A környezetből érkező zajokat, hangokat a hallójáratból a dobhártya rezgése viszi át a középfülben elhelyezkedő hallócsontokra. A hallócsontok a hanghullámokat felerősítik, és átviszik a koponyacsontban elhelyezkedő belsőfül csiga nevű alegységére. A csigában jön létre a rezgés elektromos impulzusokká történő átalakítása. Ebből kifolyólag, ha a dobhártyával vagy a hallócsontokkal probléma van, attól még a beteg hall, legfeljebb rosszabbul. De ha a belsőfül betegszik meg, az akár teljes süketséggel is járhat.
Így néz ki kis nagyításnál a fül, halvány drapp színnel kiemelve a belsőfül:
(forrás: 3dscience.com)
A legbelső hallócsont, a kengyel (stapes) mozgása rezgésbe hozza a csigában (cochlea) lévő folyadékot, a folyadék rezgése pedig a csigában feltekeredett hártyarendszert, azon belül is harántmetszeten a középső részt elfoglaló a basilaris membránt. Az alábbi ábrán látható, hogy különböző frekvenciájú (magasságú) hangokra a csigában feltekert basilaris membrán adott szakasza kezd el csak mozogni. Ez ad lehetőséget arra, hogy a fülünk különböző magasságú hangokat meg tudjon különböztetni:
(forrás: hearingcentral.com)
Ha „letekernénk” a csigát, akkor leginkább ahhoz lehetne hasonlítani a folyamatot, mintha egy szőnyeget ráznák meg:
(forrás: pc.rhul.ac.uk)
A basilaris membránon (BM) helyezkedik el a Corti-féle szerv, melynek részei az úgynevezett szőrsejtek. Ezek közül az egy sorban elhelyezkedő belső szőrsejtek (IHC – inner hair cell) felelősek a mechanikai inger elektromos jellé történő átalakításáért, míg a külső szőrsejtek (OHC – outer hair cells) egy aktív mozgás segítségével az adott frekvenciájú hangot felerősítik:
(forrás: oto2.wustl.edu)
A szőrsejtek a basilaris membrán mozgásának megfelelően szintén mozognak, a tetejükön lévő „szőrök” szintén elmozdulnak, ami ingerületbe hozza a sejtet, és elektromos jeleket kezd el bocsátani a hozzá kapcsolódó idegrostokra. Ha az ember éppen csendes közegben van, nem hall hangot, akkor is egy bizonyos alap-elektromos tevékenységet folytatnak a szőrsejtek, viszont hangingerre a jelek sokkal sűrűbbé válnak. A nagyobb fokú elektromos tevékenység fogja aztán magát a hallóideget is működésbe hozni, mely az agy felé, több átkapcsolódási ponton át viszi a jeleket.
