Ha mégis ad távoli áttétet a daganat, az leggyakrabban a tüdőben keletkezik, de előfordulhat csontban, bőrben, a mediastinumban, vagy a májban is. Egy 2001-es Journal of Oto-Rhino-Laryngology and Related Specialties cikk szerint, ha kialakul távoli metasztázis, akkor 66%-ban a tüdőben fordul elő, minden más hely legfeljebb 10-20% erejéig jön szóba.
A távoli áttét kérdése fontos, mert megléte vagy hiánya alapjaiban határozza meg a kezelési lehetőségeket. Sajnos a túlélésen sokat ront a távoli áttét megjelenése. Ugyanis ezzel például egy heroikus, komoly életminőség-romlással járó fej-nyaki műtét sem oldja meg a problémát, hiszen hiába vesszük ki az elsődleges daganatot az esetleges helyi nyaki nyirokcsomó áttétekkel együtt, egy távoli szervben ottmarad a daganat. Sőt, ha egy messzebb lévő helyen már van metasztázis, akkor arra sincs semmi garancia, hogy több másik szervben nincs-e ugyanilyen áttét, csak még esetleg a méretük olyan kicsi, hogy nem mutathatók ki.
A fentiek miatt jó tudni előre, hogy mik azok a faktorok, amik valószínüsítik, hogy kialakul-e távoli áttét, vagy sem. A decemberi European Journal of Surgical Oncology-ban megjelent egy ezzel kapcsolatos cikk. Itt 391 fej-nyaki laphámrák miatt kezelt beteget vizsgáltak, akiknél 11%-ban alakult ki távoli áttét. Úgy találták, hogy az elsődleges daganat helye, az elsődleges daganat kiterjedése, illetve a nyaki nyirokcsomó áttétek száma határozza meg a távoli metasztázis kialakulásának esélyét. Algarati és gégerák esetén, ha az elsődleges daganat már nemcsak a hámréteget, hanem az alatta fekvő izmokat vagy porcot is beszűri, illetve ha több nyaki nyirokcsomó régió is érintett, akkor nagyobb eséllyel alakul ki távoli áttét.
Konklúzió: Az elsődleges faktor a távoli áttétnél az idő! Időben kell felismerni a daganatot, és időben is kell elkezdeni kezelni, mert ezzel megelőzhető a távoli áttét kialakulása. De persze legjobb a megelőzés (dohányzás, alkoholfogyasztás szerepe!), illetve a rizikócsoport szűrése!