganatairól.

A fültőmirigy nevének megfelelően a fül előtt-alatt helyezkedik el:


(forrás: www.health.com)

A nyálmirigyek rosszindulatú daganatai nem túl gyakoriak: a fej-nyaki daganatok legfeljebb 5%-áért felelősek, 100.000 emberből 3-5 eset fordul elő évente. Leggyakrabban a nyálmirigyek közül a fültőmirigyben alakul ki rosszindulatú daganat. Első jelként általában mozgatható, fájdalommentes duzzanatot észlelnek a betegek, mely folyamatosan növekedik. Ezzel később gátolhatja a szájnyitást, illetve gombócérzést is okozhat a torokban. A duzzanat fájdalmassá válása általában már előrehaladott állapotot jelent. Ugyanígy rossz jelként kell értékelni, ha a mirigyen átfutó, arcmimikáért felelős izmokat működtető ideg legyengül, vagy teljesen lebénul.

Mivel sokféle sejt építi fel a fültőmirigyet, ezért többféle szövettani típusú daganat alakulhat ki benne. Leggyakoribb a mucoepidermoid carcinoma, melynek létezik kevésbé agresszív változata, de gyorsan növekedő, és hamar áttétet is adó, nagyon rosszindulatú fajtája is. Előfordulhat adenoid cysticus carcinoma, mely gyakori a kis nyálmirigyekben is. Ennek a daganatféleségnek a sajátossága, hogy az idegek mentén mélyebbre terjed, mint a többi daganat, és gyakrabban ad távoli áttéteket. Gyakori még az adenocarcinoma, az acinus sejtes carcinoma, és a kevert tumor is.

Az elsődlegesen választandó kezelés a műtét, ha a daganat kiterjedése ezt még lehetővé teszi. Emellé kiegészítésként még kell adni sugárkezelést is, ha a daganatot nem lehetett teljes egészében eltávolítani, vagy nyaki nyirokcsomóáttétet adott, vagy előrehaladott stádiumú, vagy ha szövettanilag indokolt.

Adam Yauch esetében a pontos szövettani típust, és a daganat kiterjedését nem közölték, így csak az általa közzétett információk alapján lehet találgatni. Kíváncsian várom róla a híreket, és természetesen drukkolok neki!

 

Nyári fül- orr- gégészeti megbetegedések

2009.07.18. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr allergia fül orrcsepp hallójáratgyulladás arcüreg melléküregek általános fül orr gégészet betegségekről részletesebben külsőfül hallójárat melléküreggyulladás akut

 

A fül- orr- gégészeti megbetegedések egy része szezonális, időjáráshoz, évszakhoz kötött. Mivel több, mint egy hete tart már a rekkenő hőség, itt az ideje, hogy terítékre kerüljenek a tipikusan nyári időszakban jelentkező fül- orr- gégészeti panaszok, azok kezelése, megelőzésének lehetőségei.
 
Korábban már írtam a strandolók gyakori betegségéről, a hallójárati gyulladásről. A www.riversideonline.com-on található képen látható, hogy ez a betegség a hallójárat bőrét érinti, mely megduzzad, fájdalmassá válik, és váladékot termel:
 
 
Annak érdekében, hogy a hallójárati gyulladást elkerüljük, annyit tehetünk, hogy fürdés után mellőzzük a fültisztító pálca használatát, illetve aki eleve hajlamos a hallójárati gyulladásra, ne tartózkodjon sokat víz alatt. A hallójárat felázása ugyanis elősegíti a gyulladás kialakulását, különösen, ha szennyezettebb vízről van szó (pl. bányatavak).
 
A nagy meleg ellen légkondícionálóval történő védekezés az orr- és melléküregeinek gyulladását segítheti elő. A hideg, száraz, folyamatosan áramló levegő orrnyálkahártya duzzanatot okoz, rontja a nyálkahártya ellenállóképességét, ezért hajlamosít a náthára, sőt, rosszabb esetben akár arcüreggyulladást is okozhat. Egy 2500 főn végzett felmérés kimutatta, hogy nemcsak az orr, de még az alsó légutak is megsínylik a folyamatos légkondícionáló használatot.
Emiatt célszerű a légkondícionálót szakaszosan üzemeltetni, és mérsékelten hűvös, nem pedig kifejezetten hideg levegőre állítani. Szintén segíthet az orrpanaszok elkerülésében a párásítás is.
 
A nyár végi száraz, meleg időjárás, főleg, ha mellé szél is társul, az allergiások számára nem jelent jó hírt. A július végétől kezdődő parlagfű szezonban ugyanis a pollen - ilyen időjárási feltételek mellett - akár több, mint 100 km-es távolságra is szállhat, és nagyságrendekkel ronthat a betegek panaszain. A parlagfű-allergiában szenvedők számára ilyenkor segíthet, ha 1-2 héttel a szezon előtt már elkezdik szedni a gyógyszert, illetve használni az orrsprayt. Itt muszáj megjegyezni, hogy a recept nélkül kapható, lohasztó orrcseppekket természetesen nem szabad 7-10 napnál tovább használni! Kizárólag a szteroidtartalmú orrspray-k alkalmasak a szénanátha tartós kezelésére!

 

A melléküregek a szemgolyót is védik a sérülésektől

2009.07.15. | drHorváthTamás | komment

Címkék: homloküreg arcüreg melléküregek

 

Az orrmelléküregek, azaz az arckoponyában elhelyezkedő, az orral direkt összeköttetésben lévő üregrendszer szerepéről régóta folynak viták. Eddigi kutatások bebizonyították, hogy elsősorban az orr funkcióját segítik elő, részt vesznek az orrba jutó levegő felmelegítésében, párásításában, légnyomás-kiegyenlítésben, növelik az orr immunológiai hatékonyságát. A hangképzést is befolyásolják a csontos üregrendszer rezonanciájánál fogva. Az előzőeken kívül viszont a melléküregeknek, főleg az arcüregnek még legalább egy fontos szerepe, illetve jótékony hatása van: védik a szemgolyót az arcot érő trauma során.

A szemgolyó egy csontos gödörben, az orbitában helyezkedik el. Az orbitát három oldalról is orrmelléküreg veszi körül: alul az arcüreg, belső oldalon a rostasejtek, elől-felül a homloküreg. Az Anatomy for medical students
honlapján található képen mindezek jól látszanak:

 

 


F: homloküreg (Frontal sinus)
E: rostasejtek (Ethmoid sinus)
M: arcüreg (Maxillary sinus)

Egy amerikai kutatócsoport nemrégiben közzétette kísérleti eredményeit, melyről pár napja már twitteren is írtam. A kutatók kísérleteikkel igazolták, hogy ez a levegővel teli üregrendszer nagyon hatékonyan védi a legfontosabb érzékszervünket, a szemet a sérülésektől. Amennyiben vastag, tömör csont venné körül a szemgolyót, az egy megfelelő nagyságú, tompa erő hatására szinte biztosan sérülne. Azonban szerencsére vékony csontlemezekkel elválasztott üregek fogják körül a szemet, így jelen esetben ugyanannak az erőnek a hatására a szemgolyó ezen csontlemezeket beroppantja ugyan, de maga nem sérül meg:




(forrás:
http://www.rad.washington.edu/)


Természetesen nem jó dolog, ha az arckoponya csontjai eltörnek. De még mindig jobb, ha a később jól gyógyuló csontok és üregek sérülnek, mint a szemgolyó , melynek sérülése maradandó károsodást, vakságot okozhat.

 

 

A cisztás fibrózis fül- orr- gégészeti vonatkozása

2009.07.13. | drHorváthTamás | komment

Címkék: genetika orr arcüreg melléküregek általános fül orr gégészet betegségekről részletesebben cisztás fibrózis

 

A cisztás fibrózis, másnéven mucoviscidosis egy genetikai betegség. Cisztás fibrózis esetén a külső elválasztású mirigyek váladéka (a légutak nyákja, nyál, verejték, hasnyál, a belek nyákja) egy ioncsatorna hibája miatt rendkívül sűrű, tapadós lesz. Emiatt a mirigyek és az általuk kiválasztott nyák nem tudják betölteni az élettani szerepüket, és ez különféle megbetegedések kialakulásához vezet. Mivel ezek a betegségek létfontosságú szerveket - leginkább a tüdőt és az emésztőrendszert - érintenek, régebben a cisztás fibrózis legtöbbször még csecsemő- vagy kisgyermekkorban halálhoz vezetett. Manapság szerencsére hamarabb felismerésre kerülnek ezek a betegek, a tudomány fejlődésével a betegség jobban kezelhető, így az átlag beteg megéri a felnőttkort.
Az alábbi, drugs.com-on látható ábra jól öszefoglalja a cisztás fibrózisban érintett szerveket:



 

Mivel a cisztás fibrózis a felső légutak nyáktermelő mirigyeit is érinti, ezért visszatérő, vagy krónikus orrmelléküreg-gyulladás formájában a fül- orr- gégészek is találkoznak ezzel a betegséggel. A tapadós orrüregi nyák állandó légúti akadályt képez, lezárja az orrmelléküregek, főleg a homlok- és az arcüreg szájadékát. A kialakuló melléküregi váladékpangás kiváló táptalajként szolgál kórokozók megtelepedéséhez és így fertőzések kialakulásához. A cisztás fibrosisban szenvedő betegeknél gyakrabban fordul elő orrpolyp kialakulása is, emiatt többé-kevésbé rendszeresen melléküreg-sebészeti beavatkozás is szükséges. Rendszeres szteroidtartalmú orrspray használattal valamelyest gátolhatók a melléküreg betegségek súlyossága vagy visszatérésének gyakorisága, azonban ezek a betegek rendszeres fül- orr- gégészeti kontrollt igényelnek.

 
Ismereteink a cisztás fibrózisról az intenzív kutatásnak köszönhetően napról napra bővülnek. Nemrég egy amerikai munkacsoport érdekes összefüggés lehetőségét vetette fel: Feltételezhető, hogy az alsó légutak fertőzései az orrban és a melléküregekben idulnak, mely a fül- orr- gégész szakorvos szerepét felértékeli az esetenként rendkívül súlyos tüdőgyulladás megelőzésében (cikk).

 
 
A fül- orr- gégész magának a betegségnek az időben történő felismerésében is segíthet. Kisgyermekkorban kialakult, többszöri műtétet igénylő orrpolypok esetén, rendkívül gyakran visszatérő arcüreg-gyulladásnál, főleg, ha ezzel párhuzamosan visszatérő emésztési vagy légúti megbetegedés is fennáll mindig gondolni kell a cisztás fibrózis lehetőségére!
 

 

Miért fontos különbséget tenni az akut és a krónikus melléküreg-gyulladás között?

2009.07.10. | drHorváthTamás | komment

Címkék: genetika antibiotikum köhögés orrcsepp orrdugulás fertőzéses betegségek arcüreg melléküregek melléküreggyulladás idült melléküreggyulladás akut

Bár a nevek alapján az akut (heveny) és a krónikus (idült) orrmelléküreg-gyulladás között csak az időtartam a különbség, ennél jóval lényegesebb dolgokban térnek el egymástól. Eleve nem is ugyanaz a mechanizmus hozza létre a kettőt, ezért a kezelésük is teljesen eltérő. Szerencsére a panaszokbeli különbség miatt már háziorvosi szinten eldőlhet a kérdés.

Ugyanis akut melléküreg-gyulladás esetén napokig, ritkán pár hétig tartó, heves tünetekkel járó megbetegedésről beszélünk. Enyhébb megfázásos panaszok után orrdugulás, nagy mennyiségű orrváladék, fej-, arc-, homlokfájás, hőemelkedés vagy láz, elesett állapot kíséri. Gyulladásgátló gyógyszer, tüneti szerek (orrcsepp, váladékoldó), szükség esetén antibiotikum adása mellett relatív gyorsan, általában pár nap alatt gyógyul. Képalkotó vizsgálat, arcüreg-röntgen elvégzése sem feltétlenül kell, CT kimondottan csak szövődménygyanús esetben.

Az akut gyulladással szemben a krónikus orrmelléküreg-gyulladás tünetszegényebb, a beteg hónapok-évek óta fennálló orrdugulást, szaglászavart, garati váladékcsorgást panaszol. Lehet még arc- vagy homloktáji teltségérzés, esetleg köhögés, rossz szájíz is. De nincs láz, elesett állapot, heves arc- vagy homlokfájdalom, és nem kötelező jellegű a nagy mennyiségű orrváladék.

A krónikus orrmelléküreg-gyulladás nem egy heveny fertőzés következménye vagy folytatása. Ilyenkor az orr- és melléküregeinek nyálkahártyája még nem teljesen tisztázott ok(ok) miatt rossz immunreakcióval válaszol normális ingerekre, és miatt állandósult gyulladásos állapotba kerül. Ezért vannak az elhúzódó, - és szemben az akuttal - kezelés nélkül nem gyógyuló panaszok. Azokról az elképzelésekről, hogy mi állhat immunológiai szinten a krónikus, öngerjesztő gyulladás hátterében, egy későbbi bejegyzésben lesz szó.

Röviden úgyis lehetne mondani, hogy akut melléküreg-gyulladásban az alkalmi normális gyulladásos immunreakciót látjuk, míg krónikus esetben egy folyamatosan fennálló kóros immunreakciót.

Az akut melléküreggyulladás kezeléséről feljebb már volt szó. A krónikus melléküreggyulladás esetén az akutban használatos gyógyszerek gyakorlatilag semmit sem érnek. Ilyenkor szteroid tartalmú, az allergiások által is használt orrsprayt kell rendszeresen használni. Súlyosabb esetben időszakosan szteroid tabletta szedésre, vagy műtétre is sor kerülhet. A műtét manapság az úgynevezett FESS műtétet jelenti. Viszont mivel a krónikus gyulladás esetén genetikai a hiba, sajnos akár egy életen át vissza-visszatérhetnek a panaszok.

Meniere betegség

2009.07.06. | drHorváthTamás | 2 komment

Címkék: dohányzás fül belsőfül meniere betegség betegségekről részletesebben

A róla elnevezett krónikus fül- orr- gégészeti betegséget Prosper Meniere 1861-ben írta le. Azt a nézetet vallotta - szemben a kortársaival -, hogy a rohamokban visszatérő, szédüléssel, fülzúgással, és hányással járó tünetegyüttest kiváltó patológia nem az agyban, hanem a belsőfülben keresendő. Ezzel a feltételezésel-felfedezéssel nyílt meg az út a Meniere betegség pontosabb diagnosztikájához és kezeléséhez.



 

 

 

 
(Prosper Meniere, forrás: www.meniett.com)

A Meniere betegség jelenleg még oki szinten nem gyógyítható, de 85%-ban életminőség javulás állhat be a megfelelő kezelés hatására. Nem túl gyakori az előfordulása: 15-50 ember betegszik meg 100.000-ből. Némileg több nő érintett, mint férfi, és elsődlegesen 40-50 éves korban jelentkezik. A genetikai hátterére bizonyíték, hogy családon belül halmozódást mutat.

 
Hogyan alakul ki ez a betegség?

Az ok a hallásért és egyensúlyozásért felelős belsőfül úgynevezett hártyás labyrintusában keresendő. ITT már volt szó arról, hogy a belsőfülben lassan keringő, speciális belsőfül-folyadék hogyan működik közre a hallásban. A belsőfül egyensúlyozásért felelős részében, az úgynevezett félkörös ívjáratokban ugyanezen folyadék mozgással történő elmozdulása hozza ingerületbe a megfelelő sejteket, és ezzel a mechanizmussal vagyunk képesek a mozgás érzékelésére (valamint kóros esetben szédülést érezni). Meniere betegségben áramlási akadály alakul ki a hártyás labyrintusban, mely egy bizonyos nyomásérték felett áttöri az akadályt és ilyenkor alakulnak ki a rohamok. Az áramlási akadály előtt létrejött tágulatot endolymphaticus hydrops-nak nevezzük.

A lenti ábrán kékkel kiemelve látható a bonyolult felépítésű belsőfül, a folyadékot tartalmazó hártyás labyrintussal:
 


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
  
(forrás: hubpages.com)


Hogyan állítjuk fel a diagnózist?

Az amerikai fül- orr- gégészeti társaság (American Academy of Otolaryngology—Head and Neck Surgery) 1995-ben egy kritériumlistát állított össze a Meniere betegség diagnózisához. Három alaptünet meglétét szükséges megfigyelni:

- Rohamokban jelentkező, visszatérő, minimum 20 percig, legfeljebb órákig tartó forgó jellegű szédülés, horizontalis nystagmussal. A rohamokat vegetatív tünetek, mint hányinger, hányás kísérhetik. A roham eszméletvesztést nem okoz, viszont a rohamok után még napokig mérsékelt egyensúlyzavar állhat fenn.
- Egyoldali fülzúgás (tinnitus) és/vagy teltségérzés a fülben.
- Hallászavar, mely jellemzően fluktuálló jellegű.

Amennyiben mindhárom fenti tünet jelentkezik, és szövettanilag is igazolt, akkor biztos a Meniere betegség diagnózisa.
Legalább két, a fentieknek megfelelő szédüléses roham, halláscsökkenés, fülzúgás esetén, szövettani lelet hiányában a betegség valószínű, de nem bizonyított.
Ha a páciensnél csak egyszer fordult elő a fenti tünetegyüttes, akkor a Meniere betegséget csak feltételezni lehet.
 
Olyan szédüléses roham előfordulása esetén, mely korábban nem fordult még elő és sem halláscsökkenés, sem fülzúgás nem kísérte, akkor más fül-orr-gégészeti vagy neurológiai okot is kell keresni a háttérben, mivel a Meniere betegség ugyan nem zárható ki, de nem valószínű.

A Meniere betegség kivizsgálásához hozzátartozik egy teljeskörű fül- or- gégészeti, audiológiai, otoneurológiai vizsgálat. Koponya MRI, laborvizsgálat, és neurológiai konzílium szintén elengedhetetlen.

 
Hogyan kezeljük a Meniere betegséget?

A kezelés célja, hogy a betegeket tünetmentessé tegyük. A diagnózis felállításához hasonlóan, a kezelés is többlépcsős. Először életmódbeli változtatásokat kell megpróbálni, ami magában foglalja a sószegény diétát, a dohányzás-, kávé-, és alkoholfogyasztás felfüggesztését. Kiegészítő gyógyszeres terápia a fenntartó vízhajtó és a rohamok alatt alkalmazott szteroid kezelés. Amennyiben hagyományos gyógyszeres úton nem lehet megszűntetni vagy ritkítani a rohamok gyakoriságát, akkor kénytelenek vagyunk az adott oldali belsőfül működését helyileg gátolni. A szédüléses tünetek ellen jó hatású lehet a középfülbe juttatott gentamycin, mellyel az anitbiotikum közismert belsőfül károsító mellékhatását fordítjuk a javunkra. Ezzel a módszerrel a szédülés elég jól kontroll alatt tartható, azonban - érthető módon - csak eleve rossz hallású betegek esetén javasolt alkalmazása.
Számos műtéti eljárást is kidolgoztak már a szédülés műtéti úton történő megszűntetésére. Az egyik módszer alapja a hártyás labyrintusban lévő szűkület felszabadítása, amivel sikeres műtét esetén a hallás megőrizhető. Azonban, ha az egész rendszert el kell távolítani, akkor az sajnos az adott oldali hallás elvesztését jelenti. Másik, igen nehéz műtéti technika az egyensúlyozásért felelős ideg szelektív átvágása, mely szintén a hallás megőrzését teszi lehetővé.

 

Krónikus és daganatos fül- orr- gégészeti betegségek pszichés vonatkozásai

2009.07.01. | drHorváthTamás | komment

Címkék: belsőfül onkológia orrdugulás meniere betegség általános fül orr gégészet

Számos olyan fül- orr- gégészeti panasz létezik, amely az életminőséget akár a beteg egész életére leronthatja. Ezek a panaszok egyrészt olyan betegségekhez társulnak, amik a tudomány mai állása mellett még nem gyógyíthatók, legfeljebb jól-rosszabbul karban tarthatók. Ilyen például az allergiás nátha, a Meniere betegség, az alvási apnoe bizonyos típusai, az orrpolypok, vagy a krónikus orrmelléküreg-gyulladás. A panaszok másik része az elvileg gyógyítható, gyakorlatilag vagy gyógyítható - vagy nem kategóriába eső betegségekkel jár, mint például a szédülés, vagy a fülzúgás. A harmadik csoportot a daganatos betegségekkel járó panaszok alkotják. Ezeket vagy konkréten maga a daganat okozza, vagy a kezelés mellékhatása, de ide tartoznak a csonkító műtét (pl. teljes gégeeltávolítás) utáni állapot miatt kialakuló panaszok is.

A fenti betegségcsoportokban az a közös, hogy a velük járó rosszabb életminőség nem csak testi, hanem pszichés állapotromláshoz is vezethet. Ez teljesen érthető, hiszen például egy daganatos betegségben szenvedő embernek iszonyatosan nehéz feldolgozni, hogy kezelés nélkül a végkifejlet a halál, és még kezelés mellett sem garantált - természetesen daganattípustól és stádiumtól függően - a teljes felépülés. Szintén komoly pszichés probléma forrása lehet, hogy ha sikeres is volt mondjuk egy gégeműtét rák miatt, a beteg onnantól kezdve egész életén keresztül a nyaka közepén lévő nyíláson át fog kapni levegőt, és csak úgy-ahogy fog tudni beszélni a nyelőcsövén lenyelt levegő segítségével. De még egy potenciálisan nem halálos krónikus betegség is próbára teheti az embert: kit ne zavarna, ha folyamatosan dugulna és folyna az orra, zúgna a füle, vagy vissza-visszatérően szédülne? Az egészséges, fül- orr- gégészeti betegségtől mentes populációhoz képest az ilyen betegségben szenvedő emberekben nagyobb arányban alakulnak ki pszichés zavarok. Leggyakrabban depresszió lép fel, de szintén nagy arányban fordul elő szorongás, vagy önértékelési zavar.

Sok olyan felmérés, kutatás történt az utóbbi időben amelyek a fül- orr- gégészeti betegségek és a pszichiátriai megbetegedések kapcsolatát vizsgálta. Legtöbb cikk a daganatos betegségekhez társuló pszichés zavarokhoz társul. A rákos megbetegedések kezelése során manapság elfogadott, hogy szükség esetén pszichiátriai segítséget is igénybe lehet venni, és szerencsére ettől a betegek sem zárkóznak el. A fül- orr- gégészeti daganatok kezelése eleve multidiszciplináris, a fül- orr- gégész mellett onkológus, radiológus, és akár már pszichiáter is a munkacsoport tagja lehet. Szintén sok cikk tárgyalja a fülzúgás és a depresszió, illetve újabban a szorongás közti összefüggést. Egyértelmű kapcsolat mutatkozik a tinnitus hangossága, és a pszichés érintettség mértéke között (
cikk 1, cikk 2). A tinnitus okozta depresszió még a partnerkapcsolatot is megmérgezheti (cikk 3). Az allergiás náthához, az orrpolypokhoz, illetve a krónikus orrmelléküreg-gyulladáshoz társuló gátolt orrlégzés elsősorban depresszióhoz vezethet (cikk 4). Ennek az orrdugulás okozta kialvatlanság, és a csökkent fizikai teljesítőképesség az oka. Hasonlóan a kezeletlen alvási apnoehoz, mely szintén fokozott depresszió veszélyt rejt magában. A Meniere betegség elsősorban a szorongás kialakulásának esélyét növeli (cikk 5). A betegek nehezen viselik, hogy nem tudnak felkészülni a visszatérő, hányással, heves szédüléssel, fülzúgással járó, órákig tartó rohamra. Szintén a rohamok kiszámíthatatlansága okozza, hogy a betegek visszahúzódottá válhatnak, sőt, akár még közösségbe járni sem mernek.

A krónikus betegségekkel járó pszichés érintettségre az orvosoknak és a betegeknek egyaránt fel kell készülni. Ez az orvosok részéről fokozott, esetenként csak a metakomunikációban megnyilvánuló jelekre való odafigyelést jelent. Az ilyen betegeket rendszeresen kontrollálni kell, és szükség esetén nyíltan, a beteggel megbeszélve pszichiátriai szaksegítséget is fel kell ajánlani. A betegek részéről pedig a kezelőorvossal történő szoros együttműködés kívánatos, mely a megfelelő kezeléssel elkerülhetővé teszi a lelki megpróbáltatásokat.

Fül- orr- gégészeti rövidhírek twitteren - 1.

2009.06.28. | drHorváthTamás | komment

Címkék: allergia fül onkológia köhögés garat arcideg dobhártya fül orr gégészeti rövidhírek twitteren középfül orrtampon

  

http://enthouse.blog.hu/media/image/200906/""
Az utóbbi időben robbanásszerűen megnőtt a twittert használók száma. Hogy pontosan mi is a twitter, arról számos, ennél a blognál relevánsabb oldalon lehet tájékozódni. Talán alapnak jó a Wikipedia leírása. A twitterrel kapcsolatos általános információkat eleinte főleg Pollner Médiablogjából szereztem, a konkrét egészségügyi hasznosságát pedig Meskó Berci MedIQ blogjából ismertem meg. Én a mikroblogolást és a valós idejű keresést tartom a twitterben rejlő legfontosabb lehetőségeknek.

 


A twitteren 140 karakterben lehet publikálni, ezért tökéletesen alkalmas arra, hogy bizonyos újdonságokról röviden hírt adjak. Ezek a hírek egyenként nem érnek meg egy hosszabb blogbejegyzést, azonban most már összegyűlt annyi szakmai rövidhír, hogy célszerűnek láttam ezeket csokorba foglalni, és mint egy rövidhír-csomagot, egyben a blogon közzétenni. Ezek elsősorban friss fül- orr- gégészeti cikkek, melyeket esetenként rövid kommentálással adtam tovább a twitteren. Az egyes témákat az utólagos könnyebb visszakeresési lehetőség és interakció miatt úgynevezett hashtag-ekkel láttam el.

Tehát egy kis ízelítő a nem twitterező, de a fül- orr- gégészet iránt érdeklődők számára:

 
#fül
- A temporalis fascia a legjobb autolog szövet a dobhártya perforatio zárására: http://tr.im/oXxs

#orr
- Orrtamponálás csak 50%-ban okoz középfül kiegyenlítési problémát 24 órán belül, és annak 75%-a is újabb 24 órán belül múlik, ha eltávolítjuk a tampont: http://tr.im/ot0q

#allergia
- Az alkohol fogyasztás növelheti az allergiás nátha előfordulásának esélyét: http://tr.im/osfE

#garat
- A Helicobacter pylorinak a gyomorfekélyen kívül a krónikus garatgyulladásban is lehet szerepe: http://tr.im/nUtP

#gége
- Pregabalin: egy új gyógyszeres kezelési lehetőség a krónikus köhögést is okozó gége szenzoros neuropátiájában: http://tr.im/pIFf
- A Mycoplasma pneumoniae és a Bordatella pertussis (szamárköhögés) fertőzés okozhat idült légcső- és gégegyulladást, gondolni kell erre is: http://tr.im/pbRx

#daganat
- A PET-CT önmagában nem alkalmas eszköz a jó- és rosszindulatú melléküreg papilloma elkülönítésére: http://tr.im/pjuV
- Hipnózis segíthet a fej-nyaki sugárkezelés következtében létrejött, nehezen kezelhető szájszárazság ellen: http://tr.im/pjsR
- Korai (T1-2) nyelvrák esetén érdemes második tumor után kutatva endoszkópiát végezni: http://tr.im/oy7g

#arcideg
- Bell paresis esetén kezelésként elég a szteroid, ha a szteroid mellé antivirális szereket is adunk, attól nem lesz jobb az ideg funkciója: http://tr.im/oIi2

 
Egyéb, nem fül- orr- gégészeti témák másoktól begyűjtve:
- Milyen esetekben szeretnék a betegek több orvos véleményét is hallani: http://tr.im/pejm
- Hol érdemes gyakorló orvosoknak információt keresni az interneten: http://tinyurl.com/kvancz
- Az emberek 61%-a keres egészségügyi információkat a weben. Új Pew tanulmány: http://trunc.it/e16e

Ezután szeretnék időről időre, hasonló formában hírt adni a twitteren röviden leközölt, újabb szakmai hírekről. De a legegyszerűbb, hogy akit érdekelnek napi szinten a fül- orr- gégészeti újdonságok, twitteren ITT követhet!

http://enthouse.blog.hu/media/image/200906/""

 

 

 

A hallás folyamata II: A belsőfül működése

2009.06.25. | drHorváthTamás | komment

Címkék: anatómia fül belsőfül élettan audiológia

 

A környezetből érkező zajokat, hangokat a hallójáratból a dobhártya rezgése viszi át a középfülben elhelyezkedő hallócsontokra. A hallócsontok a hanghullámokat felerősítik, és átviszik a koponyacsontban elhelyezkedő belsőfül csiga nevű alegységére. A csigában jön létre a rezgés elektromos impulzusokká történő átalakítása. Ebből kifolyólag, ha a dobhártyával vagy a hallócsontokkal probléma van, attól még a beteg hall, legfeljebb rosszabbul. De ha a belsőfül betegszik meg, az akár teljes süketséggel is járhat.
 
Így néz ki kis nagyításnál a fül, halvány drapp színnel kiemelve a belsőfül:
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
(forrás: 3dscience.com)
 
A legbelső hallócsont, a kengyel (stapes) mozgása rezgésbe hozza a csigában (cochlea) lévő folyadékot, a folyadék rezgése pedig a csigában feltekeredett hártyarendszert, azon belül is harántmetszeten a középső részt elfoglaló a basilaris membránt. Az alábbi ábrán látható, hogy különböző frekvenciájú (magasságú) hangokra a csigában feltekert basilaris membrán adott szakasza kezd el csak mozogni. Ez ad lehetőséget arra, hogy a fülünk különböző magasságú hangokat meg tudjon különböztetni:
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
(forrás: hearingcentral.com)
 
Ha „letekernénk” a csigát, akkor leginkább ahhoz lehetne hasonlítani a folyamatot, mintha egy szőnyeget ráznák meg:
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
(forrás: pc.rhul.ac.uk)
 
A basilaris membránon (BM) helyezkedik el a Corti-féle szerv, melynek részei az úgynevezett szőrsejtek. Ezek közül az egy sorban elhelyezkedő belső szőrsejtek (IHC – inner hair cell) felelősek a mechanikai inger elektromos jellé történő átalakításáért, míg a külső szőrsejtek (OHC – outer hair cells) egy aktív mozgás segítségével az adott frekvenciájú hangot felerősítik:
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
(forrás: oto2.wustl.edu)
 
A szőrsejtek a basilaris membrán mozgásának megfelelően szintén mozognak, a tetejükön lévő „szőrök” szintén elmozdulnak, ami ingerületbe hozza a sejtet, és elektromos jeleket kezd el bocsátani a hozzá kapcsolódó idegrostokra. Ha az ember éppen csendes közegben van, nem hall hangot, akkor is egy bizonyos alap-elektromos tevékenységet folytatnak a szőrsejtek, viszont hangingerre a jelek sokkal sűrűbbé válnak. A nagyobb fokú elektromos tevékenység fogja aztán magát a hallóideget is működésbe hozni, mely az agy felé, több átkapcsolódási ponton át viszi a jeleket.

 

A hangszalag rákot megelőző állapotai és betegségei

2009.06.22. | drHorváthTamás | komment

Címkék: dohányzás gége hangszalag betegségekről részletesebben

 

A hangszalagok legsúlyosabb betegsége a rosszindulatú daganat, a rák. Sajnos az esetek igencsak döntő többségében már a kialakult betegséggel szembesülünk a gégészeti vizsgálat során, pedig gyakran a rosszindulatú daganat megjelenése előtt már látható úgynevezett rákot megelőző állapot (precancerosis). A precancerosisokban a legfontosabb, hogy intő jelek: erre a betegre oda kell figyelni, rendszeresen kontrollálni kell, ha van panasza, ha nincs, akkor is. Ugyanis a rákot megelőző állapotban már kimutatható a sejtek rossz működése, szerveződése (dysplasia). Ugyan még nem a szabályozhatalanul és korlátlanul osztódó sejttömeggel talkálkozunk (vagyis nem mi, a fül- orr- gégészek, hanem az eltávolított szövetet vizsgáló patológus), de már a kelleténél több rétegben vannak bizonyos sejtek (hyperplasia), vagy nem típusos kinézetűek (atypia), esetleg a kelleténél több szaru termelődik (hyperkeratosis), vagy akár az elfogadhatónál is több sejtosztódás látható.
 
Szövettanilag a dysplasia mértéke határozza meg, hogy mennyire áll közel a rákhoz a hangszalag. Erre egy hármas osztályozási rendszer áll rendelkezésünkre:
I-es típus: A hám felső sejtrétege hyperplasiás, esetleg hyperkeratosis figyelhető meg, atypia nincs. Ez még egyértelműen jóindulatú megbetegedést jelent.
II-es típus: Már nem csak a felső, hanem az alsó, basalis hámrétegben is több sejt figyelhető meg, előfordul sejt-atypia, több osztódó sejtalak is látható. Ez felel meg a rák "előszobájának".
III-as típus: Tulajdonképpen ez már maga a rosszindulatú daganat első stádiuma. Megjelennek az első, a nomrális hámsejtre már egyáltalán nem emlékeztető, folyamatosan osztódó sejtek, szabálytalan rétegződésben.
 
Látványra is több formában jelenhet meg a precancerosis. Leggyakrabban a túlzott szarutermelés miatt fehéres réteggel bevont hangszalagot látunk (leukoplakia):
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
(forrás: tobaccofacts.info)
 
Esetleg lehet vöröses elszíneződésű a hangszalag (erythroplakia). Ez gyakran már sajnos rosszabb állapotot jelent, mint a leukoplakia:
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
(forrás: telemedi.net)
 
Azoknál a betgeknél, akiknél a fenti elváltozások láthatók, sürgősen szövettani mintavétel, majd szoros megfigyelés, rendszeres kontroll szükséges! Amennyiben azonosítható valamely ehhez az állapothoz vezető faktor (dohányzás, súlyos reflux, alkohol), akkor természetesen azt is rendezni kell.
 
A precancerosisok közé tartozik egy a fentiekhez nem teljesen sorolható megbetegedés is. Ez a hangszalag papilloma, ami vírusfertőzés következtében jön létre. Megkülönböztetünk úgynevezett gyermekkori papillomát, ami bár rosszabbul néz ki, mint a felnőttkori, sokszor az egész hangszalagot is beborítja, és nagyon nehéz kezelni, de mégis jobb indulatú, mint a felnőttkori, mivel nem alakul át rosszindulatú daganattá. Ezzel szemben a felnőttkori hangszalag-papilloma kisebb, általában csak egy van a hangszalagon, viszont idővel a kezeletlen esetekben átalakulhat rákká. Ezért ennek eltávolítása okvetlen szükséges!
A felnőttkori hangszalag-papilloma:
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
(forrás: med.nyu.edu)

 

süti beállítások módosítása