A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

A hallás folyamata II: A belsőfül működése

2009.06.25. | drHorváthTamás | komment

Címkék: anatómia fül belsőfül élettan audiológia

 

A környezetből érkező zajokat, hangokat a hallójáratból a dobhártya rezgése viszi át a középfülben elhelyezkedő hallócsontokra. A hallócsontok a hanghullámokat felerősítik, és átviszik a koponyacsontban elhelyezkedő belsőfül csiga nevű alegységére. A csigában jön létre a rezgés elektromos impulzusokká történő átalakítása. Ebből kifolyólag, ha a dobhártyával vagy a hallócsontokkal probléma van, attól még a beteg hall, legfeljebb rosszabbul. De ha a belsőfül betegszik meg, az akár teljes süketséggel is járhat.
 
Így néz ki kis nagyításnál a fül, halvány drapp színnel kiemelve a belsőfül:
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
(forrás: 3dscience.com)
 
A legbelső hallócsont, a kengyel (stapes) mozgása rezgésbe hozza a csigában (cochlea) lévő folyadékot, a folyadék rezgése pedig a csigában feltekeredett hártyarendszert, azon belül is harántmetszeten a középső részt elfoglaló a basilaris membránt. Az alábbi ábrán látható, hogy különböző frekvenciájú (magasságú) hangokra a csigában feltekert basilaris membrán adott szakasza kezd el csak mozogni. Ez ad lehetőséget arra, hogy a fülünk különböző magasságú hangokat meg tudjon különböztetni:
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
(forrás: hearingcentral.com)
 
Ha „letekernénk” a csigát, akkor leginkább ahhoz lehetne hasonlítani a folyamatot, mintha egy szőnyeget ráznák meg:
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
(forrás: pc.rhul.ac.uk)
 
A basilaris membránon (BM) helyezkedik el a Corti-féle szerv, melynek részei az úgynevezett szőrsejtek. Ezek közül az egy sorban elhelyezkedő belső szőrsejtek (IHC – inner hair cell) felelősek a mechanikai inger elektromos jellé történő átalakításáért, míg a külső szőrsejtek (OHC – outer hair cells) egy aktív mozgás segítségével az adott frekvenciájú hangot felerősítik:
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
(forrás: oto2.wustl.edu)
 
A szőrsejtek a basilaris membrán mozgásának megfelelően szintén mozognak, a tetejükön lévő „szőrök” szintén elmozdulnak, ami ingerületbe hozza a sejtet, és elektromos jeleket kezd el bocsátani a hozzá kapcsolódó idegrostokra. Ha az ember éppen csendes közegben van, nem hall hangot, akkor is egy bizonyos alap-elektromos tevékenységet folytatnak a szőrsejtek, viszont hangingerre a jelek sokkal sűrűbbé válnak. A nagyobb fokú elektromos tevékenység fogja aztán magát a hallóideget is működésbe hozni, mely az agy felé, több átkapcsolódási ponton át viszi a jeleket.

 

süti beállítások módosítása