Van egy olyan tapasztalás, de legalábbis érzés, hogy a többedik alkalommal behelyezett grommet tubus mintha hamarabb esne ki, mint az első. Úgy tűnik ez másnak is gyanús volt, mert nemrég jelent meg egy Laryngoscope case-control study erről (Second Sets of Tympanostomy Tubes Extrude Sooner), aminek a bevezetője ez az egy mondat: "Some clinicians believe second sets of tympanostomy tubes extrude more quickly than first sets.". Hát igen, ezt mondtam, én is ezek között a klinikusok között vagyok. Egyébként nem variálják agyon a bevezetést, nincs nagy magyarázkodás, ami nekem mindig szimpatikus.

Eszerint úgy néz ki a történet, hogy a 2. alkalommal behelyezett tubusok 48%-a már nincs a helyén az egyéves kontrollon, míg az elsők esetében ez az arány csak 28%. OK, nem nagyságrendi különbségről van szó, de azért markáns. Szóval mind a betegfelvilágosítás, mind a saját magunk lelki felkészítése során ezt szem előtt kell tartani. Illetve a szerzők szerint érdemes egy kicsit a második (következő) tubussal várni, mivel esélyes, hogy hamarabb ki fog esni.

Érdekes lenne azt is megnézni, hogy a többedik tubus esetében nagyobb-e a posztoperatív szövődmény ráta, itt elsősorban a tartós perforációra vagy a cholesteatomára gondolok. Logikus lenne, ugyanakkor nem mindig az jön be, ami logikus. De meglepne, ha például nem maradna többször lyukas a dobhártya a többedik grommet tubus után, mert itt amellett, hogy vélhetően a beavatkozás maga sem tesz jót a dobhártya szerkezetének, még egy makacs ventillációs probléma is ott van. Tehát ha a feltevésem igaz, nem biztos, hogy (csak) maga a beavatkozás, hanem az alapprobléma is növeli az esélyt. Persze itt kicsit sok a "ha", de az orvoslás már csak ilyen, meg ez most csak egy gondolatkísérlet. Ugyanakkor azt is szem előtt kell tartani, hogy ha nem tesszük be a tubust, az önmagában tartós egészség-károsodáshoz vezethet, tartós halláscsökkenéshez, adhezív folyamathoz, stb.