A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Új kilátások a halláscsökkenés kezelésében II.: Génterápia

2009.09.23. | drHorváthTamás | komment

Címkék: genetika fül belsőfül halláscsökkenés

A padovai Eurohear kurzus szerencsére még sok jó bejegyzésre való anyaggal szolgál. A mai nap a halláscsökkenés lehetséges génterápiájáról szólt, melyről Giorgio Palú, a Padovai Egyetem Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszékének professzora, Ulla Pirvola, a finn Helsinki Egyetem professzora, valamint a házigazda, Fabio Mammano, a padovai Venetian Institute for Molecular Medicine belsőfül kutatólabor vezetője adott elő.
 
A tudomány jelenlegi állása szerint gyakorlatilag a génterápia lehet az egyetlen végleges, de legalábbis messze legegyszerűbb megoldás nagyon sok (a legtöbb?) betegség meggyógyítására. Hiszen a gének javításával például a rosszindulatú daganatok, a szív- vagy tüdőbetegségek, vesebetegségek, stb. mind, akár szinte egy csapásra elmúlnának. Persze a génterápia nagyon sok etikai, morális, sőt, futurológiai kérdést is felvet. Nem szeretnék belemenni abba, hogy szabad-e klónozni, meg kell-e állni Dollynál, a birkánál, hogy lehet-e és kell-e mindenkiből szuperembert csinálni, a génjei kicserélésével. Most csak arról szeretnék írni, hogy áll a génterápia a belsőfül esetében.
 
A génterápia több ponton való "támadást" jelenthet. Lehet bizonyos gének működését serkenteni (augmentáció), korrigálni, célzottan ölni egyes sejteket direkt módon toxinokkal, vagy indirekt az immunrendszerrel, illetve bizonyos géneket ki is lehet kapcsolni (abláció). A belsőfül esetében a genetikai halláscsökkenés gyógyítása, a hallóideg sejtjeit magában foglaló ganglion spirale, illetve a hangrezgést elektromos jellé alakító szőrsejtek védelme, vagy regenerációja céljából lehetne génterápiát végezni. Ugyanis ezek a képletek, azaz a hangot érzékelő receptorsejtek, és a tőlük az agyba vezető idegek a legérzékenyebbek a zajra, oxigénhiányra, sérülésre, valamint elsősorban ezekben fordul elő génhibából veleszületett halláscsökkenés, süketség. Bár nem teljesen ideális, de az alábbi ábrán látható bal oldalon a ganglion spirale (sárga 13-as számmal jelölve) és pont középen a szőrsejtek (sárgával 1, 2) is:





 

 
(A belsőfülről, annak normális működéséről részletesebben még ITT)

 

A génterápia egyik lehetséges és korszerű módja a gének vírusokkal történő bevitele. Ez nem egyszerű feladat. Olyan vírus kell, ami célzottan oda viszi a gént, ahova kell, és őnmaga nem okoz más betegséget. Például a herpeszvírusok családjában lenne ideális géntranszporter (azaz ún. vektor), mert nagy a szállító kapacitásuk, ráadásul az idegsejtekbe jutnak be elsődlegesen, ezért a ganglion spirale betegségeiben hasznosak lehetnének. De túl nagy a gyulladásserkentő hatásuk, ezért legalábbis a belsőfülben nem tűnnek alkalmas médiumnak.
 
A bevitt géneket a belsőfül esetén lehetne például regenerációra használni. Azaz olyan géneket lehetne beépíteni a vírusok segítségével a szőrsejtekbe, amelyek osztódásra serkentik az egyébként többet már nem osztódó, speciális receptorsejteket. Azonban a szőrsejt osztódási fázisba történő ismételt "visszavitele" olyan mértékben károsítja a DNS-t, hogy azzal nem lennénk előbbre: pár napon belül meghalnak ezek az újraosztódott sejtek. Viszont új dimenziókat nyithat meg az őssejtekből újonnan nyert receptor- vagy idegsejtek kialakítása. Az őssejt vonal a regenerációhoz képest hatékonyabbnak tűnik, de még nagyon kísérleti fázisban van. Erre még várni kell. A belsőfül sejtjei annyira speciálisak, hogy nagyon nagy kihívás ilyen sejtek létrehozása a megfelelő helyen.
 
Mindenesetre ami nagyon ígéretes, hogy Mammano professzorék elég jól haladnak a genetikai okból létrejött hallácsökkenés egyik leggyakoribb okának felderítésével, és ezáltal kezelési lehetőségeinek feltérképezésével. Ők a sejtek közötti kommunikációra és anyagcserére alkalmas csövek, az úgynevezett gap junctionok egyik alkotórészével, a connexin26 fehérjével dolgoznak. Ennek a fehérjének a hiánya emberben és állatban is süketséget okoz. Már képesek arra, hogy vírusok segítségével a mutáns állatokba bevigyék a megfelelő géneket. Innen már csak egy lépés, hogy ugyanez emberben is működjön. Mondjuk jó nagy lépés, de legalább látni az lagút végén a fényt.
 
Elnézést, de most az irodalmat nem mellékeltem. Viszont elég beírni a pubmed.com-on a bejegyzés legelején emlegetett kutatók nevét, és tucatszámra adja ki az általuk publikált, idevágó cikkeket.

 

süti beállítások módosítása