A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Teniszlabdával az alvási apnoe ellen?

2009.11.11. | drHorváthTamás | komment

Címkék: horkolás obstruktív alvási apnoe pozicionális terápia


 

Közismert tény, hogy a horkolás erőssége és az alvási apnoe súlyossága nagyon gyakran háton fekve a legkifejezettebb. Éppen ezért az alvási apnoe bizonyos eseteiben a háton fekvés elkerülése kedvező hatású lehet. Az 1980-as évek elején kezdték alkalmazni, az úgynevezett pozicionális terápiát alvási apnoéban, melynek során öv segítségével egy teniszlabdát rögzítettek a hátra. Ez a háton fekvést kényelmetlenné tette rákényszerítve a beteget arra, hogy az oldalán feküdjön. Oldalt fekve a garat lágyrészei kevésbé hajlamosak a kollapszusra.
 
A Journal of Clinical Sleep Medicine-ben közölt új tanulmány a teniszlabda hosszú távú alkalmazhatóságát vizsgálta alvási apnoés betegeken. A vizsgálatba 67 alvási apnoés beteget vontak be, túlnyomórészt túlsúlyos, 60 év átlagéletkorú férfiakat. Az átlag AHI (apnoe/hypopnoe) érték 29.6/h volt, mely 53/h-ra emelkedett háton fekve, és 14.1/h-ra csökkent oldalt fekvő testhelyzetben. A teniszlabda-módszert megtanítva 2.5 évig követték a betegeket. A vizsgálat végén csupán 4-en nyilatkoztak úgy, hogy még mindig teniszlabdával alszanak. 9-en a betegek közül azt állították, hogy megtanulták a háton fekvést elkerülni az alvás során teniszlabda nélkül is.
 
Sajnos a betegek túlnyomó részénél kudarcot vallott a teniszlabda alkalmazása. Fő panasz a kényelmetlenség, a teniszlabda elmozdulása, a hátfájás, illetőleg a terápia hatástalansága volt. Az eredeti összefoglaló itt olvasható.
 
Kommentár: Fontos tudni, hogy az alvási apnoe csak kisebb hányadában tapasztalható pozíciófüggés. Erre felvilágosítást az alvásvizsgálat ad. Amennyiben a pozíciófüggés kifejezett, érdemes a teniszlabda (pingpong labda?) módszert kipróbálni, bár a tanulmány alapján csupán kb. 6% az esély.
 

 

Fül- orr- gégészek a közösségi hálón

2009.11.11. | drHorváthTamás | 1 komment

Címkék: fül orr gégészeti hírek

 

Már régóta tervezem, hogy egy olyan bejegyzést írjak, melyben bemutatom a külföldi fül- orr- gégészek közösségi hálózatokon való megjelenését. Hiszen nyilván nem én vagyok az egyetlen fül- orr- gégész, aki az internetes közösségi hálózatokat használja, hanem szerencsére több kolléga/intézmény is él a web2.0-ás eszközök adta lehetőségekkel. Mások is írnak blogot, fent vannak twitteren, facebookon, bár sajnos azért nem tömegével. Ez a bejegyzés mindenesetre róluk szól. A lista nem teljes, de a lényeges fül- orr- gégészeti megmozdulások mindenképpen itt vannak.

 

Blogok:

 

 

 

 

A Fauquier ENT egy Virgina állam-beli (USA) fül- orr-gégészeti rendelő. 1-2 naponta frissített blogjuk van, sok képpel, inkább aktualitásokkal, rövidebb, nem annyira tudományos mélységű, de nagyon hasznos bejegyzésekkel. Twitteren is fent vannak: @FauquierENT. Sőt, Facebook-on is, bár oda csak a blogbejegyzéseiket irányítják át.

A havonta többmillió netező által látogatott about.com oldalnak is van saját fül- orr- gégészeti blogja, melynek írójától, Kristin Hayes-től már idéztem is itt. Kristin twitteren is fent van: @kahayes

EAR NOSE & THROAT Abstracts: Szigorúan csak szakmai, aktuális fül- orr- gégészeti cikkek absztraktjai találhatók ebben a blogban.

 

Csak részben fül- orr- gégészethez kapcsolódó, de szakmailag rendkívül precíz és élvezetes blog a dr. Ves Dimov által írt Allergy Notes is, mely mindenféle allergiával kapcsolatos témáknak ad helyet, gazdagon illusztrálva, laikusok számára is érthető módon leírva. Ves Dimov az egészségügyel kapcsolatos twitter egyik legmeghatározóbb alakja is, két accounttal is jelen van: @DrVes, és @Allergy néven.

Twitter:

Én kb. 20-30 fül- orr- gégészeti témában csiripelő emberről tudok. Őket egy twitter listában már össze is szedtem: http://twitter.com/ENTHouse/ent#

(Egyébként a twitter lista óriási segítség, mindenkinek csak ajánlani tudom a használatát!)

A blogoknál is említettem pár twitter accountot, rajtuk kívül még ők aktívak:
- Amerikai Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyak Sebészeti Szakmai Kollégium:
@AAOHNS
- Massachusetts Eye and Ear Infirmary, világhírű szemészeti- és fül- orr- gégészeti klinika: @MassEyeAndEar
- Dr. Michael Kortbus, a Northern Dutchess ENT fül- orr- gégészeti rendelő orvosa, New York Yankees fan :), és nagyon segítőkész: @mijoko
-
ENT and Allergy Associates, new yorki fül- orr- gégészeti rendelő: @ENTandAllergy
-
Texas ENT & Allergy texasi fül- orr- gégészeti rendelő: @TexasENTAllergy


Facebook:
 

Facebook-on (egyelőre) nincs nagy élet, de a twitternél már emlegetett Amerikai Fül- Orr- Gégészeti Szakmai Kollégium képviseltetve van itt is. Elsősorban intézményi híreket adnak közre, néha szakmai érdekességek is előfordulnak.

Viszont már van két említésre méltó fül- orr- gégészeti csoport is a facebook-on. Az egyik a jelenleg 666 (ördögi szám, ez jelent valamit... :)) tagot számláló Otolaryngology - Head and Neck Surgery, ahol hetente frissített információk vannak, kongresszusokról, fejleményekről, kutatásokról. A másik a ritkábban frissített, jelenleg 401 tagot számláló Professionals in Otolaryngology.

 

Csontállomány gyulladása idült melléküreg gyulladásban

2009.11.10. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr fess műtét arcüreg melléküregek rostasejt orrpolip melléküreggyulladás idült

 

Az idült melléküreg gyulladásról (krónikus rhinosinusitis) már többször esett szó. Ebben a betegségben nemcsak a nyálkahártya van folyamatosan gyulladásos állapotban, hanem az alatta elhelyezkedő csontos állomány, azaz a melléküregek falai is. Ennek előfordulási arányát egy az American Journal of Rhinology-ban, 2006-ban megjelent cikk 36-53%-ra teszi a műtét során eltávolított anyag szövettani vizsgálata és a radiológiai (melléküreg CT) lelet alapján.
 
Ráadásul már több tanulmány is kimutatta, hogy műtétet követően a csontok gyulladásos állapota még kifejezettebb lett. Például tavaly szintén az American Journal of Rhinology-ban jelent meg az a 25 beteg alapján készült felmérés, mely szerint a rostarendszer csontos falának állománya az operált betegek esetében jóval fellazultabb, csökkent denzitású volt mind az egészséges kontroll csoporthoz, mind a beteg, de még műtét előtt álló csoporthoz képest, és a csontújdonképződés miatt a műtéte(ke)n már túlesett betegek arcüregének térfogatát egyértelműen kisebbnek mérték a többi csoporttal összehasonlítva.
 
Tegnap pedig a European Archives of Oto-Rhino-Laryngologyban jelent meg egy cikk, mely a hasonló eredményről számolt be orrpolipos betegek esetén is: a 82 betegen végzett vizsgálat során kiderült, hogy az első műtéten átesett betegeknél 30%-ban, míg a többedik műtéten átesett betegeknél 87,5%-ban volt szövettanilag kimutatható csontos állomány gyulladás.
 
Miután olvastam ezt a cikket, továbbadtam twitteren. Szerencsére mások is érdekesnek találták, sőt, egyik amerikai kolléga még a saját tapasztalatait is hozzáfűzte: szerinte az úgynevezett shaver-technikával végzett műtét után még inkább észlelhető a csont gyulladása annak ellenére, hogy shaverrel sokkal könnyebben és elvileg atraumatikusabban, tehát kevesebb szöveti sérüléssel lehet dolgozni. A pontos okot nem tudtuk tisztázni, de véleményem szerint a fokozott csontújdonképződés és a nem megfelelő nyálkahártya regeneráció túl sok nyitott csontfelszínhez vezet ebben az esetben, és ez okozhatja a kifejezett csontgyulladást.

 

Hangszalagbénulás tünetei

2009.11.07. | drHorváthTamás | komment

Címkék: köhögés nyak gége hangszalag hangszalagbénulás

 

Hangszalagbénulás esetén a hangszalagok nyitása vagy zárása nem működik megfelelően. Ez befolyásolja a légzést és a hangképzést is, sőt, a rossz zárás miatt még aspiráció, félrenyelés is felléphet. A bénulás általában egyoldali, ritkán azonban kétoldali is lehet. Ez főleg a légzés szempontjából jelenthet akár életveszélyes állapotot.
 
A hangszalagbénulás tünetei általában a bénulás fellépte idején a legrosszabbak, később javulni szoktak. Ez elsősorban az egyoldali hangszalagbénulásra igaz.

A bénulás tünetei a következők:
- rekedtség (dysphonia)
- légszomj: egyoldali bénulás esetén csak jelentősebb fizikális, esetleg emocionális terhelés mellett kifejezett, míg kétoldali bénulás esetén nyugalmi fulladás is fennáll
- nehezített beszéd: hamarabb elfárad a beteg beszéd közben, egy levegővel rövidebb ideig képes csak beszélni, nehezére esik a hangos beszéd, illetve hosszabb beszéd akár nyaki fájdalmat is okozhat
- gyakori félrenyelés
- gyakori köhögés: ez elsősorban a félrenyeléshez köthető, azonban a nyál észrevétlen aspirációja miatt nem feltétlen csak táplálkozás alatt léphet fel

 
Melyik tünet milyen gyakran fordul elő?
 
Egy 2000-ben megjelent Otolaryngology & Head and Neck Surgery cikkben 50 beteget vizsgáltak, melyek között voltak kétoldali bénulásos esetek is (30%). Elsősorban foniátriai, hangképzési szempontból elemezték a tüneteket. Minden betegnél észleltek rekedtséget (100%), és 75%-uk hangfáradásról is beszámolt, de csak 12%-nál észleltek kifejezett nyaki fájdalmat beszéd közben.
Ebben a szintén 2000-ben megjelent Otolaryngology & Head and Neck Surgery cikkben 24 egyoldali, méghozzá jobb oldali hangszalagbénulással élő beteg tüneteit vizsgálták. Itt rekedtség 58%-ban, hangfáradás 50%-ban volt jelen. Ezen kívül nyelési nehezítettség 42%-ban, kifejezett félrenyelés 34%-ban, míg köhögés 17%-ban volt jelen.
Ebben a 2008-as Journal of Voice cikkben 13 beteget vizsgáltak. 100%-ban találtak rekedtséget, 46%-ban hangfáradást, 23%-ban beszéd alatt fellépő nyaki fájdalmat.

 
Sajnos a félrenyelésre és a légszomj mértékére vonatkozó statisztikákat nem igazán találtam. Mindenesetre a fentiek alapján biztos, hogy a rekedtség a vezető tünet, de amellé még más panasz is szokott legtöbbször társulni, például a nehezített beszéd, a gyorsabb beszéd közbeni kifáradás.

 

Fogászati eredetű arcüreg gyulladás

2009.11.05. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr fogászat antibiotikum arcüreg betegségekről részletesebben

 

Fogászati eredetű arcüreg gyulladás márpedig létezik. Ezt azért írom így le, mert az utóbbi napokban kiderült, ezt többen még a szakmában is negálják (nem fül- orr- gégészek).

Pedig az irodalom régóta ismeri ezt a fogalmat: Például itt van ez a szép eseteket leíró, 1945-ös
cikk is, bár ez elsősorban a foghúzás után kialakult, szájüregi-arcüregi sipoly kérdését járja körül. De például 1943-ból is van már erre vonatkozó irodalom, ráadásul itt sipoly nélküli, mégis fogászati eredetű arcüreg gyulladásról írnak.

Az alábbi eset kapcsán került terítékre most ez a kérdés:

- 4-5 hónapja, relatív hirtelen kezdődő egyoldali gennyfolyás az orrból, semmilyen más társult panasz nincsen (tényleg semmi)
- Középső kagyló alól egyértelműen genny csorog
- Orrmelléküreg CT-n egyoldali masszív arcüreg-, és kb. 75%-os rostarendszer fedettség látható, míg az ellenoldal praktikusan negatív. Az adott oldalon több fog gyökere is szinte centiméternyit belelóg az arcüregbe. Több fog kontúrja elmosódott.
- Nem túl jó állapotú fogazat, adott oldalon nagyon régi tömés is van az egyikben
- Többszörös antibiotikum kezelésre is csak átmeneti javulás volt elérhető, de a kezelések után 1-2 nappal mindig újrakezdődött a gennyürülés
- Arcüreg öblítés után ugyanez a helyzet állt elő: nagyon rövid ideig jobb volt, de aztán újrakezdődött

Persze lehet, hogy nem fogászati a probléma, mivel az orvoslásban minden előfordulhat, és mindennek az ellentéte is. De a fentiek alapján én 99.9%-os valószínűséggel fogászati eredetre voksolok. Szerintem a beteget nem fül-orr- gégész fogja meggyógyítani, hanem fogász, bár kétségtelen, hogy lehet, hogy gégészetileg is rá kell majd segíteni (újabb öblítés, esetleg infundibulotomia(?)).

 

Az orrvérzés okai: alvadásgátló gyógyszerek szedése

2009.11.04. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr orrvérzés orrtampon

 

Korábban már írtam az orrvérzés leggyakoribb okairól, sőt egy speciális esetet is bemutattam, amikor is egy orrba került pióca volt a vérzés oka. Az általános okok között akkor felsoroltam a véralvadási zavarokat, mely csoportba tartozik a mesterséges alvadásgátlás is.
 
Orrvérzés esetén az alvadásgátló gyógyszerek nagyban megnehezíthetik a fül- orr- gégészek dolgát. A helyi ellátás (az ércsonk elektrokauterizációja, vagy triklórecetsavas edzése) ilyen esetben gyakran nem segít, ezáltal tamponálásra kényszerülünk, ami egyrészt jóval kellemetlenebb a betegnek, másrészt számos más, negatív vonzata is van: megnő az ápolási idő, a tampon növeli az orr- és melléküregi fertőzések kockázatát, illetve maga a tampon behelyezése is újabb nyálkahártya sérülést okozhat. De ugyanakkor a vérhigítók szedését a legtöbb esetben nem lehet csak úgy felfüggeszteni, hiszen általában nem véletlenül szedik a betegek. Ha elhagynánk a vérhigítókat, akkor megnő a trombózis veszély, ami egy bypass vagy műbillentyű műtéten átesett betegnél rövid határidőn belül végzetes is lehet. Ilyenkor mérlegelni kell, mivel jár jobban a beteg. Vagyis inkább mivel jár kevésbé rosszul a beteg. Általában az az ok, ami miatt vérhigítót kell szedni, felülírja az orrvérzést, azaz nem igazán lehet mit tenni, tamponálunk, várunk, kivesszük a tampont, ha vérzik újra betesszük... Ugyanakkor néha kiderül, a betegnek már rég nem kellett volna szedni az adott gyógyszert, csak az információáramlás rossz volt, vagy eleve nem kellett volna szednie vérhigítót, mégis szedte, de rendkívül mértékben "túllőtt" alvadásgátlással is találkoztam már, amikor a szükséges gátlás többszörösének megfelelő gyógyszer volt hivatalosan előírva a betegnek.
 
A fentiek miatt az orrvérzéssel jelentkező betegek ellátásánál központi kérdés, hogy szed-e vérhigítót. Ha igen, akkor tisztázni kell, hogy végleg vagy átmenetileg elhagyható-e, vagy esetleg legalább valamilyen jobban kontrollálható szerre át lehet-e állítani. Ezt legtöbbször nem szerencsés a fül- orr- gégésznek egyedül felvállalni, hiszen a vérhigító szedésének javallata nem gégészeti ügy. Elsősorban belgyógyász segítségére lehet szükség.
 
A betegek vérhigítók irányában történő kikérdezése azonban nem állhat meg a konkrét "Szed Ön bármilyen véralvadásgátló gyógyszert?" kérdésnél.
 
De miért?
 
Egy az aktuális Laryngoscope számban közölt cikkben egy svájci munkacsoport egyértelmű összefüggést mutatott ki az aszpirin szedése és az orrvérzés súlyossága között. Ez bizonyos szinten nem újdonság, de egy nagyon korrekt összefoglaló a témában. Az aszpirin a gyulladásgátló hatása mellett ugyanis erős vérlemezke aggregáció gátló, tehát véralvadásgátló gyógyszer is egyben. Sőt, manapság az aszpirin szedésének elsőszámú javallata inkább a vérhigítás, mint a gyulladásgátlás. Viszont sokan -főleg az idősebbek- még nagyon gyakran aszpirint kezdenek szedni nátha esetén is, tehát ők úgy szednek véralvadásgátló gyógyszert, hogy nem is tudnak róla.

 

Fixált kengyel: csak az esetek 2/3-ában otosclerosis az oka

2009.11.03. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül halláscsökkenés fülműtét otosclerosis középfül hallócsontok stapedectomia

 

Pár napja kaptam meg az aktuális negyedéves Fül- orr- gégegyógyászatot, és találtam benne egy rendkívül érdekes cikket. Vagyis több érdekes cikket is találtam, de számomra ez volt a legtanulságosabb. Dr. Karosi Tamás (DOTE, Fül- Orr- Gégészeti Klinika) tanulmánya a valamilyen kóros állapot miatt rögzült, és ezért eltávolított, majd protézissel pótolt kengyel (stapes) hallócsont szövettani vizsgálatáról szól.
 
Miért érdekes ez az egész?
Az ép fültükri kép mellett észlelt vezetéses halláscsökkenés messze leggyakoribb oka a legbelső hallócsont, a kengyel rögzítettsége. A kengyel egészséges emberben az üllő hallócsontról vezeti át a hangot a belsőfül folyadékterére (video ITT), mintegy dugattyú-szerűen mozogva a dobüreg belső falán található úgynevezett ovális ablakban. Az alábbi, wikipediáról származó képen látható a stapes, melynek feje (head) csatlakozik az üllőhöz, és a talp (base) része helyezkedik el az ovális ablakban:
 
Tehát, mint feljebb említettem, a vezetéses halláscsökkenés oka ép egyéb viszonyok mellett legtöbbször a kengyel talpának rögzítettsége. A fixáltság oka leggyakrabban az úgynevezett otosclerosis nevű betegség, mely egyfajta gyulladásos állapot, és a kengyel valamint környéki csontállomány átépülésével jár. Ezzel hosszabb-rövidebb idő alatt vezetéses halláscsökkenés alakul ki. Később a gyulladásos mediátorok és toxikus anyagok a belsőfül folyadékterébe is bejutnak, ekkor már percepciós halláscsökkenés is fellép, illetve fülzúgás is kialakulhat. Egyébként a debreceni kutatócsoport sokat foglalkozik az otosclerosis kialakulásának mechanizmusával. Nekik köszönhető, hogy már tényként kezelhető összefüggést sikerült találni az otosclerosis és a kanyaró vírus fertőzés között.
 
Dr. Karosi Tamásék tanulmányában 284 nem otosclerosis miatt eltávolított, fixált kengyel szövettani vizsgálata történt. Szövettanilag 6 különböző csoportba lehetett sorolni ezeket a kengyelt érintő megbetegedéseket. De ami még fontosabb számomra, hogy ismét felhívta a figyelmet arra, hogy az esetek 1/3-ában nem otosclerosis áll a stapes-rögzítettség hátterében. Ez a szám a vártnál szerintem nagyobb, én inkább valahogy 1/5 körüli, vagy még kisebb értékre gondoltam volna. Ennek a számnak elsősorban prognosztikai értéke van. Ugyanis míg a más okból kialakult kengyelfixációt gyakorlatilag egy életre megoldja az eltávolítás, illetve protézissel történő pótlás, addig az otosclerosisnál bár a hallás vezetéses komponensén javít a műtét, de hosszú távon a műtét ellenére is visszafordíthatatlan halláscsökkenés léphet fel, valamint a fülzúgás elkerülésére sem garancia a bevatkozás. Emiatt ez a cikk nagyon sokat tesz hozzá az ismeretlen eredetű vezetéses halláscsökkenésben szenvedő betegek felvilágosításához.

 

A skála szerepe a foniátriai ellátás (diagnosztika és kezelés) továbbfejlesztésében - dr. Mészáros Krisztina bejegyzése

2009.11.01. | drHorváthTamás | komment

Címkék: gége hangszalag foniátria hangszalagbénulás

Dr. Horváth Róbert után most dr. Mészáros Krisztina, foniáter specialista kolléganőnk is írt a saját szakmájáról, azon belül is a skálák jelentőségéről. Egyébként arról, hogy mit is csinál egy foniáter, a honlapunkon, ITT lehet részletesebben olvasni.

„Más orvosi szakmákhoz hasonlóan, a foniátriában is szükségesnek látszik a minőségi betegellátás érdekében a szubjektív leírások helyett egységesített, mind a diagnosztikában, mind a terápia követésében hasznos eljárások alkalmazása. A hangképzési zavarok esetében vezető tünet a hangszín megváltozása, ami általában a rekedtség megjelenését jelenti. A rekedtség szubjektív, nehezen definiálható, hosszas leírása helyett cél egy gyors, rövid, egyszerű, könnyen követhető, a rekedtség kategorizálására alkalmazható numerikus skála bevezetése. Erre alkalmas az RBH-skála (sev. Wendler) alkalmazása.

Ez a rekedtség subkomponenseit analizálja, hiszen ez a skála leírja az egyes rekedtségi komponenesek meglétét a hangban. Mindezek hasznosíthatók a hangképzési zavarok, rekedtség diagnosztizálásában, kezelésében, rehabilitációs folyamatában, mind a funkcionális dysphonia, spazmodikus dysphonia, transsexuális hangképzés, egyoldali hangszalagbénulás rehabilitálásában. Ezt kiegészitjük a hangfunkció vizsgálatok objektív módszerének alkalmazásával, azaz hangmezőméréssel (Hacki-féle hangmezőmérő készülékkel).

Mindezt már adaptáltuk Magyarországon és be is vezettük az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán a logopédus képzésbe. Ez egy újabb lépés volt a magyarországi foniátria európai szintre történő emelésében.

dr. Mészáros Krisztina”

 

Alváshiány és Alzheimer megbetegedés

2009.10.30. | drHorváthTamás | komment

Címkék: alvás alvászavar obstruktív alvási apnoe alzheimer betegség

Ismét kaptam közzétételre egy bejegyzést dr. Horváth Róberttől, alvászavar témában. Úgy néz ki, a következőkben Horváth dr. állandó jellegű tettestárs lesz itt a blogon, saját maga fogja írni ide a bejegyzéseket, nem én fogom tolmácsolni őket. Hogy éppen melyik Horváth írt, az ha más nem, a témából úgyis látható lesz...
 
"Egy új tanulmány elsőként szolgáltatott adatokat arról, hogy a krónikus alváshiány vélhetően Alzheimer kór kialakulásához vezethet. A kutatók a béta-amiloid (egy fehérje töredék) szintjét vizsgálták egerek központi idegrendszerében. A tanulmány megállapította, hogy a béta-amiloid felszaporodása az agyban összefügg az Alzheimer kór kezdetével, a kisérlet alapjául szolgáló egerek genetikailag hajlamosak voltak az Alzheimer kórra. Az eredmények azt mutatták, hogy a béta-amiloid szint arányos az éberségi szinttel. A béta-amiloid szint magasabb volt éjszaka, amikor az egerek aktivak voltak, és alacsonyabb napközben, mikor többnyire aludtak. A tanulmány azt is megállapította, hogy az agy béta-amiloid szintje krónikus alvásmegvonáskor is megemelkedett. Ennek mértéke egereken 25%-os volt. Dr. David M. Holtzman kiemelte, hogy az alvászavarok kezelése nemcsak az akut következmények miatt fontos, hanem az agyra gyakorolt potenciális késői károsító hatás miatt is. A kutatók eredményei szerint a béta-amiloid szint akkor is megemelkedett, ha orexint adtak az egereknek, és lecsökkent, ha orexint receptor blokkoló szert kaptak. Az orexin (régebbi nevén hypocretin) egy fehérje, mely az alvás-ébrenlét ciklust szabályozásában vesz részt. Holtzman véleménye szerint az orexinnek szerepe lehet a jövőben esetleg az Alzheimer kór kezelésében is. Egy tanulmány szerint narkolepsziás betegekben az orexin szint jelentősen csökkent. A narkolepszia egyik fontos jellemzője a nagyfokú nappali alváskényszer.
 
Új adatok szerint Alzheimer betegségben az obstruktív alvási apnoe CPAP kezelése lassíthatja a szellemi hanyatlást. Az alvási apnoe leggyakoribb középkorban és idősebb korban, az Alzheimer betegség tünetei rendszerint a 60. életév után jelennek meg. Törekedjünk tehát a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra!"

 

A krónikus középfül gyulladás és az elhízás lehetséges ördögi köre

2009.10.29. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül halláscsökkenés arcideg gyermek fül orr gégészet középfül orrgarat középfülgyulladás krónikus chorda tympani

Egy érdekes cikk jelent meg az ehavi Current Allergy and Asthma Reports-ban. A gyermekkori elhízást és a középfül gyulladást hozták összefüggésbe, mely kapcsolat ráadásul a cikk szerint egyfajta ördögi kör formát is ölt. Így néz ki szerintük ez az ördögi kör:

 
 
 
Ez az ábra azért némi magyarázatra szorul.
 
Az első, az elhízástól a középfül gyulladásig tartó szakasz talán a laikusok számára is könnyebben érthető. Az elhízás hajlamosít a refluxra, rekeszizom és nyelőcső záróizom elhelyezkedési és egyéb problémák miatt. A reflux során pedig akár még az orrgarat is megmaródhat, ami helyben gyulladást okoz, mely az ott található fülkürtön át a középfülre is kihat. Ez sima ügynek néz ki. A refluxon kívül az elhízás viszont direkt módon is a középfül gyulladás irányába hat, méghozzá kóros citokin, azaz szabályozó fehérje termelés folytán, mely hajlamossá teheti a szervezetünket krónikus gyulladásos állapotok kialakulására.
 
De hogy jutunk vissza a krónikus középfül gyulladástól az elhízásig? Hogyan kerül ide az ízérzés?
 
A középfülön halad át az arcideghez csatlakozó ún. chorda tympani nevű ideg, ami az ízérzésért felelős idegcsoport, és a nyelvtől szállítja az ingerületet a központi idegrendszerbe. A chorda tympani rossz működése, például sérülése, az ízérzés elvesztéséhez vezet. A rossz működés pedig felléphet krónikus gyulladás következtében, legalábbis legutoljára brazil fül- orr- gégészek is ezt írták le. Amennyiben az ízérzés nem megfelelő, az oka lehet a fokozott táplálékbevitelnek, az elhízásnak.
 
Tehát így zárul a kör. Nyilván nem lehet minden esetben kimondani, hogy ez a működő mechanizmus, sőt, de adott esetben akár el is képzelhető.

süti beállítások módosítása