Egy két nappal ezelőtt a New York Times-ban megjelent cikk szerint 20 és 69 éves életkor között a férfiak körülbelül kétszer olyan nagy eséllyel lesznek nagyothallók, mint a nők. A cikk a National Institute on Deafness and Other Communication Disorders (ami az USA halláskárosodással foglalkozó hivatalos szerve) tanulmányára hivatkozik, mely egy nagy elemszámú, USA-ban végzett, kérdőíves és vizsgálatokra alapozott felmérés eredménye. A cikk szerint 70 éves kor felett már kezd kiegyenlítődni a két nem közti hajlambeli különbség, de igazán csak 80 éves kor felett lehetett kimutatni egyforma arányú romlást. Egyértelmű bizonyítékot nem találtak az eltérésre. Bár a kérdőívekből kiderült, jóval több férfi dolgozik zajos környezetben, mint nő, de más faktort nem lehetett kimutatni. Érdekes módon (vagy csak simán férfiúi hiúságból?) fiatal korban a férfiak nem igazán hajlandók hallókészüléket viselni, míg a nők sokkal inkább elfogadják a halláscsökkenés tényét, és az ezzel járó készülék viselést. Ebben is csak idős korra tűnik el a nemek közti különbség.

Egy pár hónappal korábbi, az ABC News-on megjelent,a Johns Hopkins Egyetemen végzett kutatásra hivatkozó cikk is hasonló konklúziót tartalmaz, bár még ez a komolynak mondható kétszeres hajlam nem volt ismert. Viszont ott feltételezték, hogy a nagyobb arányú dohányzásnak, és a szív- és érrendszeri betegségek férfiakban való gyakoribb előfordulásának is köze lehet a különbséghez.

Azért a fenti "újdonságok" nem is annyira újdonságok. Többek között 1995-ben már megjelent egy tanulmány a nemek közti különbségről. De természetesen a jelenlegi, jóval nagyobb felmérés miatt még inkább egyértelmű, hogy a férfiaknak érdemes jobban odafigyelni a hallásukra, főleg, ha zajos környezetben végzik munkájukat. Egyszerűbb a megelőzés, mint a rehabilitáció!

A minőségi hallókészülékekkel foglalkozó Phonak cég elkészítette az eddigi legjobb és legegyszerűbben használható online hallástesztet. Semmi más nem szükséges hozzá, csak egy csendesebb helység, egy jó fejhallgató (esetleg jó hangszórók is megteszik), és alapszintű angoltudás. Egy kellemes hang egyre halkabban, egyre erősebb háttérzaj mellett a monitoron látható tárgyak közül nevez meg mindig egyet, melyre kattintva jelezhetjük, hogy értjük, mi hangzott el. A tesztet ITT lehet elvégezni.

Nem szabad elfelejteni, hogy ez egyfajta szűrésre jó csak, nem helyettesíti a csendeskamrában végzett audiológiai kivizsgálást! Amennyiben az eredmény alapján (és nem a hiányos angoltudásnak köszönhetően) felmerül hallásprobléma lehetősége, fül- orr- gégészeti vizsgálat javasolt!

Aki szeretne további online hallástesztet végezni (bár szerintem kevésbé jók):
http://www.phys.unsw.edu.au/jw/hearing.html
http://www.digital-recordings.com/hearing-test/ht-products.html

Hangintenzitás értékekhez (dB) tartozó érzetek
(forrás: http://www.soundadvice.info/)

Korábban már volt szó a heveny és az idült melléküreg gyulladásról, valamint arról is, hogy miért szükséges különbséget tenni a kettő között. Alapvető különbség van a két betegség kialakulásának mechanizmusában, ami miatt a panaszok is különbözőek, és a kezelés is más. Az idült melléküreg gyulladás az esetek nagyon nagy részében a nyálkahártya normál ingerekre adott kóros válasza révén jön létre. Tehát egyfajta genetikai eltérésről van szó, ami miatt a nyálkahártya olyankor is gyulladásban van, mikor egyébként nem kéne. Kutatócsoportok már régóta próbálják megtalálni az(oka)t a faktor(oka)t, ami elindítja ezt a kóros immunológiai folyamatot. Két különböző elmélet létezik, bár sokfajta kísérlet ellenére egyik sem nyert még 100%-ban létjogosultságot. Van közös vonás a két teóriában: mindkét esetben valamilyen kórokozó által kiváltott téves vagy túlzott immunreakciót gyanítanak a háttérben.