A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Új kilátások a halláscsökkenés kezelésében III.: Mit tudnak a madarak, amit mi nem?

2009.09.24. | drHorváthTamás | komment

Címkék: genetika fül belsőfül halláscsökkenés


 



A EuroHear
meeting 4. napján Douglas Cotanche, a Bostoni Egyetem oktatója villantott fel új lehetőségeket a halláscsökkenés kezelésére. Ő több évtizeden keresztül a madarak hallószervét, annak regenerációs képességét tanulmányozta, és az itt összegyűjtött tapasztalatait szeretné most emlősök, így az emberi fül esetében is kamatoztatni.

 
Ugyanis a szárnyasok képesek arra, amire az emlősök nem: a belsőfülben a zaj vagy más, például toxikus ártalom hatására elpusztult szőrsejtjeiket pótolni tudják. Ráadásul érdekes módon ezek a receptor szőrsejtek nem is a környéken elhelyezkedő ugyanilyen sejttípusokból alakulnak ki szaporodással, hanem az őket alulról megtámasztó, úgynevezett supporting sejtekből. Ezek ilyenkor kvázi őssejtté alakulnak vissza azért, hogy osztódjanak, azután az egyik utód más típusú, jelen esetben szőrsejtté válhat. Ez az, ami a madaraknál minden további nélkül kiválóan működik, simán regenerálódnak, míg az emlősök esetében ez nem következik be.
Az alábbi ábrán a belsőfül szőrsejtjeit (IHC: belső szőrsejt, OHC: külső szőrsejtek), valamint azok a bizonyos regenerációra potenciálisan alkalmas supporting sejtek különböző típusai (DC: Deiters sejt, HC: Hensen sejt, CC: Claudius sejt) láthatók:
 

(forrás: www.pnas.org/)

(A belsőfülről, annak normális működéséről részletesebben még
ITT)













Ezek alapján valószínüleg sokkal egyszerűbb út lenne az emberek esetén is a supporting sejtekből elősegíteni a regenerációt. Nem kellene ragaszkodnunk makacsul a szőrsejtekhez, hiába azok a receptorok. Ugyanis a szőrsejtekkel való kísérletezés eddig nem járt nagy sikerrel. A génterápiával kapcsolatos, két nappal ezelőtt született bejegyzésemben
írtam, hogy az osztódásra kényszerített szőrsejtek nagyon komoly DNS károsodást szenvednek, és hamar elpusztulnak. Ebben vélhetően a P27 nevű osztódási faktornak van szerepe, ugyanis a P27 génre KO egerek esetén túlzott mértékű szőrsejt és supporting sejt növekedést és szaporodást látunk, azonban mindez kaotikusan történik, és sejthalálban végződik. Másik faktor, mellyel a már szintén említett Ulla Pirvola (Helsinki) munkacsoportja kísérletezett, az RB1 nevű osztódási faktor, mely normális esetben nem engedi a szőrsejteket osztódni. Ha ezt kikapcsoljuk, akkor ugyan osztódni kezdenek a szőrsejtek, de átlagosan két hónapon belül meg is halnak. Szintén hasonló eredményekre jutottak a kifejlett szőrsejtekben található P19 és P21 faktorral is.

 
 
Doug Cotanche szerint, ha meg tudjuk azt oldani, hogy ezeket a faktorokat rövid időre kapcsoljuk csak be, majd rögtön utána ki, akkor lehetséges lenne olyan szőrsejt regeneráció (vagyis új szőrsejt képzése), ami nem végződne sejthalállal. Erre lehetőséget adhat az egyre fejlődő, vírusok által, vagy őssejtekkel véghezvitt génterápia.

 
Idevágó irodalom Douglas Cotanche és Ulla Pirvola cikkei a pubmed.com-on.

 

süti beállítások módosítása