A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Az akut halláscsökkenés természetes lefolyása

2024.07.07. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül hallás szteroid halláscsökkenés akut halláscsökkenés ISSNHL

issnhl_canva.png

A Canva szerint ez az akut halláscsökkenés képregény stílusban. Hát igen, végül is a beteg hallását lehúzták a wc-n, de kérdés, hogy az ÁNTSZ mit szólna egy ilyen rendelői settinghez....

 

Az akut halláscsökkenésről (Idiopathic Sudden Sensorineural Hearing Loss - ISSNHL) sok mindent tudunk, és egy csomó mindent meg nem. Például azt tudjuk, hogy ha kellően időben szteroidot adunk, akkor azzal javítjuk az esélyét, hogy visszatérjen, de legalábbis javuljon a hallás, ugyanakkor a szteroid sem garancia a gyógyulásra. Ráadásul van némi hajlam a spontán regenerációra is. Ha nem tennénk semmit, a betegek egy részében akkor is javulni fog a hallás. Ezt fontos tudni beteg oldalról is, mert a szteroid kezelésnek lehetnek mellékhatásai, bár ha a mérleg serpenyőibe mindent belepakolunk, az esetek messze nagy részében valószínüleg jobban jár a beteg, ha kezelést kap, mint ha csak nézegetnénk.

De mennyi esély is van a spontán javulás? Nekem azt tanították, hogy ez kb. 30%, de egyrészt, ahogy öregszem, ez a 30% olyan gyanúsan visszatérő szám. Van egy olyan érzésem, hogy ha valamiről fogalmunk sincsen, akkor arra 30%-ot mondunk, mert attól simán mindkét irányba van lehetőség később korrigálni, ha kiderül, hogy mégsem 30% :). Másrészt meg mit jelent a 30%, ha igaz ez a szám? A betegek 30%-ának megjavul teljesen a hallása, a többinek egyáltalán nem? Vagy 30%-ban lesz valamilyen mértékű javulás?

Ezekre a kérdésekre próbál választ adni egy nemrég megjelent metaanalízis (Natural History of Untreated Idiopathic Sudden Sensorineural Hearing Loss), ahol a kezeletlen ISSNHL-es betegek kórlefolyását, spontán javulását összegezték. Az 1980-as wilson-i kritériumoknak megfelelő ISSNHL-ről van szó, azaz 72 órán belül kialakult, legalább 3 frekvencián legalább 30 dB szenzorineuralis halláscsökkenés. Hat kutatásból összesen 319 kezeletlen beteget tudtak bevonni, ráadásul csak közepes volt a kutatások heterogenitása. A kezetlenség azt jelenti, hogy olyan betegek is benne vannak, akik prospektív kutatások placebo karján voltak. Mert egyébként etikai okok miatt majdnem, hogy nehezebb a mai világban a spontán lefolyást vizsgálni, mint egy valamilyen gyógyszer hatékonyságát, tehát nem könnyű ilyen beteget "szerezni".

És akkor igaz-e a 30%? Majdnem, de tényleg. Arra jutottak, hogy a panaszok felléptétől számított 3 hónap múlva a betegek 36%-ánál észleltek legalább 30 dB-es hallásjavulást, tehát a betegek több, mint egyharmada kezelés nélkül is jelentősen javult. 70%-nál pedig legalább 10 dB-t javult a hallás, tehát a többségnek egy valamilyen mértékű hallásjavulása volt, bár mondjuk 85 dB PTA-ról 75-re javulni, nem jelent okvetlen klinikailag szignfikáns változást. Talán kevésbé fontos adat, de az átlagos hallásjavulás minden beteget belevéve 24 dB, ami egyébként nem kevés. Ami engem érdekelt még volna, de nem találtam erre vonatkozó infot. hogy a betegek hány százalékának tért vissza teljesen a hallása, és egyébként mennyi idő alatt. De ezt továbbra sem tudjuk. Viszont ami kiderült, hogy az idősebb életkor, és a szédülés, mint kísérő tünet negatív prognosztikai faktor a spontán javulásra.

Szóval a 30% nagyságrendileg igaz, bár az információt lehetne még tovább finomítani. Most még azt kellene esetleg kikutatni, hogy végül is mi a túró ez az ISSNHL...

CEORL-HNS 2024 Dublin, Írország

2024.06.20. | drHorváthTamás | komment

Címkék: konferencia

ceorlhns2024.jpg

Az európai fül- orr- gégészeti és fej- nyaksebészeti szervezetek konföderációjának (CEORL-HNS - Confederation of European Otorhinolaryngology-Head and Neck Surgery) a következő, 7. kongresszusára most Dublinban, Írországban került sor, és tegnap ért véget. Mielőtt kijöttem a konferenciára, megfogadtam, hogy ezúttal kizárólag nem füles előadásokra fogok beülni, hogy egy kicsit újra képbe kerüljek a fül- orr- gégészet többi részével is, amennyire 3-4 nap alatt lehet. Nos, természetesen nem sikerült betartanom ezt a fogadalmamat (sem), de azért annyit fejlődtem Milánóhoz képest, hogy voltam pajzsmirigyes, anterior skull base-es, és refluxos előadáson, kerekasztalon is. A többi persze megint fül, és lateral skull base.

Összességében mint minden ilyen esemény, ez is nagyon feltöltött, inspirált. Még több technológia, naponta több előadás a mesterséges intelligenciáról, még inkább specializáció, miközben még komolyabb közeledés egyes társszakmákhoz, és még inkább evidence based medicine, ezek a trendek. Szóval nagyon intenzív pár nap volt. Mondanám, hogy milyen jót netvörköltem is, viszont abban én nagyon gyenge vagyok, de azért magahoz képest még ez is sikerült. Egy-két dolog volt csak a mérleg másik serpenyőjében, például jó pár előadást túl kicsi teremre szerveztek, és emiatt kétszer sem jutottam be olyan dologra, ami érdekelt volna, a szervezők pedig állóhelyre sem engedték bemenni az embereket. De nyilván, ezt nehéz előre jól belőni, és kongresszust szervezni nagyon nehéz. Azért ez mégiscsak a legnagyobb európai fül- orr- gégészeti esemény, ahol most 3300 kolléga vett részt.

Egyébként most sem egyedül mentem, sőt. Harminc feletti számban voltunk magyarok, és ebből az egyik legnépesebb delegáció tőlünk, a Bajcsy Kórházból jött:

ceorl_hns.png

 

Varga Zsuzsi munka-, podcast-, és bloggertárs a másodlagos endolympahticus hydrops 3 teslás MRI dianosztikája kapcsán összegyűjtött eseteit még e-poszter formában be is mutathatta:

img_6395.JPG

 

Az írek pedig nem kifejezetten a bezárkozó, otthon szomorkodó népség, és mi is igyekeztünk felvenni a ritmust:

img_6356.JPG

img_6362.JPG

A pajzsmirigy göbök ultrahang értékeléséről - önmenedzselő betegeknek és memóriahiányos orvosoknak

2024.06.14. | drHorváthTamás | komment

Címkék: ultrahang pajzsmirigy Pajzsmirigygöb tirads

Elfogultságot kell jelentsek rögtön a bejegyzés elején, mert Kelemen Csaba dr. nőgyógyász-endokrinológus nagyon jó barátom, és most az ő weboldalát fogom ajánlani pajzsmirigy göb ügyben. De jó okom van rá a barátságon túl, mert amit most írt, az nagyon hasznos. Az ajánlás részben azoknak a -szerencsére egyre számosabb- betegeknek szól, akik a saját egészségük érdekében hajlandók utánamenni dolgoknak, másrészt a hozzám hasonló, csordultig telt RAM memóriával dolgozó kollégáknak, akik már nem bírják fejben tartani az egyes beosztási rendszereket, és keresnek egy helyet, ahol helyettük megjegyeznek dolgokat. A PAJZSMIRIGY GÖB ÉRTÉKELÉSE egy ilyen oldal, ahol ha én lettem volna Csabi, odaírtam volna a címhez, hogy "ultrahangos", mert még van a citológiai  (TBS) értékelés is, de abban tökre igaza van, hogy először az ultrahang jön, és szúrni úgyis csak azt követően fognak, ha kell. Szóval végül is mindegy, lehet, hogy tényleg felesleges odaírni. Na mindegy.

Miért érdekes és fontos ez az oldal?
- A kézhez kapott leleten leírt pajzsmirigygöböket EU-TIRADS és TIRADS szerint is tudjuk értékelni. Interaktív, csak be kell ikszelni a megfelelő rubrikákat. Egészen olyan, mintha a XXI. században lennénk... Beteg vagyok, megkapom a leletem, beírom, és jobb esetben kiderül, hogy nincs teendőm, nem kell azonnal bejelentkeznem egy féléves várólistás OEP rendelésre, vagy egy több tízezer forintos magánrendelésre. Jeeee!
- Tovább tudunk lépni, hogy mit kell csinálni, ha EU-TIRADS vagy TIRADS 1...5-ös göbeink vannak, vagy a betegünknek van ilyen. Ez beteg oldalról további prompt eszköz a felesleges pánik megszüntetésére, orvosi oldalról pedig google keresést spórol meg.

Úgyhogy használják, használjátok!

A nagy Gruppo Otologico kaland III.

2024.05.23. | drHorváthTamás | komment

Címkék: tanfolyam fül gruppo otologico oldalsó koponyaalapi sebészet

img_6173.jpg


"Today there is nothing interesting, just middle ear"

Nem kellett sokat gondolkoznom, hogy mi legyen a 3. Gruppo Otologico-s kalandom mottója, amely kijelentés egyébként Enrico Piccirillo dr. szájából hangzott el múlt csütörtök reggel, minősítve az aznapi programot, amelyben éppen nem volt semmi koponyaalapi műtét, "csak" 4 tympanoplastica, 3 stapedotomia, és egy cochlearis implantáció. Fül, fül, fül, és ha éppen nem a kisagy-híd szögletben, vagy a fossa jugularisban kell dolgozni, akkor az már teljesen csak rutin, már-már uncsi. Piccirillonak lehet, de nekem még nem.

Mikor eldőlt, hogy megint jövök Piacenzába observership célzattal, többen is úgy reagáltak, hogy de hát minek, már kétszer is voltál. A dolog összetett. Egyrészt korábban már a fülsebészet és főleg az oldalsó koponyaalapi sebészet Mekkájaként hivatkoztam a Gruppo Otologicora, és ezt továbbra is tartom. Ide el kell zarándokolni, le kell venni a kalapot a bejáratnál, majd térden, szigorúan lehajtott fejjel becsúszni, és ha az ember ezt életében többször is megteheti, akkor annál jobb a lelkének. Tehát egyrészt szakrális okok miatt is jöttem. Másrészt 2.5 fél évvel ezelőtt, mikor először jöttem ide observer-ként, elkezdtem megtanulni a koponyaalapi sebészet alapjait, a sebészi repertoárt, a feltárási módokat, láttam szövődményt, a döntési algoritmusokat, stb. Itthon ezt a tudást elkezdtük alkalmazni, subtotalis petrosectomiák, lateralis temporalis csontrezekciók, labyrinthectomia formájában. Aztán tavaly voltam a hivatalos kurzuson is, ahol szisztematikusan végigmentünk az oldalsó koponyaalapi sebészeten A-tól Z-ig. Akkor került igazán rendszerbe minden. Ez aztán otthon az első infratemporal fossa A műtét elvégzését is lehetővé tette, valamint revideáltuk az eddigi ilyen irányú sebészi tevékenységünk. Most azért vagyok itt, hogy megnyugodjak, hogy amit csinálunk azt jól csináljuk, illetve most jött el a tippek-trükkök-praktikák kérdése: hogy is tartja a csipeszt? mikor kauterizál? meddig is emeli fel a tympanomeatalis lebenyt? meddig fúr előre? És még egy csomó apróság, amire most már tudok figyelni, miután bizonyos alapvetések beégtek az elmúlt években.

Szóval ezért jöttem, és bár kicsit tartottam tőle, hogy nem így alakulnak a dolgok, de végül az lett, amit szerettem volna. Jöttem, láttam, visszajönnék. Természetesen messze nem tudok még mindent. Soha nem is fogok tudni mindent, de próbálkozom, és úgy érzem megint léptem egyet előre. Újabb mozaikdarabok kerültek a helyükre. Végül, bónuszként egy take home message: Mikor azt kérdezgettem, hogy hogyan vizsgálják, vagyis próbálják megtippelni műtét előtt a fülkürt működését, kiderült, hogy állítólag William House (vagy a John House, de valamelyik House) azt mondta anno, hogy a fülkürtműködést legjobban akkor lehet megtudni, ha elvégezzük a tympanoplasticát :). Hát igen, legkésőbb akkor megtudjuk...

img_6101.JPG

(Ez nem Piacenza, hanem a közeli Bobbio, ami sokkal szebb, viszont itt nincs oldalsó koponyaalapi sebészet, de még fülsebészet sem. Talán még kórház sincs.)

Teltségérzés a fülben

2024.05.16. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül füldugulás fülkürt cerumen állkapocsizületi bántalom TMJ

aural_fullness.jpg

(Köszönjük a Canva-nak a fül teltségérzés ábrázolását!)

Gondolom minden kollégának ismerős az a szituáció, hogy a beteg azzal jön, hogy teltségérzés van a fülében, feszül, vagy dugul a füle, de úgy dugul, hogy a hallását nem érzi rosszabbnak, legalábbis ezt állítja. Minden elismerésem azoknak a munkatársaimnak, akik minden ilyen esetben rá tudnak mutatni a kivizsgálási folyamat végén az egyértelmű kiváltó okra, és meg tudják oldani azt. Sajnos nekem már jó párszor nem sikerült a végén kiderítenem, hogy mi van, ezért is gondoltam magamnak, és másoknak is okulásképpen összeszedni, hogy egyáltalán miben kell, miben érdemes gondolkodni.

Ha még nem néztünk be a fülbe, akkor ezek a leggyakoribb lehetséges diagnózisok jönnek szóba, a fenti panaszok esetén:
- Cerumen, fülzsírdugó
- Idegentest a fülben, pl. hajszál a dobhártyán
- Nyomáskiegyenlítési nehezítettség
- Annak következő fokozata, savós középfülgyulladás
- Barotrauma
- Dobhártya perforáció
- Cholesteatoma
- Szerzett hallójárat szűkület
- Akut halláscsökkenés (ISSNHL)
- Presbyacusis
- Autoimmun belsőfül betegség
- Állkapocsizületi (TMJ) betegség, probléma
- Orrgarati, koponyalapi térfoglalás 
- Meniere betegség (endolympha hydrops)
- Trigeminus neuralgia
- Kisagy-híd szöglet térfoglalás, akusztikus neurinoma
- Nyaki gerinc/izom bántalom
- Krónikus ethmoiditis, sphenoiditis
- És még biztos van 1-2 ezeknél is sokkal ritkább dolog... 

Nyilván nagyon szimpatikus, hogy ilyen hosszú a differenciál diagnosztikai lista, de azért a fent felsorolt betegségek nagyobb részénél van más panasza is a betegnek. Tehát illik az anamnézist jól felvenni, mert ugye jó anamnézis egyenlő fél diagnózis, és ehhez a fenti lista talán egy jó segítség. Aztán rögtön a fülbe nézéssel 5-6 betegséget ki is lehet zárni, vagy jobb esetben meg lehet találni az okot. Ezt követően az audiológia tud kizárni vagy megerősíteni további pár diagnózist. Az első nagy fejvakarás akkor jön, ha eddig minden negatív. Akkor újra anamnézisfelvétel, és további vizsgálat, képalkotás, konzultáció bizonyos társszakmákkal. A szakirodalom leggyakrabban (a fülkürt problémákon túl) a TMJ-t hozza elő a fül teltségérzésre, de persze a fenti lista bármelyik elemére lesz cikk, csak keresni kell.

A fentiek alapján ezek a vizsgálatok jönnek szóba:
- Fülbenézés, otomikroszkópia, Valsalva
- Teljes fül- orr- gégészeti vizsgálat, epipharyngoscopia, nyak és TMJ tapintás
- Audiometria
- Tympanometria
- Képalkotó:
  - CT: arckoponya, középfül
  - MRI: TMJ, belsőfül (Meniere, illetve hydrops gyanúra a 3 Teslás MRI az igazi)
- Neurológia
- Szájsebészet - TMJ szakember
- Reumatológia

Ha ezeken végigmegyünk -és nem eszetlenül-, akkor azért jó eséllyel megtaláljuk a panasz forrását, de fel kell magunkat is, és a beteget is készíteni, hogy néha nem derül ki semmi. Ilyenkor azért van az a jó hírünk, hogy legalább nagy baj nincs...

Olvasnivalók a témában:
Clinical Manifestations of Aural Fullness
The prevalence of eustachian tube dysfunction symptoms in temporomandibular joint disorder patients
Endolymphatic hydrops mimicking obstructive Eustachian tube dysfunction: preliminary experience and literature review
Temporomandibular Joint Disorders as a Cause of Aural Fullness

Klinikailag over- és understaged fej- nyak rákok

2024.05.01. | drHorváthTamás | komment

Címkék: onkológia gégerák szájüregi rák metastasis nyirokcsomó áttét garatrák

Bár nem kifejezetten a területem a fej- nyaki onkológia, de azért időnkét csak vannak ilyen ügyeim, és most pedig belefutottam egy olyan onkológiai cikkbe, ami nagyon megütött (Patterns of Discordance Between Clinical and Pathologic Stage in Head and Neck Cancer). Arról szól a kutatás, hogy a végső, patológiai stádiummal szemben milyen arányban vannak az egyes fej- nyakrák típusok -konkrétan szájüreg, szájgarat, és gége- alul- vagy felülbecsülve a kivizsgálás során. A legkomolyabb eltérés a T2 szájüregi és garatrák, a T3 gégerák, valamint az N1 metastasis vonatkozásában találtak 580 tumoros beteg adatait elemezve. A T2-4 szájüregi rákok elég gyakran felül voltak becsülve a primer kiterjedést illetően, míg T3-as gégerákok bő egyharmada meg alul, de az alulbecslés, mint tendencia a T1-2 gégerákra is igaz volt. Az N1-es nyakak sokszor N2-ők voltak, de az N0 sem ritkán volt végül N1.

A kivizsgálás teljes kivizsgálást jelentett, nem csak fizikális vizsgálatot, hanem radiológait is, és ONKOTEAM véleményt takart. Tehát nem arról van szó, hogy belenézünk a szájüregbe vagy a gégébe, és az ott a szemünkkel látott kiterjedés tér el végül a patológiai TNM-től, hanem ez már radiológiai stage is, multidiszciplináris véleményalkotással. Sok, hozzáértő ember végignézi a leleteket, és milyen sokszor téved. De ez van, még mindig jobb a helyzet, mintha nem lenne kivizsgálás. Magam elé képzelem az egészségügy szkeptikus laikusokat, akik most elégedetten dörzsölik a kezüket, hogy hát ennyit tud az egészségügy, de bénák, nem is kell ide orvos, meg nővér, egészségügy. Nekik üzenem, hogy igen, ennyit tudunk, de arányaiban mégis több embert tudunk megmenti, mint 10-20 éve, még többet, mint 50 éve, és még mindig jobb megmenteni mondjuk 20 beteget 50-ből, mint 10-et, vagy nullát.

Akik viszont ezzel foglalkoznak, annak fontos tanulságok ezek. Nekem főleg az N stádium alulbecslése volt mellbevágó. Nem véletlen az elektív nyaki disszekció állandóan forrongó kérdésköre, és javallata. Ugyanakkor nyilván az overtreatment sem jó, egy felesleges nyaki szétbontás, n. accessorius vagy hypoglossus sérülés, stb. szintén nem jó. De szakértő kezekben ezek esélye kicsi, és a túlélés esélyt vs életminőség kérdést minden esetben a beteggel alaposan át kell beszélni.

Podcast #27: Fölösleges antibiotikum felírás arcüreggyulladás miatt

2024.04.17. | drHorváthTamás | komment

Címkék: podcast orr ajánlás baktérium antibiotikum arcüreggyulladás rezisztencia arcüreg melléküreggyulladás akut

Az akut arcüreggyulladás az egyik leggyakoribb olyan betegség, ami miatt sürgős ellátást igényel/kér a beteg. Egy most megjelent USA felmérés (Trends and Frequencies of Antibiotic Prescriptions for Acute Sinusitis Outpatient Visits in Adults) szerint a vizsgálatok háromnegyedében a végén antibiotikumot kap a beteg, miközben 85%-ban vírusos eredetű a betegség. Ráadásul nagyon gyakran nem is olyan antibiotikumot, ami a hivatalos szakmai ajánlásokban is szerepel. Ezt a kérdést járjuk körül, hozzávéve az Országos Epidemiológiai Központ legutóbbi, 2017-es magyar antibiotikum rezisztencia adatait is (A hazai mikrobiológiai surveillance antibiotikum rezisztencia eredményei).

Itt a szűk 20 perces adás:spotify_2.jpg

Korábbi podcast adásaink ITT érhetők el.

 

Fül- orr- gégészeti híradó #11

2024.03.24. | drHorváthTamás | komment

Címkék: híradó fogászat onkológia gombás fertőzés hpv d vitamin mandulaműtét bppv parotisműtét koblátor chatgpt invazív gombás sinusitis dentalis sinusitis

00_tv_icon.png

 

Eredetileg akartam egy év végi, téli fül- orr- gégészeti híradót, de azt akkor elfújta a sok munka, utána el is felejtettem, de most eszembe jutott :). Úgyhogy most lett egy tavaszi. Kicsit változtattam a megjelenítésen, most minden szerintem értékesnek vélt cikket egy egész mondattal kommentálom, majd meglátjuk, hogy ez jobb lesz-e így. Muszáj azt is leírni főleg az idetévedő betegeknek, hogy ezek klasszikus clickbait, csalogató szövegek, az orvostudományban nem lehet 1-1 mondatból eligazodni. A kollégák értik, miért fontos, amit kirakok ide, legalábbis remélem. Zárójel bezárva. Íme a termés:

Egy százalék alatt van az esélye annak, hogy a torokban jelentkező gombócérzés, mint egyedüli panasz hátterében rosszindulatú daganat álljon:
The Development of Head and Neck Cancer in Patients with the Isolated Complaint of Globus Pharyngeus

A posztoperatív vérzés rizikó és fájdalom szempontjából az intracapsularis koblátoros mandulaműtét tűnik a legjobb módszernek:
Postoperative Morbidity of Different Tonsillectomy Techniques: A Systematic Review and Network Meta-Analysis

Egy open access systematic review az ismeretlen primer tumor radiológiai kivizsgálásához ajánlásokkal:
The radiological unknown primary of the head and neck: Recommendations for imaging strategies based on a systematic review

Az akut invazív gombás sinusitis életveszélyes betegség, 39%-os túlélési rátát találtak most. A komorbiditások, a tünetek, és a neutropenia alapján lehet stratifikálni a betegeket:
Prognostic Factors for Survival Using a Clinical Severity Staging System Among Patients With Acute Invasive Fungal Sinusitis

A HPV pozitív oropharyngealis rákkal küzdő betegek a negatívokhoz képest általában intenzívebb szexuális életet élnek:
Sexual history of patients with human papillomavirus positive and negative oropharyngeal cancer: A systematic review and meta-analysis

Kettősvak RCT-ben igazolták, hogy a D vitamin pótlása csökenti a BPPV visszatérésnek esélyét:
Vitamin D supplementation in preventing the recurrence of benign paroxysmal positional vertigo

A narrow band imaging a konvencionális mikroszkóphoz képest jobban kimutatja a field cancerisation-t (ha nem tud mi a field cancerisation, régebben írtam róla itt a blogon):
Narrow band imaging reveals field cancerisation undetected by conventional white light: Optical diagnosis versus histopathology

A dentális sinusitis műtéti megoldása akár lehet egy lépésben fül- orr- gégészeti és fogászati is:
One-stage combined ENT and dental surgical treatment of odontogenic sinusitis: a prospective study

A nyálmirigyek adenoid cysticus carcinomáinak posztoperatív besugárzása javítja a lokális kontrolt, de a túlélést nem igazán javítja: 
Post-operative radiotherapy in adenoid cystic carcinoma of salivary glands versus surgery alone: what is the evidence about survival and local control? A systematic review and meta-analysis

A hagyományos staging rendszerek nem jól használhatók az orr vestibulum carcinomák prognosztikájára, de az életkor és a perineuralis terjedés talán mégis prognosztikus:
Squamous Cell Carcinoma of the Nasal Vestibule: A Multi-Centric Observational Cohort Study

A partialis superficialis parotidectomia ugyanolyan hatékony, mint a hagyományos superficialis parotidectomia, miközben kisebb a szövődményráta:
Evaluation of the effectiveness of superficial parotidectomy and partial superficial parotidectomy for benign parotid tumours: a meta-analysis

A ChatGPT egész jól megválaszolja a fül- orr- gégészeti kérdéseket, bár a betegek nem bíznak benne:
Can ChatGPT help patients answer their otolaryngology questions?

A posterior nasal nerve radiofrekvenciás neurolízise hosszú távon szignifikánsan javítja a garati váladékcsorgást és köhögést krónikus rhinitisben:
Two-Year Outcomes After Radiofrequency Neurolysis of Posterior Nasal Nerve in Chronic Rhinitis

A cím mindent elmond: Az OSAS betegek esetében az első ellátóval való találkozás alapjaiban határozza meg a CPAP toleranciát:
The firstly visited department affects the acceptance of CPAP in patients with obstructive sleep apnea: a cohort study

A tradícionális fej-nyaki (nyitott) sebkezeléshez képest a vákuum-asszisztált terápia hatékonyabb:
The efficacy of negative-pressure wound therapy for head and neck wounds: A systematic review and update

Egy a citológgiára épített általános klasszifikációs összefoglaló az orr mucosalis betegségeiről:
General classification of rhinopaties: the need for standardization according to etiology and nasal cytology

Jó szemezgetést!

Necrotizáló (malignus) otitis externa

2024.03.04. | drHorváthTamás | komment

Címkék: cukorbetegség fül hallójáratgyulladás otitis externa maligna necrotizáló hallójáratgyulladás

Két ok miatt került elő itt most a necrotizáló otitis externa (NOE), leánykori nevén malignus otitis externa. Egyrészt megtiszteltetés volt, hogy felkértek előadónak a IX. Budapesti Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Napok továbbképző tanfolyamon, ahol a fülműtétek előtti vizsgálatok helyes gyakorlata című előadásom után, a kérdezz-felelek részben előkerült ez a téma is. Másrészt az elmúlt hetekben-hónapokban valahogy megint többet látok ilyen beteget, illetve súlyosabb lefolyású formában, rezisztens kórokozókkal. Azt gondoltam, hogy ezek miatt nagyon itt az ideje elővenni ezt a témát.

Ha egy (hosszú) mondatban kell összefoglalni, hogy egyáltalán mi ez a betegség, akkor azt kell tudni, hogy a NOE a sima hallójáratgyulladás egy súlyos változata, ami szerencsére nem túl gyakori, de életveszélyes állapot, általában cukorbetegekben fordul elő, leggyakrabban Pseudomonas Aeruginosa okozza, és hetekig (minimum 6 hétig) kell szisztémásan antibiotikummal kezelni, néha pedig még műtétre is szükség van a gyógyuláshoz.

De eleve, miért necrotizáló otitis externa (NOE), és miért nem malignus otitis externa? Elsősorban azért, mert a nemzetközi szakirodalomban ma már sokkal inkább a NOE az elfogadottabb, és a necrotizáló jelző talán tényleg egy fokkal jobban leírja a betegséget, mint a malignus. Illetve néha előkerül a skull base osteomyelitis is, mint kifejezés, amit én először szinonímaként kezeltem, de most azt gondolom, hogy az egy skála súlyosabb vége. Az elején talán nem minden NOE tekintendő skull base osteomyelitisnek,de egy előrehaladott NOE = skull base osteomyelitis.

A klinikai megjelenésről annyit, hogy általában azzal kerül elénk a beteg, hogy már hetek óta zajlik egy hallójáratgyulladása, amit helyileg kezelnek, de nem javul, nagyon fáj a fülük, főleg éjszaka. Rosszabb esetben rágási nehezítettségük van, ha a rágóizület irányába megy a gyulladás, vagy alsó agyidegtünetek lépnek fel, ha a koponyalapon megy szét a folyamat. Az első fontos üzenet tehát, hogy ha 1 héten, esetleg 2 héten belül, de leges-legkésőbb 3 héten belül nem javul egy sima otitis externa, akkor gyanakodjunk NOE-ra. Persze az elhúzódás oka lehet egy gombás felülfertőződés is egy sima bakteriális otitis externa kapcsán, de minimum mint gyanúnak, a vállunkon kisördögként ott kell lenni a NOE-nak.

Ilyen esetekben jellemző, hogy a hallójárat granulál. Főleg az első és az alsó falon, az ishtmus környékén található a granuláció, mellette általában valamennyi, de nem extrém sok híg genny. Tehát legtöbbször nincs az a diffúz, egyenletes körkörös hallójárat szűkület, mint a sima bakteriális otitis externánál, és nem is az a kép, amikor egyáltalán nem szűk a hallójárat, de haragosvörös a hám. Kicsit eklektikus a látvány, a fültükri kép: van mindenből valamennyi, egyenetlen szűkület, granuláció, és genny vegyes képe. A granuláció, illetve a nem típusos klinikai kép, az elhúzódó tünetek kapcsán a rosszindulatúság, a tumor kizárása mindenképpen szükséges biopsziával, még akkor is, ha sejtjük, hogy ez egy NOE. A biopszia mellett ezeknek a betegeknek sürgős kontrasztos CT is szükséges a csontérintettség miatt, MRI pedig a koponyaalap, esetleg már lejjebb a parapharyngealis tér esetleges érintettsége kapcsán.

Ha ilyen beteggel találkozunk, az első kérdésnek annak kell lenni, hogy van-e cukorbetegség. Természetesen létezik cukorbetegség nélkül is NOE (A Different Era for Malignant Otitis Externa: The Non-Diabetic and Non-Immunocompromised Patients), de azért a nagyon nagy többség cukorbeteg, vagy más, komoly immunrendszert érintő szisztémás betegsége van. A nem cukorbetegek egyébként jobban reagálnak a terápiára, mint a cukorbetegek. A fent idézett kutatásba 36 beteget tudtak bevenni, ebből 32 volt cukorbeteg, sajnos négyen belehaltak a betegségbe, de a 4 nem cukorbeteg gyorsabban gyógyult, és egyik sem halt meg. Ez egyúttal rávilágít arra, hogy ez tényleg potenciálisan életveszélyes betegség, mert az előzőek több, mint 10%-os mortalitást jelentenek. Az is egyfajta ökölszabály, hogy cukorbetegeknél addig nem lesz gyógyulás, amíg a cukor be nem áll normál értékekre.

Ami a mikrobiológiát illeti, a klasszikus NOE Pseudomonas aeruginosát jelentett régen, de a kép sajnos már árnyalódik. Ma is talán leggyakoribb a Pseudomonas, de az néha multirezisztens, vagy néha nem is Pseudomonas a tettes, illetve akár több különböző baktériumfaj egyszerre is jelen lehet. Ráadásul még az is előfordulhat, hogy a több fajta baktérium még véletlenül sem ugyanazokra az antibiotikumokra érzékeny. Ezen kívül pedig akár gomba is lehet a háttérben (Necrotising otitis externa: A single centre experienceMalignant otitis externa: An updated review), és én is találkoztam már gombás esettel. Ez utóbbi kérdés akkor fontos, hogy ha nincs a kezünkben tenyésztési eredmény, adjuk a nagyon széles spketrumú tartalék antibiotikumokat, és nincs terápiás válasz, pedig telnek a hetek. Ilyenkor akár empirikusan is lehet gombaellenes kezelést adni, csak bírja a beteg mája, veséje. Ezeket Daniel Kaplan professzor mondta még a 2022-es CEORL-HNS kongresszuson, a témára vonatkozó invited lecture előadásában. És itt hangzott el az is (vagyis itt is elhangzott), hogy legalább 6 (igen, 6!) hét antibiotikum szükséges. Nem 2 hét, nem 3, hanem legalább 6, és ha empirikusan kezdjük, akkor ciprofloxacin kell, de tenyésztés mindig szükséges, akár hetente megismételve. Tudjuk, hogy nem jó ilyen sok antibiotikum, de még rosszabb belehalni egy koponyaalapi fertőzésbe.

Kaplan professzort még egyszer elő kell hozzam, méghozzá a műtét NOE esetén kérdéskör kapcsán. Azt is hangoztatta még Milánóban, hogy jelentősen csökkent a műtét szerepe, de időnként műteni kell ezeket a betegeket. Évtizedekkel ezelőtt a NOE diagnózis automatikusan radikális műtétet jelentett, de a modern antibiotikum éra ezt jelentősen megváltoztatta. Ma már sokkal ritkábban kell hozzányúlni ehhez a fertőzéshez, de időnként kell, erről Kaplanéknak kutatásuk is van (Surgery for necrotizing otitis externa-indications and surgical findings). Ha visszanézek az elmúlt kb. 2 évre a saját házunk táján, legalább 5-6 olyan esetet tudok, akinél hozzá kellett nyúlni a fülhöz. Ami nem a granuláció leszedését, illetve a necroticus porc és csontszekveszterek eltávolítását jelenti, mert az alap, az lényegében kötelező minden betegnél! Hanem "rendes" műtétre gondolunk. Az elmúlt 1-2 évben nálunk a kórházban volt legalább 2 mastoidectomia NOE miatt, 2 állkapocsizületi feltárás és részleges rezekció, sőt, egy subtotalis petrosectomia is. Ez utóbbi esetben liquorfolyás bezárására kellett ez a műtét, mert a gyulladás elvitte a tegment és a durát is. Egy beteg pedig minden erőfeszítés ellenére bele is halt ebbe a betegségbe. Ugyanakkor pl. a CEORL-HNS 2022-őn Kaplan professzor előadása után felállt Enrico Piccirillo a Gruppo Otologico-ból, aki kategórikusan kijelentette, hogy ők sohasem operálnak NOE miatt beteget, mert ez egy infekció, nem sebészi ügy. Bár óriási tisztelője vagyok a Gruppo Otologico-nak, ebben a kérdésben inkább Kaplan professzorral értek egyet. Az orvostudomány több évszados fejlődése ellenére a mai napig vannak olyan fertőzéses kórképek, ahol végül csak kell műtét, pl. necrotizáló nyaki fasciitis esetén. Tehát önmagában a fertőzés nem áll szemben a sebészi ellátással.

Szóval ez a NOE egy szemét betegség. Gondolni kell rá, mert nagyon könnyen olyan helyzetbe kerül a beteg, hogy az életéért futunk, beletöltjük a világ összes durva antibiotikumját, szétoperáljuk a fülét, és még az sem garancia a gyógyulásra.

Mesterséges intelligencia a cholesteatoma diagnosztikában

2024.02.10. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül mesterséges intelligencia cholesteatoma CT

Az elmúlt 1-2 év technológiai hívószavát, a mesterséges intelligenciát (MI) mostanság elsősorban a Chat GPT-vel azonosítottuk. Az, mint nyelvi modell például betegfelvilágosítás kapcsán hasznos lehet, ha cholesteatomával kapcsolatban keresünk információt (legalábbis angol nyelven). Ugyanakkor az MI-nek (vagy AI) csak egy leágazása a nyelvi modellek, egy csomó minden másban is tudnak segíteni az orvoslásban, azon belül a fül- orr- gégészetben, sőt, még szűkebb körben, a fülsebészetben is. Erről is írtam bőven a nagy hype előtt, már 6 éve, de talán pont a Chat GPT elszívó ereje miatt érdemes megint elővenni, hogy mi mindenre lehet jó például a cholesteatomák esetében.

Jelenleg két lehetséges felhasználása is van az AI-nak a cholesteatoma diagnosztikában:

1. A cholesteatoma felismerése. Milyen eredményességgel ismeri fel az AI a cholesteatomát a fültükri kép alapján? Azaz kiszűri-e, hogy nem normális a beteg füle (dobhártyája), és ha nem normális, az cholesteatomát jelent-e? Ennek jelentőségét egy tavaly megjelent japán kutatás világítja meg  (Use of artificial intelligence for the diagnosis of cholesteatoma), ahol találtak olyan AI modellt, ami 834 fültükri kép alapján 100% szenzitivitás mellett 88,2% specificitással mondta meg, hogy a betegnek cholesteatomája van, egy másik pedig 94.1% szenzitivitás mellett 100% specificitást mutatott cholesteatomára. Ha most nagyon egyszerűen átlagolok, akkor azt mondom, hogy ez kb. 95%-os szenzitivitást, és ugyanennyi a specificitást jelent, ha megfelelő AI modellt használunk. Tudom, ez nem igaz így, de kb. akkor is :). Jöhet a következő kérdés, hogy vajon egy szakrendelőben dolgozó átlagos fül- orr- gégész kiszűri-e 20-ból 19-szer, hogy valami komolyabb baj van a beteg fülével, és szintén 20-ból 19-szer eltalálja-e, hogy az a betegség cholesteatoma? Talán igen, de ha igen is, akkor is ezt ma már egy megfelelő "robot" is tudja. Ehhez nem kell más, csak hogy valaki dugjon be egy kamerát a beteg fülébe, készítsen egy elfogadható fültükri képet, és küldje be az infot a "központba", ami szintén nem egy nagy kaland fejlesztési oldalról.

2. A következő fő kérdés, hogy hol helyezkedik el pontosabban a cholesteatoma? Elsősorban az lényeges, hogy beterjed-e a mastoidüregbe, és így csak a klasszikus retroauricularis metszésből, mastoidectomia révén tudjuk eltávolítani, vagy a dobüregben maradt a folyamat, és meg lehet oldani transcanal endoszkóppal. Természetesen mi orvosok is ezt valamilyen hatékonysággal el tudjuk dönteni, de nem jobb-e a robot? Erre is van már kutatás (Preoperative prediction by artificial intelligence for mastoid extension in pars flaccida cholesteatoma using temporal bone high-resolution computed tomography: A retrospective study), amiben az AI ugyanolyan szenzitívnek bizonyult a műtét előtti CT képek alapján, mint a hús-vér fül- orr- gégész, de a specificitása 10%-kal jobb volt a gépnek. Persze itt lehet mondani, hogy miért CT, ott van ma már a targetált és nagyon érzékeny MRI, ami jogos felvetés, de azért van pár szempont, ami miatt a CT kérdést nem szabad elvetni. Egyrészt néha nem tudunk csináltatni MRI-t, vagy csak nagyon műtermékest (pl. BAHA, egyéb fém implantátum miatt), illetve a non-epi DWI MRI felbontása nem kifejezetten jó. Emellett pont az a határ, hogy endoszkópba beleférne-e, vagy mindenképpen mikroszkópos-fúrós műtét kell, az 1-2-3 mm, egy csontos szűkület (aditus) környékén, ahhoz az MRI nem elég finom, ha kérdéses a terjedés.

Nagyon fontos azonban, hogy mivel -egyelőre- az AI csak kívülről bevitt adatokból tanul és számol, akkor tud megbízhatóan működni, ha a bevitt adatok jók. Ehhez nagyon sok adat kell, és jó minőségű. Ezekből egyelőre nem mindig áll rendelkezésre elégséges mennyiség, de ez inkább csak idő kérdése, a folyamatok pedig egy irányba mennek...

A Canva pedig így gondolkodik a mesterséges intelligencia és a cholesteatoma házasságáról: 

cholesteatoma_ai.jpg

süti beállítások módosítása