(Köszönjük a Canva-nak a fül teltségérzés ábrázolását!)
Gondolom minden kollégának ismerős az a szituáció, hogy a beteg azzal jön, hogy teltségérzés van a fülében, feszül, vagy dugul a füle, de úgy dugul, hogy a hallását nem érzi rosszabbnak, legalábbis ezt állítja. Minden elismerésem azoknak a munkatársaimnak, akik minden ilyen esetben rá tudnak mutatni a kivizsgálási folyamat végén az egyértelmű kiváltó okra, és meg tudják oldani azt. Sajnos nekem már jó párszor nem sikerült a végén kiderítenem, hogy mi van, ezért is gondoltam magamnak, és másoknak is okulásképpen összeszedni, hogy egyáltalán miben kell, miben érdemes gondolkodni.
Ha még nem néztünk be a fülbe, akkor ezek a leggyakoribb lehetséges diagnózisok jönnek szóba, a fenti panaszok esetén:
- Cerumen, fülzsírdugó
- Idegentest a fülben, pl. hajszál a dobhártyán
- Nyomáskiegyenlítési nehezítettség
- Annak következő fokozata, savós középfülgyulladás
- Barotrauma
- Dobhártya perforáció
- Cholesteatoma
- Szerzett hallójárat szűkület
- Akut halláscsökkenés (ISSNHL)
- Presbyacusis
- Autoimmun belsőfül betegség
- Állkapocsizületi (TMJ) betegség, probléma
- Orrgarati, koponyalapi térfoglalás
- Meniere betegség (endolympha hydrops)
- Trigeminus neuralgia
- Kisagy-híd szöglet térfoglalás, akusztikus neurinoma
- Nyaki gerinc/izom bántalom
- Krónikus ethmoiditis, sphenoiditis
- És még biztos van 1-2 ezeknél is sokkal ritkább dolog...
Nyilván nagyon szimpatikus, hogy ilyen hosszú a differenciál diagnosztikai lista, de azért a fent felsorolt betegségek nagyobb részénél van más panasza is a betegnek. Tehát illik az anamnézist jól felvenni, mert ugye jó anamnézis egyenlő fél diagnózis, és ehhez a fenti lista talán egy jó segítség. Aztán rögtön a fülbe nézéssel 5-6 betegséget ki is lehet zárni, vagy jobb esetben meg lehet találni az okot. Ezt követően az audiológia tud kizárni vagy megerősíteni további pár diagnózist. Az első nagy fejvakarás akkor jön, ha eddig minden negatív. Akkor újra anamnézisfelvétel, és további vizsgálat, képalkotás, konzultáció bizonyos társszakmákkal. A szakirodalom leggyakrabban (a fülkürt problémákon túl) a TMJ-t hozza elő a fül teltségérzésre, de persze a fenti lista bármelyik elemére lesz cikk, csak keresni kell.
A fentiek alapján ezek a vizsgálatok jönnek szóba:
- Fülbenézés, otomikroszkópia, Valsalva
- Teljes fül- orr- gégészeti vizsgálat, epipharyngoscopia, nyak és TMJ tapintás
- Audiometria
- Tympanometria
- Képalkotó:
- CT: arckoponya, középfül
- MRI: TMJ, belsőfül (Meniere, illetve hydrops gyanúra a 3 Teslás MRI az igazi)
- Neurológia
- Szájsebészet - TMJ szakember
- Reumatológia
Ha ezeken végigmegyünk -és nem eszetlenül-, akkor azért jó eséllyel megtaláljuk a panasz forrását, de fel kell magunkat is, és a beteget is készíteni, hogy néha nem derül ki semmi. Ilyenkor azért van az a jó hírünk, hogy legalább nagy baj nincs...
Olvasnivalók a témában:
Clinical Manifestations of Aural Fullness
The prevalence of eustachian tube dysfunction symptoms in temporomandibular joint disorder patients
Endolymphatic hydrops mimicking obstructive Eustachian tube dysfunction: preliminary experience and literature review
Temporomandibular Joint Disorders as a Cause of Aural Fullness