A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Javít-e a krónikus orrbetegek szaglásán a FESS műtét?

2009.06.03. | drHorváthTamás | komment

Címkék: dohányzás orr szaglás fess műtét orrpolip szaglászavar

 

A szaglás az orr felső részén található szaglóhámban kezdődik, majd az innen elvezető idegek révén, -mint minden más érzékelés- az agyban valósul meg.
 

A sárgával jelölt terület a szaglóhám:

 

 

 

 

 

(forrás: http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Head_olfactory_nerve.jpg)

Az orrbetegségek egyik tipikus tünete a szaglásprobléma, amely lehet csökkent szaglás (hyposmia), vagy teljesen gátolt szaglás (anosmia). Ez a tünet mind az akut (nátha, akut melléküreg gyulladás), mind a krónikus orrbetegségekben (allergia, krónikus melléküreg gyulladás, orrpolip) előfordulhat. Míg az akut betegségeket szinte mindig gyógyszerrel, a krónikus betegségeket sokszor csak műtéttel tudjuk gyógyítani. A korszerű műtét ilyen esetben az endoszkópos melléküreg műtét (FESS), melyről már számos alkalommal esett szó ebben a blogban (http://tr.im/niEP, http://tr.im/niEi, http://tr.im/niEw).

 


Amennyiben FESS műtét elvégzése egy szaglászavart (is) okozó orrmelléküreg betegség miatt indokolt, az esetek nagy részében a műtét után a szaglás javul (http://tr.im/niDs). Azonban fontos tudni, hogy egyrészt sajnos várhatóan nem lesz a teljesen egészségeseknek megfelelő szaglás, és elsősorban azoknak javul jelentősen, akik egyáltalán nem éreztek szagokat. Az a beteg, aki érzett szagot, de nem elég jól, szintén várhatóan jól jár a műtéttel, de ne számítson nagyságrendi változásra! A dohányzás szintén rontja a jobb szaglásra való esélyt FESS műtét után (http://tr.im/niDd). Érdekes módon viszont a betegség súlyossága összességében nem befolyásolja a szaglás javulásának esélyét. (http://tr.im/niHB).

 

Mit látunk gégetükrözés során?

2009.06.01. | drHorváthTamás | komment

Címkék: gége hangszalag

 

A fül- orr- gégészeti rutinvizsgálat részét képezi az úgynevezett gégetükrözés is. Ilyenkor egy a párásodás elkerülése miatt előre melegített tükörrel vizsgáljuk meg a gégét, algaratot, miközben a betegek kinyújtott nyelvét fogva csinálunk helyet a tükörnek a garatban. Ezt a vizsgálatot általában nem igazán szeretik a betegek, mivel gyakran öklendezéssel jár.
 
De mégis mi az a látvány, ami miatt mindenképpen szükséges ezt a vizsgálatot elvégezni?
 
Gégetükrözés során, ép viszonyok esetén valami hasonlót látunk:
 
 
 
 

 

Milyen képleteket lehet azonosítani a fenti képen?

 
 

1: hangszalag

2: álhangszalag
3: gégefedő
4: a gégefedő és a hangszalagot mozgató porc közötti szalag (aryepiglotticus redő)
5: a hangszalag mozgásáért felelős porc (aryporc)
6: az algarat oldalsó redője (sinus piriformis)
7: nyelvgyök

 

Mennyit szeretnének tudni a betegek a FESS műtét veszélyeiről?

2009.05.31. | drHorváthTamás | komment

Címkék: szövődmények fess műtét melléküreggyulladás idült

Nemrégiben szó esett a FESS műtét során esetlegesen előforduló, szemmel kapcsolatos szövődményekről (http://tr.im/mYkI), még korábban pedig a műtét előtt szükséges alapos CT elemzésről (http://tr.im/mYlf). Mindezek alapján látható, hogy a FESS műtétet rendkívül fontos szervek/képletek kímélése mellett kell elvégezni, tehát ez a beavatkozás komoly odafigyelést és kellő gyakorlatot igényel.

Bár az orvos oldaláról közelítettem meg a kérdést, de végső soron az esetleges szövődményt természetesen nem az orvos, hanem a beteg szenvedi el. A bejegyzések célja elsősorban a betegek felvilágosítása volt. De vajon a betegek egyáltalán akarnak-e tudni ezekről a lehetőségekről?


A magyar betegekről nincs mért információnk, tudtommal nem készült ez ügyben eddig felmérés. A gyakorlat azt mutatja, hogy a betegek általában igénylik a részletes felvilágosítást, bár néha előfordul, hogy valaki azt mondja, ő az egészről inkább nem is akar tudni, csak legyen túl rajta, ha már egyszer úgyis meg kell csinálni a műtétet...

Szerencsére az amerikaik a betegek hozzáállást is lemérték, így van már némi adatunk is ez ügyben. Az ezzel kapcsolatos cikkekben (http://tr.im/mYos, http://tr.im/mYox) foglaltak alapján a betegek úgy érzik, hogy általában nem kapnak elég felvilágosítást a kockázatokról műtét előtt, és szeretnék a műtét rizikóját teljes egészében felmérni. Még akkor is, ha ez esetleg feszültséget okoz bennük. Ugyanakkor a veszély ismerete nem tántorította el a betegeket: több (lehetséges negatív) ismeret birtokában is a műtét elvégzése mellett döntöttek.
 

Bár a felmérések nem magyar betegek közreműködésével készültek, remélem, hogy a szövődmények átlagosnál részletesebb taglalása itt a blogban hasonló elvárásokat elégít ki hazánkban is!

Szemsérülés, mint szövődmény lehetősége FESS műtét során

2009.05.28. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr szövődmények fess műtét rostasejt

 

Az endoszkópos melléküreg műtét (FESS), mint arról már korábban is esett szó (http://tr.im/mEgt), kényes területen zajlik, ezért kellő tapasztalatot, odafigyelést igényel. Néha azonban előfordulhatnak szövődmények, melyek közül egy kerül most terítékre: a szemmel, szemgödörrel (orbita) kapcsolatos sérülések. Ehhez érdemes látni, hogy milyen közel is vannak a melléküregek a szemgödörhöz:
 
 

 
 

A szemmel, szemgödörrel kapcsolatos szövődmények egy 2007-es, átfogó cikk (http://tr.im/mEjO) alapján 5 nagyobb csoportba oszthatók:
- szemgolyó sérülése
- szemgödör sérülése
- látóideg sérülése
- szemmozgató izom sérülése
- könnytömlő sérülése

 
Öröm az ürömben, hogy szerencsére a komoly szövődmény nagyon ritka, bár a szemgödör csontos falának (lamina papyracea) maradvány tünettel nem járó, szimpla megsértése az egyik leggyakoribb FESS műtéttel kapcsolatos probléma. Ennek előfordulási aránya 1-5%-ra tehető. Azért ilyen gyakori (mármint a többi, súlyosabb szövődményhez képest), mert a rostarendszer külső határa maga a szemgödör, és a FESS műtét alapja ezen rostasejtek megnyitása. Márpedig a rostarendszer szélessége egyénenként változó: valakinél csak egy virtuális rés, valakinél szinte centiméteres nagyságrendű. Szerencsére az orbita falának sérülése önmagában semmilyen problémát nem okoz, de mindenképpen figyelmeztető jelnek kell lennie az operatőr számára, hogy abba az irányba ne folytassa a műtétet…

 
A súlyos szövődmények közül a szemgolyó sérülése irodalmi ritkaság. A szemgödör bevérzése, a látóideg megsértése, vagy a szemmozgató izom sérülése is legfeljebb a műtétek 0,2-0,3%-ban fordul elő. Ráadásul a látóideg sérülést leszámítva ezen ritka szövődmények jó része később vagy spontán, vagy egy újabb műtét segítségével gyógyítható, és panaszmentessé válhatnak a betegek. A könnyvezeték, amely a rostasejtek előtt halad lefelé, inkább csak kiterjesztett (pl. daganatok miatt végzett) endoszkópos melléküreg műtétek során sérülhet. Ebből kifolyólag folyamatos könnyezés alakulhat ki, azonban a csatorna működése elég jó arányban helyreállítható.

 

Új egészségpénztári szerződések

2009.05.28. | drHorváthTamás | komment

Címkék: ent house hírek

Rendelőnk szerződést kötött az Allianz, az AXA, a Dimenzió, a Vasutas, Vitalitás, és a Vitamin egészségpénztárakkal.

Az "ismeretlen eredetű" arcideg bénulás. Mit gondolunk róla ma?

2009.05.25. | drHorváthTamás | komment

Címkék: arcideg betegségekről részletesebben fültőmirigy parotis

Az arc és a mimikai izomzat mozgató idegének bénulása szinte mindig egyoldali. A beteg általában első jelként azt érzi, hogy egyik oldalon a szájzug mozgása elmarad, ezért nem tud rendesen inni, kifolyik a szájából a folyadék. Szintén gátolt lesz a szemzárás is, nem megy a homlokráncolás, a csücsörítés, vagy az arcfelfújás sem. Az azonnali orvoshoz fordulást sokszor azonban csak a tükörben látható, vagy a környezet által is jelzett arc-asszimetria váltja ki.

Az arcideg bénulása számos ok miatt jöhet létre. Mivel a belsőfülön, a középfülön és a fültőmirigyen is áthalad, ezek (súlyos) megbetegedése adott esetben kiválthatja a kórképet. Azonban az arcideg bénulásnak van egy nagy csoportja, az úgynevezett Bell-paresis, azaz az
ismeretlen eredetű bénulása, mely elsősorban a 40-es években járó emberekeket érintheti, gyakrabban fordul elő cukorbetegeknél, és más neurológiai tünetekkel nem jár. A betegség órák alatt alakul ki. Korábban semmiféle igazolt magyarázatot nem tudtunk adni a betegség kialakulására, a hivatalos latin elnevezés a mai napig is az "idiopathias facialis paresis". Márpedig akkor mondjuk valamire, hogy idiopathias, ha fogalmunk sincs az okról. Szerencsére az utóbbi időben már körvonalazódik a kiváltó tényező: úgy véljük, hogy nagy valószínűséggel ilyenkor az arcideg vírusfertőzés következtében bénul le. Az első számú víruscélpont jelenleg a Herpes vírus I-es típusa, de szóba került más Herpes vírus is. Számos cikk született a vírusok szerepe mellett, melyek elsősorban laborvizsgálatok során észlelt eltéréseken alapultak. Ennek természetesen a kezelésben van jelentősége, hiszen eddig gyakorlatilag csak szteroidot tudtunk adni, más gyógyszert nem. Szerencsére legalább a szteroidtól jelentős javulást, az esetek döntő többségében teljes felépülést tudtunk elérni.

De mit tudunk biztosan a vírusok szerepéről?
Nemrégiben rangos újságokban jelentek meg cikkek, melyek szerint a vírusellenes szerek nem gyorsítják meg a felépülést (http://tr.im/mmnq , http://tr.im/mmnv). Svájci tudósok nem találták egyértelmű különbséget a betegekben és az egészségesekben fellelhető vírus DNS mennyiségét összehasonlítva (http://tr.im/mmp4). Egy kínai kutatócsoport pedig egyenesen elveti a vírus teóriát, szerintük baktériumok állnak a háttérben (http://tr.im/mmol).

Most kinek higgyünk? Vélhetően itt is az arany középút fog érvényesülni: a betegek egy részében vírus okozza a bajt, másoknál pedig marad a "továbbra sem tudjuk"...

Aktualitás: Hallójárati gyulladás, a strandolók megbetegedése

2009.05.22. | drHorváthTamás | komment

Címkék: nyirokcsomó fül antibiotikum hallójáratgyulladás fertőzéses betegségek betegségekről részletesebben külsőfül hallójárat

 

Tavasz végétől indul a strandszezon. Ezt egy fül- orr- gégész is rögtön észreveszi: ilyenkor ugyanis jelentősen megnő a fülfájós betegek száma. Ennek oka a hallójárati-, vagy más néven külsőfül gyulladás, ami a hallójárat bőrének fertőzéses gyulladása.

A betegség angol neve: swimmer's ear. De miért a strandhoz köthető ez a megbetegedés? A hallójárat bőre rendkívül vékony, és ha tartósan víz alatt van, akkor a felázott hámon keresztül jóval könnyebben tudnak bejutni a kórokozók, mint a száraz bőrön át, tehát könnyeben be is gyullad. Az esetek 90%-ban baktérium okozta gyulladásról van szó, de meglepő módon 10%-ban gombák okozzák a betegséget (http://tr.im/m6Nn). A baktériumok közül leggyakrabban pseudomonas aeruginosa, ritkábban staphylococcus vagy más kórokozók állnak a fertőzés hátterében (http://tr.im/m6OG).

A tünetek jellegzetesek: pár óra vagy 1-2 nap alatt kialakuló fülfájás, mely a hallójárat megnyomására fokozódik. Emellett kialakulhat halláscsökkenés is (a gyulladástól megduzzad a hám, és elzárja a hallójáratot), komolyabb esetben hőemelkedés, láz, vagy a környéki, elsősorban a fül alatti és előtti nyirokcsomók duzzanata.

A hallójárat gyulladás, bár relatíve ártalmatlan betegség, sajnos lassan gyógyul, és meglepően komoly fájdalommal járhat. Rosszabb esetben a gyógyulási szak akár 1-2 hétig is eltarthat! A kezelése többlépcsős. Amennyiben baktérium okozta gyulladásról van szó, enyhébb esetben gyulladásgátlót és antibiotikumot tartalmazó fülcsepp, és gyulladásgátló-fájdalomcsillapító gyógyszer elégséges. Amennyiben komoly hallójárati vizenyővel, szűkülettel is jár a fertőzés, célszerű a hallójáratban savas pH-jú, esetleg gyulladásgátlós gézcsíkot cserélni naponta. Még súlyosabb esetben, pl. ha láz is fellép, antibiotikum szedése javasolt. Gombás betegség esetén az első lépcső a hallójárat teljes kiszárítása, melyet párnaponta behelyezett/befújt bórsavporral lehet elérni. Ritkábban gombaellenes kenőcsöt használunk, vagy súlyos megbetegedés esetén tabletta formában gombaellenes gyógyszer szedése szükséges. Mind a baktérium okozta, mind a gombás hallójárat gyulladásnál a legfontosabb: víz ne érje a fület a gyógyulási szakban!

 

A fülzúgás (tinnitus) egyik oka az egyedfejlődésben keresendő?

2009.05.20. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül belsőfül fülzúgás tinnitus dobhártya

 

A fülzúgás (latinul tinnitus) életet nem veszélyeztető állapot, mégis megkeseríti a betegek életét. Ilyenkor a betegek egy nem külső hangforrásból származó hangot hallanak. A fülzúgásnak számos oka lehet, részletesebben ITT olvashat róluk.
 
 
Nemrégiben szenzációs felfedezést tettek belsőfülkutatásban ismert amerikai (D.E. Bergles, E. Glowatzki) és brit (J.E. Gale) tudósok, melyet az egyik legrangosabb orvosi újságban, a Nature-ben publikáltak. A kutatási eredményük alapján egy új hipotézist állítottak fel a fülzúgás eredetére vonatkozóan. Ahhoz, hogy ezt megértsük, szükséges némi anatómiai háttér is. Az már évtizedek óta ismert tény, hogy a hallás folyamatában a dobhártya és a hallócsontok által bevitt hangrezgéseket a belsőfülben található, úgynevezett szőrsejtek alakítják át elektromos jellé, és onnan már a hallóideg viszi elektromos impulzusok formájában az agyba a jeleket. A hangrezgés átalakítása (mechano-elektromos transzdukció) úgy történik, hogy a hangrezgések hatására a szőrsejtek "szőrei" elhajlanak, ezáltal ioncsatornák nyílnak meg, és a sejt ingerületbe jön. A szőrsejtek környezetében úgynevezett támasztósejtek vannak, melyek szerepe eddig nem volt tisztázott, bár már ismert tény, hogy ezek a sejtek is képesek némi mozgásra.
 

Az új felfedezés szerint a támasztósejtek embrionális korban ingerlik a szőrsejteket, hogy még a születés előtt éretté tegyék a hallóidegeket. Ez a mechanizmus erősen hasonlít a fülzúgásra, hiszen ott is úgy kerülnek ingerületbe a hallóidegek, hogy nem egy külső hangforrás okozza a hangélményt. Tehát lehet, hogy egy embrionális reflex éledt újra azokban, akik ismeretelen eredetű fülzúgásban szenvednek?
Ha ez beigazolódna, óriási előrelépés lenne a belsőfülkutatásban.

 

· 1 trackback

Mit szabad enni-inni, és mit nem mandulaműtét után?

2009.05.18. | drHorváthTamás | 6 komment

Címkék: tanácsok mandulaműtét garat torokmandula

 

Legendák keringenek arról, hogy milyen ételeket és italokat szabad/kell/tilos enni mandulaműtét után. A műtétet követő időszakban két fő szempontot kell szem előtt tartani, ami az étkezést is befolyásolja:
- a műtét után kb. 2 hét kell, hogy ismét ép nyálkahártya borítsa a mandulák helyét
- az idő előtti lepedékleválás akár életveszélyes vérzést okozhat

Italok:
Első és talán legfontosabb szabály: nagyon sokat kell inni! Egy felnőtt embernek naponta 3-4 liter folyadékot meg kell innia, nagy melegben még ennél is jóval többet. Ez azért fontos, hogy a seben lévő lepedék mindig nedves maradjon. Ha kiszárad, akkor idő előtt leválhat, ezáltal vérzést okozhat. Legjobb a semleges italok fogyasztása: szénsavmentes ásványvíz vagy tea. Kerülni kell a forró italokat, mert a hő helyi értágulatot okozhat, ezért megnöveli a vérzés veszélyét. Szintén kerülni kell a savas italokat (pl. citromlé), mert csípheti a sebet. A hideg italok viszont csökkenthetik a fájdalmat, ezért jók.

Ételek:
Bár nem konkrét ételre vonatkozik az első szabály, de nagyon fontos: sokat kell rágni! A rágás fokozza a nyáltermelést, ami szintén a lepedék idő előtti leválása ellen hat. Kerülni kell a száraz, karcoló ételeket, mivel azok megsérthetik a sebágyat! Tehát a pirítós, száraz keksz tilos! Inkább törekedni kell a pépesebb, puhább ételek fogyasztására. A jégkrém, fagyi, a hűtő hatása miatt jó. Viszont szintén tartózkodni kell a piros levű gyümölcsöktől, zöldségektől, nehogy egy esetleges vérzés elkerülje a figyelmünket a szájban lévő piros folyadék miatt. Ami tehát biztosan jó a gyógyulási szakban: tejbegríz, joghurtok, főzelékek, krumplipüré. Sajnos a műtétet követő két hét nem a gasztronómiáról szól...

 

Gyulladásgátlás, láz- és fájdalomcsillapítás a fül- orr- gégészetben

2009.05.17. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül gyógyszerek garat gyulladásgátlás láz és fájdalomcsillapítás

 

A fül- orr- gégészeti betegségek gerincét a gyulladásos megbetegedések alkotják, melyek oka legtöbbször fertőzés. Általában jellegzetes látható jelekkel, és nagyon kevés kivételtől eltekintve panaszokkal is járnak. Fájdalom szinte mindig jelen van, de fertőzéseknél a láz is gyakori. Ezeket a panaszokat gyógyszerekkel jól lehet mérsékelni. A gyógyszeres gyulladáscsökkentés pillérei az úgynevezett nem-szteroid gyulladáscsökkentők, amik különböző hatással bírnak:
- gyulladáscsökkentés
- fájdalomcsillapítás
- lázcsillapítás

Manapság rengeteg különféle olyan gyógyszer kapható, ami nem-szteroid gyulladáscsökkentőt, vagy valamilyen ilyen gyógyszerkombinációt tartalmaz. Az, hogy mikor melyiket javasoljuk, a beteg konkrét panaszain és a vizsgálati leleten múlik. Komolyabb látható eltérés mellett előtérbe kerül a gyulladásgátlás, enyhébb esetben elég lehet a fájdalom- és lázcsillapítás. Emellett a gyógyszerek lehetséges mellékhatásait is figyelembe kell venni. Szintén fontos, hogy a feljebb említett 3 hatás eltérően kombinálódik az egyes gyógyszerekben.

Erős gyulladáscsökkentőnek számít a diclofenac (Cataflam, Flector), illetve az ibuprofen (Advil, Algoflex, Nurofen). A noraminphenazon (Algopyrin, Demalgon) kevésbé erős gyulladáscsökkentő, de kiváló fájdalom. és lázcsillapító. Még kevésbé erős hatású a paracetamol (Coldrex, Neocitran, Rubophen), a szalicilátok (Aspirin, Kalmopyrin), és a nifluminsav (Donalgin), de összességében ezek mellékhatásprofilja is jobb. A sor természetesen nem teljes, de talán ezek a leggyakoribb gyógyszerek.

Kiemelendő az aspirin szerepe: Kiderült, hogy a véralvadásgátló hatása erősebb a gyulladásgátló hatásánál, ezért elsődlegesen ma már inkább a kardiológiában, belgyógyászatban használjuk. A fokozott vérzésveszély miatt például műtét előtt fontos tudni, hogy a beteg szedett-e a közelmúltban aspirint!
 

 

süti beállítások módosítása