Újabb vizsgálat bizonyította, hogy az alvási apnoe halálhoz vezethet.
A tanulmány eredményeit 2009 augusztusában publikálták. A vizsgálatban 6441 embert vontak be, akik 40 év felett voltak. Az alvásvizsgálat mobil poligráffal a páciensek otthonában történt. Minden résztvevő esetében meghatározták az alvásvizsgálat eredményéből az AHI értéket, ami a légzéskimaradások óránkénti átlagát jelenti. Ezt követően a pácienseket az AHI érték alapján sorolták csoportokba: 5-15 közötti AHI enyhe alvási apnoe, 15-30 között közepesen súlyos, 30 feletti AHI súlyos alvási apnoe. A résztvevők egészségi állapotát 8 éven át követték. Ezen idő alatt 1047-en haltak meg, melyből 587 volt férfi, 460 pedig nő. Az adatok elemzése azt mutatta, hogy a súlyos alvási apnoésok esélye a halálra 46%-kal nagyobb volt, mint a nem alvási apnoés pácienseké. A kockázat növekedése középsúlyos alvási apnoében 17% volt. A halál kockázata 40-70 év közötti súlyos alvási apnoés férfiaknál még magasabb volt, elérte a kétszeres szorzót.
A vizsgálatban résztvevők között a férfiaknál 8% volt a súlyos alvási apnoe előfordulása, míg nőknél 3%. Közepes és súlyos alvási apnoés betegekben gyakoribb volt a magas vérnyomás, a cukorbaj és a szívbetegség. A teljes cikk itt olvasható.
Alvási apnoe és halálozás
2009.11.16. |
HRobert
|
Címkék: alvászavar halálozás horkolás obstruktív alvási apnoe alvásvizsgálat poligráfia
Középfülbe adott szteroid, mint kezelési lehetőség
2009.11.14. |
drHorváthTamás
|
Címkék: fül gyógyszerek belsőfül halláscsökkenés meniere betegség
(kép forrás: www.tchain.com/otoneurology)
Végignézve a rendelő közösségi könyvjelzőjét, csak október-novemberben 4 olyan cikket is elmentettem, ami a középfülbe adott szteroid hatását elemzi különböző belsőfül eredetű betegségekben, például hirtelen halláscsökkenésben, fülzúgásban, Meniere betegségben. Valójában egyik tanulmány sem mutatott ki átütő hatást a szisztémás, tabletta formájában adott szteroidhoz képest. Pedig mint ötlet, nagyon jó, hiszen ezzel kikerülhető lenne egy csomó szteroid mellékhatás, mint például a só-víz háztartás felborulása, a vérnyomás befolyásolása, gyomor-bélrendszeri panaszok, vagy a hormonrendszert érintő mellékhatás.
Tegnap az Audiology & Neurootology-ban megjelent egy összefoglaló cikk, mely 1966-tól napjainkig elemzett összesen 38, ezzel a témával foglalkozó tanulmányt. A cikk konklúziója az volt, hogy sajnos hiába folynak már régóta kutatások a középfülbe adott szteroiddal kapcsolatban, egyértelmű, "protokollosítható" javallat nem állítható fel ezek alapján.Ugyanis ezekben a tanulmányokban nagyon eltérőek a kísérleti protokollok, ráadásul az eredmények is ellentmondásosak. Ezek alapján nem lehet eldönteni, hogy ha egy beteg hirtelen halláscsökkenéssel jelentkezne nálam, akkor a mellékhatás rizikót is figyelembe véve nagyobb esélyt adok-e a gyógyulásra azzal, ha nem tabletta formájában adom a szteroidot, hanem a középfülbe fecskendezve. Talán. De ha mégis emellett döntök, hogy injekció, akkor mégis mekkora dózisban adjam? Adjam csak egyszer, vagy többször is kell? Leépítve, mint a tabletta formátumú szteroidot? Vagy x napig ugyanannyit? Szóval a kérdés kérdést szül.
Végignézve a rendelő közösségi könyvjelzőjét, csak október-novemberben 4 olyan cikket is elmentettem, ami a középfülbe adott szteroid hatását elemzi különböző belsőfül eredetű betegségekben, például hirtelen halláscsökkenésben, fülzúgásban, Meniere betegségben. Valójában egyik tanulmány sem mutatott ki átütő hatást a szisztémás, tabletta formájában adott szteroidhoz képest. Pedig mint ötlet, nagyon jó, hiszen ezzel kikerülhető lenne egy csomó szteroid mellékhatás, mint például a só-víz háztartás felborulása, a vérnyomás befolyásolása, gyomor-bélrendszeri panaszok, vagy a hormonrendszert érintő mellékhatás.
Tegnap az Audiology & Neurootology-ban megjelent egy összefoglaló cikk, mely 1966-tól napjainkig elemzett összesen 38, ezzel a témával foglalkozó tanulmányt. A cikk konklúziója az volt, hogy sajnos hiába folynak már régóta kutatások a középfülbe adott szteroiddal kapcsolatban, egyértelmű, "protokollosítható" javallat nem állítható fel ezek alapján.Ugyanis ezekben a tanulmányokban nagyon eltérőek a kísérleti protokollok, ráadásul az eredmények is ellentmondásosak. Ezek alapján nem lehet eldönteni, hogy ha egy beteg hirtelen halláscsökkenéssel jelentkezne nálam, akkor a mellékhatás rizikót is figyelembe véve nagyobb esélyt adok-e a gyógyulásra azzal, ha nem tabletta formájában adom a szteroidot, hanem a középfülbe fecskendezve. Talán. De ha mégis emellett döntök, hogy injekció, akkor mégis mekkora dózisban adjam? Adjam csak egyszer, vagy többször is kell? Leépítve, mint a tabletta formátumú szteroidot? Vagy x napig ugyanannyit? Szóval a kérdés kérdést szül.
Az irány adva van, csak kicsit jobban össze kell boronálni az ezzel foglalkozó kutatásokat. Addig is marad a jó öreg tabletta.
Kiút a depresszióból?
2009.11.12. | drHorváthTamás | 1 komment
Energiahiányos állapot, levertség, az érdeklődés elvesztése, koncentrációzavar, fáradtság: ezek a tünetek közös jellemzői a depressziónak és az alvási apnoénak. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy szoros a kapcsolat a két betegség között. 2005-ben a Chest-ben publikált tanulmány szerint a depressziós betegek jelentős része javult az alvási apnoeban alkalmazott CPAP kezelés hatására.
A probléma az, hogy a depressziót kezelő pszichiáterek nem nagyon küldik el a betegeiket alvásvizsgálatra. Miért? A gyógyszercégek évente több tízmillió dollárt költenek reklámokra, melyek a pszichiáterek és a közvélemény meggyőzését szolgálják, hogy a depresszió kezelésének módja az antidepresszáns adása. De mi a teendő akkor, ha az antidepresszáns hatása nem kielégítő? Adjunk több antidepresszánst egyszerre! A gyógyszercégek létrehoztak egy külön antidepresszáns csoportot, melyet „kiegészítő”, „szabadon hozzáadható” antidepresszánsoknak hívnak. A jelenlegi trend azt mutatja, hogy a depressziós betegek kétharmadánál egynél több antidepresszánst kell alkalmazni egyszerre. Ha depressziós, és emellett alvási apnoéra jellemző tünete is van (pl. horkol), nagyon javasolt a pszichiáter mellett alvásvizsgálatra is elmennie - tanácsolja a SleepGuideCrew cikk, ami itt olvasható.
Kommentár: nyilván túlzás lenne azt állítani, hogy depresszió esetén kezdjünk CPAP kezelést a gyógyszer helyett, mivel az endogén depresszió agyi neurotranszmitter regulációs zavar következménye, és ezen valóban csak az antidepresszánsok segítenek. Figyelemre méltó azonban az a tény, hogy a cikk eredeti oldalán 25 blogbejegyzés van, ahol az olvasók reagáltak a cikkíró megállapításaira. Ebben saját tapasztalataikat mondják el, és egyöntetűen úgy nyilatkoznak, hogy a depressziójuk megszűnt a CPAP kezelés megkezdése után, és az antidepresszánst is abba tudták hagyni.
A tanulság talán az, hogy depresszió esetén érdemes alvásvizsgálatra is elmenni és az alvási apnoe betegséget kizárni.
Hogyan ne aludjunk...
2009.11.12. |
HRobert
|
Címkék: stressz obstruktív alvási apnoe garatelzáródás alvásvizsgálat poligráfia
Itt egy szemléletes video az alvási apnoéról (forrás: YouTube; quietsleep4u). A garatban kialakuló elzáródás fulladásos tüneteket idéz elő, mígnem az agyból kiinduló ébredési reakció (stresszreakció) véget vet ennek. Ezek a jelenségek periódikusan ismétlődnek alvás alatt, akár több százszor is. A horkolás csak egy következmény, az ereje nincs összefüggésben az alvási apnoe súlyosságával. Az éjszaka során megfigyelt légzésleállások, apnoék mindenesetre figyelemfelhívó jelek kellenek, hogy legyenek. Az alvási apnoe okozta visszatérő éjszakai stressz elsősorban a koszorúsereket és az agyi keringést károsítja, de minden szervre kihatással van. Fontos a betegség mielőbbi felismerése és kezelése.
Teniszlabdával az alvási apnoe ellen?
2009.11.11. |
drHorváthTamás
|
Címkék: horkolás obstruktív alvási apnoe pozicionális terápia
Közismert tény, hogy a horkolás erőssége és az alvási apnoe súlyossága nagyon gyakran háton fekve a legkifejezettebb. Éppen ezért az alvási apnoe bizonyos eseteiben a háton fekvés elkerülése kedvező hatású lehet. Az 1980-as évek elején kezdték alkalmazni, az úgynevezett pozicionális terápiát alvási apnoéban, melynek során öv segítségével egy teniszlabdát rögzítettek a hátra. Ez a háton fekvést kényelmetlenné tette rákényszerítve a beteget arra, hogy az oldalán feküdjön. Oldalt fekve a garat lágyrészei kevésbé hajlamosak a kollapszusra.
A Journal of Clinical Sleep Medicine-ben közölt új tanulmány a teniszlabda hosszú távú alkalmazhatóságát vizsgálta alvási apnoés betegeken. A vizsgálatba 67 alvási apnoés beteget vontak be, túlnyomórészt túlsúlyos, 60 év átlagéletkorú férfiakat. Az átlag AHI (apnoe/hypopnoe) érték 29.6/h volt, mely 53/h-ra emelkedett háton fekve, és 14.1/h-ra csökkent oldalt fekvő testhelyzetben. A teniszlabda-módszert megtanítva 2.5 évig követték a betegeket. A vizsgálat végén csupán 4-en nyilatkoztak úgy, hogy még mindig teniszlabdával alszanak. 9-en a betegek közül azt állították, hogy megtanulták a háton fekvést elkerülni az alvás során teniszlabda nélkül is.
Sajnos a betegek túlnyomó részénél kudarcot vallott a teniszlabda alkalmazása. Fő panasz a kényelmetlenség, a teniszlabda elmozdulása, a hátfájás, illetőleg a terápia hatástalansága volt. Az eredeti összefoglaló itt olvasható.
Kommentár: Fontos tudni, hogy az alvási apnoe csak kisebb hányadában tapasztalható pozíciófüggés. Erre felvilágosítást az alvásvizsgálat ad. Amennyiben a pozíciófüggés kifejezett, érdemes a teniszlabda (pingpong labda?) módszert kipróbálni, bár a tanulmány alapján csupán kb. 6% az esély.
Fül- orr- gégészek a közösségi hálón
2009.11.11. | drHorváthTamás | 1 komment
Címkék: fül orr gégészeti hírek
Már régóta tervezem, hogy egy olyan bejegyzést írjak, melyben bemutatom a külföldi fül- orr- gégészek közösségi hálózatokon való megjelenését. Hiszen nyilván nem én vagyok az egyetlen fül- orr- gégész, aki az internetes közösségi hálózatokat használja, hanem szerencsére több kolléga/intézmény is él a web2.0-ás eszközök adta lehetőségekkel. Mások is írnak blogot, fent vannak twitteren, facebookon, bár sajnos azért nem tömegével. Ez a bejegyzés mindenesetre róluk szól. A lista nem teljes, de a lényeges fül- orr- gégészeti megmozdulások mindenképpen itt vannak.
Blogok:
A Fauquier ENT egy Virgina állam-beli (USA) fül- orr-gégészeti rendelő. 1-2 naponta frissített blogjuk van, sok képpel, inkább aktualitásokkal, rövidebb, nem annyira tudományos mélységű, de nagyon hasznos bejegyzésekkel. Twitteren is fent vannak: @FauquierENT. Sőt, Facebook-on is, bár oda csak a blogbejegyzéseiket irányítják át.
A havonta többmillió netező által látogatott about.com oldalnak is van saját fül- orr- gégészeti blogja, melynek írójától, Kristin Hayes-től már idéztem is itt. Kristin twitteren is fent van: @kahayes
EAR NOSE & THROAT Abstracts: Szigorúan csak szakmai, aktuális fül- orr- gégészeti cikkek absztraktjai találhatók ebben a blogban.
EAR NOSE & THROAT Abstracts: Szigorúan csak szakmai, aktuális fül- orr- gégészeti cikkek absztraktjai találhatók ebben a blogban.
Csak részben fül- orr- gégészethez kapcsolódó, de szakmailag rendkívül precíz és élvezetes blog a dr. Ves Dimov által írt Allergy Notes is, mely mindenféle allergiával kapcsolatos témáknak ad helyet, gazdagon illusztrálva, laikusok számára is érthető módon leírva. Ves Dimov az egészségügyel kapcsolatos twitter egyik legmeghatározóbb alakja is, két accounttal is jelen van: @DrVes, és @Allergy néven.
Twitter:
Én kb. 20-30 fül- orr- gégészeti témában csiripelő emberről tudok. Őket egy twitter listában már össze is szedtem: http://twitter.com/ENTHouse/ent#
(Egyébként a twitter lista óriási segítség, mindenkinek csak ajánlani tudom a használatát!)
A blogoknál is említettem pár twitter accountot, rajtuk kívül még ők aktívak:
- Amerikai Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyak Sebészeti Szakmai Kollégium: @AAOHNS
- Massachusetts Eye and Ear Infirmary, világhírű szemészeti- és fül- orr- gégészeti klinika: @MassEyeAndEar
A blogoknál is említettem pár twitter accountot, rajtuk kívül még ők aktívak:
- Amerikai Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyak Sebészeti Szakmai Kollégium: @AAOHNS
- Massachusetts Eye and Ear Infirmary, világhírű szemészeti- és fül- orr- gégészeti klinika: @MassEyeAndEar
- Dr. Michael Kortbus, a Northern Dutchess ENT fül- orr- gégészeti rendelő orvosa, New York Yankees fan :), és nagyon segítőkész: @mijoko
- ENT and Allergy Associates, new yorki fül- orr- gégészeti rendelő: @ENTandAllergy
- Texas ENT & Allergy texasi fül- orr- gégészeti rendelő: @TexasENTAllergy
Facebook:
- ENT and Allergy Associates, new yorki fül- orr- gégészeti rendelő: @ENTandAllergy
- Texas ENT & Allergy texasi fül- orr- gégészeti rendelő: @TexasENTAllergy
Facebook:
Facebook-on (egyelőre) nincs nagy élet, de a twitternél már emlegetett Amerikai Fül- Orr- Gégészeti Szakmai Kollégium képviseltetve van itt is. Elsősorban intézményi híreket adnak közre, néha szakmai érdekességek is előfordulnak.
Viszont már van két említésre méltó fül- orr- gégészeti csoport is a facebook-on. Az egyik a jelenleg 666 (ördögi szám, ez jelent valamit... :)) tagot számláló Otolaryngology - Head and Neck Surgery, ahol hetente frissített információk vannak, kongresszusokról, fejleményekről, kutatásokról. A másik a ritkábban frissített, jelenleg 401 tagot számláló Professionals in Otolaryngology.
Csontállomány gyulladása idült melléküreg gyulladásban
2009.11.10. |
drHorváthTamás
|
Címkék: orr fess műtét arcüreg melléküregek rostasejt orrpolip melléküreggyulladás idült
Az idült melléküreg gyulladásról (krónikus rhinosinusitis) már többször esett szó. Ebben a betegségben nemcsak a nyálkahártya van folyamatosan gyulladásos állapotban, hanem az alatta elhelyezkedő csontos állomány, azaz a melléküregek falai is. Ennek előfordulási arányát egy az American Journal of Rhinology-ban, 2006-ban megjelent cikk 36-53%-ra teszi a műtét során eltávolított anyag szövettani vizsgálata és a radiológiai (melléküreg CT) lelet alapján.
Ráadásul már több tanulmány is kimutatta, hogy műtétet követően a csontok gyulladásos állapota még kifejezettebb lett. Például tavaly szintén az American Journal of Rhinology-ban jelent meg az a 25 beteg alapján készült felmérés, mely szerint a rostarendszer csontos falának állománya az operált betegek esetében jóval fellazultabb, csökkent denzitású volt mind az egészséges kontroll csoporthoz, mind a beteg, de még műtét előtt álló csoporthoz képest, és a csontújdonképződés miatt a műtéte(ke)n már túlesett betegek arcüregének térfogatát egyértelműen kisebbnek mérték a többi csoporttal összehasonlítva.
Tegnap pedig a European Archives of Oto-Rhino-Laryngologyban jelent meg egy cikk, mely a hasonló eredményről számolt be orrpolipos betegek esetén is: a 82 betegen végzett vizsgálat során kiderült, hogy az első műtéten átesett betegeknél 30%-ban, míg a többedik műtéten átesett betegeknél 87,5%-ban volt szövettanilag kimutatható csontos állomány gyulladás.
Miután olvastam ezt a cikket, továbbadtam twitteren. Szerencsére mások is érdekesnek találták, sőt, egyik amerikai kolléga még a saját tapasztalatait is hozzáfűzte: szerinte az úgynevezett shaver-technikával végzett műtét után még inkább észlelhető a csont gyulladása annak ellenére, hogy shaverrel sokkal könnyebben és elvileg atraumatikusabban, tehát kevesebb szöveti sérüléssel lehet dolgozni. A pontos okot nem tudtuk tisztázni, de véleményem szerint a fokozott csontújdonképződés és a nem megfelelő nyálkahártya regeneráció túl sok nyitott csontfelszínhez vezet ebben az esetben, és ez okozhatja a kifejezett csontgyulladást.
Hangszalagbénulás tünetei
2009.11.07. |
drHorváthTamás
|
Címkék: köhögés nyak gége hangszalag hangszalagbénulás
Hangszalagbénulás esetén a hangszalagok nyitása vagy zárása nem működik megfelelően. Ez befolyásolja a légzést és a hangképzést is, sőt, a rossz zárás miatt még aspiráció, félrenyelés is felléphet. A bénulás általában egyoldali, ritkán azonban kétoldali is lehet. Ez főleg a légzés szempontjából jelenthet akár életveszélyes állapotot.
A hangszalagbénulás tünetei általában a bénulás fellépte idején a legrosszabbak, később javulni szoktak. Ez elsősorban az egyoldali hangszalagbénulásra igaz.
A bénulás tünetei a következők:
- rekedtség (dysphonia)
- légszomj: egyoldali bénulás esetén csak jelentősebb fizikális, esetleg emocionális terhelés mellett kifejezett, míg kétoldali bénulás esetén nyugalmi fulladás is fennáll
- nehezített beszéd: hamarabb elfárad a beteg beszéd közben, egy levegővel rövidebb ideig képes csak beszélni, nehezére esik a hangos beszéd, illetve hosszabb beszéd akár nyaki fájdalmat is okozhat
- gyakori félrenyelés
- gyakori köhögés: ez elsősorban a félrenyeléshez köthető, azonban a nyál észrevétlen aspirációja miatt nem feltétlen csak táplálkozás alatt léphet fel
Melyik tünet milyen gyakran fordul elő?
Egy 2000-ben megjelent Otolaryngology & Head and Neck Surgery cikkben 50 beteget vizsgáltak, melyek között voltak kétoldali bénulásos esetek is (30%). Elsősorban foniátriai, hangképzési szempontból elemezték a tüneteket. Minden betegnél észleltek rekedtséget (100%), és 75%-uk hangfáradásról is beszámolt, de csak 12%-nál észleltek kifejezett nyaki fájdalmat beszéd közben.
Ebben a szintén 2000-ben megjelent Otolaryngology & Head and Neck Surgery cikkben 24 egyoldali, méghozzá jobb oldali hangszalagbénulással élő beteg tüneteit vizsgálták. Itt rekedtség 58%-ban, hangfáradás 50%-ban volt jelen. Ezen kívül nyelési nehezítettség 42%-ban, kifejezett félrenyelés 34%-ban, míg köhögés 17%-ban volt jelen.
Ebben a 2008-as Journal of Voice cikkben 13 beteget vizsgáltak. 100%-ban találtak rekedtséget, 46%-ban hangfáradást, 23%-ban beszéd alatt fellépő nyaki fájdalmat.
Sajnos a félrenyelésre és a légszomj mértékére vonatkozó statisztikákat nem igazán találtam. Mindenesetre a fentiek alapján biztos, hogy a rekedtség a vezető tünet, de amellé még más panasz is szokott legtöbbször társulni, például a nehezített beszéd, a gyorsabb beszéd közbeni kifáradás.
Fogászati eredetű arcüreg gyulladás
2009.11.05. |
drHorváthTamás
|
Címkék: orr fogászat antibiotikum arcüreg betegségekről részletesebben
Fogászati eredetű arcüreg gyulladás márpedig létezik. Ezt azért írom így le, mert az utóbbi napokban kiderült, ezt többen még a szakmában is negálják (nem fül- orr- gégészek).
Pedig az irodalom régóta ismeri ezt a fogalmat: Például itt van ez a szép eseteket leíró, 1945-ös cikk is, bár ez elsősorban a foghúzás után kialakult, szájüregi-arcüregi sipoly kérdését járja körül. De például 1943-ból is van már erre vonatkozó irodalom, ráadásul itt sipoly nélküli, mégis fogászati eredetű arcüreg gyulladásról írnak.
Az alábbi eset kapcsán került terítékre most ez a kérdés:
- 4-5 hónapja, relatív hirtelen kezdődő egyoldali gennyfolyás az orrból, semmilyen más társult panasz nincsen (tényleg semmi)
- Középső kagyló alól egyértelműen genny csorog
- Orrmelléküreg CT-n egyoldali masszív arcüreg-, és kb. 75%-os rostarendszer fedettség látható, míg az ellenoldal praktikusan negatív. Az adott oldalon több fog gyökere is szinte centiméternyit belelóg az arcüregbe. Több fog kontúrja elmosódott.
- Nem túl jó állapotú fogazat, adott oldalon nagyon régi tömés is van az egyikben
- Többszörös antibiotikum kezelésre is csak átmeneti javulás volt elérhető, de a kezelések után 1-2 nappal mindig újrakezdődött a gennyürülés
- Arcüreg öblítés után ugyanez a helyzet állt elő: nagyon rövid ideig jobb volt, de aztán újrakezdődött
Pedig az irodalom régóta ismeri ezt a fogalmat: Például itt van ez a szép eseteket leíró, 1945-ös cikk is, bár ez elsősorban a foghúzás után kialakult, szájüregi-arcüregi sipoly kérdését járja körül. De például 1943-ból is van már erre vonatkozó irodalom, ráadásul itt sipoly nélküli, mégis fogászati eredetű arcüreg gyulladásról írnak.
Az alábbi eset kapcsán került terítékre most ez a kérdés:
- 4-5 hónapja, relatív hirtelen kezdődő egyoldali gennyfolyás az orrból, semmilyen más társult panasz nincsen (tényleg semmi)
- Középső kagyló alól egyértelműen genny csorog
- Orrmelléküreg CT-n egyoldali masszív arcüreg-, és kb. 75%-os rostarendszer fedettség látható, míg az ellenoldal praktikusan negatív. Az adott oldalon több fog gyökere is szinte centiméternyit belelóg az arcüregbe. Több fog kontúrja elmosódott.
- Nem túl jó állapotú fogazat, adott oldalon nagyon régi tömés is van az egyikben
- Többszörös antibiotikum kezelésre is csak átmeneti javulás volt elérhető, de a kezelések után 1-2 nappal mindig újrakezdődött a gennyürülés
- Arcüreg öblítés után ugyanez a helyzet állt elő: nagyon rövid ideig jobb volt, de aztán újrakezdődött
Persze lehet, hogy nem fogászati a probléma, mivel az orvoslásban minden előfordulhat, és mindennek az ellentéte is. De a fentiek alapján én 99.9%-os valószínűséggel fogászati eredetre voksolok. Szerintem a beteget nem fül-orr- gégész fogja meggyógyítani, hanem fogász, bár kétségtelen, hogy lehet, hogy gégészetileg is rá kell majd segíteni (újabb öblítés, esetleg infundibulotomia(?)).
Az orrvérzés okai: alvadásgátló gyógyszerek szedése
2009.11.04. |
drHorváthTamás
|
Címkék: orr orrvérzés orrtampon
Korábban már írtam az orrvérzés leggyakoribb okairól, sőt egy speciális esetet is bemutattam, amikor is egy orrba került pióca volt a vérzés oka. Az általános okok között akkor felsoroltam a véralvadási zavarokat, mely csoportba tartozik a mesterséges alvadásgátlás is.
Orrvérzés esetén az alvadásgátló gyógyszerek nagyban megnehezíthetik a fül- orr- gégészek dolgát. A helyi ellátás (az ércsonk elektrokauterizációja, vagy triklórecetsavas edzése) ilyen esetben gyakran nem segít, ezáltal tamponálásra kényszerülünk, ami egyrészt jóval kellemetlenebb a betegnek, másrészt számos más, negatív vonzata is van: megnő az ápolási idő, a tampon növeli az orr- és melléküregi fertőzések kockázatát, illetve maga a tampon behelyezése is újabb nyálkahártya sérülést okozhat. De ugyanakkor a vérhigítók szedését a legtöbb esetben nem lehet csak úgy felfüggeszteni, hiszen általában nem véletlenül szedik a betegek. Ha elhagynánk a vérhigítókat, akkor megnő a trombózis veszély, ami egy bypass vagy műbillentyű műtéten átesett betegnél rövid határidőn belül végzetes is lehet. Ilyenkor mérlegelni kell, mivel jár jobban a beteg. Vagyis inkább mivel jár kevésbé rosszul a beteg. Általában az az ok, ami miatt vérhigítót kell szedni, felülírja az orrvérzést, azaz nem igazán lehet mit tenni, tamponálunk, várunk, kivesszük a tampont, ha vérzik újra betesszük... Ugyanakkor néha kiderül, a betegnek már rég nem kellett volna szedni az adott gyógyszert, csak az információáramlás rossz volt, vagy eleve nem kellett volna szednie vérhigítót, mégis szedte, de rendkívül mértékben "túllőtt" alvadásgátlással is találkoztam már, amikor a szükséges gátlás többszörösének megfelelő gyógyszer volt hivatalosan előírva a betegnek.
A fentiek miatt az orrvérzéssel jelentkező betegek ellátásánál központi kérdés, hogy szed-e vérhigítót. Ha igen, akkor tisztázni kell, hogy végleg vagy átmenetileg elhagyható-e, vagy esetleg legalább valamilyen jobban kontrollálható szerre át lehet-e állítani. Ezt legtöbbször nem szerencsés a fül- orr- gégésznek egyedül felvállalni, hiszen a vérhigító szedésének javallata nem gégészeti ügy. Elsősorban belgyógyász segítségére lehet szükség.
A betegek vérhigítók irányában történő kikérdezése azonban nem állhat meg a konkrét "Szed Ön bármilyen véralvadásgátló gyógyszert?" kérdésnél.
De miért?
Egy az aktuális Laryngoscope számban közölt cikkben egy svájci munkacsoport egyértelmű összefüggést mutatott ki az aszpirin szedése és az orrvérzés súlyossága között. Ez bizonyos szinten nem újdonság, de egy nagyon korrekt összefoglaló a témában. Az aszpirin a gyulladásgátló hatása mellett ugyanis erős vérlemezke aggregáció gátló, tehát véralvadásgátló gyógyszer is egyben. Sőt, manapság az aszpirin szedésének elsőszámú javallata inkább a vérhigítás, mint a gyulladásgátlás. Viszont sokan -főleg az idősebbek- még nagyon gyakran aszpirint kezdenek szedni nátha esetén is, tehát ők úgy szednek véralvadásgátló gyógyszert, hogy nem is tudnak róla.
