Pawin Numthavaj, thaiföldi kollégának köszönhetően a kezembe került egy friss összefoglaló cikk a chorda tympaniról, az arcideg ízérzésért felelős ágáról. Fül- orr- gégészeti szempontból alapvetően két probléma miatt lehet érdekes a chorda. Egyrészt rendkívül idegesítő módon van útban a fülműtétek során, ezért olyankor akár meg is sérülhet. Másrészt arcidegbénulás esetén a magassági diagnosztikát elősegíti, ha tudjuk, hogy a beteg ízérzése zavart szenvedett-e vagy sem. Amúgy 2 éve pedig arról is írtam már, hogy elméleti szinten akár a gyermekkori elhízásban is szerepe lehet a chordának az idült savós középfülgyulladás kapcsán.

Ez a chorda egy nagyon rafinált valami. Valójában a benne található rostok csak odacsapódnak az arcideghez, átmenetileg vele utaznak, de nem képezik szerves részét a nervus facialisnak. Erre a funkcióból persze már elég jól lehet következtetni, hiszen a chorda ízérzésért és nyáltermelésért felel, míg az arcideg funkciója a mimikai izomzat mozgatása. De ha a közös szakaszt nézzük, akár egy és oszthatatlan idegről is beszélhetnénk, mivel a chorda rostjai nem képeznek különálló köteget a mozgató rostok mellett, hanem összekeverednek egymással. Viszont állatokban gyakori, hogy végig szeparáltan fut a chorda.

A chorda a dobüregben a kalapács nyakát befelé kerüli meg, bár találtak már a kalapács nyakától lateral felé elhelyezkedőt is, ami kifejezetten ritkaság. Ugyanígy extrém ritka, hogy a dobüregben csontborítása legyen, de persze már ilyet is leírtak. Ez egyébként más középfül fejlődési rendellenesség mellett volt megtalálható. Mivel újszülöttekben megfigyeltek a dobhártyához kötött, egyfajta borításként szuperáló saját nyálkahártyakettőzetet a chorda körül, ezért felmerült, hogy a chorda esetleg a dobhártya beidegzésében is részt vesz, de ez egyelőre nem igazolódott.

Nem csak a dobhártya beidegzése, de más érdekes felvetés is történt a működést illetően. Abban egyetértés van, hogy ízérző rostokat szállít a nyelvtől, illetve a submandibularis és a sublingualis nyálmirigyet paraszimpatikusan beidegzi, de találtak olyan beteget, akinek a chorda ingerlése fájdalmat okozott, ezért ez az egy darab eset felvetette azt a lehetőséget, hogy fájdalomérzésért is felelős lehet a chorda. De azt hiszem ez csak valami malőr lehetett, vagy fejlődéstani variáció. Viszont ennél komolyabban felmerült a hőérzés, mint funkció lehetőség. Ugyanis sima víz felmelegítése/lehűtése ízérzést indukált betegekben, ami az ízérző rostoktól vélhetően független hőreceptorokhoz kötött neuronokat feltételez.

A fentiek is mutatják, hogy az ideg anatómiai-élettani összetettsége mindig tartogat valami meglepetést. Ha más nem azt, hogy vajon egy dobüreget nagyrészt kitöltő cholesteatoma esetén meg tudjuk-e őrizni, vagy sem...