A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Nyálmirigy-gyulladás a mandula körüli tályog hátterében

2014.06.27. | drHorváthTamás | komment

Címkék: mandulagyulladás garat mandula körüli tályog nyálmirigyek

A peritonsillaris (mandula körüli) tályogot a mandulagyulladás lehetséges szövődményei közt tartjuk számon. Úgy gondoljuk, hogy a gyulladás idővel a mandula állományából direkt beterjed a mandula és a garatizmok közti térségbe, így alakul ki ott egy tályogüreg. Ugyanakkor sokszor lehet látni olyan betegeket, akiknél egyből a jellegzetes egyoldali tályogos tünetek lépnek fel, és nincs azt megelőző mandulagyulladás. Kezembe került egy 2011-es Otolaryngology - Head and Neck Surgery, ahol egy cikkben pont azt vizsgálták, hogy mennyire mutatható ki összefüggés a mandulagyulladás és a peritonsillaris tályog előfordulása között. Arra jutottak, hogy nem igazán, legalábbis a mandulagyulladás sokkal gyakoribb a január-februári időszakban, és kifejezetten ritka augusztusban, míg a peritonsillaris tályog előfordulása ezt nem képezi le. Így indirekt azt szűrték le az izraeli kollégák, hogy a peritonsillaris tályog nem okvetlen a mandulagyulladás szövődményeként alakul ki.

De ha nem mindig a mandulagyulladástól, akkor még mitől lehet valakinek peritonsillaris tályogja? A legelfogadottabb elmélet az úgynevezett Weber-féle kis nyálmirigyekre keni a tályog létrejöttét. Ezek a kis mirigyek a lágyszájpadban, a mandula felső pólusa környékén helyezkednek el, és az a hivatalos magyarázat, hogy a nyálkahártya gyulladásától megduzzad a mirigyek kivezetőcsöve, elzáródik, majd a vezetékben pangó nyál elfertőződik, és vagy maga a nyálmirigykivezető tágulata lesz a tályogüreg, vagy a genny innen tör be a peritonsillaris térségbe. Az előbbi magyarázat nekem nagyon sántít, a második talán elmegy. Egyébként több cikk is született már ebben a témában (pl. 1, 2), de a már sokat emlegetett Balassubramaniam dr. blogján van a legegyszerűbben leírva a folyamat. Szóval a kis nyálmirigyes elmélet jól hangzik, de számomra kérdéses a jelentősége, persze nem tudok jobbat mondani. Annyiból viszont mégiscsak elgondolkodtató, hogy frappáns magyarázat lehet a mandulaműtött betegek ún. hegtályogja esetén. Mert jó esetben ott aztán nincs peritonsillaris térség.

Én a primer tályog esetén leginkább arra tudok gondolni, hogy az is mandulából indul ki, de valamilyen ok miatt az egyből a peritonsillaris térségbe tör, de az a valami nem a nyálmirigy, hanem mondjuk egy aberráns crypta, vagy ilyesmi, helyi, mandulához köthető dolog. Szerintem nem keveredik be más szerv ebbe a betegségbe, tehát egyfajta azonnali szövődménynek gondolom ezeket az eseteket, ha lehet ilyet mondani.

süti beállítások módosítása