A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Új kilátások a halláscsökkenés kezelésében I.: antioxidánsok

2009.09.21. | drHorváthTamás | 3 komment

Címkék: fül belsőfül halláscsökkenés

Ma reggel kezdődött Padovában, Olaszországban, a EuroHear konzorcium szervezésében egy kurzus, a halláscsökkenés terápiás lehetőségeiről. A mai, bevezető nap a Floridai Egyetem oktatója, Coleen Le Prell előadásaival zajlott, aki elsősorban a zaj okozta halláscsökkenés és az antioxidánsok, vitaminok kapcsolatával foglalkozik.
 

 

 

 

Első előadásában okozott némi meglepetést a halláscsökkenéssel kapcsolatos statisztikai adataival. A halláscsökkenések 1/3-át zaj okozza, ezzel a második leggyakoribb foglalkozási ártalom. Az 1/3 viszont azt jelenti, hogy prevencióval 33%-kal kevesebb halláscsökkent beteg lenne! Az USA-nak egyébként csak a halláscsökkenés évente 56 milliárd (!!) dollárjába kerül. Az Irakból és Afganisztánból hazatérő katonák 33%-a, a Floridai Egyetemre jelentkezők 25%-a szenved valamilyen szintű halláscsökkenésben. Ez azért nem semmi.

 

 

 

Mint arról már korábban is írtam, a zaj okozta halláscsökkenés részben sejtszintű mechanikai, részben molekuláris szintű károsodás miatt jön létre. A molekuláris szintű károsodás Le Prell és több munkacsoport kutatásai szerint jórészt az úgynevezett szabadgyökök (wiki) túlzott mértékű kialakulása miatt jön létre. A szabadgyökök a normális sejtműködéshez is szükségesek, de ha túl nagy mennyiségben termelődnek (főleg stressz, trauma miatt), akkor károsíthatják a sejt DNS-ét, lipidjeit, fehérjéit, illetve programozott sejthalált (apoptosis) indíthatnak el. Korábban állatkísérletekben már kimutatták, hogy akár 1-2 héttel a zajtraumát követően is túl sok a belsőfül bizonyos sejtjeiben a szabadgyök szint. A szabadgyökök ellen antioxidánsokkal tudunk védekezni, ilyen például a C vagy az E vitamin is. De ilyen a glutation peroxidáz (Gpx1) is. Egy tanulmány szerint Gpx1 knock-out (KO) egerek (azaz a Gpx1 termeléséért felelős gén hiányzik az állatban) zaj hatására nagyobb halláskárosodást szenvednek, mint a normál példányok. Az antioxidánsok a belsőfül erei tágasságának szabályozásában is szerepet játszanak. A szervezetben egyedi módon, a belsőfül erei trauma hatására szűkülnek, amit antioxidánsok adásával gátolni lehet.
 

 

Számos antioxidánssal kísérleteztek eddig a halláskárosodás megelőzése érdekében. Ilyen az A, a C, vagy az E vitamin is, melyet magnéziummal kiegészítve pont a bejegyzés elején említett Le Prell és társai találtak hatásosnak. De antioxidánsként állatkísérletekben a szalicilát, a Gpx1-hez hasonló, és annak termelődését serkentő Ebselen, a D-methionine, illetve N-acetyl-cystein is hatékony.
 
 

 

Jó sok bizonyíték, ami nagyon meggyőző. A kérdés csak, hogy ez a gyakorlatban hogyan hasznosítható. Zajos környezetben vitamin szedése javasolt? Coleen Le Prell szerint az szinte biztos, hogy kizárólag kombinált formában lehetnek hatékonyak az antioxidánsok, önmagukban, külön-külön kevés. A valóban hatékony terápiás protokollon pedig még dolgozniuk kell.

 

Milyen eséllyel lehet elkapni az influenzát?

2009.09.20. | drHorváthTamás | komment

Címkék: influenza fertőzéses betegségek általános fül orr gégészet

 

Eddig sikerült megállnom, hogy a H1N1-ről, azaz a sertésinfluenzáról írjak. Nálam jóval hozzáértőbb emberek sem tudnak egyelőre dűlőre jutni, hogy valójában mekkora veszéllyel állunk szemben. Ez a bejegyzés sem a H1N1-ről fog szólni, bár egy ezzel kapcsolatban született cikk matematikai modellen alapuló, érdekes statisztikai adatait szeretném most tolmácsolni. A cikk arról szól, hogy milyen eséllyel lehet elkapni az influenzát. Ezek a számok ugyanúgy érvényesek az átlagos influenzára, mint a sertésinfluenzára.

A szituáció, melyben az alábbi statisztikai esélyek várhatók, a következő: a családban valaki influenzás, és a többi családtag ápolja őt.

A leghatékonyabb módja a vírus átadásának az, ha a beteg arcon köhögi az őt ápoló családtagot. Ezzel több, mint 50% esélyt kap a szerencsétlen rokon az influenza összeszedésére. Amennyiben a betegnek sikerül megállni, hogy ne a rokon jelenlétében és felé köhögjön, még akkor is átadhatja a fertőzést a levegőben lebegő részecskékre tapadt vírusok segítségével. Ha ezek a részecskék olyan méretűek, hogy az alsóbb légutakba is eljutnak, akkor 17% az esély a fertőzésre az ápolás során, míg az ennél nagyobb részecskék esetén szerencsére ez 1% alatti, mivel azok méretüknél fogva kevés időt töltenek a levegőben. A fentiek mellett 31% esélyt kalkuláltak arra vonatkozóan, hogy az ápolás alatt, a beteggel való foglalkozás után, kézmosás nélkül a szemhez, orrhoz, szájhoz nyúlással átvitelre kerüljön a vírus.

Ez a cikk egy nagyon komoly tanulságot tartalmaz: Ha feltételezzük azt, hogy mindenki van olyan kultúrált, és nem köhögi arcon az őt ápoló személyt, akkor a legnagyobb eséllyel a KÉZ az, ami átviszi a fertőzést. Természetesen nem venném szívemre, ha a maszkgyárak elesnének a profitjuktól, és persze ott van az ő 17%-uk is, de ezek szerint sokkal fontosabb a KÉZMOSÁS, mint a maszk.

 

Érdekes összefüggések a dohányzás és fül- orr- gégészeti betegségek között

2009.09.18. | drHorváthTamás | komment

Címkék: dohányzás nyelv fül nyálmirigyek középfül

 

A dohányzás káros hatásairól már több ezer tanulmány, felmérés, cikk stb. született. A fül- orr- gégészetben is, a dohányfüst bizonyos betegségek kialakulására való hajlamosító hatása mára már evidencia szintű. Ilyen például a gégerák, ahol egyértelmű a kapcsolat. Ugyancsak ismert tény, hogy a dohányzás az orr- és garatnyálkahártyának sem tesz jót, szerepe lehet ezen szervek idült gyulladásában. Azonban más összefüggéseket is találtak már. Olyanokat is, amire az ember nem gondolna.
 
Ilyen lehet például az ízlelés. A dohányosok ízérzése csökkent. Ezt akár azzal is lehetne magyarázni, hogy a szaglásuk nem jó (márpedig a jó ízérzéshez a jó szaglás elengedhetetlen), de ez nem minden. Egy görög kutatócsoport kimutatta, hogy a dohányzóknál szignifikánsan kevesebb van a nyelv hátsó részén található ízlelőbimbókból, ráadásul kisebbek is. Tehát a dohányzás legalább két úton is ront az ízérzésen.
 
Egy dél-koreai tanulmány szerint a passzív dohányzás a kisgyermekek idült savós középfül gyulladását segítheti elő. Modellezték a vérkeringésbe jutó dohányfüstöt, és azt találták, hogy ez fokozza a középfül nyálkahártyájának nyáktermelését.
 
Nem teljesen új felfedezés, hogy a nyálmirigyekben a Warthin tumor típusú jóindulatú daganat kialakulását elősegíti a dohányzás. Viszont izraeli epidemiológusok bebizonyították, hogy lineáris összefüggés van a dohányzás időtartama, és a daganat kialakulásának esélye között. Ez az esély hasonlít a tüdőrák kialakulásának statisztikai összefüggéseihez.
 
Tehát még a fülünk, a nyelvünk, és a nyálmirigyeink sincsenek biztonságban a dohányfüstben!

 

· 1 trackback

Nyelvfék oldása

2009.09.16. | drHorváthTamás | komment

Címkék: nyelv nyelvfék oldása gyermek fül orr gégészet

 

Egy, az augusztusi International Journal of Pediatric Otorhinolaryngology-ban megjelent cikkben a nyelvfék oldásról esik szó. Egész nagy számú betegen (159) végzett felmérés szerint 86%-ban egyértelmű pozitiv hatása van a nyelvfék oldásának, melyet a legtöbb (64%) betegnél beszéd- és artikulációs probléma, míg csak 8%-ban táplálkozási nehezítettség miatt végeztek el.

A nyelvfék (frenulum linguae) a nyelv alsó részétől a szájfenéken át, a fogíny belső részéig húzódó nyálkahártyakettőzet:

(forrás: www.health.com)









Ha ez egyfajta fejlődési rendellenességként túl rövid, azzal túlságosan lehorgonyozza nyelvet, ezzel elsősorban
táplálkozási- és hangképzési problémák forrása lehet, de akár a fogfejlődést is befolyásolhatja. A túl rövid nyelvfék így néz ki:











(forrás:
www.cradle2kindy.com.au)

A túl rövid nyelvféket műtéti úton lehet megoldani. Arra a kérdésre, hogy pontosan mikor javasolt elvégezni a beavatkozást, egy a 2008. májusi World Journal of Pediatrics ban megjelent, 2800 (!) esetet feldolgozó tanulmányból tudok válaszként idézni: "The indications and the techniques for its division are still controversial." Magyarul a pontos indikáció még mindig vita tárgyát képezi. Ezt megerősíti a brit National Institute for Health and Clinical Excellence ajánlása, mely az "Indications" rovatban gondosan kerüli a kérdést... Talán az a legjobb megközelítés, hogy amennyiben újszülötteknél szoptatási nehézségek adódnak, vagy később, kisgyermekkorban a beszéd gátolt, és mindezek a túl rövid nyelvfékre vezethetők vissza, akkor annak műtéti megoldása szükséges.

A városi levegő még az allergizáló növények pollenjét is agresszívabbá teszi

2009.09.15. | drHorváthTamás | komment

Címkék: allergia

 

Dr. Ves Dimov az Allergy Notes elnevezésű, elsősorban allergológiával és immunológiával foglalkozó népszerű blogjában egy érdekes cikkre hívta fel nemrég a figyelmet. Ebben az augusztusi International Archieves of Allergy and Immunology tanulmányban a minket körülvevő levegő romlását és a főleg városi környezetben drámaian növekvő allergiás megbetegedéseket hozták összefüggésbe.
 
Nevezetesen összehasonlították ugyanannak a nyírfa fajnak a városban és vidéken élő példányaiból nyert pollenkoncentrátumainak összetételét, és allergizáló hatását. Kiderült, hogy az egyébként ugyanolyan növények pollenjében 26 fehérje is eltérő mértékben van jelen a városi és a vidéki fák esetében. Ráadásul a városi fák pollenje erősebb kemotaktikus hatásúnak bizonyult, azaz jobban vonzotta a gyulladásos sejteket, mint a tiszta levegőben élő fák pollenje. Ezzel akár erősebb allergiás reakciót is kiválthat, azaz egy magyarázat lehet a városban élők gyakoribb allergiás megbetegedéseire.
 
(forrás: www.livingonenessfoundation.com)
 
Egyébként korábban már beszámoltak arról, hogy az arizoniai ciprusfenyő útszéli példányaiból nyert pollen egyes allergénjei nagyobb mennyiségben voltak jelen az úttól távolabbi példányok pollenjével összehasonlítva, illetve hasonló eredmények születtek az angolperjét illetően is.
 
Mindez azt jelzi, hogy az allergizáló növények megnehezítik a városi allergiások életét, hiszen még agresszívabb pollenjükkel fokozzák a panaszokat. Pedig nyilván a fák jó része pont a levegő tisztítása és egészségesebb élettér kialakítása céljából került a városba. Vajon szempont-e ma Budapesten a telepítendő fák allergizáló potenciálja, vagy sem?

 

Feliratos YouTube videók hallássérültek részére

2009.09.13. | drHorváthTamás | komment

Címkék: video fül halláscsökkenés

 

Egy nagyon jó kezdeményezést találtam a neten: a CaptVids.com-on YouTube-ról származó videókat feliratoznak. Ezzel óriási segítséget nyújtanak a hallássérülteknek, hiszen ők is ugyanúgy használják a netet, de a felirat nélküli videók számukra nem igazán nyújtanak élvezetet. A feliratozást a play gomb megnyomása után, a videófelület jobb alsó részén található, felfelé mutató háromszög ikonnnal lehet bekapcsolni (a lejjebb látható videón így beillesztve nem, csak teljes képernyő módban működik). A CaptVids oldalán van fórum rovat, ahol kérni is lehet adott videók feliratozását. Egyes mozifilmek trailerét is meg lehet tekinteni feliratozva:
 

 

Sajnos a feliratok nagy része csak angolul van meg, de találtam japán, német és holland feliratos videót is.
A magyar hallássérültek részére ajánlom a Hal(l)ogatom blogot, többek között a feliratozással kapcsolatban is sok információt lehet ott találni.

 

Hangszalagok Reinke ödémája

2009.09.11. | drHorváthTamás | komment

Címkék: dohányzás gége hangszalag betegségekről részletesebben

 

A Reinke ödéma viszonylag gyakori, a hangszalagokat érintő gégészeti megbetegedés. Általában dohányzó betegeknél fordul elő, de hajlamosít rá a reflux, hormoneltérések, és helytelen hangképzés is. A betegek főleg rekedtségről, hangjuk érdesedéséről számolnak be, kifejezetten nagy ödéma esetén akár légzési akadály is kialakulhat. Fájdalom nincsen.

Gégetükri képen jellegzetes eltérést találunk. Általában mindkét hangszalagot érintő, de asszimetrikus, kocsonya-szerű duzzanatot látunk. Mindez jól látszik az alábbi képen:

 













(forrás:
http://www.british-voice-association.com/)

Ez a speciális vizenyő az úgynevezett Reinke térben helyezkedik el, mely a hangszalag felső hámrétege alatt található, a hangszalagmozgáshoz szükséges, normális esetben szinte csak virtuális rés. Önmagában a Reinke ödémát nem tekintjük rákmegelőző állapotnak, azonban mindenképpen jelzés értékű: ezek a hangszalagok tartósan valamilyen károsító faktornak vannak kitéve.

A Reinke ödéma kezelése műtéti eltávolítást jelent. Ez azonban csak akkor lesz tartósan sikeres, ha a feltételezett előidéző tényezőket (dohányzás, reflux) is sikerül megoldani.

Gyermekkori krónikus köhögés oka főleg reflux és allergia lehet

2009.09.09. | drHorváthTamás | komment

Címkék: allergia diagnosztika asztma reflux nyelőcső gyermek fül orr gégészet

 

A szeptemberben megjelenő Chest egyik cikkében a gyermekkori krónikus, 8 hétnél régebb óta tartó köhögés okait vizsgálták. Azért fontos a régóta fennálló köhögés okaival tisztában lenni, mivel majdnem minden tizedik gyermeket ilyen panasszal visznek szülei a gyermekorvoshoz. Ebben a tanulmányban 40, 5-12 éves, a fenti kritériumnak megfelelő panaszú, de más egyéb tünetet nem mutató gyermeket vizsgáltak ki, gyakorlatilag tetőtől talpig. Tüdőgyógyászati, fül- orr- gégészeti, allergológiai, és belgyógyászati kivizsgálás történt mindegyiküknél. A vizsgálatba csak egyébként egészségesnek véleményezett gyermekeket vontak be, és kizárták azt, akinél korábban asztma vagy más tüdőbetegség, vagy szívbetegség igazolódott, illetve ha lázas volt, vagy passzív dohányzásnak volt kitéve.
 
Az eredmények szerint a gyermekek 27,5%-nál reflux, 22,5%-nál allergia, 12.5%-nál asztma bizonyult a kiváltó oknak. Csak 5%-nál találtak fertőzéses okot. A cikknek több fontos tanulsága van:
- A régóta fennálló gyermekkori köhögés nem (sem) intézhető el egy doboz antibiotikummal.
- Nincs olyan betegség, ami más betegségekhez képest nagyságrendekkel gyakrabban okozna krónikus köhögést, tehát a hosszan tartó köhögés kivizsgálása több szakterület együttműködését igényli.
- Végül a jelenlegi statisztikai eredmények támpontot nyújthatnak a kivizsgálási protokoll sorrendjének meghatározásához. Ha a reflux és az allergia az élen jár az okok között, célszerű lehet ezekkel kezdeni a vizsgálódást

 

Biofilm: terápiás kihívás

2009.09.07. | drHorváthTamás | 2 komment

Címkék: antibiotikum orrmandula fertőzéses betegségek általános fül orr gégészet torokmandula biofilm

 

Az utóbbi időben több szakmai cikk is a biofilmek fül- orr- gégészeti szerepéről szólt, részben más megvilágításba helyezve ezzel egyes betegségeket.
 
Mik azok a biofilmek?
 
A biofilmek adott élő vagy élettelen felszínre letapadt, egymással összekapaszkodó, a saját maguk által termelt nyálkás anyaggal beburkolt baktériumok (algák, gombák, protozoonok stb.) halmaza. De ez még nem minden. Ugyanis a biofilmet képező, vagy annak részeként élő baktériumok máshogy viselkednek, működnek, mint a kvázi szabadon lebegő, ún. planktonikus baktériumok. Ez a megváltozott működés például megnehezíti a biofilmet képező kórokozók által okozott betegségek gyógyítását is.
 
A biofilmek több lépcsőben jönnek létre. Először 1-2 baktérium tapad le a felületre, eleinte gyengén, majd egyre nagyobb erővel. A többi baktérium aztán már egy letapadt társukra könnyebben tud megkapaszkodni. Összekapaszkodás közben megkezdik az ún. exopoliszacharid molekulák termelését, amely egy mátrixot képez, azaz egy kocsonya vagy nyálkaszerű burkot.
 
A biofilm kialakulása az első kórokozóktól a kifejlett mátrixburokig:


 













(forrás: wikipedia)
 
A mátrix egyrészt védelmet jelent. A biofilmekben élő kórokozók az antibiotikumokal és fertőtlenítőkkel szemben akár 1000x ellenállóbbak lehetnek, a planktonikus társaikkal összehasonlítva. Másrészt a mátrixban könnyebben és effektívebben kommunikálnak egymással a baktériumok. A kommunikáció hatására planktonikus formában egyébként nem termelődő fehérjéket kezdenek szintetizálni, többek között olyanokat, amik a védekezést szolgálják.
 
A fentiek a magyarázat tehát a biofilmet képező kórokozók nehezebb kiírtására. Számos fül- orr- gégészeti betegségben felmerült a biofilmek szerepe. Főleg idült megbetegedésekben, azaz olyan esetekben, amikor a tudomány mai állása sem garantálja az azonnali, gyors, és maradéktalan gyógyulást. Többek között idült melléküreg gyulladásban, középfül gyulladásban, orrmandula- és mandulagyulladásban, mandulában kialakuló kövekben.
 
Egy érdekes dolog jutott eszembe ennek kapcsán. Vajon orvos elődeink mit sejthettek a biofilmekről, miközben szorgosan naponta ecsetelték a torkokat? Valószínüleg tényleg csak sejtéseik lehettek, mégis egész effektíven dolgoztak a hiper-szuper antibiotikumok nélkül is. Talán csak a biofilmeket dörzsölték le a mandulákról? Viszont ennek az effektív ténykedésnek az volt az ára, hogy nagyon sok banális fül- orr- gégészeti betegséggel naponta kellett sorban állni az orvosnál. Erre manapság senkinek nincs ideje, pedig sokszor nem is lenne rossz, ha az esetleges gyógyszer mellékhatásokat és költségeket nézzük. A mérleg másik oldala, hogy vajon az egészségügy bírná-e kapacitással.

 

Fül- orr- gégészeti rövidhírek twitteren - 2.

2009.09.05. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr fül onkológia reflux gége garat fülműtét arcideg hangszalag nyálmirigyek fül orr gégészeti rövidhírek twitteren középfül


 

Az elmúlt hetekben twitteren olvasott/közzétett/továbbadott szakmai hírekből, publikációkból a legfontosabbak és legérdekesebbek, egy csokorban:
 

Algarati rosszindulatú daganat esetén a későbbiekben nagyobb az esély valamilyen emésztőszervi második tumorra, míg gégerák esetén pedig valamilyen másik légúti daganatra: http://bit.ly/wr0PF
 

Idült középfülgyulladás esetén, ha műtétre kerül sor, és hallócsontláncolati rekonstrukció is szükséges, akkor a kalapács-hallócsont markolatának megléte vagy hiánya az, ami elsősorban befolyásolja a műtét utáni hallásjavulás esélyét. Ha nincs markolat, az rontja a sikerrátát: http://bit.ly/ID5bI

A reflux lehet az egyik oka a hangszalagok Reinke ödémájának és polypjainak: http://bit.ly/XQdGo
 

Közel 600 eset kapcsán történt megállapítás: az algarat rosszindulatú laphám daganata esetén a túlélést nem befolyásolja, hogy először történik műtét, és utána sugárkezelés, vagy fordítva http://bit.ly/h1rht

Uvulo-pharyngo-palato-plastica (UPPP) műtét enyhe apnoe esetén javít inkább a hypopnoe/apnoe indexen, valamint fiataloknál, és kisebb testtömeg-index esetén is hatékonyabb:
http://bit.ly/wpu0Q

Négy betegnél akut, elsőre ismeretlen eredetűnek tartott arcideg bénulás hátterében később (7-36 hónappal) rosszindulatú nyálmirigy daganatot igazoltak
http://bit.ly/xxNQ

A krónikus obstruktív tüdőbetegek 25–45%-a sosem dohányzott
http://bit.ly/wBdUO

A krónikus, nem-fertőzéses nem-allergiás orrnyálkahártya gyulladásban sikerült 43 érintett gént kimutatni, melyek főleg sejtmozgást, immunválaszt, és sejtérést befolyásolnak
http://bit.ly/jaQAX 

süti beállítások módosítása