A szaglás az orr felső részén található szaglóhámban kezdődik, majd az innen elvezető idegek révén, -mint minden más érzékelés- az agyban valósul meg.
A sárgával jelölt terület a szaglóhám:
(forrás: http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Head_olfactory_nerve.jpg)
Az orrbetegségek egyik tipikus tünete a szaglásprobléma, amely lehet csökkent szaglás (hyposmia), vagy teljesen gátolt szaglás (anosmia). Ez a tünet mind az akut (nátha, akut melléküreg gyulladás), mind a krónikus orrbetegségekben (allergia, krónikus melléküreg gyulladás, orrpolip) előfordulhat. Míg az akut betegségeket szinte mindig gyógyszerrel, a krónikus betegségeket sokszor csak műtéttel tudjuk gyógyítani. A korszerű műtét ilyen esetben az endoszkópos melléküreg műtét (FESS), melyről már számos alkalommal esett szó ebben a blogban (http://tr.im/niEP, http://tr.im/niEi, http://tr.im/niEw).
Amennyiben FESS műtét elvégzése egy szaglászavart (is) okozó orrmelléküreg betegség miatt indokolt, az esetek nagy részében a műtét után a szaglás javul (http://tr.im/niDs). Azonban fontos tudni, hogy egyrészt sajnos várhatóan nem lesz a teljesen egészségeseknek megfelelő szaglás, és elsősorban azoknak javul jelentősen, akik egyáltalán nem éreztek szagokat. Az a beteg, aki érzett szagot, de nem elég jól, szintén várhatóan jól jár a műtéttel, de ne számítson nagyságrendi változásra! A dohányzás szintén rontja a jobb szaglásra való esélyt FESS műtét után (http://tr.im/niDd). Érdekes módon viszont a betegség súlyossága összességében nem befolyásolja a szaglás javulásának esélyét. (http://tr.im/niHB).
