Lezajlott a 13. Seregélyesi Objektív Audiometriai Hétvége a POTE Fül- Orr- Gégészeti Klinika és a székesfehérvári Szent György Kórház Fül- Orr- Gégészeti Osztályának közös szervezésében. Jó volt ez is, szokás szerint. Két évvel ezelőtt már voltam itt, ami akkor csak a tradíció miatt viselte a Seregélyesi Objektív Audiometriai Hétvége nevet, ugyanis abban az évben Harkányban került megrendezésre. Hogy milyen jó volt már két évvel ezelőtt is, az a következő képből is látszik. Ezen Bakó Péter dr. POTE-s kollégám és barátommal már a vacsorát várjuk. Péter még a kérdéseket boncolgatja, én csak simán örülök az objektív audiometriának...
De mi az az objektív audiometria?
Az objektív audiometria a hallásvizsgálatok azon csoportja, amihez nem szükséges a beteg aktív közreműködése. Amit általában simán hallásvizsgálatnak hívunk, az nem ide tartozik, hanem a szubjektív vizsgálatok közé. Azért, mert ott a beteg aktívan részt kell, hogy vegyen a vizsgálatokban, hiszen neki kell jeleznie, hogy hallja-e a hangokat, vagy sem.
Az objektív audiometriához alapvetően három vizsgálati csoport tartozik, ahogy azt Pytel Professzor Úr a bevezető előadásában is ismertette:
- Reflexeken alapuló vizsgálatok (pl. stapedius reflex)
- Akusztikus válaszokon alapuló vizsgálatok (pl. otoacusticus emisszió fajtái)
- Elektromos válaszokon alapuló vizsgálatok (pl. ECoG, BERA, ASSR, stb.)
A sok előadás közül elfogultság okán csak kettőt emelnék ki:
Feljebb emlegetett és látható Bakó Péter dr. barátom a cochlearis halott régiók lehetséges szerepéről beszélt. A cochlearis halott régiók (Cochlear Dead Regions - CDR) a belsőfül csigájának, azon belül is a Corti szerv egyes szakaszainak, és a hozzájuk tartozó megfelelő hallóidegrostok alulműködő részeit jelentik (belsőfülről, csigáról, Corti szervről részletesebben ITT). A CDR-ek legtöbbször nem kerülnek felismerésre, viszont újabb kutatások szerint sok esetben állhatnak a hangfeldolgozási problémák és a megkésett beszédfejlődés mögött. Az, hogy miért alakulnak ki egyes emberekben a cochlearis halott régiók, azt nem tudni. Mindenesetre egy úgynevezett Threshold Equalizing Noise (TEN) teszttel kimutathatók, Péterék ebben utaznak.
A másik előadás elkövetője Pozsgai Zsolt dr., szombathelyi kollégám-barátom volt, aki az objektív hallásvizsgálatok közül egy újabb módszert mutatott be. Ez az ASSR, azaz a Auditory Steady State Response audiometria. Az ASSR lényege, hogy a beteg agyhullámainak mintázata megváltozik, ha bizonyos frekvenciájú moduláló hangokat adunk a lemérendő frekvenciájú hangok mellé. Megmérhető, hogy mi az a legkisebb hangenergia, ami megváltoztatja az agyhullámokat, így lehet következtetni a hallásküszöbre. Az ASSR az elterjedt BERA-hoz, azaz a hangingerek által kiváltott agytörzsi elektromos potenciálhoz képest több előnnyel is rendelkezik. Például nemcsak 2-4000 Hz-en mérhető vele hallásküszöb, finomabb is a BERA-nal, valamint altatásban még pontosabb a mérés, mint ébrenlétben. Mondjuk hátránya is van: elég hosszadalmas a mérés, majdnem egy óra, így szűrésre valószínüleg nem fog elterjedni.
De a fentieken kívül, többek között volt szó még az újszülött- és gyermekkori hallásszűrésről is, genetikai halláscsökkenésről, auditoros neuropátiáról, cochlearis implantációról, BAHA-ról, szédüléssel járó belsőfül betegségekről is. Aki kolléga még nem járt Seregélyesen, okvetlen menjen el! Jövőre éppen megint Harkányban lesz egyébként. Ott van szauna is, ha az jó pontot jelent esetleg...
