Egy két nappal ezelőtt a New York Times-ban megjelent cikk szerint 20 és 69 éves életkor között a férfiak körülbelül kétszer olyan nagy eséllyel lesznek nagyothallók, mint a nők. A cikk a National Institute on Deafness and Other Communication Disorders (ami az USA halláskárosodással foglalkozó hivatalos szerve) tanulmányára hivatkozik, mely egy nagy elemszámú, USA-ban végzett, kérdőíves és vizsgálatokra alapozott felmérés eredménye. A cikk szerint 70 éves kor felett már kezd kiegyenlítődni a két nem közti hajlambeli különbség, de igazán csak 80 éves kor felett lehetett kimutatni egyforma arányú romlást. Egyértelmű bizonyítékot nem találtak az eltérésre. Bár a kérdőívekből kiderült, jóval több férfi dolgozik zajos környezetben, mint nő, de más faktort nem lehetett kimutatni. Érdekes módon (vagy csak simán férfiúi hiúságból?) fiatal korban a férfiak nem igazán hajlandók hallókészüléket viselni, míg a nők sokkal inkább elfogadják a halláscsökkenés tényét, és az ezzel járó készülék viselést. Ebben is csak idős korra tűnik el a nemek közti különbség.
Egy pár hónappal korábbi, az ABC News-on megjelent,a Johns Hopkins Egyetemen végzett kutatásra hivatkozó cikk is hasonló konklúziót tartalmaz, bár még ez a komolynak mondható kétszeres hajlam nem volt ismert. Viszont ott feltételezték, hogy a nagyobb arányú dohányzásnak, és a szív- és érrendszeri betegségek férfiakban való gyakoribb előfordulásának is köze lehet a különbséghez.
Azért a fenti "újdonságok" nem is annyira újdonságok. Többek között 1995-ben már megjelent egy tanulmány a nemek közti különbségről. De természetesen a jelenlegi, jóval nagyobb felmérés miatt még inkább egyértelmű, hogy a férfiaknak érdemes jobban odafigyelni a hallásukra, főleg, ha zajos környezetben végzik munkájukat. Egyszerűbb a megelőzés, mint a rehabilitáció!
A férfiak nagyobb eséllyel lesznek nagyothallók
2009.08.26. |
drHorváthTamás
|
Címkék: dohányzás fül belsőfül halláscsökkenés audiológia
Hogy néz ki a sebágy mandulaműtét után?
2009.08.25. | drHorváthTamás | 1 komment
Címkék: mandulaműtét garat torokmandula
Mandulaműtétet után a betegek sokszor megrémülnek a torkuk látványától. "Mintha két kézigránát robbant volna fel a torkomban" volt eddig a legtalálóbb és legirónikusabb leírás egy beteg részéről a saját szájüregi állapotát illetően. Normális esetben így néz ki a sebágy 1-2 nappal a műtétet követően:
(forrás: http://commons.wikimedia.org)
A szürkésfehér lepedék varr, olyan, mint ami a bőrön is keletkezik sebesülés után, csak a folyamatos nyállal való érintkezés fehéressé teszi. Ugyanúgy, mint amikor mondjuk a lábon lévő varr is fehér lesz, ha vízben elázik. Tehát ez a látvány senkit se rémítsen meg műtét után! Ez a természetes kinézet.
Online hallásteszt
2009.08.23. |
drHorváthTamás
|
Címkék: fül belsőfül halláscsökkenés audiológia
A minőségi hallókészülékekkel foglalkozó Phonak cég elkészítette az eddigi legjobb és legegyszerűbben használható online hallástesztet. Semmi más nem szükséges hozzá, csak egy csendesebb helység, egy jó fejhallgató (esetleg jó hangszórók is megteszik), és alapszintű angoltudás. Egy kellemes hang egyre halkabban, egyre erősebb háttérzaj mellett a monitoron látható tárgyak közül nevez meg mindig egyet, melyre kattintva jelezhetjük, hogy értjük, mi hangzott el. A tesztet ITT lehet elvégezni.
Nem szabad elfelejteni, hogy ez egyfajta szűrésre jó csak, nem helyettesíti a csendeskamrában végzett audiológiai kivizsgálást! Amennyiben az eredmény alapján (és nem a hiányos angoltudásnak köszönhetően) felmerül hallásprobléma lehetősége, fül- orr- gégészeti vizsgálat javasolt!
Aki szeretne további online hallástesztet végezni (bár szerintem kevésbé jók):
http://www.phys.unsw.edu.au/jw/hearing.html
http://www.digital-recordings.com/hearing-test/ht-products.html
Nagyobb pajzsmirigygöbök tűbiopsziája nem feltétlen diagnosztikus értékű
2009.08.22. |
drHorváthTamás
|
Címkék: diagnosztika pajzsmirigy biopszia
A júliusi Archieves of Surgery-ben közöltek egy cikket a pajzsmirigy vékonytű biopsziájának validitásáról nagy (4 cm vagy nagyobb) pajzsmirigygöbök esetén. A tanulmány szerint pajzsmirigy műtét előtt álló betegek közül 52-nél jóindulatú betegséget véleményezett az előzetes tűbiopsziás vizsgálat, azonban a végleges szövettani vizsgálat 26-nál (50%!!) végül rosszindulatú daganatot igazolt. Ez komoly probléma. A szövettan dönti el, hogy mekora kiterjesztésű műtétet végezzünk a betegen, szükséges-e műtét után valamilyen kiegészítő, például radiojód kezelés. De mindez 50%-os előzetes diagnosztikus ráta mellett nem biztos, hogy korrektül eldönthető.
Miért lehet ilyen rossz a találati arány?
Ez nem a mintát vevő hozzá nem értését jelzi. Hanem azt, hogy egy 4 cm-es, vagy annál nagyobb göbből csak nagyon-nagyon kis részt lehet egy tűvel kiszívni, és adott esetben már rákos elfajulást mutató sejteket simán el lehet kerülni.
Mit lehet tenni?
A cikk ajánlása, hogy 4 cm vagy nagyobb pajzsmirigy göb esetén igazi diagnosztikai értéke a lebenyeltávolításnak, és hagyományos szövettani vizsgálatának van, ezért ezt minden ilyen nagy göb esetén meg kell tenni.
A pajzsmirigy elhelyezkedése:
(forrás: www.steadyhealth.com)
Dörej- és zajártalom
2009.08.21. |
drHorváthTamás
|
Címkék: fül belsőfül halláscsökkenés audiológia
Idén is találkoztam olyan emberrel, aki a Szigeten bekövetkezett, zaj okozta tartós hallásproblémával küzd. Szerencsére nem tömegeket érintő bajról van szó, de a nagy hangerő komoly problémákat tud okozni, amik ráadásul sokszor nem gyógyíthatók.
Függően az intenzitástól és a behatás időtartamától, két fő csoportba oszthatjuk a hang okozta károsodásokat. Az egyik a dörejártalom, ami nagyon rövid ideig tartó, de intenzív hanghatásra jön létre. A másik a zajártalom, ami hosszabb ideig fennálló, de a dörejnél azért halkabb hang hatására alakul ki.
A dörejártalom sokszor a belsőfül azonnali, kvázi „látható” károsodásával jár, például a hang mechanikai ereje folytán szakadás következhet be az úgynevezett hártyás labirintusban. Sajnos nem kivitelezhető, hogy meg tudjuk nézni, valóban történt-e szakadás, mert a belsőfül elhelyezkedésénél és felépítésénél fogva nem rakható mikroszkóp alá. De a beteg panaszai, a története alapján feltételezhető a kialakult elváltozás. Szerencsére néha ilyen mértékű károsodás nem alakul ki, ilyen esetekben teljes javulás is bekövetkezhet. Ezzel szemben például egy szakadás irreverzibilis károsodással jár. Egyébként a belsőfül normál működéséről, ITT is lehet még olvasni.
A zajártalom lassabban kialakuló, először sejten belüli normál védekező, majd kóros folyamatok, esetleg később programozott sejthalál (apoptosis) miatt jön létre. Elsőként általában még csak adaptációt figyelhetünk meg, mely 70dB környéki hangingerre legtöbbször a hang megszűnését követően egy percen belül elmúlik. Ez egy természetes védekező reflex a belsőfül részéről. Ennél erősebb ingerre már átmeneti hallásküszöb emelkedés (Temporary Threshold Shift – TTS) következik be, mely percek-órák, ritkábban napok alatt múlik el. A TTS mechanizmusát Puel és kutatótársai demonstrálták tanulmányukban. Azt mutatták ki, hogy ilyenkor a mechanikus hangingert elektromos jellé alakító belső szőrsejtek túl sok ingerületátvivő anyaggal (neurotranszmitter, itt glutamát) próbálják a hallóideg sejtjeit működésbe hozni, mely átmeneti idegvégződési duzzanattal, és következetes csökkent működéssel jár együtt. Amennyiben a belsőfül működése nem áll helyre teljes mértékben, végleges halláskárosodás következhet be (Permanent Threshold Shift – PTS, vagy Noise-induced hearing loss - NIHL). Ez utóbbi fajta halláskárosodás csak hallókészülékkel korrigálható, ha olyan mértékű. Ilyen esetben szövettani eltéréseket is találhatunk. Elsősorban az úgynevezett külső szőrsejtek sínylik meg a zajt, ők pusztulnak el leghamarabb, de dominó-szerűen a többi sejttípus is érintett lehet.
Szóval csak óvatosan a nagyszínpad előtt!
Függően az intenzitástól és a behatás időtartamától, két fő csoportba oszthatjuk a hang okozta károsodásokat. Az egyik a dörejártalom, ami nagyon rövid ideig tartó, de intenzív hanghatásra jön létre. A másik a zajártalom, ami hosszabb ideig fennálló, de a dörejnél azért halkabb hang hatására alakul ki.
A dörejártalom sokszor a belsőfül azonnali, kvázi „látható” károsodásával jár, például a hang mechanikai ereje folytán szakadás következhet be az úgynevezett hártyás labirintusban. Sajnos nem kivitelezhető, hogy meg tudjuk nézni, valóban történt-e szakadás, mert a belsőfül elhelyezkedésénél és felépítésénél fogva nem rakható mikroszkóp alá. De a beteg panaszai, a története alapján feltételezhető a kialakult elváltozás. Szerencsére néha ilyen mértékű károsodás nem alakul ki, ilyen esetekben teljes javulás is bekövetkezhet. Ezzel szemben például egy szakadás irreverzibilis károsodással jár. Egyébként a belsőfül normál működéséről, ITT is lehet még olvasni.
A zajártalom lassabban kialakuló, először sejten belüli normál védekező, majd kóros folyamatok, esetleg később programozott sejthalál (apoptosis) miatt jön létre. Elsőként általában még csak adaptációt figyelhetünk meg, mely 70dB környéki hangingerre legtöbbször a hang megszűnését követően egy percen belül elmúlik. Ez egy természetes védekező reflex a belsőfül részéről. Ennél erősebb ingerre már átmeneti hallásküszöb emelkedés (Temporary Threshold Shift – TTS) következik be, mely percek-órák, ritkábban napok alatt múlik el. A TTS mechanizmusát Puel és kutatótársai demonstrálták tanulmányukban. Azt mutatták ki, hogy ilyenkor a mechanikus hangingert elektromos jellé alakító belső szőrsejtek túl sok ingerületátvivő anyaggal (neurotranszmitter, itt glutamát) próbálják a hallóideg sejtjeit működésbe hozni, mely átmeneti idegvégződési duzzanattal, és következetes csökkent működéssel jár együtt. Amennyiben a belsőfül működése nem áll helyre teljes mértékben, végleges halláskárosodás következhet be (Permanent Threshold Shift – PTS, vagy Noise-induced hearing loss - NIHL). Ez utóbbi fajta halláskárosodás csak hallókészülékkel korrigálható, ha olyan mértékű. Ilyen esetben szövettani eltéréseket is találhatunk. Elsősorban az úgynevezett külső szőrsejtek sínylik meg a zajt, ők pusztulnak el leghamarabb, de dominó-szerűen a többi sejttípus is érintett lehet.
Szóval csak óvatosan a nagyszínpad előtt!
Hangintenzitás értékekhez (dB) tartozó érzetek
(forrás: http://www.soundadvice.info/)
Kell-e torokgyulladásra szteroid?
2009.08.18. |
drHorváthTamás
|
Címkék: gyógyszerek antibiotikum szövődmények garat fertőzéses betegségek
Egy elég érdekes, és jó vitaalapot adó cikket közöltek pár napja a a British Medical Journal-on. A tanulmányban több különböző kutatócsoport vizsgálati eredményeit összegezték a tabletta formátumú szteroid kezelés pozitív hatásáról torokgyulladásban. „Érdekes” módon azt találták, hogy felnőttek esetén háromszor nagyobb eséllyel múlt el a fájdalom szteroid adását követően 24 órával, mint a kontroll csoportban. Következtetés: a felnőttek torokgyulladása esetén a szteroid jó, mert pozitívan befolyásolja a tüneteket. A szteroid használat pedig azért kívánatos, mert túl sok antibiotikumot használunk, nem kéne ennyi, hogy ne legyen túl sok rezisztens baktérium, viszont helyette ezzel is akár ki lehetne tölteni a terápiás űrt.
A cikknek a szerzők bevallása szerint is vannak gyengeségei:
- bár 24 órán belül nagy eséllyel múlt a fájdalom, 48 órával később több tanulmány szerint is újra jelentkeztek a tünetek
- minden tanulmánynál a betegek antibiotikumot is kaptak
- legtöbb tanulmányban nem voltak meghatározott betegcsoportok például a betegség súlyossága alapján
A fentiekkel nem azt szerettem volna kihangsúlyozni, hogy nem volt érdemes elvégezni a kutatásokat. Minden új információ hasznos. Csupán van 1-2 dolog, amit mindenképpen érdemesnek gondoltam a cikk margójára írni:
- természetes, hogy a szteroidok effektívek a torokgyulladásban,lévén a létező legerősebb elérhető gyulladásgátló gyógyszerek. Számomra az lett volna furcsa, ha nem javít a tüneteken.
- a szteroid kezelés nem veszélytelen. Számos mellékhatása lehet, amikkel nem biztos, hogy érdemes egy előbb-utóbb szinte biztosan szövődménymentesen gyógyuló torokgyulladásban kockáztatni. Bár a cikk szerint érdemi mellékhatás nem volt (743 betegből), ez azért nem feltétlen alakulna így, ha ezentúl minden közepes-súlyos torokgyulladást szteroiddal kezelnénk.
- nem értek egyet azzal sem, hogy a (remélhetőleg) csökkent antibiotikum felírás okozta terápiás lukat okvetlen valamivel, pláne szteroiddal kellene „befoltozni”.
- természetes, hogy a szteroidok effektívek a torokgyulladásban,lévén a létező legerősebb elérhető gyulladásgátló gyógyszerek. Számomra az lett volna furcsa, ha nem javít a tüneteken.
- a szteroid kezelés nem veszélytelen. Számos mellékhatása lehet, amikkel nem biztos, hogy érdemes egy előbb-utóbb szinte biztosan szövődménymentesen gyógyuló torokgyulladásban kockáztatni. Bár a cikk szerint érdemi mellékhatás nem volt (743 betegből), ez azért nem feltétlen alakulna így, ha ezentúl minden közepes-súlyos torokgyulladást szteroiddal kezelnénk.
- nem értek egyet azzal sem, hogy a (remélhetőleg) csökkent antibiotikum felírás okozta terápiás lukat okvetlen valamivel, pláne szteroiddal kellene „befoltozni”.
Természetesen a szteroidra szükség lehet, akár torokgyulladásban is. Például ha egyértelmű vizenyővel járó gyulladásról van szó. De nem értek egyet, hogy minden gyulladásra kapásból szteroiddal kéne reagálni. Persze az idő nem biztos, hogy majd engem igazol. Egyébként a túl sok antibiotikum felírással viszont egyetértek...
Az orális allergia szindróma
2009.08.15. |
drHorváthTamás
|
Címkék: allergia betegségekről részletesebben
Az orális allergia szindróma (OAS) egyfajta ételallergia. Az OAS-ban szenvedő betegeknél bizonyos ételek elfogyasztása után helyi allergiás reakció lép fel, ajak- vagy nyelvduzzanat, torokviszketés, rosszabb esetben gégeödéma, akár fulladás is kialakulhat. Néha megjelenhetnek az allergiás náthára utaló jelek is orr- és szemtünetekkel.
Allergiás reakció a torokban
(forrás: http://www.foodallergens.info/)
Az OAS oka keresztallergia, azaz az egyes ételekben (gyümölcsökben, zöldségekben, mogyoróban és dióban) található molekulák hasonlósága más, allergiát okozó anyagokkal, elsősorban pollenekkel. Az OAS tehát pollenallergiában szenvedő betegekben lép fel, és az adott étel elfogyasztása után általában perceken belül kialakulnak a jellegzetes helyi tünetek. Néha asztmásoknál is megfigyelhető ez a hajlam. Általában a felnőttek között több megbetegedést találunk, mint gyermekeknél. Amennyiben nem növényi eredetű ételre (tehéntej, tojás, tengeri állatok) is kialakulnak a tünetek, az általában a betegség súlyosabbá válására utal, legalábbis hevesebb reakció, akár anafilaxiás sokk is felléphet.
A diagnózis megerősítése laborvizsgálattal történik, melynek során mind az adott ételre, mind a pollenre pozitiv specifikus IgE eredményt kapunk. De laborvizsgálat nélkül is jellegzetesen mindig ugyanahhoz az ételhez köthetők a panaszok. Egyébként legtöbb esetben főzéssel megfelelő mértékben károsodnak a reakciót kiváltó molekulák, így elsősorban csak a nyers ételeknél alakulnak ki a tünetek.
Az OAS kezelése leginkább megelőzésből áll: kerülni kell az adott ételeket, vagy főtt állapotban szabad csak fogyasztani őket. Ha már létrejött az allergiás reakció, akkor a kezelés megegyezik az egyéb allergiás megbetegedésekével: antihisztamint, szükség esetén szteroidot kell adni, ritkán, súlyos esetben légútbiztosítás, keringéstámogatás is szükséges lehet. Rendszeresen visszatérő, súlyos OAS-ban a pollenek ellen alkalmazott immunterápia hatásos lehet.
(forrás: http://www.foodallergens.info/)
Az OAS oka keresztallergia, azaz az egyes ételekben (gyümölcsökben, zöldségekben, mogyoróban és dióban) található molekulák hasonlósága más, allergiát okozó anyagokkal, elsősorban pollenekkel. Az OAS tehát pollenallergiában szenvedő betegekben lép fel, és az adott étel elfogyasztása után általában perceken belül kialakulnak a jellegzetes helyi tünetek. Néha asztmásoknál is megfigyelhető ez a hajlam. Általában a felnőttek között több megbetegedést találunk, mint gyermekeknél. Amennyiben nem növényi eredetű ételre (tehéntej, tojás, tengeri állatok) is kialakulnak a tünetek, az általában a betegség súlyosabbá válására utal, legalábbis hevesebb reakció, akár anafilaxiás sokk is felléphet.
A diagnózis megerősítése laborvizsgálattal történik, melynek során mind az adott ételre, mind a pollenre pozitiv specifikus IgE eredményt kapunk. De laborvizsgálat nélkül is jellegzetesen mindig ugyanahhoz az ételhez köthetők a panaszok. Egyébként legtöbb esetben főzéssel megfelelő mértékben károsodnak a reakciót kiváltó molekulák, így elsősorban csak a nyers ételeknél alakulnak ki a tünetek.
Az OAS kezelése leginkább megelőzésből áll: kerülni kell az adott ételeket, vagy főtt állapotban szabad csak fogyasztani őket. Ha már létrejött az allergiás reakció, akkor a kezelés megegyezik az egyéb allergiás megbetegedésekével: antihisztamint, szükség esetén szteroidot kell adni, ritkán, súlyos esetben légútbiztosítás, keringéstámogatás is szükséges lehet. Rendszeresen visszatérő, súlyos OAS-ban a pollenek ellen alkalmazott immunterápia hatásos lehet.
Egy lista a keresztreakciót adó pollenekről (+ latex):
Parlagű: dinnyefélék, banán, cukkini, uborka, pitypang
Nyírfa: alma, körte, barack, cseresznye, szilva, kiwi, répa, burgonya, paradicsom, bors, koriander, zeller, petrezselyem, dió, mogyoró, mandula
Fűfélék: barack, körte, dinnyefélék, paradicsom, narancs
Fekete üröm: zeller, alma, kiwi, mogyoró, répa, petrezselyem, koriander, napraforgó, bors, bab, borsó, majoranna, oregano
Éger: zeller, körte, alma, mandula, mogyoró, körte, petrezselyem, cseresznye
Latex: banán, avokádó, kiwi, papaya, gesztenye
Nyírfa: alma, körte, barack, cseresznye, szilva, kiwi, répa, burgonya, paradicsom, bors, koriander, zeller, petrezselyem, dió, mogyoró, mandula
Fűfélék: barack, körte, dinnyefélék, paradicsom, narancs
Fekete üröm: zeller, alma, kiwi, mogyoró, répa, petrezselyem, koriander, napraforgó, bors, bab, borsó, majoranna, oregano
Éger: zeller, körte, alma, mandula, mogyoró, körte, petrezselyem, cseresznye
Latex: banán, avokádó, kiwi, papaya, gesztenye
Az idült orrmelléküreg gyulladás (krónikus rhinosinusitis) oka
2009.08.12. |
drHorváthTamás
|
Címkék: genetika antibiotikum melléküregek betegségekről részletesebben melléküreggyulladás idült
Korábban már volt szó a heveny és az idült melléküreg gyulladásról, valamint arról is, hogy miért szükséges különbséget tenni a kettő között. Alapvető különbség van a két betegség kialakulásának mechanizmusában, ami miatt a panaszok is különbözőek, és a kezelés is más. Az idült melléküreg gyulladás az esetek nagyon nagy részében a nyálkahártya normál ingerekre adott kóros válasza révén jön létre. Tehát egyfajta genetikai eltérésről van szó, ami miatt a nyálkahártya olyankor is gyulladásban van, mikor egyébként nem kéne. Kutatócsoportok már régóta próbálják megtalálni az(oka)t a faktor(oka)t, ami elindítja ezt a kóros immunológiai folyamatot. Két különböző elmélet létezik, bár sokfajta kísérlet ellenére egyik sem nyert még 100%-ban létjogosultságot. Van közös vonás a két teóriában: mindkét esetben valamilyen kórokozó által kiváltott téves vagy túlzott immunreakciót gyanítanak a háttérben.
Az egyik iskola szerint a folyamat mögött gombák állnak. Az elmélet képviselői azt mondják, hogy ezekben a betegekben az allergiához hasonlítható immunreakció indul be a normál körülmények között is a melléküregekben élő gombafajok ellen. Tény, hogy az emberi orrban és a melléküregekben egészséges emberek esetén is találunk gombákat. Szintén ismert, hogy ritkán, szinte kizárólag csak immunhiányos állapotban (HIV, súlyos cukorbetegség, kemoterápia, stb.) bizonyos agresszív kórokozó gombák komoly, kezelés nélkül akár halálos gyulladást is tudnak okozni. Az idült melléküreg gyulladásban azért vetődött fel a gombák szerepe, mert egyes gombák ellen aktiválódó sejttípusok, valamint gombák ellen termelődő immunfehérjék szintje a betegek nyálkahártyájában emelkedett volt. Kezelési kísérletek is voltak gombaellenes gyógyszerekkel, azonban ezek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Bár ez utóbbi önmagában nem jelenti azt, hogy kizárható a gombák szerepe, csak a hagyományos gombaellenes kezelés kudarcát jelzi. (cikk1, cikk2)
A másik teória képviselői szerint baktériumok, azon belül is elsősorban a Staphylococcusok által termelt káros anyagok, toxinok elleni túlzott immunreakció okozza a krónikus melléküreg gyulladást. Ezt alátámasztják azok a kutatások, melyek szerint az idült melléküreg betegek esetében nagyobb számban találhatók meg egyes Staphylococcus fajok. Az utóbbi időben az úgynevezett szuperantigén elmélet került előtérbe. A szuperantigén azt jelenti, hogy az adott baktériumok által termelt egyes fehérjék a megfelelő fehérvérsejttel reakcióba lépve az átlagos immunreakciónál jóval nagyobb gyulladást generálnak, és ez vezet a nyálkahártya károsodásához, ami ördögi körként tovább fokozza a gyulladást. Ezt a folyamatot elősegítheti, hogy az orrban található nyák ilyen helyzetben a belekerülő toxinok túlélését növelik, tehát elnyújtott immunválasz várható. (cikk1, cikk2)
Amennyiben a kettő közül valamelyik (vagy egy harmadik) elmélet bizonyítást nyer, az jelentős előrelépés lesz a fül- orr- gégészetben, mivel megnyithatja az utat az effektív kezelés felé. Ugyanis jelenleg a krónikus melléküreg gyulladást véglegesen gyógyítani nem tudjuk. Csak többé-kevésbé karban tudjuk tartani szteroidos orrspray-k rendszeres adásával, alkalmi orális szteroid kezeléssel, illetve műtéttel.
Viszont az már a fentiek alapján is nyilvánvaló, hogy a krónikus melléküreg gyulladást NEM antibiotikummal kell kezelni!
Változások az ENT House Budapest rendelő közösségi online megjelenésében
2009.08.09. |
drHorváthTamás
|
Címkék: ent house hírek
Hónapokig tartó tapasztalatszerzés és szárnypróbálgatás után véglegesedeni látszik az ENT House Budapest magánrendelő közösségi online jelenléte. Ennek kapcsán a következő változások lesznek, illetve az alábbi platformokon leszünk elérhetőek:
A blog nagyjából változatlanul fog üzemelni, egyedül a rendelővel kapcsolatos hírek és képanyagok fognak a későbbiekben a facebook-ra költözni (lsd. lejjebb).
Nagyobb szerepet fog kapni a facebook. A rendelőt érintő aktualitásokról (rendelési idők változása, szabadságok, új szakmai profilok, egészségpénztári szerződések, stb.) gyakrabban, és csak ott fogok írni, valamint oda kerül az összes, rendelővel kapcsolatos képanyag is. Szintén ott kapnak majd helyet a twitter 140 karakterénél hosszabb, de a blogra túl rövid bejegyzések. A facebook helyett korábban szóba került az iwiw is, azonban a gyakori hozzáférési problémák, az alkalmazások, valamint az oldal felépítése miatt választottam a facebook-ot. Amit részben azért sajnálok, mert szívesebben használnék magyar dolgokat, de a funkcionalitás győzött.
A twitter mikroblog változatlan formában működik majd, részben angol, részben magyar nyelven. Magyar nyelven nem csak fül- orr- gégészeti, hanem más, aktuális egészségügyi témák felé is nyitok. Angolul továbbra is elsősorban fül- orr- gégészeti szakmai cikkekkel, illetve egészségügyi web2.0-ás témákkal foglalkozom majd.
A fentiekkel egyidőben megszűnik a rendelő posterous "midiblogja", valamint friendfeed mikroblogja, melynek oka a párhuzamosságok megszűntetése. A posterous szerepét a facebook fogja átvenni, míg a friendfeed-ét a twitter.
Az ENT House Budapest közösségi könyvjelzőjeként a del.icio.us-t választottam, bár ez még tesztfunkcióban van. Elsősorban angol nyelvű szakmai blogbejegyzések és cikkek elérhetők ott.
Személyes kapcsolat pedig továbbra is a fenti emailcímen.
Antibiotikum dilemma: Lehet-e adni cefalosporin származékokat penicillin allergia esetén?
2009.08.09. | drHorváthTamás | 1 komment
Címkék: allergia gyógyszerek antibiotikum
A kérdés azért fontos, mert arról a két antibiotikum csoportról van szó, melyekkel a baktériumok okozta fül- orr- gégészeti fertőző betegségek nagy részét jól lehet kezelni. Viszont korábban kimutatták, hogy aki penicillinre allergiás, az kb. 10% eséllyel cefalosporin származékokra is érzékeny. Emiatt ezeknél a betegeknél mindkét, a kezelésében egyébként hatékony gyógyszercsoportot óvatosságból mellőzni szoktuk. Viszont ez azzal jár, hogy a penicillin allergiás betegeknél nem mindig a leginkább javasolt gyógyszert, hanem az adott betegségben csak másod- vagy harmadvonalbelinek számító antibiotikumot írunk fel. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezek az antibiotikumok rosszak lennének. Csak éppen jó lenne őket más célra félretenni, nehogy a gyakoribb használat miatt rezisztencia alakuljon ki ellenük a baktériumokban. Azaz olyan esetekre kellene a többi antibiotikumot tartalékolni, mikor a penicillinek vagy a cefalosporinok hatástalanok.
A penicillin-cefalosporin keresztallergia okát egyébként a hasonló molekulaszerkezetben keresték: mindkét antibiotikum-csoport a béta-laktám antibiotikumok közé tartozik.
Azonban kiderült, hogy sokkal inkább az alap béta-laktám gyűrűhöz kapcsolódó oldalláncok hasonlósága okozza a keresztallergiát, amely hasonlóság elsősorban a korai, úgynevezett első generációs cefalosprinokra volt igaz. Ugyanis a második, harmadik generációs, valamint a még ezeknél is korszerűbb cefalosporinok már annyira különböző oldalláncokkal rendelkeznek a penicillinekhez képest, hogy például a harmadik generációs cefalosporinoknál a penicillinnel való keresztallergia lehetősége kisebb, mint a penicillin vs. nem béta-laktám antibiotikumok esetében. Az is hozzátartozik az allergia kérdéshez, hogy a penicillin allergiát nagyon könnyen mondtuk/mondjuk ki. Azonban ezek korrekt laborvizsgálattal történő igazolása nem túl gyakran történik meg. Valamint az is, hogy a korábban 10%-nak gondolt keresztreakció arány ennél némileg kevesebb.
A fentiek alapján ki lehet mondani, hogy az első generációs cefalosporinok adása ismert penicillin allergia esetén továbbra sem javasolt. Főleg, ha a penicillinnel szemben súlyos (pl. anafilaxiás sokk) allergiás reakció alakult ki korábban. Viszont a második, harmadik generációs cefalosporinok, melyek oldalláncaikban jelentősen különböznek a penicillintől, biztonsággal adhatók. Ilyen a cefuroxime (Zinnat, Zinacef), cefixime (Suprax), ceftriaxon (Lendacin, Rocephin), ceftazidime (Fortum).
Jó hivatkozás a fentiekre ez a 2007-es Otolaryngology-Head and Neck Surgery cikk: link
