A belsőfül két alegységből tevődik össze, melyek közül a csiga (cochlea) a hallásért, (a fenti kép jobb oldalán), míg az ún. vestibularis rendszer az egyensúlyozásért felelős (a fenti kép bal oldalán).

A vestibularis rendszert a három félkörös ívjárat, és a hozzájuk tartozó utriculus (tömlőcske) és sacculus (zsákocska) alkotja. Ez a speciális folyadékot tartalmazó hártyás tömlőrendszer védett helyen, a középfültől befelé-felfelé, a koponyacsontban található (a lenti kép jobb felső részén)

A vestibularis rendszer működése biztosítja, hogy mind a szöggyorsulást (ívjáratokban), mind a lineáris gyorsulást (utriculusban, sacculusban) észleljük. Ha elmozdulunk, a tömlőrendszerben a folyadék is mozogni kezd. Ezzel az ívjáratok, az utriculus, valamint a sacculus adott pontjain elhelyezkedő mozgásreceptor szőrsejtek szőrei elhajlanak, ami a sejtek depolarizációjához vezet, és a sejt a hozzá tartozó ideg részére jelzést küld.

A szőrsejteknek egyébként van egy alapműködése, ami azt jelenti, hogy valójában ezek a receptorok a folyadék érdemi mozgása nélkül is küldenek jeleket a központi idegrendszerbe. Mozgás esetén viszont jóval gyakrabban tüzelnek, ez a mozgás igazi jele. Ebből adódik, hogy ha fülészeti betegség a szédülés oka, akkor az vagy a vestibularis rendszer túlműködése, izgalma miatt jön létre (pl. leginkább gyulladás), vagy az alulműködése, kiesése miatt (pl. traumás sérülés). Mind  a túl-, mind az alulműködés forgó jellegű szédüléshez vezet.


(Képforrás: wikipedia, fitinlondon.com)