Nemrég kaptam vissza egy csomó tanfolyam-jegyzetemet, amiket aztán megint átolvastam. Köztük volt például a 2006-os pécsi fülsebészeti kurzuson írt jegyzetem is. Ebben külön kiemeltem, hogy Bauer Professzor Úr mikor nem javasolja, hogy tympanoplasticát végezzünk, hiába lyukas valakinek a dobhártyája, illetve hiába van cholesteatoma a középfülben.

Mielőtt a műtét ellenjavallataira rátérnék, muszáj magáról a műtétről írni egy mondatot, hogy érthetővé váljon az ellenjavallat. A tympanoplastica műtét krónikus középfülgyulladás és cholesteatoma sebészi gyógyítására szolgál, definíció szerint zárt, légtartó dobüreg létrehozását jelenti, lehetőség szerint hallásjavítással. Önmagában a tympanoplastica szó valóban csak ezt takarja, de a fülműtét és az utógondozás komoly együttműködést kíván a betegtől. A gyógyítás nem áll meg a műtétnél, utána kontrollálni kell a sebet, a beültetett lebenyt, sőt, nagyon sok műtét esetén tervezett második revíziós szakaszra is szükség van. Ezért például nem javasolt tympanoplasticát végezni azoknál a betegeknél, akik várhatóan nem akarnak, vagy nem tudnak majd gondozásra és újabb műtétre jönni.

Szintén nem javasolt a tympanoplastica, ha a fülkürt nem működik, azaz a beteg nem tudja kiegyenlíteni a nyomást a középfülben. Ilyenkor ugyanis bár technikailag létre tudunk hozni zárt, légtartó dobüreget, de a légtartalom folyamatosan csökkenni fog, és egy idő után vagy teljesen eltűnik a dobüregből, letapasztva ezzel a dobhártyát a dobüreg belső falára (adhesiv processus), vagy újra perforál a beültetett új dobhártya, vagy pedig az esetleges korábbi cholesteatoma tud könnyen kiújulni.

Ugyancsak nem javasolt a tympanoplastica, ha a cholesteatomát nem tudjuk biztonsággal eltávolítani a középfülből. Ilyenkor nem szabad lezárni a dobüreget, inkább nyitva kell hagyni, esetleg konzervatív radikális, vagy klasszikus radikális fülműtétet lehet végezni.

Végül Bauer Professzor Úr nem javasolja kisgyerekek esetén a kis centrális dobhártyaperforáció zárását, mivel az egyfajta fiziológiás ventillációs tubusként szolgál. Ha bezárjuk a lyukat, akkor esetleg krónikus savós vagy mucosus középfülgyulladás alakulhat ki az esetleg rejtett fülkürtműködési zavar talaján.

Ezek életszerű ellenjavallatok, hiszen szerintem minden fül- orr- gégész találkozik előbb-utóbb mindegyik fenti típusú esettel. Ilyenkor bár hiába fenjük a szikénket egy cizellált dobhártyapótlásra, mégis jobban járunk egy egyszerűbb műtéttel (vagy műtét nélkül...), és nem zárjuk be a dobüreget.