Most olvasom az American Journal of Otolaryngology-ban, hogy egy nőbetegnél többszörös arckoponya sérülés, többek között darabos orrcsonttörést követően -hosszú évekkel később- kialakult az orrüregében, a nasofrontalis régióban egy gátolt orrlégzést és kozmetikai problémát is okozó mucocele. Az esetről poszter is van ITT. Állítólag ez az első közlemény az orrcsont töréséből adódó, annak környékén kialakult mucocele-ről. A mucocele itt úgy jött létre, hogy vélhetően az elmozdult orrcsont-darabok magukkal vittek némi nyálkahártya-részletet, ami egy kicsi, véletlenül zárt üregbe került. Az így kialakult nyáktartalmú tömlő nem tudott ürülni, egyre csak nőtt, nyomta a környezetét, szép lassan a környező csontokat is elpusztította-odébbnyomta. Például az orrcsont lemezeit kétoldalra szétfeszítette, így az elváltozás egy puha domborulatként volt tapintható a beteg homloka előtt. Ebben az esetben fontos volt differenciáldiagnosztikai szempontból a meningocele illetve a meningo-encephalocele kizárása, mert egy nagyobb arckoponya-sérülés kapcsán akár még agyszövet is hernializálódhatna az orrüregbe.

De nem csak baleset következtében jöhet ilyen létre, sőt, hanem talán leginkább korábbi műtétek kapcsán. Például a homloküreg obliterációjának, kitöltésének ez az egyik lehetséges szövődménye. Ezért sem okvetlen szeretünk obliterálni. De ugyanilyen módon a fülben is létrejöhet, ahol a nyitott technikás fülműtét utáni rekonstrukciónak, a mastoidüreg obliterációjának az egyik potenciális szövődménye. Ezt megelőzendő, ilyen esetekben az a cél, hogy maradéktalanul eltávolításra kerüljön minden kis nyálkahártyarészlet is, lehetőség szerint a csupasz csontfelszín maradjon csak szabadon, és akkor lehet biztonsággal obliterálni.