Hangszalagbénulás esetén a hangszalagok nyitása vagy zárása nem működik megfelelően. Ez befolyásolja a légzést és a hangképzést is, sőt, a rossz zárás miatt még aspiráció, félrenyelés is felléphet. A bénulás általában egyoldali, ritkán azonban kétoldali is lehet. Ez főleg a légzés szempontjából jelenthet akár életveszélyes állapotot.
A hangszalagbénulás tünetei általában a bénulás fellépte idején a legrosszabbak, később javulni szoktak. Ez elsősorban az egyoldali hangszalagbénulásra igaz.
A bénulás tünetei a következők:
- rekedtség (dysphonia)
- légszomj: egyoldali bénulás esetén csak jelentősebb fizikális, esetleg emocionális terhelés mellett kifejezett, míg kétoldali bénulás esetén nyugalmi fulladás is fennáll
- nehezített beszéd: hamarabb elfárad a beteg beszéd közben, egy levegővel rövidebb ideig képes csak beszélni, nehezére esik a hangos beszéd, illetve hosszabb beszéd akár nyaki fájdalmat is okozhat
- gyakori félrenyelés
- gyakori köhögés: ez elsősorban a félrenyeléshez köthető, azonban a nyál észrevétlen aspirációja miatt nem feltétlen csak táplálkozás alatt léphet fel
Melyik tünet milyen gyakran fordul elő?
Egy 2000-ben megjelent Otolaryngology & Head and Neck Surgery cikkben 50 beteget vizsgáltak, melyek között voltak kétoldali bénulásos esetek is (30%). Elsősorban foniátriai, hangképzési szempontból elemezték a tüneteket. Minden betegnél észleltek rekedtséget (100%), és 75%-uk hangfáradásról is beszámolt, de csak 12%-nál észleltek kifejezett nyaki fájdalmat beszéd közben.
Ebben a szintén 2000-ben megjelent Otolaryngology & Head and Neck Surgery cikkben 24 egyoldali, méghozzá jobb oldali hangszalagbénulással élő beteg tüneteit vizsgálták. Itt rekedtség 58%-ban, hangfáradás 50%-ban volt jelen. Ezen kívül nyelési nehezítettség 42%-ban, kifejezett félrenyelés 34%-ban, míg köhögés 17%-ban volt jelen.
Ebben a 2008-as Journal of Voice cikkben 13 beteget vizsgáltak. 100%-ban találtak rekedtséget, 46%-ban hangfáradást, 23%-ban beszéd alatt fellépő nyaki fájdalmat.
Sajnos a félrenyelésre és a légszomj mértékére vonatkozó statisztikákat nem igazán találtam. Mindenesetre a fentiek alapján biztos, hogy a rekedtség a vezető tünet, de amellé még más panasz is szokott legtöbbször társulni, például a nehezített beszéd, a gyorsabb beszéd közbeni kifáradás.
