A címben említett korai hangszalagrák alatt a T1-es kiterjedésű, azaz csak magát a hangszalagot érintő, felfelé vagy lefelé a gége egyéb részeire nem terjedő, laphám eredetű rosszindulatú daganatot értem. Az ilyen elváltozást kétféleképpen is lehet kezelni: egyrészt műtéti úton, másrészt sugárkezeléssel. A két terápiás lehetőség hatékonysága a túlélés szempontjából gyakorlatilag megegyezik.
Mi alapján lehet eldönteni, hogy melyiket válasszuk? Melyik kezelés a jobb?
Mindkét kezelésnek vannak előnyei és természetesen hátrányai is.
Bizonyos értelemben a műtét -mely a hangszalag eltávolítását jelenti- az egyszerűbb út. Egyszeri beavatkozás, kivágjuk a daganatot, és nagyon nagy eséllyel nem fog visszajönni. Kész passz... T1-es hangszalagrák esetén a legtöbb könyv és cikk 90% feletti teljes gyógyulásról ír, ezt a nem rendszerezett saját tapasztalatom is megerősíti. Ugyanakkor egyrészt ez mégiscsak egy műtét a maga általános rizikóival, másrészt pedig mint majdnem minden műtét, ez is csonkít, hiszen eltávolítunk egy hangszalagot. Az a hangszalag többet nem lesz ott, nincs lehetőség új hangszalag képzésére, vagy protézis behelyezésére. Garantált, hogy a hangminőség nem lesz olyan, mint a műtét előtt.
Ezzel szemben a sugárkezelés során semmi sem kerül eltávolításra, így elvileg minden eredeti struktúra megmarad. Viszont ez egy hosszadalmas, több hétig tartó folyamat, több lehetséges mellékhatással. Ugyanis a sugárzás elsősorban a gyorsan osztódó daganatos sejteket pusztítja, azonban nem csak azokat, hanem valamennyire az ép nyálkahártyát és a többi szövetet is. Az a kérdés, hogy az ép szövetekben mekkora kárt tesz, ezt viszont előre gyakorlatilag nem lehet megjósolni. Általában a sugárkezelést követően, pár hónapig, enyhébb mellékhatásoktól szinte mindenki szenved, de legtöbbször később ezek nyomtalanul múlnak. Sajnos viszont már olyan beteggel is találkoztam, aki 3 évvel a sugárkezelést követően még mindig extrém szájszárazságtól szenved.
Mik a sugárkezelés lehetséges mellékhatásai?
- torokszárazság
- félrenyelés
- rekedtség
- különböző bőrtünetek a nyakon
- pajzsmirigy alulműködés
- ízérzészavar
Szóval ez sem egy könnyű döntés, mindenképpen a beteg és az orvos hosszas közös mérlegelése szükséges hozzá. Természetesen néha olyan szcenárió is adódik, hogy valamely más betegség miatt az egyik vagy a másik kezelési lehetőséget kénytelenek vagyunk elvetni, ezért nem feltétlen csak az orvos vagy a beteg kívánsága az egyetlen szempont. De szerencsére ez ritka helyzet.
Ami viszont jó hír, hogy ha az egyik kezelés mégsem válik be, akkor a másikkal még mindig meg lehet próbálkozni. De valamit mindig kell csinálni, mert kezelés nélkül a rosszindulatú daganatok záros határidőn belül halálhoz vezetnek.