A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Mikor ne végezzünk tympanoplastica műtétet?

2011.06.02. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül fülműtét dobhártya cholesteatoma középfül tympanoplastica

Nemrég kaptam vissza egy csomó tanfolyam-jegyzetemet, amiket aztán megint átolvastam. Köztük volt például a 2006-os pécsi fülsebészeti kurzuson írt jegyzetem is. Ebben külön kiemeltem, hogy Bauer Professzor Úr mikor nem javasolja, hogy tympanoplasticát végezzünk, hiába lyukas valakinek a dobhártyája, illetve hiába van cholesteatoma a középfülben.

Mielőtt a műtét ellenjavallataira rátérnék, muszáj magáról a műtétről írni egy mondatot, hogy érthetővé váljon az ellenjavallat. A tympanoplastica műtét krónikus középfülgyulladás és cholesteatoma sebészi gyógyítására szolgál, definíció szerint zárt, légtartó dobüreg létrehozását jelenti, lehetőség szerint hallásjavítással. Önmagában a tympanoplastica szó valóban csak ezt takarja, de a fülműtét és az utógondozás komoly együttműködést kíván a betegtől. A gyógyítás nem áll meg a műtétnél, utána kontrollálni kell a sebet, a beültetett lebenyt, sőt, nagyon sok műtét esetén tervezett második revíziós szakaszra is szükség van. Ezért például nem javasolt tympanoplasticát végezni azoknál a betegeknél, akik várhatóan nem akarnak, vagy nem tudnak majd gondozásra és újabb műtétre jönni.

Szintén nem javasolt a tympanoplastica, ha a fülkürt nem működik, azaz a beteg nem tudja kiegyenlíteni a nyomást a középfülben. Ilyenkor ugyanis bár technikailag létre tudunk hozni zárt, légtartó dobüreget, de a légtartalom folyamatosan csökkenni fog, és egy idő után vagy teljesen eltűnik a dobüregből, letapasztva ezzel a dobhártyát a dobüreg belső falára (adhesiv processus), vagy újra perforál a beültetett új dobhártya, vagy pedig az esetleges korábbi cholesteatoma tud könnyen kiújulni.

Ugyancsak nem javasolt a tympanoplastica, ha a cholesteatomát nem tudjuk biztonsággal eltávolítani a középfülből. Ilyenkor nem szabad lezárni a dobüreget, inkább nyitva kell hagyni, esetleg konzervatív radikális, vagy klasszikus radikális fülműtétet lehet végezni.

Végül Bauer Professzor Úr nem javasolja kisgyerekek esetén a kis centrális dobhártyaperforáció zárását, mivel az egyfajta fiziológiás ventillációs tubusként szolgál. Ha bezárjuk a lyukat, akkor esetleg krónikus savós vagy mucosus középfülgyulladás alakulhat ki az esetleg rejtett fülkürtműködési zavar talaján.

Ezek életszerű ellenjavallatok, hiszen szerintem minden fül- orr- gégész találkozik előbb-utóbb mindegyik fenti típusú esettel. Ilyenkor bár hiába fenjük a szikénket egy cizellált dobhártyapótlásra, mégis jobban járunk egy egyszerűbb műtéttel (vagy műtét nélkül...), és nem zárjuk be a dobüreget.

süti beállítások módosítása