Megjelent a Laryngoscope-ban egy javaslat a már megoperált invertált papillomás betegek utánkövetéséről. A kezeletlen, vagy nem megfelelően kezelt, vagy csak simán agresszív invertált papilloma talaján/mellett akár rosszindulatú daganat, elsősorban laphámrák is kialakulhat. Emellett az invertált papilloma elég trükkösen, szinte infiltratív módon terjed, és részben emiatt, de enélkül is kiújulhat, ezért a korrekt műtéti megoldás mellett fontos a gondos utánkövetés, hogy időben észrevegyük, ha újra megjelenik a betegség.

Az már régóta nem is kérdés, hogy olyasmi sémát érdemes itt is alkalmazni, mint amit a rosszindulatú tumoroknál, azaz évekig tartó, ritkuló kontrollok szükségesek. A sima vizsgálat mellett plusz endoszkópia illetve MRI ellenőrzés is szükséges, az előbbi kifejezetten gyakran a műtét utáni időszakban. Bár a műtét után visszatérő invertált papillomás esetek nagy részében már az első két évben megjelenik újra a betegség, 17%-ban legalább 5 év telik el a kiújulásig, sőt, 6%-ban több, mint 10 év. Tehát a beteget már az elején egy több évre szóló kapcsolatra kell felkészíteni.

A cikkben van persze konkrét javaslat az utánkövetésre egy ábra formájában:

Látszik, hogy a betegeket két csoportba osztották a kiújulás rizikója alapján, és a kettő között van némi eltérés a kontrollok gyakoriságát illetően. A rosszabb műtét előtti stádium (Krouse III-IV.), illetve HPV pozitív, vagy már visszatérő papillomák a magas rizikó csoportot jelentik, ilyen esetben műtét után még gyakrabban kell nézegetni a műtéti területet és környékét, gyakorlatilag 2 évig negyedévente. Utána picit lehet ritkábban, de az amerikai kollégák csak az 5 éves kontrollon gondolják kiegyenlíteni a különbséget a két csoport között.

Muszáj nézegetni a beteget, mert vannak tényleg makacs esetek, a recidiva ráta tényleg ilyen. Illetve legalább 3-4 olyan beteggel találkoztam már, akinél aztán már laphámrákot is találtunk, annak pedig fele se tréfa.