A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Szájzár, mint tünet

2009.12.07. | drHorváthTamás | komment

Címkék: nyirokcsomó nyak mandula körüli tályog általános fül orr gégészet torokmandula

 

Szájzárnak (trismus) nevezzük azt a jelenséget, mikor a beteg valamilyen kóros állapot miatt nem képes megfelelő mértékben kinyitni a száját. A szájzár különböző fokban jelentkezhet, az enyhe szájnyitási nehézségtől a teljes szájzárig.  Létezik egy 4 fokozatú skála ennek mérésére, attól függően, hogy a beteg felső és az alsó metszőfogai között mekkora a távolság, mikor teljesen kinyitja a száját:
1.: 4-2.5 cm-ig tudja nyitni a beteg a száját
2.: 2.5-1 cm-ig
3.: 1-0 cm-ig
4.: teljes szájzár

A szájzár mértéke általában összhangban van az alapbetegség súlyosságával. Ez egyúttal a 22-es csapdája is, hiszen minél komolyabb baj okozza a szájzárat, annál fontosabb lenne minél előbb megoldani a problémát. Viszont minél kevésbé tudja a beteg nyitni a száját, annál nehezebb kideríteni a kóros állapot forrását, pláne megoldani azt. Ezért ez az állapot nagyon komoly diagnosztikus és terápiás kihívást is jelenthet.

Számos betegség vezethet oda, hogy a beteg korlátozottan tudja csak kinyitni a száját:
- Fogászati eredetű gyulladások, beleértve a fogproblémák miatt létrejött felső vagy alsó állkapocs csontállomány gyulladását is
- Az állkapocsizület betegségei: gyulladása, arthrosisa, rossz harapás miatt bekövetkező kopása, reumatoid arthritis
- Az állkapocsizület környékén kialakult gyulladások: mandula körüli tályog, nyálmirigyek gyulladásai, hallójárat gyulladás, nyaki tályog, -phlegmone
- Trauma: felső vagy alsó állkapocs törése, izület környéki egyéb törések, izületi ficam
- Fokozott izomtónus: epilepszia, egyéb központi idegrendszeri károsodás (tumor, agyhártya gyulladás), tetanusz
- Állkapocsizület környéki daganatok: szájüregi-, garat-, nyálmirigy-, bőrdaganatok, nyirokcsomóáttétek, daganatkezelést követő hegesedés (műtét vagy sugárkezelés miatt)
- Szájüregi- vagy fogászati beavatkozást követően létrejött szájzár
- Veleszületett izületi eltérések

A szájzár tehát mindig csak egy tünet, emögött valamilyen más, általában nem annyira banális betegséget kell keresnünk. Az alapbetegség gyógyításával a szájzár is szűnni szokott, bár szinte sohasem azonnal.

(forrás: Becker, Naumann, Pfaltz: Ear, Nose, and Throat Diseases, 1994, Georg Thieme Verlag)

 

Kórokozók akut torokgyulladásban

2009.12.04. | drHorváthTamás | komment

Címkék: nyirokcsomó antibiotikum köhögés nyak garat fertőzéses betegségek

 

(kép forrás: Suburban Emergency Management Project)

Az akut torokgyulladás egy-egy extrém kivételtől eltekintve (pl. valaki leforrázza a torkát) gyakorlatilag mindig fertőzés következtében alakul ki. A fertőzést kórokozók hozzák létre, melyek az esetek körülbelül felében vírusok, azon belül is elsősorban adenovírusok, respiratory syncitium vírusok (RSV), illetve ritkán, de előfordulhat parainfluenza vagy influenza vírus is. Egyes vírusfajták (Epstein-Barr, cytomegalovírus, Coxsackie A, herpes, és részben az adenovírus is) speciális klinikai lefolyásúak, és általában a vizsgálati lelet is egyedibb, mint az általános torokgyulladásnál.

A vírusok mellett a másik leggyakoribb kórokozók természetesen a baktériumok. A baktériumok közül az A-csoportú béta-hemolizáló Streptococcusok a leggyakoribbak, valamint Haemophilus Influenzae és Staphylococcus aureus is előfordul. Az utóbbi időben
felmerült, hogy atípusos baktériumok, például Mycoplasma pneumoniae is szintén gyakran okoz torokgyulladást, legalábbis gyakrabban, mint gondolnánk. Ez egy intracelluláris, azaz sejten belül élő kórokozó, és a "hagyományos" torokgyulladásban használt antibiotikumok nem igazán hatnak rá. A Mycoplasma mellett pedig a Chlamydia pneumoniae mint kopatogén, azaz nem önálló, hanem társfertőző kórokozó szerepe is megnőtt.

Előfordulhat az is, hogy nem egy, hanem több kórokozó is egyszerre van jelen, kombinált fertőzés formájában. Ez általában vírus és egyfajta baktérium kombinációját jelenti, ami egy tipikusnak mondható mechanizmus része: vírusfertőzés talaján bakteriális felülfertőződés alakul ki. De olyan kombinált fertőzés is akad, mikor egyszerre több patogén baktérium okozza a gyulladást.

Honnan lehet tudni, hogy baktérium vagy vírus okozza a gyulladást?

Sokszor nehéz eldönteni, de vannak bizonyos jelek, melyek általában bakteriális fertőzésre utalnak. Például ha a beteg lázas, ha a mandulák is érintettek a gyulladásban, illetve ha a nyaki nyirokcsomók is megnagyobbodottak.
Sőt, a fenti három kritériumot még ki lehet egészíteni egy negyedikkel és ötödikkel is: ha NINCS köhögés és NINCS nátha. Az antibiotikumokat javasolt ezekre az esetekre tartalékolni, nem kell minden esetben azonnal felírni. Viszont mint azt feljebb is írtam, a vírusos fertőzés megágyazhat egy bakteriális fertőzésre is, ezért nem árt még egy sima torokgyulladást is kontrollálni.

(ajánlott irodalom még: 
cikk 1 [2001 - Ann Emerg Med], cikk 2 [2006 - Arch Intern Med])

 

HONcode bizonyítvány blogunknak

2009.12.04. | drHorváthTamás | komment

Címkék: ent house hírek

 


 
Két nappal ezelőtt rendelőnk blogja megkapta a svájci illetőségű non-profit szervezet, a Health On Net alapítvány (HON) bizonyítványát. Ez egy hivatalos, nemzetközi elismerése annak, hogy ezen a weboldalon hiteles forrásokból származó egészségügyi információk alapján, szakemberek közreműködésével történik betegfelvilágosítás.

Magyarországon a HONcode-ot velünk együtt eddig csak nyolc egészségügyi portál kapta meg. Előttünk egyébként pont Meskó Bertalan MedIQ blogja szerezte meg ezt a bizonyítványt. Neki ismét szeretném megköszönni az összes eddigi segítséget, tanácsait, amivel hozzájárul a rendelőnk internetes jelenlétének folyamatos fejlesztéséhez, mely egyre hatékonyabb és hitelesebb betegfelvilágosítást tesz lehetővé! Ez a bizonyítvány az ő érdeme is.

 

 

Az alvási apnoe és reflux betegség (GERD) kapcsolata

2009.12.03. | HRobert | komment

Címkék: horkolás reflux obstruktív alvási apnoe garatelzáródás alvásvizsgálat


Horkolás során a garatban fellépő nyomáscsökkenés a gyomortartalom fele is szívó hatást gyakorol, elősegítve ezzel a reflux, vagyis a savas gyomorbennék visszaáramlását a nyelőcsőben. Ez tovább erősíti a horkolást és számos panaszt okozhat.
A cikk szerzői 42 felnőtt beteget vizsgáltak, akik bizonyítottan alvási apnoéban szenvedtek. Mindegyik betegnél elvégezték a gastroscopiát. Több, mint 80%-ban találtak kóros eltérést, a leggyakrabban hiatus herniát, erosiv nyelőcsőgyulladást, gyomornyálkahártya gyulladást, nyombélfekélyt és biliáris refluxot.
A konklúzió az volt, hogy a komplexebb ellátás érdekében az alvási apnoés betegeket gastroenterológiai vizsgálatra is el kellene küldeni.

Presented at the American Academy of Otolaryngology -- Head and Neck Surgery Foundation (AAO-HNSF) Annual Meeting, by Nora Siupsinskiene, MD, PhD, Kestutis Adamonis, MD, and Robert Toohill, MD, October 4, 2009
kép: http://supplementalscience.wordpress.com/2008/03/16/have-you-heard-gerd-is-the-word/

Mik a dobhártyaperforáció leggyakoribb okai?

2009.12.01. | drHorváthTamás | 2 komment

Címkék: trauma fül dobhártya középfül középfülgyulladás krónikus középfülgyulladás akut

 


 
(Képen: jobb dobhártya, főleg a hátsó-alsó, de a hátsó-első negyedre is részben ráterjedő, lekerekített szélű, centrális perforáció)


A dobhártya kilukadásának számos oka lehet. Az okokat két csoportba osztottam aszerint, hogy a perforáció várhatóan magától záródik-e, vagy sem, mivel a betegek első kérdése általában ez. Viszont kiegészítésként az is hozzátartozik, hogy nagyon ritkán, de az elvileg spontán záródó dobhártyalyukak is megmaradhatnak. Ez elsősorban a méret függvénye, bár láttam már extrém nagy traumás eredetű perforációt is spontán záródni.
 


 
Spontán záródó perforáció gyakoribb okai:
 
- heveny középfülgyulladás
 
- direkt mechanikai traumás eredet (pl. fültisztító pálcával történő átszúrás), jellemzően ha a perforáció kicsi
 
- a dobhártya két oldalán bekövetkező hirtelen nyomásváltozás (pl. repülőn, vagy nagy pofon esetén)
 
- külön említeném a iatrogén traumás eredetet, azaz egészségügyi ténykedés következtében létrejött perforációt (pl. egy sima fülmosás miatt is lehet)

Spontán nem záródó perforáció gyakoribb okai:

 
- idült középfülgyulladás
- krónikus dobhártyagyulladás
 
- specifikus gyulladás a középfülben (például a TBC, lsd. ITT)
 
- direkt mechanikai traumás eredet, jellemzően ha a perforáció nagy
 
- iatrogén traumás eredet itt is lehet (pl. fülműtét következtében)

Nagyon ritka okok, a gyógyulás spontaneitásától függetlenül:

- villámcsapás okozta perforáció
- szikra vagy egyéb hőhatás okozta perforáció
- kiterjedt koponyacsont-törés okozta perforáció

Ha valaki hallott/látott még érdekes módon létrejött dobhártyaperforációt, örülnék, ha megírná!

 

 

Fontos-e az orrsövényferdülés kardiológiai vonatkozása?

2009.11.30. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr orrsövény orrsövény műtét

 

Az orrsövényferdülés befolyásolja a szívműködést?
Elég vad dolognak hangzik, pedig úgy tűnik, befolyásolja. Egy érdekes, pár hónapja az European Archives of Oto-Rhino-Laryngology-ban megjelent 
cikket olvastam tegnap, amelyben a fenti meglepő összefüggést vizsgálták.

A kollégák abból indultak ki, hogy az orrsövényferdülés befolyásolja az orrnyálkahártya működését. Ismert dolog, hiszen a ferde orrsövény kvázi tartós nyálkahártya gyulladást okoz, nyálkahártya duzzanattal, fokozott váladéktermelődéssel. Ez vagy csak simán a csökkent légáramlás révén jön létre, vagy még inkább ha olyan fokú a ferdeség, hogy az orrssövény hozzáér az orr oldalsó falához, vagy valamelyik orrkagylóhoz, és ez mechanikai irritációhoz vezet. Az orrnyálkahártyának van érző, és vegetatív (erek, mirigyek, stb.) beidegzése is. A kutatók azt vizsgálták, hogy a nyálkahártya irritációja indít-e olyan kóros reflexet a nyálkahártya érzőidegén és vegetatív idegein keresztül, mely akár a szívet is érintheti. Hiszen annak is jelentős vegetatív beidegzése van (n. vagus). Az úgynevezett Heart rate variability (HRV) -t vizsgálták, mellyel a szívritmus változását lehet mérni. Kiderült, hogy az orrsövényferdülés, pláne ha az orrsövény hozzáér az orr oldalsó falához, paraszimpatikus aktivitást okoz a szívben, lassíthatja a szívműködést.

Jó lett volna, ha meg lehetett volna mérni a HRV-t a ferde orrsövényű betegekben nyálkahártya lohasztás után is. Persze azzal az a probléma, hogy a lohasztó szerek általában befolyásolják a szívműködést, hiszen érösszehúzok. Esetleg a szteroidos orrspray jöhetne még szóba, bár kontakt mechanikai irritációnál az meg már szinte semmit nem ér.


Mindenesetre azt gondolom, hogy az orrsövényferdülés ezen kardiológiai vonatkozásának óriási jelentősége nincs, inkább csak egy újabb bizonyíték, hogy a szervezetben egy adott helyen lévő eltérés más, távolabbi szervek működésére is kihathat. Nem hiszem, hogy egy orrsövényműtét érdemi szívfunkció-javító hatással bírna.

Egyébként egyszerűsített formában még egy olyat lehet tenni, hogy műtét előtt és után is regisztrálni a betegek pulzusát. Sajnos Holter monitort nem lehet mindenkire csak ezért felaggatni, hogy rendes EKG-t nézzünk, de ez kivitelezhető.

 

Távoli áttétek kialakulása fej-nyaki laphámrákban

2009.11.27. | drHorváthTamás | komment

Címkék: dohányzás nyirokcsomó onkológia nyak gége garat

 

A fej-nyaki, laphám eredetű rosszindulatú daganatok -ide tartozik a gége, szájüreg, algarat, és nyelv kiindulású rákok messze döntő többsége- elsősorban a környékbeli nyaki nyirokcsomókba adnak áttétet. Szerencsére a többi rosszindulatú daganathoz képest elég ritkán keletkeznek távoli szervekben is metasztázisok, ennek előfordulási aránya legfeljebb 10%. Egy 2001-es, rendkívül nagy beteganyagot feldolgozó (2550 eset) Laryngoscope cikk szerint ez az érték konkrétan 8,5%, ami a nagy betegszám miatt tényleg jó megközelítés.

Ha mégis ad távoli áttétet a daganat, az leggyakrabban a tüdőben keletkezik, de előfordulhat csontban, bőrben, a mediastinumban, vagy a májban is. Egy 2001-es Journal of Oto-Rhino-Laryngology and Related Specialties cikk szerint, ha kialakul távoli metasztázis, akkor 66%-ban a tüdőben fordul elő, minden más hely legfeljebb 10-20% erejéig jön szóba.

A távoli áttét kérdése fontos, mert megléte vagy hiánya alapjaiban határozza meg a kezelési lehetőségeket. Sajnos a túlélésen sokat ront a távoli áttét megjelenése. Ugyanis ezzel például egy heroikus, komoly életminőség-romlással járó fej-nyaki műtét sem oldja meg a problémát, hiszen hiába vesszük ki az elsődleges daganatot az esetleges helyi nyaki nyirokcsomó áttétekkel együtt, egy távoli szervben ottmarad a daganat. Sőt, ha egy messzebb lévő helyen már van metasztázis, akkor arra sincs semmi garancia, hogy több másik szervben nincs-e ugyanilyen áttét, csak még esetleg a méretük olyan kicsi, hogy nem mutathatók ki.

A fentiek miatt jó tudni előre, hogy mik azok a faktorok, amik valószínüsítik, hogy kialakul-e távoli áttét, vagy sem. A decemberi European Journal of Surgical Oncology-ban megjelent egy ezzel kapcsolatos cikk. Itt 391 fej-nyaki laphámrák miatt kezelt beteget vizsgáltak, akiknél 11%-ban alakult ki távoli áttét. Úgy találták, hogy az elsődleges daganat helye, az elsődleges daganat kiterjedése, illetve a nyaki nyirokcsomó áttétek száma határozza meg a távoli metasztázis kialakulásának esélyét. Algarati és gégerák esetén, ha az elsődleges daganat már nemcsak a hámréteget, hanem az alatta fekvő izmokat vagy porcot is beszűri, illetve ha több nyaki nyirokcsomó régió is érintett, akkor nagyobb eséllyel alakul ki távoli áttét.

Konklúzió: Az elsődleges faktor a távoli áttétnél az idő! Időben kell felismerni a daganatot, és időben is kell elkezdeni kezelni, mert ezzel megelőzhető a távoli áttét kialakulása. De persze legjobb a megelőzés (dohányzás, alkoholfogyasztás szerepe!), illetve a rizikócsoport szűrése!

 

Lehet-e valakinek allergiás náthája negatív bőrteszt mellett?

2009.11.25. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr allergia

 

Igen, lehet.

Mondhatni drámaian nőtt a különféle orrpanaszos betegek száma az utóbbi évtizedekben. Ezen betegek egy jó része később a kivizsgálás során az igazolható allergiás betegek közé kerül, azonban nagyon sokszor az allergiatesztek nem mutatnak ki semmiféle eltérést. Ilyen esetben beszélhetünk hivatalosan NAR-ról (non-allergic rhinitis; nem allergiás nátha), még akkor is, ha adott esetben a betegek tipikusan allergiás panaszokról számolnak be, például orrviszketés, vizes orrfolyás, tüsszögés. Sőt, a legnagyobb csavar, ha mindezen panaszok ciklikusan, kifejezetten egy bizonyos pollen szezonjában fordulnak elő.

Ilyenkor mi lehet a háttérben?

Létezik egy teória az úgynevezett "helyi" allergiáról. Azaz eszerint kizárólag ott helyben, az orrnyálkahártyában lezajló IgE mediálta allergiás reakció okozza ezt a jelenséget. Vagyis ez olyan allergiás nátha lenne, ami csak az orrnyálkahártyából kimutatható, de máshonnan nem.

Egy hónappal ezelőtt az Allergy and Asthma Proceedings-ben megjelent egy összefoglaló cikk, mely ezt az elméletet járja körbe korábbi, ezzel foglalkozó tanulmányok alapján. A cikk konklúziója, hogy bár számos tanulmány során jópár fajta kísérletet végeztek ezzel kapcsolatban, de valójában nem egyértelmű, hogy ez lenne a magyarázat. Legalábbis nem lehet általánosítani, mert az eredmények vegyesek. Vannak olyan cikkek, melyek szerzői biztosan állítják, hogy egy bizonyos százalékban nagyon valószínű, hogy helyi allergia áll a háttérben. Például egy az Allergy-ben megjelent cikk 35%-ra teszi szezonális panaszokkal járó NAR-ban a fenti jelenség arányát, egy Journal of Allergy and Clinical Immunology cikk pedig majdnem hasonló arányt sejtet nem szezonális NAR-ban is. Sőt, egy 2003-as cikkben már evidenciaként kezelik a helyi allergiát, és javasolták, hogy nevezzék el ezt a jelenséget "entopia"-nak (belső vagy helyi allergia), szemben az atopia-val, a kimutatható allergiás náthára való hajlammal.
Most pedig jöhet pár szkeptikus vélemény:
Egy tavaly az Annals of Allergy, Asthma & Immunology-ban megjelent cikk szerint a fentiek nem igazolhatók az általuk vizsgált betegcsoportban, illetve itt van még egy, ugyanebből az újságból való tanulmány, mely ezt az elméletet szintén elveti. Legalábbis ez utóbbi cikkben egyértelműen szoros összefüggést találtak az általános kimutathatóság és a panaszok között, ergo indirekt tagadják a helyi allergiát.

Én személy szerint azt gondolom, hogy létezik a helyi allergia, vagy valami hasonló mechanizmus. Bár abban biztos vagyok, hogy nem húzható rá minden NAR-ral élő betegre ez a skatulya. Mivel nem hagyott nyugodni a dolog, megkérdeztem
Tóta Julianna tanárnőt, mert gondoltam ha valaki, akkor ő biztos meg tudja mondani mi a helyzet. Tanárnő azt mondta, hogy igen, létező elmélet, és akár igaz is lehet, de első körben onnan induljunk ki, hogy a különböző allergiatesztek hatékonysága nem biztos, hogy a 90%-ot eléri. Azaz maga az általunk végzett teszt sem feltétlen elég szenzitív az allergiás nátha diagnózisára.

Tehát jók az elméletek, kellenek is, de a diagnosztika gyengeségét nem szabad kihagyni.

 

Alvási apnoés a gyermekem?

2009.11.24. | HRobert | komment

Címkék: alvás alvászavar horkolás mandulaműtét garat obstruktív alvási apnoe garatelzáródás alvásvizsgálat gyermek fül orr gégészet

A cikk Caleb történetét ismerteti, akinek hangos, horkoló légzését 2 éves korában észlelték először a szülei. Akkor kezdtek csak jobban aggódni gyermekük miatt, amikor a horkolás közben fuldoklásra is figyelmesek lettek. A fiú 9 éves korára túlsúlyossá vált, melyen a rendszeres testmozgás sem segített, sőt, a fáradékonyság miatt sportolni sem tudott komolyabban. Reggelente már a cipő felhúzása is komoly erőfeszítésébe került.
Alvásvizsgálatra került sor, melynek során alvási apnoét állapítottak meg. A sebész eltávolította Caleb manduláit. A horkolás és sok egyéb panasz ezt követően megszűnt.
Ha gyermeke alvási apnoe tüneteit mutatja, forduljon a gyermekorvosához, tanácsolják a cikk írói, ugyanis az alvási apnoe nappali fáradtságot és iskolai viselkedési zavarokat okozhat. A Chest egyik cikke szerint a hangosan horkoló gyermekek körében kétszer olyan gyakori a tanulási probléma. Egy rossz alvás után a gyermekek nappali tevékenységét hiperaktivitás és figyelemhiányos állapot jellemzi. Az alvási apnoe növekedésbeli elmaradással és kardiovaszkuláris betegségekkel is kapcsolatban lehet.
Az alvási apnoe gyermekkorban jellegzetes tünetei:
- hangos, rendszeres horkolás
- légzéskihagyások, fuldoklás éjszaka
- nyugtalan alvás, abnormális testpozíció (fejpozíció) alvás alatt.
- erős éjszakai izzadás
- viselkedési, iskolai és szociális problémák a gyermekkel
- nehéz ébreszthetőség reggel
- fejfájás, főleg a reggeli órákban
- irritált, agitált, agresszív állapot
- elbóbiskolások napközben
- jellemző a szájon át légzés és az orrhangú beszéd

Bővebb info angol nyelven a gyermekkori alvási apnoéról itt

 

Fül- orr- gégészeti rövidhírek twitteren - 4.

2009.11.23. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül reflux gége halláscsökkenés garat mandula körüli tályog fess műtét melléküregek hangszalag nyálmirigyek dobhártya fül orr gégészeti rövidhírek twitteren gyermek fül orr gégészet középfül torokmandula biofilm hangszalagbénulás


 


 


 
Az elmúlt hetekben twitteren olvasott/közzétett/továbbadott szakmai hírekből, publikációkból a legfontosabbak és legérdekesebbek, egy csokorban:


Ritka, öröklött halláscsökkenés:
Egy család nőtagjait érintő, vezetéses halláscsökkenést okozó, domináns öröklődésű hallócsontláncolati eltérés: hajlott üllő, fixált kengyel, prominens arcideg csatorna, mely miatt nem lehetett műtétet kivitelezni. Cikk ITT.


Moraxella catarrhalis okozta akut középfül gyulladás kisgyermekkorban:

Közel 13000 középfül gyulladást vizsgálva első fertőzésben gyakrabban találtak ilyen kórokozót, mint visszatérő gyulladásban, valamint a M. catarrhalis a többi kórokozóhoz képest ritkábban okoz dobhártya perforációt, és egyszer sem okozott mastoiditist. Cikk ITT.

Pseudomonas aeruginosa biofilm hallócsont protéziseken:

Leggyakrabban hydroxylapatit és műanyag hallócsont protéziseken alakulnak ki biofilmek. Cikk ITT.


Az epinefrin mellékhatásai FESS műtét során:
Érzéstelenítésként használt 2%-os lidokain 1:100.000 higítású, érösszehúzó epinefrinnel kiegészítve már okozhat szív- érrendszeri mellékhatást, míg 1:200.000 higításban nem. Cikk ITT.


Fusobacterium szerepe mandula körüli tályogban:
Dániában mandula körüli tályogok esetén a Fusobacteriumok bizonyultak a leggyakoribb kórokóznak. Ennek a megfelelő antibiotikus kezelés kiválasztásában van nagy jelentősége. Cikk ITT

Szatellita daganatok nyálmirigy pleomorph adenomában:

A nyálmirigyek egyik jóindulatú daganatféleségének, a pleomorph adenomának a kezelése során 3.7%-ban megfigyeltek nyúlványszerű szatellita daganatokat is, mely potenciális kiújulási forrás lehet. Cikk ITT.

Inhalációs szteroidok okozta hangszalag eltérések:
Az asztmás betegek által használt inhalációs szteroidok egyrészt nyálkahártya-, másrészt akár izomproblémát is okozhatnak a hangszalagokban. Cikk ITT.

Myxödéma okozta kétoldali hangszalag bénulás:

Pajzsmirigy alulműködés következtében kialakult myxödéma akár kétoldali hangszalagbénuláshoz is vezethet. Cikk ITT.


Az alvási apnoe egy ritka oka:
Egy beteg gégéjének aryporcain izom eredetű jóindulatú daganatot találtak, mely a betegnél tipikus alvási apnoe tüneteit okozta. Emiatt először nem is került felismerésre. Cikk ITT.

Pepsin szerepe a refluxban:

Úgy néz ki, nemcsak a gyomortartalom savassága, hanem a pepszin nevű enzim is szerepet játszik a reflux okozta fül- orr- gégészeti betegségek kialakulásában. Cikk ITT.
 

 

süti beállítások módosítása