Ha eddig nem tudtuk volna, hogy az egyik orrlyukból való vizes orrfolyás milyen gyakran, milyen eséllyel jelent liquorrheát (CSF leak), agyvízfolyást, akkor segít nekünk egy most megjelent amerikai kutatás (Unilateral Clear Thin Rhinorrhea: How Often Is It a Cerebrospinal Fluid Leak?), amihez aztán én még egy fontos dolgot hozzá szeretnék majd kapcsolni. A fent idézett munka azt igazolta, hogy ha a beteg azt panaszolja, hogy az egyik orrlyukából vizes valami csöpög, folyik, akkor csak kb. minden 3. esetében állt liquorrhea a panaszok mögött, konkrétan 30%-a a betegeknek. A legtöbb esetben (45%) végül csak egy sima krónikus nem-allergiás nátha igazolódott. Azt is nézték, hogy van-e valami olyan klinikai tényező, ami alapján ki lehet jobban szűrni, hogy kinél lesz végül igazolható a CSF leak, és a 30 feletti BMI (OR=4.95), az idősebb -vagyis nem kifejezetten fiatal- kor (45-54 év - OR=3.67; 55-64 év - OR=4.15), és az olyan mértékű csöpögés, hogy gyűjteni lehet (OR=5.96) minősült a liquorrhea prediktorának. Mondjuk a liquor tényét egy beta-trace protein teszt is rövidre tudja zárni, de mindegy.
Szóval igenis tudni kell, hogy ha egyoldali vizes orrfolyás van, akkor az lehet liquor. Egy csomószor kongresszusokon bemutatnak érdekességként olyan eseteket, amik nagyon ritka betegségek, vagy gyakoribb betegségek ritka megnyilvánulásai, és olyankor rendre az az előadások konklúziója, hogy "gondoljunk erre is". Ettől én falnak szoktam menni, mert ki az, aki észben tudja tartani a sok ezer ritka szindrómát, betegséget? Egy csomó olyan betegség, probléma van, amivel az ember életében egyszer találkozik, és senki sem képes utána a rutin mellett észben tartani, hogy "arra is gondoljon". Erre csak az AI képes, de az egy másik kérdés. A nazális liqourrhea viszont tényleg olyan, amit észben kell tartani, annyira nem ritka. Ugyanakkor a másik oldalról is fontos, hogy viszont az egyoldali vizes orrfolyás sem egyenlő a CSF leak-kel, szerencsére nem mindig az.
És akkor a kiegészítő gondolatom: Az, hogy az orron keresztül jelentkezik CSF leak, még nem jelenti automatikusan azt, hogy az orrból is indul. Az elmúlt 2-3 évben elég sok otogén liquorrheát zártunk (pont ebből tartottam tavaly a nemzeti kongresszuson előadást), és a temporalis csontból eredeztethető CSF leak a betegeink 1/3-ában nazális liquorrhea formájában jelentkezett. Ép dobhártya esetén ez nem csoda egyébként, a fülkürtön át az orrba folyik a CSF, hova máshova. A fülben jellemzően csak dugulást, halláscsökkenést észleltek ezek a betegek. Illetve egynek felszúrták a fülét és tubust is kapott, na onnantól már a füléből folyt a liquor.
Tehát a rhinogén liquorrhea nem mindig rhinogén ám, lehet otogén. Csak érdekességként, ebben a cikkben 3 idiopátiás otogén liquorrheás betegből kettőnek vizes orrfolyás volt a panasza: Cerebrospinal fluid leaks of temporal bone origin: etiology and management., itt pedig 14-ből négynek: Cerebrospinal Fluid Leaks of Temporal Bone Origin: Selection of Surgical Approach. Szóval ha nem TÖKÉLETESEN egyértelmű a CSF nazális eredete, mert nincs nagy meningocele az orrban, nem iatrogén eredetű (pl. FESS műtét után), traumás, és hiányzik a fél rhinobázis, stb., akkor a fülre, a temporalis régióra is gondolni kell, csak hogy leírjam ezt az általam nem kedvelt konklúziót én is.
