Tanfolyamszezon van. Alighogy hazaértem a piacenzai skull base kurzusról, pár nappal később már kezdődött is a 6. Budapesti Mikrosebészeti Fülkurzus. Újdonság, hogy idén a tanfolyam szervezésének oroszlánrésze Kecskeméti Nórira hárult, aki tökéletesen helytállt producer szerepben is :). Értelemszerűen Polony Gábor adta, adja az elsődleges szakmai hátteret, végezte a bemutatóműtéteket, mellette Nóri, Grimm András és Székely Laci szárnysegédkezett, meg hát nyilván a SE Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika műtője, dolgozói, a szponzorok, és persze Tamás professzor úr, mint a legfőbb házigazda. Mi pedig Liktor főorvos úrral elegánsan, mint a Muppet show 2 öregje, a páholyból osztottuk az észt.
A séma tavalyhoz képest nem változott: délelőtt előadások, live surgery, délután kadaver disszekció, közben műtéti videók, és hozott esetek megbeszélése. Ennek kapcsán volt egy érdekes jelenség. A résztvevők közül többen is úgy vezették fel, hogy hát sajnálják, de "csak egy egyszerű" esetet hoztak. Ami azért vicces, mert mindegyik eset kapcsán eszünkbe jutott egy csomó olyan vonatkozás, dolog, vitatott vagy alternatív szakmai álláspont, nomenklaturális kérdés, amit fontosnak gondoltunk megtárgyalni. Szóval ne legyetek kishitűek, minden eset jó eset! Még ha valaki egy közönséges mezei perforáció zárást is hoz, mint bemutatandó esetet, arról is eszünkbe fognak jutni fontos momentumok, ha más nem, fülsebészeti történelmi érdekességek.
Idén jellemzően, kevés kivételtől eltekintve olyanok jöttek, akik még a fülsebészeti karrierjük elején vannak. Többen közülük maguktól is beszámoltak ugyanarról az érzésről, amit én is ismerek: egy ilyen kurzus egyszerre nagyon jó, inspiráló, rengeteg dolgot ért meg az ember, ugyanakkor kicsit rémisztő is, hogy még így is mennyi minden van, amit meg kell érteni. Ez a természetes tanulási folyamat, tudjuk, hogy milyen. Én például a múlt héten éltem át a koponyaalapi kurzuson :). Az lenne a fura, ha nem ilyen lenne. Egy tanfolyam-sokk után idő kell, hogy leülepedjenek a dolgok. Aztán jövőre, vagy 2 év múlva megint el kell menni egy fültanfolyamra, ide, vagy Pécsre, és akkor már egy másik szinten fogja átélni az illető ugyanezt, utána megint, illetve külföldre, stb. Közben pedig nézni kell, bele kell folyni, szisztematikusan, lépésről lépésre, ahogy Kecskeméti Nóri összefoglaló, take home message-es, utolsó előadásában is le volt írva.
Végül meg kell említeni a pogácsát :). Na az is rohadt jó volt, meg a kurzusvacsora a Vakvarjúban. Még reggel is refluxom volt. Jövőre folyt.köv.!
