A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Gégefedő gyulladás (epiglottitis)

2009.11.18. | drHorváthTamás | komment

Címkék: antibiotikum gége fertőzéses betegségek gyermek fül orr gégészet betegségekről részletesebben gégefedő

 

A gégefedő (epiglottis) a nyelvgyök magasságától lefelé tartó, a gégében, a hangszalagok elülső talákozási pontjában végződő, elnyújtott szív alakú porc. Elsődleges feladata a környező hártyás elemekkel a falat nyelőcsőbe történő terelése, elkerülve ezzel az aspirációt, azaz a félrenyelést.

Ezen a wikipediáról származó képen felül látszik a nyelvgyök (tongue), és alatta, középtájon a gégefedő (epiglottis). A kép felülről-hátulról ábrázolja a régiót:

 

Egy másik, a képleteket tisztán hátulról ábrázoló képen jobban látszik az epiglottis elnyújtott szív alakja:
 

Élőben, felülről pedig így néz ki a gégefedő (3-as jelölve):


 
A gégefedő viszonylag ritkán betegszik meg, de ha így történik, akkor általában komoly problémát tud okozni. Még a "sima" fertőzés okozta gyulladásos állapota is életveszélyes lehet, hiszen duzzanata miatt maga a gégefedő is elzárhatja a légutakat, és könnyen ráterjedhet a gégére is.

Elsősorban kisgyermekekben alakul ki, de felnőttekben sem annyira ritka, legalábbis az utóbbi időben ilyen tendecia észlelhető. Szerencsére azért összességében nem túl gyakori, az USA-ban 100.000 lakosra kevesebb, mint egy eset jut.
Általában pár óra alatt kifejlődik a betegség, nehézlégzéssel, úgynevezett stridoros légzési hanggal jár, a fulladás miatt a beteg (gyermek) főleg inkább ül, nem mer lefeküdni. Ezen kívül a nyelés is nehezített, és hamar láz alakul ki. Főleg kisgyermeknél, ha ezeket a tüneteket látjuk-halljuk, nincs habozás, azonnal, lehetőleg műtői környzetben légútbiztosítás szükséges. Ha kell, akár légcsőmetszéssel. Vigyázni kell magával a vizsgálattal is, mivel sokszor az a kis inzultus, amit maga a vizsgálat okoz, elég, hogy a légút elzáródjon. Emiatt már a vizsgálat során is fel kell készülni az esetleges intubációra.

 

Gyógyszerként antibiotikumot kell adni, vénásan folyadékot szükséges bevinni, valamint szteroidot a duzzanat megszűntetésére. A kórokozó leggyakrabban Haemophilus Influenzae vagy A csoportú Streptococcusok, antibiotikumként 2. vagy 3. generációs cefalosporinok hatékonyak, de választható laktamázstabil penicillinszármazék is.

 

CPAP terápia: csökkenteni az orrdugulást

2009.11.18. | HRobert | komment

Címkék: alvás alvászavar horkolás orrdugulás garat obstruktív alvási apnoe garatelzáródás alvásvizsgálat cpap


Effects of Heated Humidification and Topical Steroids on Compliance, Nasal Symptoms, and Quality of Life in Patients with Obstructive Sleep Apnea Syndrome Using Nasal Continuous Positive Airway Pressure. Journal of Clinical Sleep Medicine 2009.október
A vizsgálatban 112 beteg vett részt, túlnyomórészt túlsúlyos, alvási apnoés férfiak. Véletleszerűen osztották őket 3 kezelési ágba, az elsőben száraz CPAP, a másodikban fűtött párásítós CPAP, a harmadikban CPAP + lokális szteroidos orrspray kezelést kaptak. 1 hónap elteltével a betegek életminősége mindhárom csoportban javult, a fáradtság és a nappali aluszékonyság is csökkent. Mindhárom csoportban átlagosan 5 óránál többet használták a betegek a CPAP-ot éjszakánként.
A száraz CPAP-ot használó betegeknél fordult elő legkevésbé szemviszketés és könnyezés, de orrdugulás szempontjából ők voltak a legveszélyeztetettebbek. A vizsgálat végére 70%-uk használta tovább a száraz CPAP-ot, a többieknek lokális szteroidot vagy fűtött párásítót kellett adni.
A CPAP-ot fűtött párásítóval együtt használó betegekben fordult elő legkevésbé orrdugulás, de 8-an közülük nem tolerálták a fűtött párásítót és száraz CPAP-ra tértek át. A vizsgálat végére 46%-uk folytatta tovább a fűtött párásító használatát, a többiek száraz CPAP-ra vagy lokális szteroidra tértek át.
A harmadik csoport CPAP-ot és lokális steroidot használt 2x naponta, mely flutikazont tartalmazott. Ebben a betegcsoportban volt leggyakoribb az orrfolyás és tüsszögés, de ez utóbbi a steroid befújása után néhány perccel megszűnt. A vizsgálat végére csupán 35%-uk használta tovább a lokális szteroidot, a többiek száraz CPAP-ra tértek át, vagy párásítót kezdtek használni. Az eredeti összefoglaló itt olvasható.

Kommentár (Dr. Horváth Róbert Péter): A CPAP használat komfortját nagy mértékben javítja a fűtött párásító hozzáadása. Én személy szerint még nem tapasztaltam intoleranciát a párásítóval szemben, de a vizsgálatban szereplő kudarc feltehetőleg a párásító nem megfelelő beállításával magyarázható (fűtésfokozat?). Az új generációs CPAP készülékek párásítójának fűtése már mikroprocesszor által vezérelt. Erre azért van szükség, mivel az áramlásgenerátor (azaz a CPAP készülék) által szállított levegő páratartalma függ a légáramlástól, így a fűtés mértékének is dinamikusan változnia kell.

Alvási apnoe és halálozás

2009.11.16. | HRobert | komment

Címkék: alvászavar halálozás horkolás obstruktív alvási apnoe alvásvizsgálat poligráfia


Újabb vizsgálat bizonyította, hogy az alvási apnoe halálhoz vezethet.

A tanulmány eredményeit 2009 augusztusában publikálták. A vizsgálatban 6441 embert vontak be, akik 40 év felett voltak. Az alvásvizsgálat mobil poligráffal a páciensek otthonában történt. Minden résztvevő esetében meghatározták az alvásvizsgálat eredményéből az AHI értéket, ami a légzéskimaradások óránkénti átlagát jelenti. Ezt követően a pácienseket az AHI érték alapján sorolták csoportokba: 5-15 közötti AHI enyhe alvási apnoe, 15-30 között közepesen súlyos, 30 feletti AHI súlyos alvási apnoe. A résztvevők egészségi állapotát 8 éven át követték. Ezen idő alatt 1047-en haltak meg, melyből 587 volt férfi, 460 pedig nő. Az adatok elemzése azt mutatta, hogy a súlyos alvási apnoésok esélye a halálra 46%-kal nagyobb volt, mint a nem alvási apnoés pácienseké. A kockázat növekedése középsúlyos alvási apnoében 17% volt. A halál kockázata 40-70 év közötti súlyos alvási apnoés férfiaknál még magasabb volt, elérte a kétszeres szorzót.
A vizsgálatban résztvevők között a férfiaknál 8% volt a súlyos alvási apnoe előfordulása, míg nőknél 3%. Közepes és súlyos alvási apnoés betegekben gyakoribb volt a magas vérnyomás, a cukorbaj és a szívbetegség. A teljes cikk itt olvasható.

Középfülbe adott szteroid, mint kezelési lehetőség

2009.11.14. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül gyógyszerek belsőfül halláscsökkenés meniere betegség

 

(kép forrás: www.tchain.com/otoneurology)

Végignézve a rendelő
közösségi könyvjelzőjét, csak október-novemberben 4 olyan cikket is elmentettem, ami a középfülbe adott szteroid hatását elemzi különböző belsőfül eredetű betegségekben, például hirtelen halláscsökkenésben, fülzúgásban, Meniere betegségben. Valójában egyik tanulmány sem mutatott ki átütő hatást a szisztémás, tabletta formájában adott szteroidhoz képest. Pedig mint ötlet, nagyon jó, hiszen ezzel kikerülhető lenne egy csomó szteroid mellékhatás, mint például a só-víz háztartás felborulása, a vérnyomás befolyásolása, gyomor-bélrendszeri panaszok, vagy a hormonrendszert érintő mellékhatás.

Tegnap az Audiology & Neurootology-ban megjelent egy
összefoglaló cikk, mely 1966-tól napjainkig elemzett összesen 38, ezzel a témával foglalkozó tanulmányt. A cikk konklúziója az volt, hogy sajnos hiába folynak már régóta kutatások a középfülbe adott szteroiddal kapcsolatban, egyértelmű, "protokollosítható" javallat nem állítható fel ezek alapján.Ugyanis ezekben a tanulmányokban nagyon eltérőek a kísérleti protokollok, ráadásul az eredmények is ellentmondásosak. Ezek alapján nem lehet eldönteni, hogy ha egy beteg hirtelen halláscsökkenéssel jelentkezne nálam, akkor a mellékhatás rizikót is figyelembe véve nagyobb esélyt adok-e a gyógyulásra azzal, ha nem tabletta formájában adom a szteroidot, hanem a középfülbe fecskendezve. Talán. De ha mégis emellett döntök, hogy injekció, akkor mégis mekkora dózisban adjam? Adjam csak egyszer, vagy többször is kell? Leépítve, mint a tabletta formátumú szteroidot? Vagy x napig ugyanannyit? Szóval a kérdés kérdést szül.
 
Az irány adva van, csak kicsit jobban össze kell boronálni az ezzel foglalkozó kutatásokat. Addig is marad a jó öreg tabletta.

 

Kiút a depresszióból?

2009.11.12. | drHorváthTamás | 1 komment

Kép: Vincent van Gogh: Az örökkévalóság kapujában, 1882. (Wikipedia).

Energiahiányos állapot, levertség, az érdeklődés elvesztése, koncentrációzavar, fáradtság: ezek a tünetek közös jellemzői a depressziónak és az alvási apnoénak. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy szoros a kapcsolat a két betegség között. 2005-ben a Chest-ben publikált tanulmány szerint a depressziós betegek jelentős része javult az alvási apnoeban alkalmazott CPAP kezelés hatására.
A probléma az, hogy a depressziót kezelő pszichiáterek nem nagyon küldik el a betegeiket alvásvizsgálatra. Miért? A gyógyszercégek évente több tízmillió dollárt költenek reklámokra, melyek a pszichiáterek és a közvélemény meggyőzését szolgálják, hogy a depresszió kezelésének módja az antidepresszáns adása. De mi a teendő akkor, ha az antidepresszáns hatása nem kielégítő? Adjunk több antidepresszánst egyszerre! A gyógyszercégek létrehoztak egy külön antidepresszáns csoportot, melyet „kiegészítő”, „szabadon hozzáadható” antidepresszánsoknak hívnak. A jelenlegi trend azt mutatja, hogy a depressziós betegek kétharmadánál egynél több antidepresszánst kell alkalmazni egyszerre. Ha depressziós, és emellett alvási apnoéra jellemző tünete is van (pl. horkol), nagyon javasolt a pszichiáter mellett alvásvizsgálatra is elmennie - tanácsolja a SleepGuideCrew cikk, ami itt olvasható.

Kommentár: nyilván túlzás lenne azt állítani, hogy depresszió esetén kezdjünk CPAP kezelést a gyógyszer helyett, mivel az endogén depresszió agyi neurotranszmitter regulációs zavar következménye, és ezen valóban csak az antidepresszánsok segítenek. Figyelemre méltó azonban az a tény, hogy a cikk eredeti oldalán 25 blogbejegyzés van, ahol az olvasók reagáltak a cikkíró megállapításaira. Ebben saját tapasztalataikat mondják el, és egyöntetűen úgy nyilatkoznak, hogy a depressziójuk megszűnt a CPAP kezelés megkezdése után, és az antidepresszánst is abba tudták hagyni.
A tanulság talán az, hogy depresszió esetén érdemes alvásvizsgálatra is elmenni és az alvási apnoe betegséget kizárni.

Hogyan ne aludjunk...

2009.11.12. | HRobert | komment

Címkék: stressz obstruktív alvási apnoe garatelzáródás alvásvizsgálat poligráfia

 


Itt egy szemléletes video az alvási apnoéról (forrás: YouTube; quietsleep4u). A garatban kialakuló elzáródás fulladásos tüneteket idéz elő, mígnem az agyból kiinduló ébredési reakció (stresszreakció) véget vet ennek. Ezek a jelenségek periódikusan ismétlődnek alvás alatt, akár több százszor is. A horkolás csak egy következmény, az ereje nincs összefüggésben az alvási apnoe súlyosságával. Az éjszaka során megfigyelt légzésleállások, apnoék mindenesetre figyelemfelhívó jelek kellenek, hogy legyenek. Az alvási apnoe okozta visszatérő éjszakai stressz elsősorban a koszorúsereket és az agyi keringést károsítja, de minden szervre kihatással van. Fontos a betegség mielőbbi felismerése és kezelése.

 

Teniszlabdával az alvási apnoe ellen?

2009.11.11. | drHorváthTamás | komment

Címkék: horkolás obstruktív alvási apnoe pozicionális terápia


 

Közismert tény, hogy a horkolás erőssége és az alvási apnoe súlyossága nagyon gyakran háton fekve a legkifejezettebb. Éppen ezért az alvási apnoe bizonyos eseteiben a háton fekvés elkerülése kedvező hatású lehet. Az 1980-as évek elején kezdték alkalmazni, az úgynevezett pozicionális terápiát alvási apnoéban, melynek során öv segítségével egy teniszlabdát rögzítettek a hátra. Ez a háton fekvést kényelmetlenné tette rákényszerítve a beteget arra, hogy az oldalán feküdjön. Oldalt fekve a garat lágyrészei kevésbé hajlamosak a kollapszusra.
 
A Journal of Clinical Sleep Medicine-ben közölt új tanulmány a teniszlabda hosszú távú alkalmazhatóságát vizsgálta alvási apnoés betegeken. A vizsgálatba 67 alvási apnoés beteget vontak be, túlnyomórészt túlsúlyos, 60 év átlagéletkorú férfiakat. Az átlag AHI (apnoe/hypopnoe) érték 29.6/h volt, mely 53/h-ra emelkedett háton fekve, és 14.1/h-ra csökkent oldalt fekvő testhelyzetben. A teniszlabda-módszert megtanítva 2.5 évig követték a betegeket. A vizsgálat végén csupán 4-en nyilatkoztak úgy, hogy még mindig teniszlabdával alszanak. 9-en a betegek közül azt állították, hogy megtanulták a háton fekvést elkerülni az alvás során teniszlabda nélkül is.
 
Sajnos a betegek túlnyomó részénél kudarcot vallott a teniszlabda alkalmazása. Fő panasz a kényelmetlenség, a teniszlabda elmozdulása, a hátfájás, illetőleg a terápia hatástalansága volt. Az eredeti összefoglaló itt olvasható.
 
Kommentár: Fontos tudni, hogy az alvási apnoe csak kisebb hányadában tapasztalható pozíciófüggés. Erre felvilágosítást az alvásvizsgálat ad. Amennyiben a pozíciófüggés kifejezett, érdemes a teniszlabda (pingpong labda?) módszert kipróbálni, bár a tanulmány alapján csupán kb. 6% az esély.
 

 

Fül- orr- gégészek a közösségi hálón

2009.11.11. | drHorváthTamás | 1 komment

Címkék: fül orr gégészeti hírek

 

Már régóta tervezem, hogy egy olyan bejegyzést írjak, melyben bemutatom a külföldi fül- orr- gégészek közösségi hálózatokon való megjelenését. Hiszen nyilván nem én vagyok az egyetlen fül- orr- gégész, aki az internetes közösségi hálózatokat használja, hanem szerencsére több kolléga/intézmény is él a web2.0-ás eszközök adta lehetőségekkel. Mások is írnak blogot, fent vannak twitteren, facebookon, bár sajnos azért nem tömegével. Ez a bejegyzés mindenesetre róluk szól. A lista nem teljes, de a lényeges fül- orr- gégészeti megmozdulások mindenképpen itt vannak.

 

Blogok:

 

 

 

 

A Fauquier ENT egy Virgina állam-beli (USA) fül- orr-gégészeti rendelő. 1-2 naponta frissített blogjuk van, sok képpel, inkább aktualitásokkal, rövidebb, nem annyira tudományos mélységű, de nagyon hasznos bejegyzésekkel. Twitteren is fent vannak: @FauquierENT. Sőt, Facebook-on is, bár oda csak a blogbejegyzéseiket irányítják át.

A havonta többmillió netező által látogatott about.com oldalnak is van saját fül- orr- gégészeti blogja, melynek írójától, Kristin Hayes-től már idéztem is itt. Kristin twitteren is fent van: @kahayes

EAR NOSE & THROAT Abstracts: Szigorúan csak szakmai, aktuális fül- orr- gégészeti cikkek absztraktjai találhatók ebben a blogban.

 

Csak részben fül- orr- gégészethez kapcsolódó, de szakmailag rendkívül precíz és élvezetes blog a dr. Ves Dimov által írt Allergy Notes is, mely mindenféle allergiával kapcsolatos témáknak ad helyet, gazdagon illusztrálva, laikusok számára is érthető módon leírva. Ves Dimov az egészségügyel kapcsolatos twitter egyik legmeghatározóbb alakja is, két accounttal is jelen van: @DrVes, és @Allergy néven.

Twitter:

Én kb. 20-30 fül- orr- gégészeti témában csiripelő emberről tudok. Őket egy twitter listában már össze is szedtem: http://twitter.com/ENTHouse/ent#

(Egyébként a twitter lista óriási segítség, mindenkinek csak ajánlani tudom a használatát!)

A blogoknál is említettem pár twitter accountot, rajtuk kívül még ők aktívak:
- Amerikai Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyak Sebészeti Szakmai Kollégium:
@AAOHNS
- Massachusetts Eye and Ear Infirmary, világhírű szemészeti- és fül- orr- gégészeti klinika: @MassEyeAndEar
- Dr. Michael Kortbus, a Northern Dutchess ENT fül- orr- gégészeti rendelő orvosa, New York Yankees fan :), és nagyon segítőkész: @mijoko
-
ENT and Allergy Associates, new yorki fül- orr- gégészeti rendelő: @ENTandAllergy
-
Texas ENT & Allergy texasi fül- orr- gégészeti rendelő: @TexasENTAllergy


Facebook:
 

Facebook-on (egyelőre) nincs nagy élet, de a twitternél már emlegetett Amerikai Fül- Orr- Gégészeti Szakmai Kollégium képviseltetve van itt is. Elsősorban intézményi híreket adnak közre, néha szakmai érdekességek is előfordulnak.

Viszont már van két említésre méltó fül- orr- gégészeti csoport is a facebook-on. Az egyik a jelenleg 666 (ördögi szám, ez jelent valamit... :)) tagot számláló Otolaryngology - Head and Neck Surgery, ahol hetente frissített információk vannak, kongresszusokról, fejleményekről, kutatásokról. A másik a ritkábban frissített, jelenleg 401 tagot számláló Professionals in Otolaryngology.

 

Csontállomány gyulladása idült melléküreg gyulladásban

2009.11.10. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr fess műtét arcüreg melléküregek rostasejt orrpolip melléküreggyulladás idült

 

Az idült melléküreg gyulladásról (krónikus rhinosinusitis) már többször esett szó. Ebben a betegségben nemcsak a nyálkahártya van folyamatosan gyulladásos állapotban, hanem az alatta elhelyezkedő csontos állomány, azaz a melléküregek falai is. Ennek előfordulási arányát egy az American Journal of Rhinology-ban, 2006-ban megjelent cikk 36-53%-ra teszi a műtét során eltávolított anyag szövettani vizsgálata és a radiológiai (melléküreg CT) lelet alapján.
 
Ráadásul már több tanulmány is kimutatta, hogy műtétet követően a csontok gyulladásos állapota még kifejezettebb lett. Például tavaly szintén az American Journal of Rhinology-ban jelent meg az a 25 beteg alapján készült felmérés, mely szerint a rostarendszer csontos falának állománya az operált betegek esetében jóval fellazultabb, csökkent denzitású volt mind az egészséges kontroll csoporthoz, mind a beteg, de még műtét előtt álló csoporthoz képest, és a csontújdonképződés miatt a műtéte(ke)n már túlesett betegek arcüregének térfogatát egyértelműen kisebbnek mérték a többi csoporttal összehasonlítva.
 
Tegnap pedig a European Archives of Oto-Rhino-Laryngologyban jelent meg egy cikk, mely a hasonló eredményről számolt be orrpolipos betegek esetén is: a 82 betegen végzett vizsgálat során kiderült, hogy az első műtéten átesett betegeknél 30%-ban, míg a többedik műtéten átesett betegeknél 87,5%-ban volt szövettanilag kimutatható csontos állomány gyulladás.
 
Miután olvastam ezt a cikket, továbbadtam twitteren. Szerencsére mások is érdekesnek találták, sőt, egyik amerikai kolléga még a saját tapasztalatait is hozzáfűzte: szerinte az úgynevezett shaver-technikával végzett műtét után még inkább észlelhető a csont gyulladása annak ellenére, hogy shaverrel sokkal könnyebben és elvileg atraumatikusabban, tehát kevesebb szöveti sérüléssel lehet dolgozni. A pontos okot nem tudtuk tisztázni, de véleményem szerint a fokozott csontújdonképződés és a nem megfelelő nyálkahártya regeneráció túl sok nyitott csontfelszínhez vezet ebben az esetben, és ez okozhatja a kifejezett csontgyulladást.

 

Hangszalagbénulás tünetei

2009.11.07. | drHorváthTamás | komment

Címkék: köhögés nyak gége hangszalag hangszalagbénulás

 

Hangszalagbénulás esetén a hangszalagok nyitása vagy zárása nem működik megfelelően. Ez befolyásolja a légzést és a hangképzést is, sőt, a rossz zárás miatt még aspiráció, félrenyelés is felléphet. A bénulás általában egyoldali, ritkán azonban kétoldali is lehet. Ez főleg a légzés szempontjából jelenthet akár életveszélyes állapotot.
 
A hangszalagbénulás tünetei általában a bénulás fellépte idején a legrosszabbak, később javulni szoktak. Ez elsősorban az egyoldali hangszalagbénulásra igaz.

A bénulás tünetei a következők:
- rekedtség (dysphonia)
- légszomj: egyoldali bénulás esetén csak jelentősebb fizikális, esetleg emocionális terhelés mellett kifejezett, míg kétoldali bénulás esetén nyugalmi fulladás is fennáll
- nehezített beszéd: hamarabb elfárad a beteg beszéd közben, egy levegővel rövidebb ideig képes csak beszélni, nehezére esik a hangos beszéd, illetve hosszabb beszéd akár nyaki fájdalmat is okozhat
- gyakori félrenyelés
- gyakori köhögés: ez elsősorban a félrenyeléshez köthető, azonban a nyál észrevétlen aspirációja miatt nem feltétlen csak táplálkozás alatt léphet fel

 
Melyik tünet milyen gyakran fordul elő?
 
Egy 2000-ben megjelent Otolaryngology & Head and Neck Surgery cikkben 50 beteget vizsgáltak, melyek között voltak kétoldali bénulásos esetek is (30%). Elsősorban foniátriai, hangképzési szempontból elemezték a tüneteket. Minden betegnél észleltek rekedtséget (100%), és 75%-uk hangfáradásról is beszámolt, de csak 12%-nál észleltek kifejezett nyaki fájdalmat beszéd közben.
Ebben a szintén 2000-ben megjelent Otolaryngology & Head and Neck Surgery cikkben 24 egyoldali, méghozzá jobb oldali hangszalagbénulással élő beteg tüneteit vizsgálták. Itt rekedtség 58%-ban, hangfáradás 50%-ban volt jelen. Ezen kívül nyelési nehezítettség 42%-ban, kifejezett félrenyelés 34%-ban, míg köhögés 17%-ban volt jelen.
Ebben a 2008-as Journal of Voice cikkben 13 beteget vizsgáltak. 100%-ban találtak rekedtséget, 46%-ban hangfáradást, 23%-ban beszéd alatt fellépő nyaki fájdalmat.

 
Sajnos a félrenyelésre és a légszomj mértékére vonatkozó statisztikákat nem igazán találtam. Mindenesetre a fentiek alapján biztos, hogy a rekedtség a vezető tünet, de amellé még más panasz is szokott legtöbbször társulni, például a nehezített beszéd, a gyorsabb beszéd közbeni kifáradás.

 

süti beállítások módosítása