Közismert tény, hogy a horkolás erőssége és az alvási apnoe súlyossága nagyon gyakran háton fekve a legkifejezettebb. Éppen ezért az alvási apnoe bizonyos eseteiben a háton fekvés elkerülése kedvező hatású lehet. Az 1980-as évek elején kezdték alkalmazni, az úgynevezett pozicionális terápiát alvási apnoéban, melynek során öv segítségével egy teniszlabdát rögzítettek a hátra. Ez a háton fekvést kényelmetlenné tette rákényszerítve a beteget arra, hogy az oldalán feküdjön. Oldalt fekve a garat lágyrészei kevésbé hajlamosak a kollapszusra.
A Journal of Clinical Sleep Medicine-ben közölt új tanulmány a teniszlabda hosszú távú alkalmazhatóságát vizsgálta alvási apnoés betegeken. A vizsgálatba 67 alvási apnoés beteget vontak be, túlnyomórészt túlsúlyos, 60 év átlagéletkorú férfiakat. Az átlag AHI (apnoe/hypopnoe) érték 29.6/h volt, mely 53/h-ra emelkedett háton fekve, és 14.1/h-ra csökkent oldalt fekvő testhelyzetben. A teniszlabda-módszert megtanítva 2.5 évig követték a betegeket. A vizsgálat végén csupán 4-en nyilatkoztak úgy, hogy még mindig teniszlabdával alszanak. 9-en a betegek közül azt állították, hogy megtanulták a háton fekvést elkerülni az alvás során teniszlabda nélkül is.
Sajnos a betegek túlnyomó részénél kudarcot vallott a teniszlabda alkalmazása. Fő panasz a kényelmetlenség, a teniszlabda elmozdulása, a hátfájás, illetőleg a terápia hatástalansága volt. Az eredeti összefoglaló itt olvasható.
Kommentár: Fontos tudni, hogy az alvási apnoe csak kisebb hányadában tapasztalható pozíciófüggés. Erre felvilágosítást az alvásvizsgálat ad. Amennyiben a pozíciófüggés kifejezett, érdemes a teniszlabda (pingpong labda?) módszert kipróbálni, bár a tanulmány alapján csupán kb. 6% az esély.
