A minőségi hallókészülékekkel foglalkozó Phonak cég elkészítette az eddigi legjobb és legegyszerűbben használható online hallástesztet. Semmi más nem szükséges hozzá, csak egy csendesebb helység, egy jó fejhallgató (esetleg jó hangszórók is megteszik), és alapszintű angoltudás. Egy kellemes hang egyre halkabban, egyre erősebb háttérzaj mellett a monitoron látható tárgyak közül nevez meg mindig egyet, melyre kattintva jelezhetjük, hogy értjük, mi hangzott el. A tesztet ITT lehet elvégezni.
Nem szabad elfelejteni, hogy ez egyfajta szűrésre jó csak, nem helyettesíti a csendeskamrában végzett audiológiai kivizsgálást! Amennyiben az eredmény alapján (és nem a hiányos angoltudásnak köszönhetően) felmerül hallásprobléma lehetősége, fül- orr- gégészeti vizsgálat javasolt!
Aki szeretne további online hallástesztet végezni (bár szerintem kevésbé jók):
http://www.phys.unsw.edu.au/jw/hearing.html
http://www.digital-recordings.com/hearing-test/ht-products.html

Hangintenzitás értékekhez (dB) tartozó érzetek
(forrás: http://www.soundadvice.info/)

Korábban már volt szó a heveny és az idült melléküreg gyulladásról, valamint arról is, hogy miért szükséges különbséget tenni a kettő között. Alapvető különbség van a két betegség kialakulásának mechanizmusában, ami miatt a panaszok is különbözőek, és a kezelés is más. Az idült melléküreg gyulladás az esetek nagyon nagy részében a nyálkahártya normál ingerekre adott kóros válasza révén jön létre. Tehát egyfajta genetikai eltérésről van szó, ami miatt a nyálkahártya olyankor is gyulladásban van, mikor egyébként nem kéne. Kutatócsoportok már régóta próbálják megtalálni az(oka)t a faktor(oka)t, ami elindítja ezt a kóros immunológiai folyamatot. Két különböző elmélet létezik, bár sokfajta kísérlet ellenére egyik sem nyert még 100%-ban létjogosultságot. Van közös vonás a két teóriában: mindkét esetben valamilyen kórokozó által kiváltott téves vagy túlzott immunreakciót gyanítanak a háttérben.





A kérdés azért fontos, mert arról a két antibiotikum csoportról van szó, melyekkel a baktériumok okozta fül- orr- gégészeti fertőző betegségek nagy részét jól lehet kezelni. Viszont korábban kimutatták, hogy aki penicillinre allergiás, az kb. 10% eséllyel cefalosporin származékokra is érzékeny. Emiatt ezeknél a betegeknél mindkét, a kezelésében egyébként hatékony gyógyszercsoportot óvatosságból mellőzni szoktuk. Viszont ez azzal jár, hogy a penicillin allergiás betegeknél nem mindig a leginkább javasolt gyógyszert, hanem az adott betegségben csak másod- vagy harmadvonalbelinek számító antibiotikumot írunk fel. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezek az antibiotikumok rosszak lennének. Csak éppen jó lenne őket más célra félretenni, nehogy a gyakoribb használat miatt rezisztencia alakuljon ki ellenük a baktériumokban. Azaz olyan esetekre kellene a többi antibiotikumot tartalékolni, mikor a penicillinek vagy a cefalosporinok hatástalanok.