A fülkürt működéséhez köthető betegségek visszatérő téma a blogon. Érintettem már az alapok szintjén is, de szó volt róla a gyermekkori középfül gyulladás és a ventillációs tubus kapcsán is.

A fülkürt működésének zavara minden életkorban okozhat problémát, de leggyakrabban ez mégis a gyermekeknél jelentkezik. Az elsősorban fülkürtproblémákra visszavezethető gyermekkori középfül gyulladás eleve az egyik leggyakoribb betegség kisgyermekkorban. Ezt annak tudjuk be, hogy az orrgaratban elhelyezkedő orrmandula, mint nyirokszerv, ilyenkor megnagyobbodott állapotban van. Hiszen a kisgyermekek immunrendszere ezen a nyirokszerven tanulja többek között a kórokozók elleni védekezést, és ez maga után vonja óhatatlanul az átmeneti vagy tartós megnagyobbodást.

De nem csak az orrmandula az egyetlen oka a kisgyermekkori fülkürtproblémáknak, és gyakori középfül gyulladásoknak. Számolni kell legalább két másik faktorral is. Az egyik, hogy a fülkürtöt alkotó porcos félcső állagát tekintve még nem elég merev, nem tudja mindig tágan tartani a fülkürtöt. Ráadásul a porc maga sem elég terjedelmes még ilyenkor.

A másik kiemelendő tényező a felnőttekétől eltérő koponyaalap. Emiatt kisgyermekeknél az ékcsontról eredő, és a lágyszájpad feszességét, valamint többek között a fülkürt nyitását szabályozó tensor veli palatini izom lazább, mint a felnőttekben.

A fentiekhez hozzátartozik, hogy azért ez a két faktor nem egyenrangú az orrmandula megnagyobbodással középfül gyulladások esetén. Ezekre viszont akkor mindenképpen érdemes gondolni, ha jelentős orrmandula megnagyobbodást kizártunk, mégis van a gyermeknél fülkürtprobléma. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ha két hónapja volt egy orrmandula műtét, és a gyermeknek középfül gyulladása van, akkor meg sem kell nézni-tapintani az orrgaratot, mert "csak a porc és a tensor izom miatt van"...