Egy egész nagy esetszámot felölelő belga tanulmány fog napvilágot látni a decemberi Laryngoscope-ban. 882, dysphonia (rekedtség) miatt orvoshoz forduló betegnél vizsgálták a dysphoniát kiváltó okokat, illetve demográfiai következtetéseket is levontak. Egyébként itt gyorsan le szeretném szögezni, hogy nem véletlen a dysphonia és a rekedtség szó kettős használata. Magyarul gyakran és pongyolán rekedtséget mondunk, ha dysphoniáról van szó, pedig a dysphonia egy tágabb fogalom, és beszédhang képzési zavart jelent. A dysphonia talán leggyakoribb megjelenési formája a rekedtség. Én azért használtam a címben is a rekedtség szót, hogy laikusok számára betájoljam a bejegyzést.
Akkor végre rátérnék a lényegre:
A cikk szerint a dysphonia leggyakoribb oka funkcionális, azaz mikor helytelen hangszalag-használat okozza a tünetet, a hangszalagok alaki megbetegedése nélkül. A betegek 30%-ánál találtak ilyen funkcionális eltérést. Második helyen, 15%-kal a hangszalagcsomó lett a befutó, míg a harmadik helyen a gége-garati reflux (laryngopharyngealis reflux) végzett, 9%-kal. Egyébként majdnem kétszer annyi nőbetegnél találtak szervi eltérést, mint férfinél. A dysphonia miatt orvoshoz fordulók közel fele olyan munkát végez, hogy a hangját sokat kell használnia, ezen belül is a tanárok voltak legtöbben, mint szubpopuláció. Náluk még kifejezetebb volt a funkcionális eredet, 40% feletti, a többi eltérés hasonló arányokat mutatott.
A fentiekből azt a következtetést lehet levonni, hogy a hangjukat sokat használók (tanárok, előadók, énekesek) szakmájuknál fogva hajlamosabbak hangképzési zavarra. Viszont úgy tűnik, szerencsére ezek közül arányaiban legtöbbször nem szervi megbetegedés, csak helytelen használat áll a háttérben. Bár ezt csak szakember tudja eldönteni. Meg fogom kérdezni Mészáros Krisztina doktornőt, hogy nála mik a körülbelüli arányok. Azt mindenesetre tudom, hogy sok az énekes betege.
Akkor végre rátérnék a lényegre:
A cikk szerint a dysphonia leggyakoribb oka funkcionális, azaz mikor helytelen hangszalag-használat okozza a tünetet, a hangszalagok alaki megbetegedése nélkül. A betegek 30%-ánál találtak ilyen funkcionális eltérést. Második helyen, 15%-kal a hangszalagcsomó lett a befutó, míg a harmadik helyen a gége-garati reflux (laryngopharyngealis reflux) végzett, 9%-kal. Egyébként majdnem kétszer annyi nőbetegnél találtak szervi eltérést, mint férfinél. A dysphonia miatt orvoshoz fordulók közel fele olyan munkát végez, hogy a hangját sokat kell használnia, ezen belül is a tanárok voltak legtöbben, mint szubpopuláció. Náluk még kifejezetebb volt a funkcionális eredet, 40% feletti, a többi eltérés hasonló arányokat mutatott.
A fentiekből azt a következtetést lehet levonni, hogy a hangjukat sokat használók (tanárok, előadók, énekesek) szakmájuknál fogva hajlamosabbak hangképzési zavarra. Viszont úgy tűnik, szerencsére ezek közül arányaiban legtöbbször nem szervi megbetegedés, csak helytelen használat áll a háttérben. Bár ezt csak szakember tudja eldönteni. Meg fogom kérdezni Mészáros Krisztina doktornőt, hogy nála mik a körülbelüli arányok. Azt mindenesetre tudom, hogy sok az énekes betege.
