A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Cikkünk a Laryngoscope-ban: Mastoid Obliteration Decreases the Recurrent and Residual Disease: Systematic Review and Meta-analysis

2022.09.28. | drHorváthTamás |

Címkék: fül fülműtét cholesteatoma meta-analízis obliteráció

Amikor 20 évvel ezelőtt elkezdtem dolgozni, nem gondoltam, hogy egy csapat részeként kutatási eredményeket fogok nemzetközi fül- orr- gégészeti szaklapokban publikálni. Pláne nem gondoltam, hogy több rangos újság után végül a világ legpatinásabb fül- orr- gégészeti lapjában is megjelenik cikkünk. Még inkább nem gondoltam, hogy a kutatás témavezetőjeként a cikk utolsó szerzője leszek. Pláne-pláne nem gondoltam, hogy a modern orvoslás szabályait meghatározó, adatok szintézisére épülő kutatás lesz az, ami ott megjelenik. De ezek most mind összejöttek. A mai naptól online open access elérhető a cholesteatoma sebészet kapcsán fontos kérdés, a mastoidüreg obliterációja kapcsán végzett meta-analízisünk a Laryngoscope újságban:

 

title-laryngoscope.jpg

Az idevágó, összehasonlító kutatások szintézisének eredményeképpen azt tudjuk mondani, hogy a rendelkezésre álló több, mint 2000 műtét elemzése alapján a cholesteatoma műtéte során kisebb a recidíva-reziduum arány, ha obliteráljuk a mastoidüreget szemben a sima CWU-val (=mastoidectomia), bár az eddig publikált cikkek minősége módszertanilag nem túl jó, ezért az evidencia szint elég alacsony. Emellett ha nem egyben vizsgáljuk a recidíva-reziduum kérdést, hanem külön, az eredmény már nem szignfikáns különbség, bár a tendencia nagyon hasonló. Ugyanez a helyzet, ha az obliteráló anyagot (lágyrész, vagy pedig saját csontpor (BOT technika: Bony Obliteration Technique) vagy egyéb csontpótló anyag), illetve ha a CWU-t a CWU+obliterációval hasonlítjuk össze. Mi hiszünk az obliterációban, még akkor is, ha az meghosszabítja a műtétet, és az eddigi saját eredményeink a mastoidüreg vonatkozásában kifejezetten jók.

Eszméletlen hálás vagyok, hogy csapatban dolgozhatok (a Bajcsy kórházban, a Semmelweis egyetemen, az ENT House-ban), akikkel ilyen szintű tudományt lehet művelni. Reméljük a hasonló folytatást... :)

(Mastoid Obliteration Decreases the Recurrent and Residual Disease: Systematic Review and Meta-analysis)

Kell-e mindenképpen mastoidectomia nem cholesteatomás krónikus középfülgyulladás esetén: meta-analízis

2022.09.10. | drHorváthTamás |

Címkék: fül fülműtét középfül középfülgyulladás krónikus mastoidectomia dobhártya perforáció meta-analízis

"-Tádáááám! Végre megjött, amire régóta vártunk adatok szintjén! Most publikáltak egy meta-analízist, hogy javasolt-e mastoidectomia a nem cholesteatomás középfülgyulladás műtéti megoldása esetén, vagy elég a tympanoplastica önmagában (Tympanoplasty With and Without Mastoidectomy for Chronic Otitis Media Without Cholesteatoma: A Systematic Review and Meta-analysis).
- Szóval akkor ugye végre papírunk van róla, hogy teljesen felesleges mastoidectomia egy sima lyukas dobhártya műtéte esetén?
- Hát őőő, nincs, sőt...
- De hát az elmúlt 1-2 évtizedben megdőlt az a dogma, hogy mindenképpen fel kell fúrni a mastoidot, ha be akarunk foltozni egy sima lyukat, nem? Még itt is volt róla szó 6 éve (A mastoidectomia szerepe a nem cholesteatomás krónikus otitis kezelésében)!
- Hát igen, azt hittük megdőlt, de ez nem igaz. Úgy tűnik, hogy sajnos jobbak az eredmények, ha mégis kifúrjuk.
- Ne már, ez tök hülyeség!
- Nem hülyeség, mert a meta-analízis szerint ha a lyuk befoltozásával egyidőben mastoidectomiát is végzünk, akkor nagyobb eséllyel zárható a dobüreg, mint mastoidectomia nélkül, 16.4% vs. 14.2% arányban.
- Basszus, ez nem is igaz.
- De igaz, ez jött ki az összes idevágó és összemérhető adatok alapján.
- Ez nem ér!"

Kinek van igaza a fenti beszélgetésben? Az igazság szokás szerint itt is a részletekben rejlik. Felületes átfutás után érdemes szétszedni és átgondolni részleteiben a dolgot. Ekkor ki fog derülni, hogy nem szabad elkeserednie a rutinszerű mastoidectomia elleneseknek is, mint amiyen pl. én vagyok, mert mindkét fenti félnek igaza van. Sőt, én a magam igazságát jobban kiolvasom belőle, az alábbi szempontok miatt:

- Ebben a vadiúj meta-analízisben 27, a témával foglalkozó kutatás feldolozása kapcsán közel 3.000 műtét eredményeit elemezték a meta-analízis szerzői, tehát érdemes odafigyelni a végső konklúzióra.

- Az jött ki, hogy az audiológiai eredmények hasonlóak mastoidectomia esetén, mint anélkül, tehát a hallás szempontjából teljesen felesleges a matoidectomia. Viszont szignifikánsan jobb eséllyel tudjuk zárni a perforációt mastoidectomiával, mint anélkül.

- Vélhetően a relatív nagy elemszám miatt jött ki a szignifikáns különbség, de 2,2%-os (!!) különbségről beszélünk, ami klinikailag nem igazán meggyőző. Sőt, szinte semmi. Óvatosan mondom ki, de szerintem lényegében nincs különbség a 2 csoport között. Nem véletlenül írtam 2 éve a Fül- Orr- Gégegyógyászatba a klinikai és a statisztikai különbség kérdéséről.

- Figyelembe kell venni, hogy milyen minőségű adatok alapján jött ki ez az eredmény. Ugyan nem férek hozzá, hogy milyen jellegű kutatásokat tudtak bevenni a metába, de feltételezem, hogy ezek jellemzően nem prospektív vizsgálatok, pláne nem RCT-k voltak, mert azokról olvashattunk volna eleget, ha lennének. De nem teng túl az irodalom ilyen jellegű prospektív kutatásban, szóval elég biztos vagyok benne, hogy ezek főleg (vagy kizárólag?) retrospektív adatfeldolgozások voltak, és onnantól kezdve elég nagy a bias bennük. Egy főleg retrospektív kohorsz, vagyis case-control adatfeldolgozásra épülő 2,2%-os különbség a szignifikancia ellenére nagyon határeset. Teljesen más lenne a helyzet, ha a különbség mondjuk egy nagyságrenddel nagyobb, 20% feletti lenne.

- És akkor érdemes a mastoidectomiáról is beszélni. Egyáltalán nem mindegy, hogy egy nagy retroauricularis feltárásból kell megoldani a perforációt, vagy mondjuk endoszkóppal, szinte metszés nélkül. Nem mindegy, hogy plusz 30-60 percig fúrunk, vagy ennyivel rövidebb a műtét. Nem mindegy, hogy kockáztatunk-e durasérülést, sinus sigmoideus sérülést, n. facialis sérülést, vagy labyrinthsérülést, ami mastoidectomia nélkül nincsen. Nem mindegy, hogy a beteg füle hetekig eláll, vagy sem. Nem mindegy, hogy kell-e fájdalomcsillapítót szednie. vagy sem. Nem mindegy, hogy a beteg 3 nappal a műtét után már munkába állhat, vagy csak 3 hét múlva. Mert a mastoidectomia során az összes fenti negatívum játszik. Mindez 2,2% kapcsán.

Szerintem pont jól illusztrálja a mastoidectomiát, mint plusz munkát, és plusz kockázatot a 10 évvel ezelőtti, sino-duralis szögletről szóló bejegyzésemhez készített ábra (A Citelli szöglet és a Trautmann háromszög):
mastoidectomy - citelli angle - trautman triangle.jpg
Szóval szerintem ez az új meta-analízis a statisztikai szignifikancia ellenére valójában azt támasztja alá, hogy ne végezzünk rutinszerűen mastoidectomiát.

Lateralis ívjárat dehiszcencia cholesteatoma miatt

2022.08.25. | drHorváthTamás |

Címkék: fül szövődmények fistula fülműtét labyrinth cholesteatoma műtéttechnika ívjárat

A cholesteatoma destruktív betegségként pusztítja a csontot, és ebbe beletartozik az labyrinthblokk is. Szép lassan ívjárat fistulát is tud okozni, ami sokszor szédüléses panaszokhoz vezethet, bár nem mindig. Viszont figyelni kell rá, mert ha óvatlanul szaladunk bele, akkor szenzorinurális halláskárosodást tudunk mi magunk okozni a perilymphatér indokolatlan piszkálásával, pláne a hártyás labyrinth megsértésével. A jelenség, szövődmény nem is ritka, a szakirodalom 6-8%-ra teszi az előfordulását (Lateral semicircular canal fistula in cholesteatoma: diagnosis and management), bár vannak, akik még gyakrabban figyelték meg, pl. Sanna a cholesteatomák 12,9%-ában (Management of the labyrinthine fistula in cholesteatoma surgery), Palva még gyakrabban, 18,5%-ban (Treatment of labyrinthine fistula). Ez utóbbi számok azért a Gauss görbe vége.

A dolog aktualitását az adja, hogy most operáltunk egy beteget, akinél nagyon szépen demonstrálható a fistula. Egyébként a betegnek semmilyen szédüléses panasza nem volt, régóta rosszul hall (vezetéses halláscsökkenés), és kb. 2 éve visszatérően folyik a füle. Ennek hátterében egy kicsi, de beláthatatlan atticusöblöt igazoltunk. Ide kapcsolódik, hogy nem véletlenül írtam 2 éve a Nem a méret a lényeg - kis hámöböl mögött nagy cholesteatoma bejegyzést, mivel itt is ez volt a helyzet: egy kicsi, ártalmatlannak kinéző atticusöböl mögött egy nagy, az ívjáratot is destruáló cholesteatomát találtunk. Mivel a képalkotó alapján elég erős volt a gyanú az ívjárat fistulára (=arra készültünk, hogy lesz), ezért fistula próbákat nem végeztünk, amik egyébként Gerlinger Professzor Úr könyvében kiválóan le vannak írva.

Szóval a beteg preoperatív CT-je már felvetette az ívjárat dehiszcencia lehetőségét. A nyíl mutatja, hogy a lateralis ívjárat csontborítás nélkülivé vált az oticus kapszulában:

lscc_ct_scan_1.jpg

A műtétet Kálmán Judit kolléganőmmel csináltuk (vagyis főleg ő), akit én ideig-óráig próbáltam hátráltatni a műtétben, de nem sikerült megakadályoznom a sikeres beavatkozást :). Az elég alulpneumatizált mastoidüregben egy nem kicsi cholesteatomát találtunk, ami a perifokális granulációval lényegében az egész antrumot kitöltötte:

lscc_1_1.jpg

Óvatosan elvettük a cholesteatomát, a fistula feltételezett helyén körbevágtuk a mátrixot, és lennhagytuk. Szinte minden más műtéti teendőt megcsináltunk, végül visszatérve az ívjáratra, leemelve a mátrixot, alatta megtaláltuk a csont-dehiszcenciát:

lscc_2_1.jpg

A fistulát mi a Dornhoffer & Milewski féle stádiumbeosztás szerint I-esnek ítéltük, azaz az endosteum még megvolt. II-es akkor lenne, ha a perilymphatér is érintett lenne, III-as pedig, ha a hártyás labyrinthot, az endolympha térséget is involválná a folyamat. Olyan is van, hogy II/a, amikor a perilymphatér megnyílik, de nem történik effektív manipuláció a folyadékkal, míg II/b, ha szívóval, vagy bárhogy, de belezavarunk a perilymphába.

Miután szanáltuk a cholesteatomát, az atticust egy cavum conchae porccal lezártuk a mesotympanon felé, hogy obliterálhassuk az üreget (a nyíl a függőleges állású porclemezre mutat):

lscc_3_1.jpg

A porcon túl, egy nagy temporalis fasciával zártuk le hermetikusan az atticust, és egyúttal ez ment az ívjáratra is:

lscc_4.jpg

Végül a fúrás során nyert saját csontporral töltöttük fel az atticust és a mastoidüreget (BOT = Bony Obliteration Technique). Az alábbi fotón még csak az antrum szintjéig töltöttük fel az üreget:

lscc_5.jpg

 

Podcast 18. rész: A vHIT szemüveg a szédüléses betegségek legmodernebb vizsgáló eszköze

2022.08.06. | drHorváthTamás |

Címkék: podcast vestibularis rendszer otoneurológia vHIT

Legújabb podcast adásunkban egy speciális eszközről beszélünk, a vHIT szemüvegről, ami a szédüléses betegségek diagnosztikájában a legmodernebb eljárásnak számít. A vHIT szemüveg a belsőfülben található egyensúlyszerv működését a belsőfül szemmel való összeköttetése révén, az úgynevezett vestibulo-ocularis reflex révén vizsgálja. Jelen tudásunk szerint ez az egyik legmegbízhatóbb, de mindenképpen legkorszerűbb és elérhető eljárás a szédüléses betegségek műszeres vizsgálatában.

Mi is ez a vestibulo-ocularis reflex? Hogyan működik ez a spéci szemüveg, amivel ezt vizsgáljuk? Hogy készüljön a beteg egy ilyen vizsgálatra? Ezeket lehet megtudni ebből a 20 perces adásból, ami itt hallgatható meg:

spotify_2.jpg

 

Korábbi podcast adásaink ITT érhetők el.

Hallásjavítási esélyek krónikus középfülgyulladásban

2022.07.20. | drHorváthTamás |

Címkék: fül halláscsökkenés fülműtét cholesteatoma középfülgyulladás krónikus tympanoplastica hallásjavítás

Az egy szakmai közhely, hogy a krónikus középfülgyulladás műtéti megoldása esetén -legyen az egy lyukas dobhártya fülfolyással, vagy cholesteatoma- az elsődleges cél a betegség megoldása, és csak másodlagos a hallásjavítás. Miközben a halláscsökkenés is nagyon zavarja a beteget, csak hát önmagában a hallászavarból nem lesz nagyobb baja a betegnek, míg az azt okozó betegség mindenféle ronda szövődményt is okozhat (Mennyire időzített bomba a cholesteatoma?), és a halláscsökkenés mellett a fülfolyás is nagyon zavaró tényező (A Merchant beosztás a mastoidüreg váladékozás megítélésére). De mégis, ha egyszer már operáljuk a beteget, megpróbálunk javítani a hallásán is, és akkor joggal merül fel a kérdés, hogy mégis milyen eséllyel tudunk javítani azon a bizonyos rossz halláson.

Erre ad egy evidence-based választ egy tavaly megjelent meta-analízis, ami 39 kutatás több, mint 3000 beteg adatait, műtéti eredményességét dolgozta fel (Success rates in restoring hearing loss in patients with chronic otitis media: A systematic review). Itt az jött ki, hogy kb. a betegek 70%-ában sikerült 20 dB-en belül zárni a lég-csont közt, amit több szempontból is érdemes ízelgetni, körüljárni.

Egyrészt ez a hallásjavítás nem egyenlő a stapedotomiában elvárt hallásjavulással, ami 10 dB-en belüli ABG zárást jelentene, hanem pont kétszer annyi, azaz kétszer olyan rossz hallást is megenged egy logaritmikus skálán. Szóval messze nem olyan markánsan jobb az elvi végeredmény. Bár persze nem túl korrekt a stapedotomiával összehasonlítani a krónikus középfülgyulladás miatt végzett tympanoplasticát, hiszen az előbbinél az elsődleges cél a hallásjavítás, és nincs gyulladás, veszélyes betegség, de hát mégis, most a hallásjavításról beszélünk. Másrészt a meta-analízis szerint a hallásjavítás eredményessége 70%, tehát 10 betegből 7-nél sikerült ezt elérni, ami a klasszikus fele üres - fele tele pohár kérdése: úgy is nézhetjük, hogy a többségnek sikerül javítani a hallásán, de úgy is, hogy a betegek alig több, mint felében sikerült javítani a halláson. Pont ezen a határon mozog ez az eredmény. Végül, de nem utolsó sorban ezek az adatok komoly fülsebészeti centrumok kutatási eredményein alapul, ahol mondjuk éves szinten általában száz feletti nagyságrendben végeznek ilyen műtétet. Márpedig aki sok ilyen műtétet csinál, annak jobbak az eredményei, mint aki évente csak kb. 20-30 hasonló ügyet operál, vagy ne adj Isten még kevesebbet, mondjuk 5-10-et. Tehát aki kevés fület operál, vagy ahol kevés fület operálnak, ott vélhetően ezek az arányok még rosszabbak lesznek.

Hozzájön ehhez a történethez, hogy a meta-analízis írói számbavették a lehetséges szövődményeket is, és úgy találták, hogy ehhez a hallásjavítási esélyhez hozzájön 14% műtéti szövődményráta, amit megint érdemes egy kicsit részletezni. Ugyanis itt a szövődmények közé sorolták a sikertelenséget is, azaz pl. ha visszamaradt egy lyuk a dobhártyán a műtétet követően. Ezt én nem nevezném szövődménynek, csak sikertelenségnek, ami előfordul. De azért a műtétnek lehet más iatrogén következménye is, pl. ízérzészavar, fülzúgás (A fülzúgás és ízérzés zavar gyakoribb dobhártyapótlás után, ha a beteget kérdezik, nem az orvost), vagy akár akut vagy késői arcidegbénulás is (Késői arcideg bénulás középfülműtétet követően). Tehát még kockázatot is hordoz magában, ami velejárója minden orvosi beavatkozásnak.

Tehát összességében egy cholestetaoma esetén induljunk ki onnan, hogy az már önmagában eredmény, ha a beteg hallását konzerválni tudjuk. Persze tűzzük ki célul, hogy javítsuk, de ez nem garantált. A jó eredményekhez pedig komoly learning curve és nagy esetszám szükséges. Nyilván ugyanez egy lyukas dobhártya esetén könnyebb játszma, de nehogy azt higgyük, hogy ott is olyan könnyű, emlékeztetőül itt egy 5 évvel ezelőtti blogbejegyzés: A lég-csont köz nullára zárása sima dobhártya perforáció műtéte során.

Rövidítések a fülészetben

2022.07.04. | drHorváthTamás |

Címkék: fül

Ha az ember szakirodalmat olvas, előbb-utóbb rövidítésekbe botlik. A klasszikus szakirodalomban (= cikkek) ez nem gond, mert ott az első leírt megjelenésnél ki kell írni, hogy minek mi a rövidítése. De ma már nem csak cikkekből tájékozódunk, a gugli kidobhat könyvrészleteket keresésnél, vagy SlideShare és egyéb előadásokat, a szociális médiában meg mémként keringenek sokszor műtétes, anatómiai, vagy egyéb szakmai témájú képek, amiken csak a rövidítések vannak, és az ember meg csak pislog, hogy mi van. 

Ezek miatt már régóta tervbe volt véve, hogy összegyűjtöm a fül- orr- gégészeti rövidítéseket, mert szerintem tök jó dolog, ha van egy hely, ahol minden egyben ott van a százmillió rövidítésből. Csak aztán addig halogattam a dolgot, hogy a fülön kívül minden mást kezdtem elfelejteni a fül- orr- gégészetben, ezért végül csak a fül maradt. De legalább azt most megcsináltam, amihez felhasználtam több rövidítéses forrást is. Alább van a lista, ami persze biztos, hogy nem teljes, főleg az audiológiai része. Ha valaki még tud fontos kimaradt rövidítést, írja meg: horvathtamas[at]enthouse.hu

ABG: Air-bone gap
ABGPTA: Air-bone gaps pure tone average
ABR: Auditory brainstem response
AC: Air conduction
ACPTA: Air conduction pure tone average
AOM: Acute otitis media
ASNHL: Asymmetrical sensorineural hearing loss
BAHA: Bone anchored hearing aid
BC: Bone conduction
BCPTA: Bone conduction pure tone average
BERA: Brainstem electric response audiometry
BOT: Bony obliteration technique
CHL: Conductive hearing loss
CI: Cochlear implantation
CIC: Completely-in-the-canal (hearing aid)
COM: Chronic otitis media
COME: Chronic otitis media with effusion
CPA: Cerebellopontine angle
CSF: Cerebro-spinal fluid
CSOM: Chronic suppurative otitis media
CT: Chorda tympani
CWU: Canal wall up
CWD: Canal wall down
CWR: canal wall reconstruction
dB: Decibel
EAC: External auditory canal
EAM - External acoustic (auditory) meatus
ELST: Endolymphatic sac tumor
ETD: Eustachian tube dysfunction
ETF: Eustachian tube function
EVA: Enlarged vestibular acqueduct
FMT: Floating mass transducer
FN: Facial nerve
HA: Hearing aid
HL: Hearing loss
IAC: Internal auditory canal
ICA: Internal carotid artery
ICP: Intracranial pressure
ISSNHL: Idiopathic sudden sensorineural hearing loss
JB: Jugular bulb
MCF: Middle cranial fossa
MEE: Middle ear effusion
MEO: Malignant external otitis
MPL: Myringoplasty
NA: Acoustic neuroma
NIHL: Noise induced hearing loss
OAE: Oto acoustic emissions
OC: Ossicular chain
OCR: Ossicular chain reconstruction
OE: Otitis externa
OM: Otitis media
OME: Otitis media with effusion
OW: Oval window
PORP: Partial ossicular replacement prosthesis
PP: Pyramidal process
PTA: Pure tone audiometry
PTS: Permanent threshold shift
RP: Retraction pocket
RW: Round window
SF: Stapes footplate
SNHL: Sensorineural hearing loss
SS: Stapes superstructure
TM: Tympanic membrane
TORP: Total ossicular replacement prosthesis
TPL: Tympanoplasty
TTS: Temporary threshold shift
UHL: Unilateral hearing loss
VT: Ventillation tube

Fül- orr- gégészeti híradó #7

2022.06.12. | drHorváthTamás |

Címkék: onkológia tinnitus cochlearis implantáció nyálmirigyrák hirtelen halláscsökkenés gégerák disszekció ototoxicitás

ent_tv.jpg

Megint itt egy adag új cikk, vagy 3-400-ból kirostálva, amiket kellően érdekesnek vagy fajsúlyosnak, fontosnak tartok kiemelni. Az egyik -magyar orvosi szemmel- legérdekesebb cikket raktam az elejére: mi a hatása, ha a fül- orr- gégészeti beteg megkapja a kezelőorvosa telefonszámát? Jééé, van ilyen? Lelövöm a poént: javítja az ellátást, és állítólag a betegek nem élnek ezzel vissza. Ugye itthon a betegek maguk adják másnak / kérik mástól az orvos számát, mert ez egy másik világ, nem pedig az USA, ahol ezt most megvizsgálták. De azt mi magyarok tudjuk, hogy hatákonyabb így gyógyítani, a beteget vezetni (tényleg!), még ha néha eszméletlen terhes is, hogy állandóan csörög a telefon, és a betegek ilyen elérhetőség esetén sokszor vissza is élnek vele.

De maradjunk inkább szorosabban a fül- orr- gégészetnél: Meta-analízis szinten is igazolódott, hogy érdemes lokálozni gyerekek mandulaműtétje kapcsán, mert a korai posztoperatív fázisban nagyon jó fájdalomcsillapító hatású. Szintén meta-analízis bizonyítja, hogy ISSNHL-ben a vérzsírok szérum szintje rizikófaktor, bár a többi kardiovaszkuláris betegség, eltérés nem. Kiderült, hogy gazdag országokban 80 év felett is érdemes cochleáris implantációt végezni.

Az onkológiában pedig mindig vannak fontos közlések: Mikor jobbak a funkciót érintő eredmények az előrehaladott gégerák esetén? Mi a hosszú távú mortalitás oka a fej-nyak rákkal diagnosztizált betegeknél? A parotis mucoepidermoid carcinomáinál fontos prediktor a grade, valamint lehet lokálban is csinálni szuperszelektív nyaki disszekciót recidíva esetén.

És még sok érdekesség:

Impact of Giving Patients Your Personal Phone Number in Otolaryngology—Head & Neck Surgery

Anxiety, Depression, and Symptom Severity in Patients with Pulsatile and Non-Pulsatile Tinnitus

Outcome for sinonasal malignancies: a population-based survey

Treatment of advanced squamous cell carcinoma of the external auditory canal: Critical analysis of persistent failures in diagnosis and surgery with a competing-risk model

Cochlear implantation performance outcomes in patients over 80 years old

Risk Factors for Functional Outcomes in Advanced Laryngeal Squamous Cell Carcinoma

Causes of long-term mortality in patients with head and neck squamous cell carcinomas

Management and outcome of parotid mucoepidermoid carcinoma by histological grade: A 21-year review 

Facial Paralysis in Skull Base Osteomyelitis – Comparison of Surgical and Nonsurgical Management

Social Media Use by Residents and Faculty in Otolaryngology Training Programs

Effect of Local Anesthetic Injections on Subjective Pain Scales in Pediatric Tonsillectomies: A Meta-analysis

Ototoxicity Review: A Growing Number of Non–Platinum-Based Chemo- and Immunotherapies

Cardiovascular Risk and Sudden Sensorineural Hearing Loss: A Systematic Review and Meta-Analysis

Surgical technique for superselective neck dissection under local anesthesia in recurrent head and neck cancer

Jó olvasgatást!

SZERINA 2022 - Az első magyar koponyaalapi sebészeti kurzus

2022.05.20. | drHorváthTamás |

Címkék: tanfolyam fül fülműtét koponya alapi sebészet

Most volt szerencsém részt venni a 2022-es SZERINA tanfolyamon, ami lánykori nevén a SZegedi RhInológiai NApokat takarja. Az élménybeszámoló előtt 2 fontos dolgot kell tisztázni:

- Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy fülsebészként mi a fenét keresek egy rhinológiai tanfolyamon? Hát azt, hogy a SZERINA innentől már nem egy rhinológiai, orr- és orrmelléküreg sebészeti tanfolyam, hanem (az első magyar) koponyaalapi sebészeti kurzus, ahol 4 napból az első 2 az orr felőli elülső koponyaalap sebészetéről szólt, a második 2 nap viszont a fül felőli oldalsó koponyalapi sebészetről, ami az új szerelmem. Mivel ez volt az első ilyen esemény itthon, muszáj volt megnéznem, bár a fül miatt csak ez utóbbi 2 napon vettem részt.

- Soha nem voltam még ilyen drága magyar tanfolyamon. Többszörösébe került, mint bármi, amin itthon eddig részt vettem, pedig már voltam vagy 7-8 hazai fülsebészeti kurzuson, és sok minden máson. Az árát feleségemnek csak az indulás előtt mertem bevallani. Ez csak azért érdekes, mert elég nagyok voltak az elvárásaim, hogy ennyi pénzért mégis mit fogok kapni. De megérte.

Miért?

- Az egész nagyon gyakorlat orientált volt. Semmi fölösleges rizsa, állagjavító és ízfokozó, illetve udvariasságból elhívott (egyébként-köze-nincs-hozzá) előadó, hanem kifulladásig disszekció. Mindezt úgy, hogy nem dobták a lovak közé a gyeplőt, hanem nagyon korrektül step-by-step ment minden, autentikus vezetéssel (lásd lejjebb). És nem csak amolyan lateral skull base-nek felmagasztalt középfülsebészet volt, hanem tényleg csináltunk infratemporal fossa A feltárást, értelemszerűen a n. facialis feltárásával, kifúrtuk az a. carotis internát a horizontalis szakaszon is, de translabyrinth- és transoticus behatolás is előkerült, megnéztük belülről a kisagy-híd szögletet, középső skála felől a piramiscsúcsot, stb. Wow!

- Volt egy nemzetközi szinten is sztár tutor, Prepageran Narayanan Professzor, aki ugyan elsősorban az anterior skull base dolgairól híres, de eléggé benne van a lateral skull base-ben is. Az első bemutatója során kb. 15 perc kellett ahhoz, hogy a nyakon, a mastoidcsúcs alatt feltárja az ottani összes alsó agyideget (n. X-XI-XII.) vele értelemszerűen az a. carotis internát, miközben én ugyanezen idő alatt a v. jugularisig jutottam.

- A magyar lateral skull base faculty pedig a 2 legautentikusabb hazai szakember, Tóth Miklós Tanár Úr, és Gerlinger Professzor Úr voltak, akik nem csak mondják, hanem csinálják is ezt a műfajt. Hozzájuk szeretnénk mi is felnőni, reméljük egyszer büszkék lesznek ránk.

- Jó volt a technika, az eszközök, mikroszkóp, fúró, kivetítés, stb.

Egy szó mint száz, a kurzus megérte a pénzt, egyúttal magasra is tette a lécet. Gratulálok Bella Zsolt Tanár Úrnak, és az egész szervezőgárdának! Drukkolok, hogy legyen még ilyen!

 

szerina_2022.jpg

Tamponálási szokások fülműtét után Franciaországban

2022.05.14. | drHorváthTamás |

Címkék: fül tampon fülműtét

france-physical.jpg

 

Régi fülsebészeti vita, hogy kell-e tamponálni a fület műtét után, vagy sem, és ha igen, akkor mivel. Most egy frissen publikált francia kérdőíves felmérés (Evaluation of Postoperative Practices Regarding Packing of the External Auditory Canal) kapcsán beláthatunk a francia fülsebészek tamponálási szokásaiba, és iskolától függően bólogathatunk, hogy de jó, mi is így csináljuk, vagy szörnyülködhetünk, hogy mit művelnek, esetleg csodálkozhatunk, hogy mik is vannak. 55 fülsebész válaszolt a kérdőíves megkeresésre, melyek között vegyesen volt állami- és magánszférában dolgozó, akik inkább felnőtteket operáltak, bár azért volt vegyes praxis, sőt, csak gyerekekkel foglalkozó is. 6 különböző (leggyakoribb fülsebészeti beavatkozást vették alapul: myringoplastica, ossiculoplastica, canalplastica, CWU, CWD, CWR (CWD + hallójárat rekonstrukció). A myringoplasticák és az ossiculoplasticák messze nagy része transcanal vagy endauralis behatolásból történt, a radikálisabb, nagyobb műtétek már inkább retroauricularis feltárásból, bár pl. a CWD-k negyedét is a válaszadók "enlarged endaural" metszésből csinálta. 

Ha mindent egyben nézünk, függetlenül a műtéti beavatkozástól, akkor az esetek közel felében a szilikoncsík + nem felszívódó, preformált fültampon (pl. Merocel) együttes alkalmazása történt. Ez a módszer minden beavatkozásnál vezetett, még a CWD esetén is. Második helyen a befutó a szilikoncsík nélküli preformált tampon volt minden műtéti típus esetén, kivéve a CWD-t, ahol az esetek negyedében paraffinos gézcsíkkal történt a tamponálás. Felszívódó tampont az esetek 6-22%-ában alkalmaznak, elsősorban az endauralis beavatkozásoknál jelezték ezt a kollégák. "Sima" fülműtét során gézcsík szinte elő sem került. A válaszadók 65%-a egyébként minden felsorolt beavatkozásnál ugyanazt a tamponálási módszert alkalmazza. Érdekes még, hogy a fülsebészek 96%-a ragaszkodott valamilyen tamponáláshoz. Elsősorban a hallójárat másodlagos szűkületének megelőzése céljából, de volt, aki a bluting ellen gondolja, illetve a lebeny elmozdulásának megelőzésére. Fontos az is, hogy a betett tampont pedig a fülsebészek 75%-a 7-10 nappal a műtét után vette ki, a maradék kollégák fele 2 hét után, 7% pedig 1 héten belül detamponált.

A felmérés szerzői szerint nagyon különböző tamponálási szokásosról számoltak be a megkérdezettek. Ennek talán az az oka, hogy kevés az evidencia, amit viszont eddig valaha tudományosan vizsgáltak, ott jellemzően nem volt nagy különbség. Tehát a helyi szokások uralkodnak, és inkább csak a költségek, illetve a betegek életminőségi kérdései befolyásolják a döntéseket. De látszik, hogy sok minden működhet a fülben, nincs egyeduralkodó tamponálási eljárás. Nem lenne rossz látni ezt hazai viszonylatban is.

ESBS 2022 - A 14. európai koponyalapi sebészeti kongresszus

2022.04.23. | drHorváthTamás |

Címkék: kongresszus fül onkológia koponya alapi sebészet

esbs2022.jpg

 

Az elmúlt időszakban az érdeklődésem az oldalsó koponyaalapi sebészet irányába ment el, és ezt a folyamatot a tavalyi Gruppo Otologico-ban tett tanulmányutam tette visszafordíthatatlanná. Így adott volt, hogy elmenjek a Garda tó mellett most megrendezett, 14. európai koponyaalapi sebészeti kongresszusra.

 

esbs2022_hbht.jpg

 

Egy ilyen rendezvényen, amikor a legjobb nemzetközi szakembereket hallgatja és látja az ember, alapos szakmai lökést kap, és ezzel párhuzamosan pedig komoly alázatot is tanul. Márpedig itt a legnagyobbak voltak, ráadásul nem csak Európából, hanem az USA-ból, és Ázsiából is, és egy teljesen up-to-date rálátást adtak mind az anterior, mind a lateral skull base sebészetének vonatkozásában. Három és fél napon keresztül instrukciós kurzusok, keynote előadások, "how I do it" bemutatások, kerekasztalok, stb. elég töményen.

Értelemszerűen én elsősorban az oldalsó koponyaalap miatt voltam ott, bár bementem egy pár anterior skull base előadásra is, ahol konstatáltam, hogy szinte semmit nem értek belőle. Ami egyébként így, ebben a formában nem igaz. Azért a kórházban az elülső koponyaalapi team betegbemutatásai, műtéti kiírásai kapcsán ragad ránk valami akkor is, ha nem akarjuk. Viszont már az elülső és az oldalsó skull base is annyira külön világ, hogy hacsak az ember nem kifejezetten egy kizárólag koponyaalapi sebészettel foglalkozó centrumban dolgozik, akkor szinte lehetetlen párhuzamosan megtanulni a kettőt.

Az oldalsó koponyalapon a fő témák a temporalis csont malignomák, a foramen jugulare sebészete, a paragangliomák, az akusztikus neurinomák, ás a pars petrosa cholesteatomák voltak. Nehéz kiemelni bármit is, annyi fontos info hangzott el, de egy dolgot talán dinamikusan ide tudok csatolni. 2 éve írtam a temporalis csont carcinoma Pittsburgh T stádiumbeosztásáról, ami az elfogadott, és igazoltan működőképes, speciális staging rendszer erre a betegségre. Ugyanakkor a kongresszuson többször előkerült, hogy a T4-es stádium túl tág, ebben a csoportban nagyon nagy a szórás, ezért érdemes lenne további alcsoportokat létrehozni, mert ez alapján még pontosabb terápiás stratégiát lehet kidolgozni, és még megbízhatóbb prognózist lehet felállítani. Dirk Kunst professzor Maastrichtból és Nijmegenből bemutatta a holland temporalis csont carcinoma regisztert, és több száz beteg adatai alapján a multicenter kutatásból nyert eredményeiket. Ők azt találták, hogy a '90-es évek végén Lavieille és munkacsoportja által bemutatott T4 alstádiumrendszer jól használható a túl tág T4 problémájára (Squamous cell carcinoma of the temporal bone: results and management).

Mi is ez a beosztás?
T4a: A tumor legalább 0.5 cm mélységben infiltrálja a környező lágyrészeket, azaz (és/vagy) a TM izületet, az állkapocsfejet, a parotist, vagy a processus styloideus környékét.
T4b: A tumor infiltrálja a dobüreg mediális falát és/vagy a cochleát, és/vagy a facialis csatorna és/vagy a tegmen erodált, és/vagy facialis paresis látható, és/vagy a piramiscsúcs is érintett, DE a tumor nem megy be az intracraniumba.
T4c: A tumor erodálja a carotis csatornát, és/vagy benne van a foramen jugulare-ban, és/vagy infiltrálja a durát, és/vagy benn van az intracraniumban.

Logikusnak tűnik, hogy például a műtéti feltárás, a perioperaítv morbiditás vonatkozásában egy TM izület infiltráció nem ugyanaz, mint egy foramen jugulare vagy piramiscsúcs infiltráció. Persze az orvoslás olyan, hogy sokszor valami logikusnak tűnik, de -egyelőre- nem ismert egyéb faktorok miatt végül mégsem lesz igaz. Viszont itt több száz beteg adata alapján mégiscsak működőképesnek mondható a rendszer. Egyébként saját fotón is meg tudom mutatni, egy carcinoma miatt végzett lateralis temporalis csontrezekciónk (ami a T1-T2 esetek alapműtéte) végéről, ahol jól látszik, hogy mennyivel könnyebb uralni egy T4-es tumort, ha csak a kint lévő állkapocsizület (TMJ) felé kell pluszban rezekálni, vagy pedig a belsőfülön (L, P), illetve a n. facialison (F) áthaladva a piramiscsúcsot kell rendbe tenni. A többi betű kitalálását az olvasóra bízom:

subtotal_petrosectomy.jpg

 

Ja, és a kongresszusi környezet sem volt rossz :), bár az idő lehetett volna naposabb. Az időért kárpótlásul a SE és PTE fül- orr- gégész, és OITI-s idegsebész kollégákkal kellemes estéket töltöttünk a helyi borkínálat feltérképezésével, sőt, Szalóki Tibor kollégánk szervezkedésének köszönhetően még egy canyoing túra is belefért.

20220421_184625-collage.jpg

canyoning.jpg

p4200027_2.jpeg

süti beállítások módosítása