Megjelent egy cikk a brit Száj-, és Arccsontsebészeti Társaság újságának decemberi számában, ami a nyálmirigyek rosszindulatú daganatainak prognózisával foglalkozik. Olyan tényezőket kerestek a nyálmirigytumoroknál, amik alapján a túlélést közelebbről meg lehet jósolni.
 
Mi az, amit végül egyértelműen fontosnak találtak?

Érdekes módon a prognózist leginkább a daganat mérete befolyásolta, ami erősebb korrelációt mutatott a túléléssel, mint a daganat szövettani "rosszindulatúsága" (malignitása), azaz a grade. Úgy találták, hogy egy nagyon rosszindulatú daganat esetén is jobb a túlélés, ha hamarabb kerül felfedezésre és kezelésre, mint ha kevésbé rosszindulatú, de már nagyobb a mérete. Pedig ha a malignitás foka magasabb, tehát nagyon rosszindulatú a daganat, akkor hajlamosabb hamarabb áttétet adni, visszatérni, agresszívabban nő, stb. De úgy látszik, nyálmirigyeknél ennél fontosabb a méret. Vajon más daganatoknál is megfigyelhető ez?

Mindenesetre újabb és súlyos bizonyíték arra, hogy daganat esetén fontos a korai felismerés és kezelés!

Az akut, hirtelen kezdetű szenzorineurális (idegi) halláscsökkenés (ISSNHL - Idiopathic Sudden Sensorineural Hearing Loss) kezelésében egyre inkább a szteroid kerül előtérbe. A magyar rutin sokszor még mindig kizárólag csak az értágító/ keringésjavító/ idegsejtműködést serkentő adását jelenti, de tőlünk nyugatabbra, monoterápiában ez már nem állja meg a helyét. Sőt, az USA-ban keringésjavítót nem is adnak, hanem csak szteroidot. Az itt már sokszor idézett könyv, a Ballenger's Otorhinolaryngology 16. kiadása (2003.) az értágítókról ISSNHL esetén egyébként ezt írja: "None of these has been shown to be superior to placebo". Tehát eszerint a könyv szerint a placebonál érdemben nem hatnak jobban. Mondjuk nem mellesleg ez a könyv azt is leírja, hogy spontán 40% esély a javulásra, szteroiddal 50-55%. Tehát az értágítókat úgy húzza le, hogy vele szembeállítva a szteroid sem biztosan mindig hatékony terápia.

Az akut halláscsökkenést illetően az egész világ gondban van, mivel máig nem tudjuk biztosan megmondani, hogy mitől alakul ki: keringési probléma? vírus? autoimmun reakció? toxikus ártalom? hol egyik, hol másik, vagy együtt? A fő probléma valójában ez. Ha nem tudjuk mi a baj, akkor nehéz kezelnünk.

Mindenesetre most az American Journal of Otolaryngology friss cikkében ISSNHL-es betegek (670 beteg) esetén a sima szteroid kezelést hasonlították össze egy kombinált, szteroid és lipo-prosztaglandin E1 adását, valamint karbogén inhalációt magában foglaló kezeléssel. A lipo-prosztaglandin E1 értágító és vérlemezke aggregáció gátló, míg a karbogén inhaláció a szövetek oxigénellátottságát hivatott növelni azzal, hogy a beteg nagy oxigéntartalmú (90%<) oxigén-széndioxid keveréket lélegez be. Önállóan eddig ez a módszer sem bizonyított ISSNHL esetén, kombinációban viszont a cikk szerint jó. Ugyanis abban a betegcsoportban, akik kizárólag csak szteroidot kaptak, 2 hónap múlva 54%-uknál volt javulás, míg a kombinált kezelés esetén ez a szám 67% volt. A három szer hatása együtt, így 670 beteg esetén már elég egyértelműnek tűnik a placeboval szemben, és 13% a különbség a csak szteroidos csoporttal szemben.

Ígéretes eredmény, de mint minden esetben, most is érvényes, hogy "egy kísérlet nem kísérlet". Jó lenne ezt a study-t más intézményben, más körülmények között is megismételni. Ha a többi is ilyen eredménnyel végződne, akkor biztosabban meggyőzhető lesz a(z amerikai) szakma. Akkor már csak azt kell kivárnunk, hogy a lipo-prosztaglandin E1 rutinszerű használatra elérhetővé váljon. De szerintem ez is mutatja, hogy a keringésjavítókat, amelyek közé félig-meddig a Nootropil is beletartozik, nem érdemes teljesen eltemetni. Részemről én is a kombinált kezelés mellett voksolok.

Boldog új évet kívánok mindenkinek!

Elkezdődött egy új év, az ENT House Budapest blogja 9 hónapos lett, és átköltözött ide. Ezek kapcsán egypár blogolással kapcsolatos gondolatot szeretnék megosztani az olvasókkal.

A rendelőnk blogja tavaly áprilisban indult, és alapvetően a rendelő egy gyakran frissülő szócsövének, valamint betegfelvilágosító eszközének szántam. Közben a koncepció sokat változott, finomult. Egyrészt a blog mellé számos más internetes platform is került (facebook, twitter, delicious), melyek közül például a facebook szerintem sokkal alkalmasabb rendelői üzenőfalnak, mint a blog. Másrészt egyre inkább azt gondoltam, hogy nemcsak a betegek által gyakran feltett kérdéseket érdemes itt megválaszolni, hanem a blog folyamatosan fejlődő szakmánk megismertetésére, megszerettetésére is alkalmas eszköz lehet. Hiszen az RSS olvasómba havi több száz friss szakmai cikk, bejegyzés érkezik, miközben a laikusok nincsenek igazán tisztában azzal, hogy milyen ütemű fejlődés, kutatás zajlik a fül- orr- gégészetben (is). Ezért tehát a sok friss cikk közül elkezdtem kiválogatni és itt továbbadni a fontosabbakat vagy érdekesebbeket. A szakmai cikkek laikusok részére történő rövid összefoglalása egyébként nehéz feladatnak bizonyult, és ahogy visszanéztem a bejegyzéseimet, nem is mindig sikerült. Viszont ezekkel a bejegyzésekkel átláthatóvá válhat a fejlődés iránya, a különböző trendek. Így idővel a blogot olvasó betegek is releváns információk birtokában fordulnak majd orvoshoz, és talán majd az elvárások is jobban találkoznak a lehetőségekkel a vizitek alkalmával.

Ezt a tendenciát magamban is csak pár hete tisztáztam le. Mindenesetre ezek alapján egy érdemi változást mindenképpen eszközölök a blogban: ezentúl élesebben fogom különválasztani az egyes bejegyzéstípusokat. Leggyakrabban a feljebb részletezett rövidebb, kvázi cikk-kommentárokkal, szakmai aktualitásokkal fogok jelentkezni. Ezekben a bejegyzésekben kevésbé fogom részleteiben körbejárni az adott betegséget, inkább csak a cikk által felvetett problémát fogom boncolgatni. De ha az olvasók számára valami nem tiszta, viszont a cikk felkelti az érdeklődést, kérem nyugodtan kérdezzenek, kérdezzetek, kommentáljanak az adott bejegyzéshez! Viszont a kiindulási koncepcióhoz visszakanyarodva, természetesen továbbra is lesznek eleve részletesebb betegség-ismertetések is, amelyekben a tünetektől a kezelésig végigviszek egy-egy adott betegséget (pl. Meniere betegség, vagy a mandula körüli tályog). Ezeket a posztok majd külön cimkével látom el ("Betegségekről részletesebben"), és ezek alapján könnyebben lesznek visszakereshetők. Néha, ha olyan cikk kerül az utamba, lesznek azért -mondjuk úgy- bulvárosabb bejegyzések is, mint amilyen az orrvérzést okozó pióca is volt, de nem célom, hogy ilyen posztok domináljanak a blogon.

Tehát a fenti tervekkel, gondolatokkal vágok neki a 2010-es évnek itt a blogon.

Végül pedig, mivel többen is kérdezték a költözés okait, pár szóban erről is szólnék:
Három domináns szempont volt. Egyrészt nekem, mint botcsinálta programozónak itt átláthatóbb a blog html/css háttere. Másrészt jóval egyszerűbbé, megjegyezhetőbbé vált a blog url címe (a régi ugye www.ent-house.blogspot.com volt). És végül, de nem utolsó sorban, a blog.hu magyar szolgáltató.


Szeretnék jó olvasást kívánni a 2010-es évre is! Remélem, hogy a blogban leírtak hasznos információval szolgálnak majd!

Az utóbbi időben egyre gyakoribb a nemdohányzók és az absztinensek körében is a garat rosszindulatú laphám-daganata. Úgy néz ki, ennek az egyik oka a humán papilloma vírus (HPV) fertőzés, legalábbis szoros összefüggést találtak a kettő között. Hasonló korreláció már ismert az orvoslásban: ilyen a nőknél a méhnyakrák, mely kialakulásának esélyét szintén növeli a HPV fertőzés.

Nemrég egy cikkben azt javasolták, hogy legyen külön entitás a HPV-asszociált garatrák. Ennek akár ténylegesen lehet létjogosultsága. Ugyanis ha minden igaz, azon kívül, hogy kimutatható a HPV ezen daganatok hátterében, van egy jó oldala is (ha lehet ilyet mondani rák esetén...) az ebbe a kategóriába sorolandó daganatoknak: jobban reagálnak sugárkezelésre és kemoterápiára, mint a HPV negativ daganatok. Ez azt jelenti, hogy talán nagyobb eséllyel lehet csonkoló műtét nélkül gyógyítani azokat a betegeket, akik a vírus miatt szenvednek ettől a betegségtől. Már azt is vizsgálják, hogy miért válaszol jobban a HPV+ tumor a kemo-irradiációra. Egy pár hete az Archives of Otolaryngology and Head and Neck Surgery-ben megjelent cikk szerint a beteg saját immunrendszerének válasza jobb ilyenkor. Ez pedig új fejezeteket nyithat a kemoterápia kutatásában, hiszen így ismertté vált egy faktor, ami növeli a szervezet ellenállását daganatokkal szemben.

Két lehetőség rejlik a fentiekben:
- Egyrészt szűrhető lehet (lesz?!) a hajlam a fej-nyaki daganatok egy fajtájára.
- Másrészt esetleg egyfajta "HPV-immuninjekcióval" lehet majd növelni a HPV negativ daganatok esetén is a kemoterápia és a sugárkezelés hatékonyságát.

De ezek még nem holnap lesznek, sajnos.