A kérdés azért fontos, mert arról a két antibiotikum csoportról van szó, melyekkel a baktériumok okozta fül- orr- gégészeti fertőző betegségek nagy részét jól lehet kezelni. Viszont korábban kimutatták, hogy aki penicillinre allergiás, az kb. 10% eséllyel cefalosporin származékokra is érzékeny. Emiatt ezeknél a betegeknél mindkét, a kezelésében egyébként hatékony gyógyszercsoportot óvatosságból mellőzni szoktuk. Viszont ez azzal jár, hogy a penicillin allergiás betegeknél nem mindig a leginkább javasolt gyógyszert, hanem az adott betegségben csak másod- vagy harmadvonalbelinek számító antibiotikumot írunk fel. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezek az antibiotikumok rosszak lennének. Csak éppen jó lenne őket más célra félretenni, nehogy a gyakoribb használat miatt rezisztencia alakuljon ki ellenük a baktériumokban. Azaz olyan esetekre kellene a többi antibiotikumot tartalékolni, mikor a penicillinek vagy a cefalosporinok hatástalanok.

 

Béta-laktám molekulaszerkezet

(Forrás: www.life.umd.edu)
 

Kisgyermekek fül- orr- gégészeti vizsgálata során gyakran találkozunk nyaki duzzanattal, mely vagy valamilyen más betegség részjelensége, vagy pedig maga a kezelendő megbetegedés. Sőt, sokszor a szülők eleve az esetleg riasztóan megduzzadt nyak miatt kérik a gyermekük vizsgálatát. Ilyenkor legtöbbször fertőzés következtében, másodlagosan megduzzadt nyirokcsomókat találunk, de sok egyéb betegség is okozhat körülírt megnagyobbodást a nyakon. A különböző lehetséges kórképek közül néha nehéz kideríteni a duzzanat mögött álló betegséget. Szerencsére a fizikális vizsgálat mellett számos egyéb lehetőség van arra, hogy közelebb jussunk a diagnózishoz. Például az alapos kikérdezés nagyon sokat számít, hiszen ha a szülők elmondása szerint a duzzanat gyorsan alakult ki, és láz is kíséri, akkor nagy eséllyel fertőzéses eredetű betegséggel állunk szemben. Számít a beteg kora is, mivel fél éves kor alatt sokkal gyakrabban fejlődési rendellenességek okoznak nyaki duzzanatot, afölött elsősorban fertőzéses eredetűek. Ezen kívül még képalkotó vizsgálatok (ultrahang, röntgen, CT, stb.), laborvizsgálatok, vagy cytológiai (szövettani) vizsgálat is segítik a diagnózis felállítását. A következőkben egy összefoglalás következik a nyaki duzzanatot okozó betegségekről, röviden azok jellemzőiről:


Fertőzéses eredetű nyirokcsomó duzzanatok:

Fél éves kor felett ez a leggyakoribb oka a nyaki duzzanatnak. Általában más panasz is van (torokfájás, orrdugulás, köhögés, stb.), láz, elesettség is kíséri, és a duzzanat gyorsan, órák vagy 1-2 nap alatt alakul ki.

Az alábbi képen a nyaki nyirokcsomók elhelyezkedése, valamint a hozzájuk vezető nyirokutak láthatók. A nyirokcsomó elhelyezkedéséből már lehet következtetni az elsődleges fertőzés helyére. Például fog eredetű gyulladások inkább az állkapocs alatti, középső nyaki, az orrmandula gyulladása a fejbiccentő izom mögötti nyirokcsomók megnagyobbodását tudja okozni.

(forrás: www.health.com)

A nyálmirigyek rosszindulatú daganatai nem túl gyakoriak: a fej-nyaki daganatok legfeljebb 5%-áért felelősek, 100.000 emberből 3-5 eset fordul elő évente. Leggyakrabban a nyálmirigyek közül a fültőmirigyben alakul ki rosszindulatú daganat. Első jelként általában mozgatható, fájdalommentes duzzanatot észlelnek a betegek, mely folyamatosan növekedik. Ezzel később gátolhatja a szájnyitást, illetve gombócérzést is okozhat a torokban. A duzzanat fájdalmassá válása általában már előrehaladott állapotot jelent. Ugyanígy rossz jelként kell értékelni, ha a mirigyen átfutó, arcmimikáért felelős izmokat működtető ideg legyengül, vagy teljesen lebénul.

Mivel sokféle sejt építi fel a fültőmirigyet, ezért többféle szövettani típusú daganat alakulhat ki benne. Leggyakoribb a mucoepidermoid carcinoma, melynek létezik kevésbé agresszív változata, de gyorsan növekedő, és hamar áttétet is adó, nagyon rosszindulatú fajtája is. Előfordulhat adenoid cysticus carcinoma, mely gyakori a kis nyálmirigyekben is. Ennek a daganatféleségnek a sajátossága, hogy az idegek mentén mélyebbre terjed, mint a többi daganat, és gyakrabban ad távoli áttéteket. Gyakori még az adenocarcinoma, az acinus sejtes carcinoma, és a kevert tumor is.

Az elsődlegesen választandó kezelés a műtét, ha a daganat kiterjedése ezt még lehetővé teszi. Emellé kiegészítésként még kell adni sugárkezelést is, ha a daganatot nem lehetett teljes egészében eltávolítani, vagy nyaki nyirokcsomóáttétet adott, vagy előrehaladott stádiumú, vagy ha szövettanilag indokolt.

Adam Yauch esetében a pontos szövettani típust, és a daganat kiterjedését nem közölték, így csak az általa közzétett információk alapján lehet találgatni. Kíváncsian várom róla a híreket, és természetesen drukkolok neki!

F: homloküreg (Frontal sinus)
E: rostasejtek (Ethmoid sinus)
M: arcüreg (Maxillary sinus)

Egy amerikai kutatócsoport nemrégiben közzétette kísérleti eredményeit, melyről pár napja már twitteren is írtam. A kutatók kísérleteikkel igazolták, hogy ez a levegővel teli üregrendszer nagyon hatékonyan védi a legfontosabb érzékszervünket, a szemet a sérülésektől. Amennyiben vastag, tömör csont venné körül a szemgolyót, az egy megfelelő nagyságú, tompa erő hatására szinte biztosan sérülne. Azonban szerencsére vékony csontlemezekkel elválasztott üregek fogják körül a szemet, így jelen esetben ugyanannak az erőnek a hatására a szemgolyó ezen csontlemezeket beroppantja ugyan, de maga nem sérül meg:

(forrás: http://www.rad.washington.edu/)

Természetesen nem jó dolog, ha az arckoponya csontjai eltörnek. De még mindig jobb, ha a később jól gyógyuló csontok és üregek sérülnek, mint a szemgolyó , melynek sérülése maradandó károsodást, vakságot okozhat.