Keresés a blogban

A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Archívum

Fogászati eredetű arcüreg gyulladás

2009.11.05. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr fogászat antibiotikum arcüreg betegségekről részletesebben

 

Fogászati eredetű arcüreg gyulladás márpedig létezik. Ezt azért írom így le, mert az utóbbi napokban kiderült, ezt többen még a szakmában is negálják (nem fül- orr- gégészek).

Pedig az irodalom régóta ismeri ezt a fogalmat: Például itt van ez a szép eseteket leíró, 1945-ös cikk is, bár ez elsősorban a foghúzás után kialakult, szájüregi-arcüregi sipoly kérdését járja körül. De például 1943-ból is van már erre vonatkozó irodalom, ráadásul itt sipoly nélküli, mégis fogászati eredetű arcüreg gyulladásról írnak.

Az alábbi eset kapcsán került terítékre most ez a kérdés:

- 4-5 hónapja, relatív hirtelen kezdődő egyoldali gennyfolyás az orrból, semmilyen más társult panasz nincsen (tényleg semmi)
- Középső kagyló alól egyértelműen genny csorog
- Orrmelléküreg CT-n egyoldali masszív arcüreg-, és kb. 75%-os rostarendszer fedettség látható, míg az ellenoldal praktikusan negatív. Az adott oldalon több fog gyökere is szinte centiméternyit belelóg az arcüregbe. Több fog kontúrja elmosódott.
- Nem túl jó állapotú fogazat, adott oldalon nagyon régi tömés is van az egyikben
- Többszörös antibiotikum kezelésre is csak átmeneti javulás volt elérhető, de a kezelések után 1-2 nappal mindig újrakezdődött a gennyürülés
- Arcüreg öblítés után ugyanez a helyzet állt elő: nagyon rövid ideig jobb volt, de aztán újrakezdődött

Persze lehet, hogy nem fogászati a probléma, mivel az orvoslásban minden előfordulhat, és mindennek az ellentéte is. De a fentiek alapján én 99.9%-os valószínűséggel fogászati eredetre voksolok. Szerintem a beteget nem fül-orr- gégész fogja meggyógyítani, hanem fogász, bár kétségtelen, hogy lehet, hogy gégészetileg is rá kell majd segíteni (újabb öblítés, esetleg infundibulotomia(?)).

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Az orrvérzés okai: alvadásgátló gyógyszerek szedése

2009.11.04. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr orrvérzés orrtampon

 

Korábban már írtam az orrvérzés leggyakoribb okairól, sőt egy speciális esetet is bemutattam, amikor is egy orrba került pióca volt a vérzés oka. Az általános okok között akkor felsoroltam a véralvadási zavarokat, mely csoportba tartozik a mesterséges alvadásgátlás is.
 
Orrvérzés esetén az alvadásgátló gyógyszerek nagyban megnehezíthetik a fül- orr- gégészek dolgát. A helyi ellátás (az ércsonk elektrokauterizációja, vagy triklórecetsavas edzése) ilyen esetben gyakran nem segít, ezáltal tamponálásra kényszerülünk, ami egyrészt jóval kellemetlenebb a betegnek, másrészt számos más, negatív vonzata is van: megnő az ápolási idő, a tampon növeli az orr- és melléküregi fertőzések kockázatát, illetve maga a tampon behelyezése is újabb nyálkahártya sérülést okozhat. De ugyanakkor a vérhigítók szedését a legtöbb esetben nem lehet csak úgy felfüggeszteni, hiszen általában nem véletlenül szedik a betegek. Ha elhagynánk a vérhigítókat, akkor megnő a trombózis veszély, ami egy bypass vagy műbillentyű műtéten átesett betegnél rövid határidőn belül végzetes is lehet. Ilyenkor mérlegelni kell, mivel jár jobban a beteg. Vagyis inkább mivel jár kevésbé rosszul a beteg. Általában az az ok, ami miatt vérhigítót kell szedni, felülírja az orrvérzést, azaz nem igazán lehet mit tenni, tamponálunk, várunk, kivesszük a tampont, ha vérzik újra betesszük... Ugyanakkor néha kiderül, a betegnek már rég nem kellett volna szedni az adott gyógyszert, csak az információáramlás rossz volt, vagy eleve nem kellett volna szednie vérhigítót, mégis szedte, de rendkívül mértékben "túllőtt" alvadásgátlással is találkoztam már, amikor a szükséges gátlás többszörösének megfelelő gyógyszer volt hivatalosan előírva a betegnek.
 
A fentiek miatt az orrvérzéssel jelentkező betegek ellátásánál központi kérdés, hogy szed-e vérhigítót. Ha igen, akkor tisztázni kell, hogy végleg vagy átmenetileg elhagyható-e, vagy esetleg legalább valamilyen jobban kontrollálható szerre át lehet-e állítani. Ezt legtöbbször nem szerencsés a fül- orr- gégésznek egyedül felvállalni, hiszen a vérhigító szedésének javallata nem gégészeti ügy. Elsősorban belgyógyász segítségére lehet szükség.
 
A betegek vérhigítók irányában történő kikérdezése azonban nem állhat meg a konkrét "Szed Ön bármilyen véralvadásgátló gyógyszert?" kérdésnél.
 
De miért?
 
Egy az aktuális Laryngoscope számban közölt cikkben egy svájci munkacsoport egyértelmű összefüggést mutatott ki az aszpirin szedése és az orrvérzés súlyossága között. Ez bizonyos szinten nem újdonság, de egy nagyon korrekt összefoglaló a témában. Az aszpirin a gyulladásgátló hatása mellett ugyanis erős vérlemezke aggregáció gátló, tehát véralvadásgátló gyógyszer is egyben. Sőt, manapság az aszpirin szedésének elsőszámú javallata inkább a vérhigítás, mint a gyulladásgátlás. Viszont sokan -főleg az idősebbek- még nagyon gyakran aszpirint kezdenek szedni nátha esetén is, tehát ők úgy szednek véralvadásgátló gyógyszert, hogy nem is tudnak róla.

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Fixált kengyel: csak az esetek 2/3-ában otosclerosis az oka

2009.11.03. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül halláscsökkenés fülműtét otosclerosis középfül hallócsontok stapedectomia

 

Pár napja kaptam meg az aktuális negyedéves Fül- orr- gégegyógyászatot, és találtam benne egy rendkívül érdekes cikket. Vagyis több érdekes cikket is találtam, de számomra ez volt a legtanulságosabb. Dr. Karosi Tamás (DOTE, Fül- Orr- Gégészeti Klinika) tanulmánya a valamilyen kóros állapot miatt rögzült, és ezért eltávolított, majd protézissel pótolt kengyel (stapes) hallócsont szövettani vizsgálatáról szól.
 
Miért érdekes ez az egész?
Az ép fültükri kép mellett észlelt vezetéses halláscsökkenés messze leggyakoribb oka a legbelső hallócsont, a kengyel rögzítettsége. A kengyel egészséges emberben az üllő hallócsontról vezeti át a hangot a belsőfül folyadékterére (video ITT), mintegy dugattyú-szerűen mozogva a dobüreg belső falán található úgynevezett ovális ablakban. Az alábbi, wikipediáról származó képen látható a stapes, melynek feje (head) csatlakozik az üllőhöz, és a talp (base) része helyezkedik el az ovális ablakban:
 
Tehát, mint feljebb említettem, a vezetéses halláscsökkenés oka ép egyéb viszonyok mellett legtöbbször a kengyel talpának rögzítettsége. A fixáltság oka leggyakrabban az úgynevezett otosclerosis nevű betegség, mely egyfajta gyulladásos állapot, és a kengyel valamint környéki csontállomány átépülésével jár. Ezzel hosszabb-rövidebb idő alatt vezetéses halláscsökkenés alakul ki. Később a gyulladásos mediátorok és toxikus anyagok a belsőfül folyadékterébe is bejutnak, ekkor már percepciós halláscsökkenés is fellép, illetve fülzúgás is kialakulhat. Egyébként a debreceni kutatócsoport sokat foglalkozik az otosclerosis kialakulásának mechanizmusával. Nekik köszönhető, hogy már tényként kezelhető összefüggést sikerült találni az otosclerosis és a kanyaró vírus fertőzés között.
 
Dr. Karosi Tamásék tanulmányában 284 nem otosclerosis miatt eltávolított, fixált kengyel szövettani vizsgálata történt. Szövettanilag 6 különböző csoportba lehetett sorolni ezeket a kengyelt érintő megbetegedéseket. De ami még fontosabb számomra, hogy ismét felhívta a figyelmet arra, hogy az esetek 1/3-ában nem otosclerosis áll a stapes-rögzítettség hátterében. Ez a szám a vártnál szerintem nagyobb, én inkább valahogy 1/5 körüli, vagy még kisebb értékre gondoltam volna. Ennek a számnak elsősorban prognosztikai értéke van. Ugyanis míg a más okból kialakult kengyelfixációt gyakorlatilag egy életre megoldja az eltávolítás, illetve protézissel történő pótlás, addig az otosclerosisnál bár a hallás vezetéses komponensén javít a műtét, de hosszú távon a műtét ellenére is visszafordíthatatlan halláscsökkenés léphet fel, valamint a fülzúgás elkerülésére sem garancia a bevatkozás. Emiatt ez a cikk nagyon sokat tesz hozzá az ismeretlen eredetű vezetéses halláscsökkenésben szenvedő betegek felvilágosításához.

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

A skála szerepe a foniátriai ellátás (diagnosztika és kezelés) továbbfejlesztésében - dr. Mészáros Krisztina bejegyzése

2009.11.01. | drHorváthTamás | komment

Címkék: gége hangszalag foniátria hangszalagbénulás

Dr. Horváth Róbert után most dr. Mészáros Krisztina, foniáter specialista kolléganőnk is írt a saját szakmájáról, azon belül is a skálák jelentőségéről. Egyébként arról, hogy mit is csinál egy foniáter, a honlapunkon, ITT lehet részletesebben olvasni.

„Más orvosi szakmákhoz hasonlóan, a foniátriában is szükségesnek látszik a minőségi betegellátás érdekében a szubjektív leírások helyett egységesített, mind a diagnosztikában, mind a terápia követésében hasznos eljárások alkalmazása. A hangképzési zavarok esetében vezető tünet a hangszín megváltozása, ami általában a rekedtség megjelenését jelenti. A rekedtség szubjektív, nehezen definiálható, hosszas leírása helyett cél egy gyors, rövid, egyszerű, könnyen követhető, a rekedtség kategorizálására alkalmazható numerikus skála bevezetése. Erre alkalmas az RBH-skála (sev. Wendler) alkalmazása.

Ez a rekedtség subkomponenseit analizálja, hiszen ez a skála leírja az egyes rekedtségi komponenesek meglétét a hangban. Mindezek hasznosíthatók a hangképzési zavarok, rekedtség diagnosztizálásában, kezelésében, rehabilitációs folyamatában, mind a funkcionális dysphonia, spazmodikus dysphonia, transsexuális hangképzés, egyoldali hangszalagbénulás rehabilitálásában. Ezt kiegészitjük a hangfunkció vizsgálatok objektív módszerének alkalmazásával, azaz hangmezőméréssel (Hacki-féle hangmezőmérő készülékkel).

Mindezt már adaptáltuk Magyarországon és be is vezettük az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán a logopédus képzésbe. Ez egy újabb lépés volt a magyarországi foniátria európai szintre történő emelésében.

dr. Mészáros Krisztina”

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Alváshiány és Alzheimer megbetegedés

2009.10.30. | drHorváthTamás | komment

Címkék: alvás alvászavar obstruktív alvási apnoe alzheimer betegség

Ismét kaptam közzétételre egy bejegyzést dr. Horváth Róberttől, alvászavar témában. Úgy néz ki, a következőkben Horváth dr. állandó jellegű tettestárs lesz itt a blogon, saját maga fogja írni ide a bejegyzéseket, nem én fogom tolmácsolni őket. Hogy éppen melyik Horváth írt, az ha más nem, a témából úgyis látható lesz...
 
"Egy új tanulmány elsőként szolgáltatott adatokat arról, hogy a krónikus alváshiány vélhetően Alzheimer kór kialakulásához vezethet. A kutatók a béta-amiloid (egy fehérje töredék) szintjét vizsgálták egerek központi idegrendszerében. A tanulmány megállapította, hogy a béta-amiloid felszaporodása az agyban összefügg az Alzheimer kór kezdetével, a kisérlet alapjául szolgáló egerek genetikailag hajlamosak voltak az Alzheimer kórra. Az eredmények azt mutatták, hogy a béta-amiloid szint arányos az éberségi szinttel. A béta-amiloid szint magasabb volt éjszaka, amikor az egerek aktivak voltak, és alacsonyabb napközben, mikor többnyire aludtak. A tanulmány azt is megállapította, hogy az agy béta-amiloid szintje krónikus alvásmegvonáskor is megemelkedett. Ennek mértéke egereken 25%-os volt. Dr. David M. Holtzman kiemelte, hogy az alvászavarok kezelése nemcsak az akut következmények miatt fontos, hanem az agyra gyakorolt potenciális késői károsító hatás miatt is. A kutatók eredményei szerint a béta-amiloid szint akkor is megemelkedett, ha orexint adtak az egereknek, és lecsökkent, ha orexint receptor blokkoló szert kaptak. Az orexin (régebbi nevén hypocretin) egy fehérje, mely az alvás-ébrenlét ciklust szabályozásában vesz részt. Holtzman véleménye szerint az orexinnek szerepe lehet a jövőben esetleg az Alzheimer kór kezelésében is. Egy tanulmány szerint narkolepsziás betegekben az orexin szint jelentősen csökkent. A narkolepszia egyik fontos jellemzője a nagyfokú nappali alváskényszer.
 
Új adatok szerint Alzheimer betegségben az obstruktív alvási apnoe CPAP kezelése lassíthatja a szellemi hanyatlást. Az alvási apnoe leggyakoribb középkorban és idősebb korban, az Alzheimer betegség tünetei rendszerint a 60. életév után jelennek meg. Törekedjünk tehát a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra!"

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

A krónikus középfül gyulladás és az elhízás lehetséges ördögi köre

2009.10.29. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül halláscsökkenés arcideg gyermek fül orr gégészet középfül orrgarat középfülgyulladás krónikus chorda tympani

Egy érdekes cikk jelent meg az ehavi Current Allergy and Asthma Reports-ban. A gyermekkori elhízást és a középfül gyulladást hozták összefüggésbe, mely kapcsolat ráadásul a cikk szerint egyfajta ördögi kör formát is ölt. Így néz ki szerintük ez az ördögi kör:

 
 
 
Ez az ábra azért némi magyarázatra szorul.
 
Az első, az elhízástól a középfül gyulladásig tartó szakasz talán a laikusok számára is könnyebben érthető. Az elhízás hajlamosít a refluxra, rekeszizom és nyelőcső záróizom elhelyezkedési és egyéb problémák miatt. A reflux során pedig akár még az orrgarat is megmaródhat, ami helyben gyulladást okoz, mely az ott található fülkürtön át a középfülre is kihat. Ez sima ügynek néz ki. A refluxon kívül az elhízás viszont direkt módon is a középfül gyulladás irányába hat, méghozzá kóros citokin, azaz szabályozó fehérje termelés folytán, mely hajlamossá teheti a szervezetünket krónikus gyulladásos állapotok kialakulására.
 
De hogy jutunk vissza a krónikus középfül gyulladástól az elhízásig? Hogyan kerül ide az ízérzés?
 
A középfülön halad át az arcideghez csatlakozó ún. chorda tympani nevű ideg, ami az ízérzésért felelős idegcsoport, és a nyelvtől szállítja az ingerületet a központi idegrendszerbe. A chorda tympani rossz működése, például sérülése, az ízérzés elvesztéséhez vezet. A rossz működés pedig felléphet krónikus gyulladás következtében, legalábbis legutoljára brazil fül- orr- gégészek is ezt írták le. Amennyiben az ízérzés nem megfelelő, az oka lehet a fokozott táplálékbevitelnek, az elhízásnak.
 
Tehát így zárul a kör. Nyilván nem lehet minden esetben kimondani, hogy ez a működő mechanizmus, sőt, de adott esetben akár el is képzelhető.
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Fülzúgás lehetséges okai (update)

2009.10.27. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül belsőfül fülzúgás tinnitus

 

Még májusban részletesebben írtam egy a Nature-ben publikált felfedezésről, mely kapcsán felmerült a szakmában, hogy esetleg bizonyos belsőfülben feléledő embrionális reflexek állhatnak a konkrét okkal nem magyarázható, és más panasszal nem járó fülzúgás (tinnitus) mögött. Ezek után pár héttel ezelőtt a BBC egészségügyi rovatában beszámoltak egy amerikai kutatásról, mely az agy bizonyos részeinek kóros tevékenységét valószínüsítette az ismeretlen eredetű fülzúgás hátterében. Az újfajta magnetoencephalographiával (MEG) úgy találták, hogy az agy ellenoldali hallókérge és a limbikus rendszer is túlműködött azokban, akiknek egyoldali fülzúgása volt, míg a kétoldali fülzúgás során mindkét félteke túlműködött.
 
Bizonyos értelemben nem meglepő amiről a BBC-nél írnak. Sokan már a klinikusok közül is úgy kezelik a fülzúgást, mint nem fül- orr- gégészeti ügyet, mivel egyre több kísérletes tanulmány utal a fülzúgás központi idegrendszeri eredetére. Egyébként a két, belsőfül és központi idegrendszeri kutatást össze is lehetne kötni, mert ezek után nem kizárt, hogy az az ok (genetikai?), ami miatt pl. újraélednek az embrionális reflexek, szintén kiváltja a központi idegrendszer bizonyos részeinek túlműködését. Persze van a hiányzó láncszem: hova tűnik a feléledt embrionális reflex okozta fokozott hallóidegtüzelés a MEG-ről, vagy egyáltalán a MEG alkalmas-e a hallóideg ilyen jellegű vizsgálatára.
 
Szóval nem ártana végre lezárni ezt a fülzúgás eredet kérdést a belsőfül vagy a központi idegrendszer között, mert akkor sokkal effektívebb diagnosztikus és terápiás tervet lehetne felállítani. Viszont ez úgy tűnik, nem holnap lesz.
 
De hogy valami sikerességről is be tudjak számolni tinnitus ügyben:
Ma olvastam az Audiology & Neurotology-ban ezt a cikket. Ebben arról számolnak be, hogy azoknál a betegeknél, akiknél a fülzúgás mellett depresszió és szorongás is fennáll, szelektív szerotonin reuptake gátló gyógyszerrel nemcsak a szorongásos depresszió, hanem a fülzúgás is jelentősen javult, sőt múlt.
 
Ebből látszik, hogy ha apró léptekben is, de azért történnek kézzelfogható előrelépések a kezelésben is.

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Az alvás hatása az egészségre az influenza szezonban

2009.10.25. | drHorváthTamás | komment

Címkék: alvás alvászavar diagnosztika influenza horkolás


 

Mint ahogy azt pár nappal ezelőtt írtam, az évfordulós összejövetelünk kapcsán más kolléga is kedvet kapott, hogy szakmája friss híreiről alkalmasint írjon a blogban. Elsőnek dr. Horváth Róbert, alvás- és horkolásdiagnosztikával foglalkozó tüdőgyógyász kollégánk írt egy bejegyzést egy nagyon aktuális témáról:

 

 

 
„Egy a New York Times-ban megjelent cikk szerint a rossz alvás hajlamosít a megfázásra. Márpedig ebben az évben még fontosabb, hogy védekezzünk a fertőzések ellen, hiszen most már a hagyományos influenza mellett H1N1 sertésinfluenza járványra is számíthatunk. Legalábbis, ha hihetünk az előrejelzéseknek.

 

Melyek a védekezés legegyszerűbb módjai?

 

A New York Times javaslata:
Tartsa be az alap higienes szabályokat: mosson kezet, ne érintse az arcát a kezével, kerülje az influenzás betegeket. De ezeken túl is sokat tehet az egészségéért, például ha jól alszik. Úgy találták, hogy azok az emberek, akik 7 óránál kevesebbet alszanak, háromszoros eséllyel betegszenek meg. Többek között ezért is az AASM (American Academy of Sleep Medicine) azt ajánlja, hogy mindenki aludjon 7-8 órát naponta. Szintén a New York Times cikkében hivatkoznak egy idén publikált tanulmányra, mely molekuláris szinten világít rá az alvás fontosságára az egészség megőrzésében. Eszerint a kevés alvás az immunrendszer legyengülését okozza, ugyanis ha az alvás mennyisége kielégítő, a fertőzés leküzdésében szerepet játszó fehérjék termelődése fokozódik.

 

 

Kommentár a New York Times cikkéhez:
Az alvás mennyiségét nagyon gyakran nem tudjuk fokozni időhiány vagy elalvási-átalvási zavar miatt. Ráadásul az alvás mennyiségén túl az alvás minőségének is kitüntetett szerepe van az egészség megőrzésében. Az alvás minőségét leggyakrabban az éjszakai mikroébredések rontják, melyek a sokszor horkolással járó kóros alvási állapot során jelentkeznek. Az alvászavarok (insomnia, elalvási-átalvási zavar), vagy horkolás eredetének, súlyosságának kiderítésére már számos kérdőív készült, azonban a kóros alvási állapotok megjelenési formái az utóbbi időben olyannyira változtak, hogy gyakorlatilag csak az eszközös, poligráfos vagy poliszomnográfos mérésekkel lehet korrekt diagnózishoz jutni.

 

dr. Horváth Róbert Péter”

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

A hangszalagok elülső találkozási pontjának jelentősége hangszalagrák esetén

2009.10.22. | drHorváthTamás | komment

Címkék: onkológia gége hangszalag

 

Ha felülről nézünk a gégébe, a hangszalagok belégzéskor egy fordított V alakot formálva helyezkednek el. Ezen a wikipediáról származó képen mindez jól látható:
 
Mindkét hangszalag elülső pólusa egy közös pontban, fixen van rögzítve, míg a hátsó pólusuk a mozgó, úgynevezett aryporcokhoz. Az aryporcok forgása a hozzákötött hangszalagok eltávolítását eredményezi. Így nyílik a hangrés.
 
A hangszalagok elülső találkozási pontja (comissura anterior) műtéttechnikai okok miatt egyébként is egy érdekes anatómiai hely, viszont a hangszalagok rosszindulatú laphámdaganatainak megítélésénél is komoly jelentősége van. Ugyanis amíg a rosszindulatú daganat "csak" a hangszalagon van, addig azt mondhatjuk, hogy relatív jól körülírtnek tekinthető a betegség. Így adott esetben kisebb műtéttel is eltávolítható a daganat, sokkal nagyobb eséllyel nyílik lehetőség a gége nagy részének megőrzésére. De ha például a comissura anteriort is eléri már a daganat, nehéz megítélni, hogy nem terjedt-e át a felszín alatt az ellenoldalra, vagy felfelé az egyébként itt végződő gégefedőre, esetleg előrefelé magára a gége porcára, szóval a tér minden irányába. Emiatt ilyenkor nagyobb műtétet vagyunk kénytelenek elvégezni, akár teljes gégeeltávolítást, a biztonság érdekében.
 
Volt olyan fül- orr- gégészeti munkacsoport, aki egy 534 betegen végzett tanulmány alapján azt javasolta, hogy a gégedaganatok stádiumbeosztásánál meghatározó szerepe legyen a comissura anteriornak. Úgy találták, hogy a comisura anterior daganatos érintettsége legalább annyira befolyásolja a túlélési esélyt, mint az ezzel nem foglalkozó hivatalos beosztás bármelyik másik eleme. Azóta még több tanulmány megerősítette a comissura fontos onkológiai szerepét, de a beosztás nem változott. Viszont természetesen jobban figyelünk erre a pontra. Egy pár napja napvilágot látott cikk szerint egyébként a szemünk sokkal jobb a comissurába való terjedés megítélésére, mint például a helikális CT. A mai nagyon hatékony képalkotó vizsgálati eljárások idején sem szabad elfelejtkezni a jó öreg szemről!

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Szeptemberben volt egy éves az ENT House Budapest. Honnan jöttünk, és merre tartunk?

2009.10.20. | drHorváthTamás | 1 komment

Címkék: ent house hírek

 

Kicsit késve írok egy fontos évfordulónkról: szeptember elején volt egy éve, hogy az ENT House Budapest rendelő megkezdte működését. Egyébként mi magunk is késéssel ünnepeltünk, hiszen múlt hét péntek este rendeztünk egy kisebb összejövetelt a közeli Mandragóra étteremben. Ami olyan jól sikerült, hogy bár vittem fényképezőgépet, és a vacsora előtt csináltam is két fotót, de aztán utána elfelejtkeztem róla, így a később érkezőket sem sikerült megörökítenem. Mind a két egész fotó amúgy már felkerült a facebook-ra, de most itt is megtekinthetők.
 
Mindenesetre így végre volt egy olyan alkalom, hogy a kollégákkal kötetlenül végigbeszéljük az elmúlt évet, a jelen helyzetet, és a jövőre vonatkozó terveinket is. Ez a bejegyzés ennek esszenciáját tartalmazza, legalábbis az én szemszögemből.


Mi történt az első évünk alatt?

Kezdeném a legelejéről. A rendelőnk bizonyos értelemben kényszerből jött létre. Ugyanis ha a volt Orvostovábbképző Egyetem (utolsó nevén Országos Gyógyintézeti Központ, azaz a Szabolcs utcai kórház) fül- orr-gégészeti osztálya az első nagy egészségügyi átszervezéseknek köszönhetően 2007-ben nem szűnik meg, vélhetően mi sem próbáljuk meg más úton folytatni az eddigi közös munkánkat. De megtörtént, és most itt vagyunk. Tehát a rendelőnk egy szakmai műhely kialakítása/folytatása céljából jött létre, nem pedig csak azért, hogy ismerős orvosok ugyanabban a rendelőhelyiségben végezzék magánrendelésüket. Ennél többet szeretnénk. Erről a honlapunk kezdőlapján, és a "Magunkról" menüpont alatt elég részletesen írunk is. Mindenesetre a csapat épül, már beindult a közös gondolkodás, közös diagnosztikus és terápiás protokollok felállítása, működik a betegbemutatás, szóval pozitívan alakulnak a dolgaink. Ráadásul a rendelő magját képező csapathoz azóta több, szintén rangos iskolában tanult kolléga csatlakozott, például dr. Dérfalvi Beáta immunológus- gyermekgyógyász, dr. Horváth Róbert alvásdiagnosztikával foglalkozó tüdőgyógyász, dr. Csoma Zsuzsa allergológus-tüdőgyógyász, illetve dr. Patkó Tamás szédülésdiagnosztikával foglalkozó fül- orr-gégész.

A rendelő a szakmaiságon túl is sokat fejlődött egy év alatt. A fejlesztéseknél elsősorban a betegek igényeit próbáljuk szemünk előtt tartani, ennek érdekében kérjük a betegeinket, hogy kritikus szemmel töltsék ki a kérdőíveinket. Hiszen ezekkel nem az a célunk, hogy magunknak bizonygassuk, milyen frankók vagyunk, hanem kiderüljenek a gyengeségeink, mik azok, amiken javítani kell. Az első két széria kérdőív eredményeit kiértékelés után szintén felraktam a facebook-ra, ITT lehet őket megtekinteni. Bár összességében jól szerepeltünk, de négy ponton a betegek véleménye szerint szükség volt előrelépésre. Ezek pedig a rendelő berendezése, a várakozás időtartama, a neten található, betegségekre vonatkozó információtartalom, valamint az online előjegyzés. A rendelőt szépítgetjük, lett gyereksarok, még több kép is. A várakozási idő csökkent, mivel ennyi idő kellett ahhoz, hogy kialakuljon, melyik típusú vizsgálatra mennyi idő kell a gyakorlatban. A neten található hasznos információ mennyiségét itt a blogon, twitteren, facebookon, és del.icio.us-on folyamatosan növeljük. Az egyetlen olyan tényező, amiben eddig nem sikerült előrelépni, az az online előjegyzés. Ennek az a fő oka, hogy az újonnan belépett kollégák rendelését is figyelembe kell venni a fejlesztéshez, ami még alakulóban van. De igyekszünk.


Mi a helyzet a jövővel?

Az általános fül- orr- gégészet szerencsére már jól és egész olajozottan működik, köszönhetően a rendszeres betegbemutatásnak, a protokolloknak, a mindennapi rendelésnek, és nem mellesleg a hétvégi ügyeletnek. Per pillanat ezért elsődleges célunk azon új szakterületek bevezetése és ismertté tétele, melyek képviselői az utóbbi hónapokban kezdték meg munkájukat. Bár a nevünk továbbra is ENT House Budapest (ENT= Ear Nose Throat = Fül Orr Torok), de a fül- orr-gégészeten túl nyitottunk a gyermekgyógyászat, a tüdőgyógyászat, az alvásdiagnosztika, és a szédülésdiagnosztika felé, ezzel teljesen lefedve a légúti és fülbetegség spektrumot. Ezen kívül szeretnénk még tovább bővülni, már vannak is nívós szakmai hátterű kollégák a horizonton, akik ha minden jól megy, a későbbiekben együttműködnének velünk.
 
Ami az én személyes szempontomból jó hír, hogy a múlt pénteki összejövetelünkön lehetőséget kaptam, hogy részletesebben ismertessem a kollégákkal a web 2.0-ás megjelenésünkkel kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli stratégiánkat. Úgy néz ki, szerencsére más is kedvet kapott a blogíráshoz, ezért remélhetőleg a jövőben már nem csak én untatom itt az olvasókat, hanem a többi kolléga is. Tehát még több hasznos és érdekes egészségügyi információhoz fognak jutni az érdeklődők, ráadásul nem csak fül- orr-gégészeti témában.

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

süti beállítások módosítása